Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)
1997-09-30 / 224. szám, kedd
ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 25. KULTÚRA OKTATÁS 9 Martin Scorsese: „Pasolini újító volt. Filmjei versek, amelyeket a csillagok szintjéig emelt." A nyers szerelem kútja Olaszországnak ma nincs Pasolinija. Huszonkét éve keresi - mindhiába. Amíg élt, támadták. Szellemi, érzelmi, szexuális mássága miatt. Nem sokkal utolsó filmje, a Saló, avagy Sodoma 120 napja kedélyeket borzoló bemutátóját követően tettlegesen bántalmazták. Pontosabban: halálra verték. SZABÓ G. LÁSZLÓ Itália azóta egyfolytában Pasolinit keresi. Az „új" Pasolinit. De mint ahogy De Sicából, Viscontiból és Felliniből sem talál „újat", úgy Pier Paolo Pasolini másodszori eljövetelét is hiába várja. Nem lesz tehát újabb Teoréma és nem lesznek irodalommal, képzőművészettel, esztétikával, érzékiséggel telített nagy horderejű filmes mítoszok. Pasolininak már csak az emléke él. 1975. november 2-án, Mindenszentek és Halottak napja között, Róma falain kívül, a Tiberis bal partján, egy elhagyott területen, valahol Ostia külvidékén ki tudja, hány botütéssel és azzal, hogy kocsival végiggázóltak rajta, végzett vele egy fiatal római fiú. Előbb a testét adta neki, aztán az utolsó órán mindent elvett tőle. Még azt is, amit P. P. P. a teremtőtől kapott. Pasolini nincs többé, de mert az olasz mozinak egyre jobban hiányzik, róla készítenek filmeket. Tavalyelőtt Marco Tullio Giordano nyúlt mélyen az ország lelkébe Pasolini - egy olasz bűntény című rendezésével. Nem kis dologra vállalkozott egész estét betöltő játékfilmjével: remek színészek csapatával idézi fel a huszonkét éwel ezelőtti ostiai éjszakát, majd a rendőrségi vizsgálatot és a (sokak szerint politikai színezetű) bűntény elkövetőjének elítélését. Giordano azonban azt a társadalmi légkört is megpróbálja érzékeltetni, amelyben ez a szégyenteli gyilkosság megtörténhetett. Ily módon tehát nemcsak a néző Itália lelki nyugalmát is megbolygatja. Karlovy Vary idei fesztiváljára egy frissebb „Pasolini-film" jutott el, amelyben ugyan egyetlenegyszer sem hangzik el a költő-filmrendező neve. Meg is jelenik a vásznon a jól ismert mondat: „A film hősei és történései a szerző képzeletében formálódtak." Aurelio Grimaldi szerint ugyanis mi az ő Pasoliniját látjuk, aki nem biztos, hogy azonos az általunk ismerttel. Ha mégis, akkor az nem a véletlen műve, hiszen konkrét tények birtokában forgatta a filmet. Hetvenötben, amikor Pasolini meghalt, Grimaldi tizennyolc éves volt. Személyes kapcsolatban aligha álltak, de a film nem egy jelenetsora arra utal: szót értettek volna, ha találkoznak. Grimaldi Nerolinója ugyanis a vágyról, a testiségről, a szenvedélyről szól ugyanazon a hangon, amely Pasolinitól is elválaszthatatlan. Elég, ha csak a Teoremára vagy híres trilógiájára, a Dekameronra, a Canterbury mesékre és Az ezeregyéjszaka virágaira, vagy azokra a verseire gondolunk, amelyeket a Saló forgatásakor jelentetett meg Az új ifjúság című kötetében. Ahol már az Ajánlóban azt írja: „Földemnek kútja... nyers szerelem kútja." A Nerolino a nyers szerelem filmje. Három elbeszélést, három történést fűz egybe. Az elsőben vonaton utazik P. P. P.. De nem is annyira a tájat, mint inkább az embereket figyeli. Arcukat, testüket, gesztusaikat Pier Paolo Pasolini: Önarckép fürkészi. Szirakúzában megáll egy lepusztult lakótelepen. Srácok labdáznak kamaszos lobogással. Szilaj, napégette felsőtestek, lábaikban erő, kiáltozásuk az égig száll. Észre sem veszik, hogy a férfi kitartóan nézi őket. Aztán szóba elegyednek. És este, amikor a tengerparti tűznél ülnek, egymást váltják a kocsijában. „Nem akarok többet, csak hogy megérinthesselek" - mondja mindegyiküknek. Római lakásában, ahol ágyhoz kötött anyjának olykor-olykor felolvas, egy huszonéves fiú látogatja. Egyetemista vagyok, mondja a fiú, önről írom a diplomamunkámat. Később kiderül: első regényét szeretné kiadni P. P. P. közbenjárásával. S ha kell, a testével fizet. Feszültséggel telített a harmadik epizód is. P. P. P. a sötét római utcákon keresi vágya könynyen megvásárolható tárgyát. Izmos fiút vesz fel a kocsijába. Sivár, kihalt helyre mennek. A fiú egy idő után meggondolja magát. Kiugrik a kocsiból. A férfi utánaered. Dulakodnak. A fiú az erősebb. Mint egy tajtékzó vad, üti-veri a férfit. Amikor mozdulatlanná püföli, végighajt rajta a kocsival. Hajnalodik. Egy holttest fekszik a porban. „... ha egy búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz." (Szt. János evangéliuma 12.24., Dosztojevszkijtől idézve) Grimaldi filmje egyetlen szem a termésből. A realizmus és a költészet vegyülete. „Bacskay és Jakoby részei az egyetemes kultúrának" Magára hagyott fesztivál? Ajándékba négy kép a galériának Színházi Nyitra '97 TALLÓSI BÉLA Farkas Veronika művészettörténész az elmúlt napokban négy képet ajándékozott a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériának. A képtár gyűjteménye a művészettörténész adománya révén egy korai Jakoby Gyula festménnyel, valamint három Bacskay Béla alkotással gazdagodott. „Nagyon fontos, hogy ismerjük a gyökereinket. Bacskay és Jakoby részei az életünknek, részei annak, amit egyetemes kultúrának nevezünk. Ezt tudni és vallani kell. Ezért ajándékoztam a galériának a képeket, amelyek egész életemben a szobám falán lógtak" - mondta Farkas Veronika, amikor elhatározásáról kérdeztem. Majd azzal folytatta, hogy abból a sorból, ami a szlovákiai magyar képzőművészet, nem hiányozhat sem Jakoby, sem „Nagyon fontos, hogy ismerjük a gyökereinket." Bacskay. „Amit Gyula bácsi csinált, az olyasmi, mint Bartók zenéje - mondja Farkas Veronika. - Bacskay nagy akvarelljeiről meg Gershwin jut eszembe, a Kék rapszódia. Mert az akvarelljei zenélnek. Tényleg zenélnek. Jakoby az egyik legavantgárdabb művészünk. Karakterben egészen más, mint Bacskay, aki nagy mackós ember volt. Olyan, mint a gömöri kenyérdombok. Csupa jóság. Jakoby Gyula bácsi „Egész életemben a szobám faián volt ez a festmény..." (Fotó: Somogyi Tibor) pedig polgár volt, kassai polgárember. Játékos városi fiú. A szimbólumok, amelyeket megteremtett, egy szintre hozhatók Marquet jelképeivel. Az a képe, amelyet a galériának ajándékoztam, egy festőt ábrázol. Az utolsó nagy kassai kiállítása alkalmával kaptam tőle. Azért is választottam ezt a képet, mert mindig azt mondta, hogy a piktor számára a legnagyobb kihívás az, ha ott van előtte a fehér vászon. És láttam, nem bírta nézni a fehér vásznat. Traumája volt előtte. Tudta és érezte, hogy festenie kell. S amikor az egyik keze megbénult, egyszerűen belemart a felületbe, hogy ne legyen már fehér." Farkas Veronika adományát a Kortárs Magyar Galéria csoportos kiállításain ezentúl a nagyközönség is láthatja majd. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Különös hangulata van az idei Színházi Nyitra nemzetközi fesztiválnak... Aki csupán az előadásokra és az utánuk következő szakmai beszélgetésekrejár, azt is hiheti, hogy a zavarmentesen zajló rendezvénnyel minden a legnagyobb rendben van. A beavatottak és a sajtó olvasói tudják, hogy ez nem így van. Állami támogatás híján a fesztivált vállalatok, magánszemélyek, külföldi alapítványok és külföldi állami intézmények adományaiból rendezték meg. A legnagyobb támogatást az Európa Bizottság Szlovákiai Képviselete nyújtotta azzal, hogy védnökséget vállalt a rendezvény fölött. Ezek az állapotok is jelzik, hogy Darina Kárová fesztiváligazgató és csapata maximális erőfeszítéssel szervezték meg a fesztivált. Az idei Színházi Nyitra még megvalósult, de semmilyen előzetes garancia nincs arra vonatkozólag, hogy erre jövőre is sor kerül. Mindenesetre: Szlovákiának egy az európai kultúra és gondolat felé nyitott nemzetközi érdeklődésre számottartó, a világban tekintélyt kivívott eseménye tűnne el. Idén 20 ország több mint 50 szakembere nézi az előadásokat, s résztvevője azoknak a szakmai fórumoknak, amelyekről informálja is majd a külföldi közvéleményt. Ezért is érthetetlen, hogy az ország pozitív arculatára százmilliókat költő kormány, miért nem kapva kap az alkalmon, hogy jó hírét keltse Szlovákiának. Annyi bizonyos, hogy mindennapi híresztelései ellenében cselekszik, (d-n) Mikszáth Kálmánra emlékeznek Filmek és kiállítás Losonc. Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Intézet megemlékezést rendez Losoncon október 3-án. Délelőtt a losonci magyar és szlovák alapiskolások részére az Apolló moziban levetítik a Szent Péter esernyője és A beszélő köntös című Mikszáthregények alapján készült filmeket - szlovák, illetve magyar nyelven. Délután 16 órakor a salgótarjáni Nógrádi Múzeum és a pozsonyi Egyetemi Könyvtár anyagából rendezett kiállítás nyílik a losonci Nógrádi Múzeumnak a Református templomban levő kiállítótermében (Karmanova u. 1.). A Mikszáth művészi világa című tárlatot, amely a nagy író munkáihoz készült magyar illusztrációkat, valamint írásainak szlovák fordításait mutatja be, dr. Horváth István történész, a Nógrádi Múzeum igazgatóságának vezetője nyitja meg. Ezt követően két előadás hangzik el: Karol Wlachovský pozsonyi és Kiss Gy. Csaba budapesti irodalomtörténész taglalja Mikszáth Kálmán munkásságát. A kiállítás október 31-ig hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között tekinthető meg. (mi) A legújabb ábécéskönyv bemutatója Köbölkút. Szakmai-módszertani találkozót szervez október 3án pénteken, 14.30 órai kezdettel a köbölkúti alapiskolában Csuka Máriával, az új ábécéskönyv szerzőjével a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Érsekújvári Területi Választmánya. A szervezők tisztelettel meghívják a szomszédos járások pedagógusait. Bővebb tájékoztatás a köv. telefonszámon: 0810/92441. (Ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Mefistofeles (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Ványa bácsi (19.30) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Légy jó mindhalálig (10) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Carmen (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Az elveszett világ (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Sötét zsaruk (am.) 15, 17, 19, 21 MLADOSŤ: Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 15.15, 17.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18; A csillagokat az égről (szlov.-cseh)) 16, 18.30, 20.30 George, a dzsungel királya (am.) 17, 20.30 Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 18 Egy nő nyomában (ol.) 18 Négy gyilkosság elég, drágám! (am.) 20.15 KASS A ÚSMEV: Az elveszett világ (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Könnyek az esőben (am.) 16.15,19.15 DRUŽBA: Féktelenül 2 (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Két túsz között (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Twin Town (ang.) 15.45, 18 Fény (ausztr.) 20.15 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - PANORÁMA: A szerelem rabjai (am.) 18, 20.30 GALÁNTA-MOZI: A hattyúk tava (am.) 17.30 GÚTA-MOZI: Gyilkosság a Fehér Házban 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Marvin szobája (am.) 20 ZSELÍZ - SPUTNIK: A nyolcadik nap (fr.) 19 LÉVA - JUNIOR: Szerelem és háború (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Két nap a völgyben (am.) 19 Törvénybe ütközne a gimnáziumok összevonása Gondok az ipolysági gimnáziumban LENDVAY TIBOR Az ipolysági gimnáziumban lezajlott a tanév első szülői értekezlete. Nem meglepő, hogy a jókora étterem megtelt érdeklődővel, hiszen annyi mendemonda, rossz hír keringett már az 1913-ban alapított intézmény sorsáról, gondjairól, hogy az érintettek első kézből, Marián Sipőcz igazgatótól szerettek volna megnyugtató híreket és pontos felvilágosítást kapni az iskola ügyeiről. Sajnos, a tudósítónak azt kell megállapítania, hogy ha az igazgatón múlott volna, akkor a szülők csupán néhány könnyen felejthető közhelyet s több megjegyezhetetlen adatot vittek volna útravalóul magukkal. Szerencsére a vita során az iskola létét érintő, lényeges kérdések is terítékre kerültek, s ezekre kénytelen-kelletlen válaszolnia kellett az intézmény felelős vezetőjének. Például arra, miért bocsájtotta el a gimnázium egyik legtekintélyesebb tanárát, mit tett azért, hogy két első osztály nyíljék szeptembertől, s igaz-e a hír, hogy az ipolysági szlovák és a magyar gimnáziumot összevonják. Az utóbbival kapcsolatban azt a felvilágosítást adta, hogy szerinte erre azért nem kerül sor ebben a tanévben, mert a törvény értelmében egy iskolának a hálózatból való kiiktatásához, illetve e folyamat elindításához egy évre van szükség. Magyarán: az összevonásnak adminisztratív akadályai vannak. Azzal kapcsolatban, hogy az új tanévben csak egy első osztály nyílik 34 tanulóval, Sipőcz zavaros fejtegetésbe kezdett. Azt mondta, június 10-ig kellett volna szólni (nem tudjuk, kinek és mit), továbbá, hogy kevés diák jelentkezett a gimnáziumba (hogy is lett volna több, amikor eleve azt terjesztették, hogy csak egy osztály nyílik), majd homályos utalást tett arra, hogy esetleg még mindig nyílhat két osztály. Ezt ő ugyan nem tudja, de lehet, hogy így fognak dönteni a felettes szervek. (Szeptember 16-án még nem világos, hogy hány osztállyal működik a gimnázium!!!) Á szülői tanács elnökének beszámolójából viszont kiderült, hogy az ügy előmozdítása érdekében csupán a szülők, illetve az igazgatóhelyettes tett konkrét lépéseket. Igazán kínos helyzetben akkor érezhette magát az intézmény halk szavú vezetője, amikor Korpás Pál elbocsájtását kellett megindokolnia. Azét a tanárét, akit a szülők széles körben tisztelnek, akinek az intézmény nagyon sokat köszönhet, s akinek szakértelméhez a legkisebb kétség sem fér. Eltávolítása a gimnáziumból semmivel sem magyarázható, s Tovább folyik a petíciós bizottság tevékenysége. általános vélemény szerint az igazgató kicsinyes bosszújának a következménye. Ez eléggé egyértelműen kiviláglott a szülők kérdéseire adott válaszaiból is. Hiszen a két éve Ipolyságra helyezett Marián Sipőcz egyetlen szakmai érvet sem tudott felhozni az elbocsájtott tanár ellen. Ráadásul a vitában az is nyilvánosságra került, hogy van annyi túlóra a gimnáziumban, hogy a 3 éwel a nyugdíj előtt álló tanár nyugodtan maradhatott volna. A szülők a hallottakból nyilván levonták a maguk tanulságát, képviselőjük viszont, a szülői tanács elnöke, Balog Gábor ezt meg is fogalmazta. Kijelentette, a bizonytalan helyzet miatt tovább folyüt a petíciós bizottság tevékenysége, s a magyar szülők szövetségének iskolai szervezete továbbra is mindent megtesz a gimnázium önállóságának megőrzése érdekében.