Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-18 / 214. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 18. PAN OR Á MA G J Néhány gondolat Csáky Károly Helyzetjelentés a végekről című könyvéről Önreflexió, önbecsülés, öntudat Fontosabb ez a könyv, mint amennyire azt a „cik­kek, tanulmányok" megje­lölés alapján előítéletesen gondolná az olvasó. Csáky Károly Helyzetjelentés a végekről című kötetében ugyanis nem a rendszer­változás után elteltThét esztendő esetlegesen visz­szamenőleg is önigazoló cikkeinek válogatására koncentrált. DUSZA ISTVÁN ••Sjf^l^'Sp' '' — A szerző tematikus csokrokba szedte azokat a publicisztikáit, amelyek a néprajz, a sajtó, a tu­domány, a közművelődés és az oktatásügy területén mindmáig égető gondjainkról szóltak. Majd negyedszázadot fog át az időben a szerző, amely alatt ­megdöbbentő módon - a szlová­kiai magyarság helyzetében alig következett be változás, s ha igen, az is hatalmas egyéni erő­feszítések árán teljesedik ki. Csáky Károly helyzetjelentése, ha nagyobbrészt egyeden régió - Hont és az Ipolyvölgye - törté­néseire, a szerző által ott feltárt történelmi, irodalmi és művelő­déstörténeti tényekre reflektál is, igazából összességében mo­dellezi kultúránk és művelődé­sünk helyzetét. Az utóbbi idő­ben elég gyakran megjelenő publicisztikai válogatások közül ez az egyetlen, amely nem a szerző írói minőségeit akarja bi­zonyítani, hanem a tárgykörö­ket jáija körül a reá jellemző alapossággal. Mégha a szerző sok esetben mozgatója, szerve­zője, irányítója volt is művelő­dési klubnak, irodalmi színpad­nak, néprajzi gyűjtésnek, honis­mereti munkának, helytörténeti kutatásnak, egyházi iskolaalapí­tásnak, az ezekről most közrea­dott írásai messze túlmutatnak személyén. Ezt tudatosítva vál­lalta fel a kötet magánkiadásá­nak a kockázatát is, hiszen a dunaszerdahelyi Nap Kiadó egyengette ugyan a megjelenés útját, de az anyagi kockázat a szerzőé maradt. Csáky Károly publicisztikáit, kis­esszéit, tanulmányait olvasva sorozatosan döbben rá az em­ber, mennyire hiányzik az intéz­ményessége kultúránknak, szel­lemi életünknek. Igazából a va­lamikor még működni látszó kezdeményekben is kordában tartották az egyéni nekibuzdu­lásokat. A szerző választott té­makörein belül az írások jól tük­rözik a társadalmi változások el­lenére is megmaradó vagy újra­termelődő elmaradásainkat. Feltár olyan hiányokat, amelyek megszüntetése nélkül aligha lesz megoldható az anyanyelvi oktatásunk, néprajztudomá­nyunk, helytörténeti kutatása­ink, közművelődésünk és a Cse­madok-jelenség tengernyi gondja. Egyéni mentalitásbeli hibákkal, emberi gyengeségek­kel, elégtelen szakmai tudással, magánemberi kényelemmel kell hadakozni annak, aki eltökélten tenni akar a jóirányú változáso­kért. Talán éppen ezért bujkál annyi ki nem mondott csalódottság, keserűség még az optimista ki­csengésű írásaiban is. Ó az az ember, aki a meg nem értettség­ben, a félreértettségben és a le­kicsinylések közepette is eltö­kélten teszi a dolgát. Elsősorban a hozzá hasonlók megnyilvánu­lási terepe szűkült be, szinte már az ellehetetlenülésig azzal, hogy a szlovákiai magyar sajtó­ból kiveszett a Hét kínálta köz­művelődési fórum, megválto­zott a Vasárnap és az Új Szó bel­ső szerkezete, s a kezdeti neki­buzdulások után a Nap szer­kesztői is kénytelenek voltak fel­adni. Ezeket az írásokat olvasva ismét felerősödött bennem a gondo­lat: meg kellene kísérelni egy új­ságformátumban heti vagy két heti periodicitásban megjelenő kulturális, irodalmi és tudo­mányos lap megjelentetését. Ehhez azonban nagy-nagy ösz­szefogásra lenne sz§kség, hi szen le kellene küzdeni magán­érdekeket, irodalmi szekértá­borokbezárkózó hiúságait, poli­tikai érdekszövetségeket és ma­gánlojalitásokat. Ma éppen ez látszik lehetetlen­nek. A sárospataki MNM Rákóczi Múzeuma háromfős középiskolás csapatok jelentkezését várja Regionális Rákóczi vetélkedő ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Magyar Nemzeti Múzeum Rá­kóczi Múzeuma a B.A.Z. megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, a Rákóczi Szövetség és a Magyarok Világszövetségének támogatásával regionális Rákó­czi vetélkedőt hirdet az 1997/ 98-as tanévben középiskolások részére, a hegyaljai felkelés 300. évfordulója tiszteletére. A versenyre 3 fős csapatok jelenkezhetnek BAZ megye gim­náziumaiból, szakközépiskolái­ból; és Szlovákia, Kárpátalja magyar középiskoláiból. A verseny témaköre: II. Rákóczi Ferenc élete; Magyarország tör­ténete 1686-1711. A jelenkezés határideje: 1997. november 15. Az írásban közölt jelentkezés­nek tartalmaznia kell a 3 jelent­kező tanuló nevét, évfolyamát, iskolája pontos nevét, címét és a felkészítő tanár nevét. A verseny lebonyolításának módja: A jelentkezett csapatok részéről egy 6-8 oldalon kidolgozott, a megjelölt témakörbe illeszkedő dolgozatot várunk 2 példány­ban. Nagy örömünkre szolgál­na, ha ez a téma valamely, a ver­senyzők lakóhelyéhez közeli, ahhoz kapcsolódó témát dol­gozna fel. A dolgozatok Sárospatakra való beérkezési ideje: 1998. január 15. A dolgozatok kiértékelését fel­kért szakmai zsűri végzi. Ezek elbírálása után a legjobbakat ki­válogatva 4 BAZ megyei, 3 szlo­vákiai és 3 kárpátaljai csapatot hívunk meg a döntőre Sárospa­takra. Az írásbeli dolgozatok ki­értékeléséről 1998. március 15­ig tájékoztatjuk az érintetteket a versenyfelhívást közlő sajtóter­mékeken keresztül. A döntőn résztvevő csapatokat külön írás­ban iskolájukon keresztül meg­keressük a verseny megrendezé­séhez kapcsolódó szervezési fel­adatok ügyében. (Különös fi­gyelmet fordítva a határon túli résztvevők utazásával, szállásá­val és ellátásával kapcsolatban, melyhez maximális segítséget nyújtunk.) A verseny döntőjére 1998. ápri­lis 25-én kerül sor Sárospatakon a Rákóczi Múzeumban. A zsűri elnöke R. Várkonyi Ágnes pro­fesszor asszony lesz. A döntőn szóbeli, viszonylag gyorsan, könnyen lebonyolítható felada­tok döntik el a helyezéseket. A verseny értékelése, díjazása: A döntőn résztvevő csapatok könyvjutalomban, különdíjak­ban részesülnek. Levélcím: Rákóczi Múzeum (dr. Tamás Edit), 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19. Pf: 71; tel: 00/36/47/311-083, fax: 00/36/47/311-345 Ajánlott irodalom: Magyarország története 1686— 1790. (Magyarország Története 4. kötet) szerk: Pach Zsigmond Pál Bp. Akadémiai Kiadó 1989; Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ág­nes: II. Rákóczi Ferenc Bp. 1976; Benczédi László: A hegyaljai ku­ruc felkelés 1697-ben Bp. 1953; R. Várkonyi Ágnes: Megújulá­sok kora (Új Képes Történelem) Bp. 1997; Száva I. - Vámos M.: így élt Rá­kóczi Ferenc Bp. 1976. Az írásbeli munkák elkészítésé­hez (hozzánk írásban eljuttatott kérések esetén) irodalmat tu­dunk ajánlani. A felkészüléshez jó munkát kívánva várjuk az ér­deklődők jelentkezését! Szeptember végén újra lesz Tücsök A vakáció befejeztével újra megjelenik a legkisebbek lapja, a Tücsök. Sok izgalmas olvasni­valót, jó szórakozást kínál eb­ben az iskolai évben is. Lesz sok mese és vers a legkiválóbbak tollából, tudósítás a Kárpát-me­dencében élő magyar gyere­kekről, iskolákról. Lesz sok kép és hír állatokról, természetről, és persze kifestő, fejtörő, ke­resztrejtvény és játék minden mennyiségben - havonta 32 színes oldalon, változadan áron. Megrendelni és előfizetni a kiadó címén lehet: Madách­Posonium Kiadó, Parcelná 2, 821 06 Bratislava, (t) SZl ^Nl í^l Jfok^S* SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nők törvénye (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Apácák (19 - Tornaija) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni (19 - Nagykapos) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Sötét zsaruk (am.) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Al Pacino - III. Richárd (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENT­RUM: Orbis pictus (szlov.) 18; A csillagokat az égről (szlov.­cseh)) 16, 18.30, 20.30 George, a dzsungel királya (am.) 17, 20.30 Féktelenül 2 (am.) 18.30 A pokoli lecke (am.) 16 KASS A ÚSMEV: Két nap a völgyben (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Könnyek az esőben (am.) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Fargo (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Sötét zsaruk (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Sötét zsaruk (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - PANORÁMA: George, a dzsungel királya (am.) 18, 20.30 GALÁNTA - MOZI: Csakis ő (am.) 19.30 ZSELÍZ ­SPUTNIK: Batman és Robin (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Marian (cseh) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Féktelenül 2 (am.) 19 Luc Besson francia filmrendező Az ötödik elem című alkotása nyi­totta meg tegnap a Fórum '97 nemzetközi filmfesztivált Pozsony­ban. A főszerepben Bruce Willist (képünkön) láthatta a közönség. REGÉNY S tir szavaira élénken re­agál a vállalati igazga­tó. - Ez egészen jó megoldás lenne! Mi ilyen célra nem alkalmazha­tunk külön embereket, de két­szer havonta, a fizetések nap­ján, igénybe vennénk a szolgá­latukat... Később, amikor az Épületfelújí­tó igazgatója és pénztárosnője eltávozott, a bűnügyi parancs­nok visszatért Remedi ügyére. - Ügyes, magánvállalkozó lehe­tett volna, ha becsületes úton szerzi meg az alaptőkét. Csak álcázásból, látszatra vett fel kölcsönt a bankból és kért kise­gítést az apjától és két testvéré­től. A nővérétől külön nagyobb kölcsönt is kapott a Mély út fö­lötti villa megvásárlásához. - Mellénye zsebéből is kifizet­hette volna az árát! - jegyzi Riporterkaland PETRŐCI BÁLIN T 79. rész meg Peti. - Igen, kifizethette volna, de számításból, jegyzői hitelesítés­sel, a nővére nevére íratta a vil­lát, ó a tulajdonos, míg vissza nem kapja a kölcsönt. Kivizsgál tuk ezt is. Valóban ő adott pénzt a házvételre. És most vég­leg ő marad a villa tulajdonosa. - Mi lesz a presszóval? - kérde­zi Peti. - Nem tudom, a bíróság dönté­sétől függ - válaszolja a pa­rancsnok. - Iratokkal, átutalá­sokkal igazolja, hogy a presszót a bankból felvett és a családtól kapott kölcsönökből rendezte be. A helyettesét, a kofavendég­lő pincérét, aki a zavaros ügyekről semmit sem tud, és Riát társaiként is bejegyeztette. Rájuk hárul most a kölcsönök törlesztése. Ha ezt vállalják, szerintem megtarthatnák a presszót. Peti csóválgatja a fejét. - Mintha megsejtette volna, hogy ilyen cselfogásra is szük­sége lesz! - Ilyesmire nem gondolhatott, biztos volt a dolgában. Csak azért tette meg társaknak őket, hogy jobban iparkodjanak, nö­veljék a forgalmat, ő csak az el­számolásokkal törődött. Hogy tiszta maradhasson, nem riadt vissza az emberöléstől sem. A presszós nő elmondta, hogy mi­re beszélte rá - néz a parancs­nok Peti szemébe. - A megbe­szélt randevújuk napján ugyan­abba a „víkendházba" vezette volna, ahol Sober „pihent". A Fiú tanácsára nem mentem el a randevú­ra - mondja Peti. ­Zsuzsi is igazolhatja, Ria csak akkor döbbent rá, hogy Remedi megölte Sobert, amikor eléje tette a fényképeket. - Ö is így nyilatkozott - jegyzi meg a bűnügyi parancsnok, és kutató, vallató tekintettel me­red a harcsabajszos riporter szemébe. - Mintha összebe­széltek volna, mert hasonló szavakat íratott velünk a jegy­zőkönyvbe. - Nem volt szükség ilyen „ösz­szebeszélésre", ha ez az igaz­ság! - menti magát a gyanú alól Peti Tibor. így kellett „nyi­latkoznia", már a fészkelődő Zsuzsi miatt is. Stir Viktor elmosolyodik. - Ilyen csökönyösen ragaszko­dott az elképzeléséhez akkor is, amikor csak rászagolt a nyomra, de még nem tudhatta, hogy hová vezet. S közben, mint aki biztos a dolgában, be­lekezdett a regény felvá­zolásába is. - Jó, hogy ilyen - mondja a bűnügyi parancsnok. - Több mint valószínű, Ria esetében is beválik az elképzelése. Nem segédkezett tudatosan a bűn­cselekmények elkövetésében. Egyik emberünket elvezette a falun élő édesanyjához is. Elő­re kikönyörögte, hogy úgy mu­tathassa be neki, mintha a leg­újabb kedvese lenne, csakhogy ne keserítse meg a hatvan felé közeledő asszony életét. Egy óvatlan pillanatban, amikor az anyja nem voltjelen, a Remeditől „ajándékba" kapott, s a lakásban elrejtett pénzt át­adta a nyomozónak... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents