Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-03 / 202. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 26. POLITIKA 5 Rudolf Vasky: „Ha valaki vállalkozást akar indítani, közli velünk, mire van szüksége, és azt megvásároljuk." Szlovákia és a 31 milliárd $ A Dunaszerdahelyen élő Rudolf Vasky neve akkor vált ismertté, amikor bejelentette, hogy Amerikában létezik egy olyan kereskedelmi alap, amely kész 31 milliárd dollárt folyósítani Szlovákiának. KAMONCZA MÁRTA A pénzhez az itt élő polgárok rendkívül alacsony kamatú kölcsönök formájában juthatnának hozzá, és vállalkozásra, illetve lakások építésére, felújítására fordíthatnák. Arról, hogy ez a pénz mikor érkezik Szlovákiába, és hqgyan zajlik majd a hitelek folyósítása, Rudolf Vaskyval beszélgettünk. Vasky úr, önről csak azt tudjuk, hogy a hatvanas évek végén elhagyta Szlovákiát, és Amerikában telepedett le, majd az 1989-es változások után visszajött. Mivel foglalkozott a tengerentúlon, és hogyan került kapcsolatba az említett kereskedelmi alappal? 1969-ben mentem ki Amerikába. Mivel nem beszéltem az anóriási lehetőséget látok ennek az alapnak az ajánlatában. Melyik az a kereskedelmi alap, amely 31 milliárd dollárt tud folyósítani Szlovákiának? Nevét nem lehet nyilvánosságra hozni. Olyan kereskedelmi alapról van szó, amely a Marshall-segélyhez hasonlóan segítené a közép- és kelet-európai országokat. Elsőként - mintegy próbaként - Szlovákiát. Azért, mert itt viszonylag jók a lehetőségek, csak pénz kellene a gazdaság fellendítéséhez. Az itteni bankok óriási kamattal terhelik meg a hiteleket. Az amerikai alap hajlandó 31 milliárd dollár értékben koronát adni az országnak, és ha ennek a tőkeinjekciónak a segítségével a korona megerősödik, akkor az alap jóval több pénzt kap vissza, mint amennyit befektetett. Harmincegymilliárd dollár átszámítva koronára óriási őszszeg, jóval több, mint az ország évi költségvetése... A lakosság számához viszonyítva nem olyan túl sok. Egyebek között félmillió lakás építésére és több vállalkozás létrehozására elég. működnek a községi pénztárak. Elég, ha az illető bemegy, kitölt egy űrlapot, és kész. Ennyi az egész. totta, hogy jócskán akadnak olyanok, akik hisznek a dologban, és hajlandók valamit áldozni is érte. Egyébként az ér^ Olyan kereskedelmi alapról van szó, amely a Marshall-segélyhez hasonlóan segítené a közép- és kelet-európai y y országokat. >> A szerző felvételei \\ ... jócskán akadnak olyanok, akik hisznek a dologban, és hajlandók valamit áldozni is érte. Egyébként az érdeklődőktől sem kérünk egy y y fillért sem. >> golt, főleg fizikai munkát vállaltam. A hetvenes évek derekán a pénzügyi szférába kerültem. Most pedig hazajöttem, mert Mi a teendője annak, aki ettől a bizonyos alaptól szeretne kölcsönt felvenni? Már az egész ország területén Ez azt jelenti, hogy nem kell vállalkozási tervet sem felmutatnia? Egyelőre nem. Egyébként mi nem adunk készpénzt. Például ha valaki vállalkozást akar beindítani, közli velünk, hogy mire van szüksége, és azt megvásároljuk neki. Garanciának pedig ott van az illető vállalkozása. Hasonlóan járunk el házépítés esetén is. Hány községi pénztár működik az országban? Egyelőre mintegy kétszázezer kérvényt kaptunk, valamennyi érdeklődő feltüntette az űrlapon, hogy milyen formában tudná segíteni a községi pénztár munkáját. Tehát ezt alapul véve kétszázezer potenciális munkatársunk van. A községi pénztárak ma már az egész országot behálózzák, és akik ott tevékenykednek, egyetlen koronát sem kapnak munkájukért. Amikor kijelentettem, hogy első lépésként a községi pénztárakat kell létrehozni, s egyelőre ingyen kell dolgozni, szinte mindenki azt mondta, hogy ez lehetetlen, manapság az emberek semmit sem csinálnak ingyen. De az idő bizonyídeklődőktől sem kérünk egy fillért sem. Ön miért vállalta a közvetítést? Anyagi hasznot remél, vagy politikai tőkét akar belőle kovácsolni? Mondhatnám úgy is, hogy nyugdíjasként szeretnék jól élni. Csupán 0,5-2 százalékos hitelkamatot számítunk fel, és állítom, hogy ez elég a községi pénztárak fenntartására és a munkatársak bérezésére. Miután eddig hiába próbálkoztam a politikai pártoknál, hogy segítsenek ennek az akciónak a lebonyolításában, úgy döntöttem, hogy létrehozok egy politikai tömörülést azokkal, akik hasonló nézeteket vallanak, mint én, és hisznek az általam szorgalmazott pénzügyi támogatásban. Most éppen a párt bejegyeztetésén fáradozunk. Mikorra várható, hogy a pénz megérkezik Szlovákiába? Egy része még a jövő évi választások előtt megérkezik. Egyébként aki az elmondottakkal kapcsolatban egyéb részletekre is kíváncsi, hívja Boross Kornélt a 0819/701-856-os telefonszáSZMPSZ: levél Magyar Bálint művelődési miniszterhez Dilettáns hatalmi rögtönzések, teljes bizonytalanság Felajánlja szakértőit Sokkoló tanévnyitók ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Levélben fordul Magyar Bálinthoz, a Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási miniszteréhez a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Választmánya. Erről a választmány augusztus 29-i harmadik ülése döntött, s a levelet ma juttatják el a miniszternek. Benne arra kérik, vizsgálja felül a szlovákiai magyar nyelvű oktatást és pedagógusképzést érintő azon rendelkezéseket, amelyek ellentétben állnak a szlovákmagyar alapszerződéssel. Ugyanezzel a kéréssel fordulnak Eva Slavkovská szlovák oktatási miniszterhez, valamint a Magyar Koalíció pártjainak vezetőihez és parlamenti képviselőihez is. Az SZMPSZ egyúttal felajánlja független szakértőit a szlovák-magyar alapszerződés teljesítését felügyelő vegyes bizottságba. (vk) Novembertől 10,5 százalékkal nő a létminimum Januártól emelkedik a minimálbér ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány tegnapi ülésén jóváhagyta a létminimumról szóló törvénytervezetet. Ha a parlament elfogadja, akkor november elsejétől 10,7 százalékkal nő a létminimum négytagú család esetében például az eddigi hétezerről 7750 koronára. A létminimum emelését az tette szükségessé, hogy 1995 júliusától - a legutóbbi módosítás óta - 1997 májusáig 11,9 százalékkal nőttek a létfenntartási költségek. A létminimum hövelése az állami szociálisjuttatások módosítását is maga után vonja: családi pótlékra akkor keletkezik jogosultság, ha a szülők bevétele nem haladja meg a létminimum 2,2-szeresét. (Eddig ez a határ a létminimum kétszerese volt.) Ugyancsak jóváhagyta a kormány a minimálbérről szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében az eddigi 2700-ról 3000 koronára emelkedik. A minimális órabér 14,60-ról 16,20 koronára nő. A törvénymódosítás 1998. január elsején lép életbe. Vojtech Tkáč munkaügyi minisztériumi államtitkár a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az 1997. évi költségvetés számolt ezekkel a megnövekedett kiadásokkal. (krasznica) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Ipolyság, Zseliz. A Nyitrai Kerületi Hivatal oktatási osztályának az állítólagos megtakarításra hivatkozó, egyelőre nem hivatalos döntése, mely szerint a zselizi és az ipolysági magyar gimnáziumot közös igazgatóság alá vonják a helyi szlovák gimnáziummal, mindkét nemzetiségi intézmény tanévnyitójára rányomta bélyegét. Zselizen Gubík Jenő igazgató ünnepi beszéde után közölte a szomorú tényt a megjelentekkel, Ipolyságon Marián Sipőcz egy szóval sem említette az öszszevonás tényét, sem a szülőkkel, sem a tanári karral nem tudatta Ružena Smatanová döntését. Az ipolysági tanári karból származó értesüléseink szerint az iskolában teljes a bizonytalanság, ők is zselizi kollégáiktól, illetve az Új Szóból tudták meg a sokkoló hírt. Az ipolysági tanévnyitón megjelent Marián Vajda, a kerületi hivatal tanfelügyelője is, de csak csendes szemlélőként figyelte a tanévnyitót és a tanári értekezletet is. Ezen az összevonásról egyetlen szó sem hangzott el. Értesüléseink szerint a tanári kar érdeklődött Sipőcznél a nyitrai döntés felől, de ő a tájékoztatást azzal utasította el, hogy „a kerület írásbeli döntéséig" nem hajlandó nyilatkozni. Valószínű, hogy a közös igazgatóság élére Ipolyságon a szlovák gimnázium jelenlegi igazgatóját nevezik ki, a magyar részért felelős helyetteNem tárgyalhattak a Naftáról Pozsony. Roman Hofbauer, a parlament gazdasági és privatizációs bizottságának elnöke (DSZM) nem hallotta Vladimír Mečiar kijelentését, amely szerint a kormányfő sem tudja, hogy ki áll a gbelyi Nafta privatizációja mögött. A bizottság ellenzéki tagjai tegnap hiába próbáltak bizottsági ülést tartani erről a kérdésről. Hofbauer egyébként azt nyilatkozta: ő egyáltalán nem tekint komoly problémaként a Nafta ellenőrző csomagjának eladására, szerinte ez semmiben sem különbözik a többi privatizációs döntéstől, (ú) Gázkitörés történt a tárolóban Suchohrad. A gbelyi Nafta bejelentése szerint hétfőn 11.30kor javítás közben gázkitörés következett be a cég suchohradi föld alatti tárolójában. A bányamentőknek tegnap estig nem sikerült megfékezniük a gázkitörést. A vállalat szerint a baleset miatt nem lesz fennakadás a földgázellátásban. (TA SR) Duka Zólyomi Árpád nyilatkozatáról Pozsony. „Sem az SZDK, sem pedig a DU nem kötött megállapodást a Magyar Koalícióval a miniszteri posztok elosztásáról. A Demokratikus Unió az MK-nak az SZDK által alakítandó kormányban való részvételével kapcsolatos kérdést nem tartja időszerűnek" - áll a DU tegnap kiadott nyilatkozatában, amellyel az Együttélés alelnökével készült, a Szlovák Televízióban sugárzott interjúra reagált, (ú) Imrich Andrejčák megerősítette Pozsony. Imrich Andrejčák elismerte, hogy a DSZM egyik parlamenti képviselője volt az, aki 15 millió koronát ajánlott fel František Gauliedernek, ha távozik a törvényhozásból. Ján Čarnogurský, a KDM elnöke vizsgálatot sürget az ügyben, (ú) Agyonlőttek egy munkanélküli romát Privigye. Két fej- és egy haslövéssel végeztek Kamii A. 40 éves turócszentmártoni munkanélküli romával. Holttestét hétfőn találták meg a Privigyei és a Túrócteplici járás határán. A gyilkosság oka ismeretlen. (TA SR) Sajnálkozik a népi mozgalom Pozsony. A Magyar Népi Mozgalom tegnap sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Magyar Koalíció képviselői kivonultak az alkotmány elfogadásának 5. évfordulója alkalmából tartott ünnepi parlamenti ülésről. (TA SR) A lakosság segítségét kérik Pozsony. A rendőrség a lakosság segítségét kéri annak a két, gyilkosság áldozatául esett, ismeretlen férfinak az azonosítása céljából, akinek erősen oszlásnak indult holttestére vasárnap bukkantak a Lamacsi úton egy elhagyatott ház alagsorában. Az egyik férfi 20-30 éves lehetett, 170 centiméter magas, vékony testalkatú, barna hajú volt. A másik, 172-175 cm magas, barna hajú férfi életkorát szintén 20-30 évre becsülik. A bejelentéseket a rendőrség a 158-as telefonszámon várja. (TA SR) Elhunyt Fatul Károly Pozsony. Életének 62. évében elhunyt Fatul Károly, aki hosszú évtizedeken át az Új Szó korrektora volt. Búcsúztatása holnap délután fél háromkor lesz a pozsonyi krematóriumban. (ú) se pedig Marián Sipőcz lesz. Ipolyságon egyébként mégsem nyithattak két osztályt, a tanévet egy első osztállyal - 34 diákkal - kezdik. Zselizen szintén csak egy osztályt nyithattak, noha 45 tanuló tette le jó eredménnyel a felvételi vizsgát. Kovács István, a szülői szövetség elnöke szerint minden törvényes lépést megtesznek az öszszevonás ellen, de megvárják, hogy Smatanováék mikor jelentik be hivatalosan szándékaikat. A szülői szövetség bírósági pert indít, ha a helyzet úgy hozza. Figyelemre méltó tény, hogy a két iskola egy igazgatóság alá vonását a szlovák gimnázium igazgatója is ésszerűtlen és indokolatlan lépésnek tartja, továbbá hogy a zselizi önkormányzat tiltakozó állásfoglalását, amelyet az összes illetékes szervnek megküldenek, a szlovák képviselők is megszavazták, hozzáfűzve: az egyelőre szóban közölt döntés önkényes, direktív, és feleslegesen élezi a nemzetiségi feszültséget. Zselizen egyelőre nem tudni, ki a hatalom jelöltje. Gubík Jenő kétségbe vonja, hogy pénzhiány miatt kell megszüntetni egy önálló intézmény jogalanyiságát. „Óriási felelőtlenség ilyen módon beavatkozni az oktatásba. Belülről rombolják szét az iskola szellemiségét, hatalmi rögtönzésekkel szüntetik meg a demokratikus oktatás még létező elemeit" - nyilatkozta dr. Nagy Béla, a gimnázium igazgatóhelyettese. (buchlovics) Tegnap sem foglalkoztak a Gaulieder-üggyel Lesz bérszabályozás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az államfő egyebek között azt hozta fel a bértörvény nagy vitát kiváltó módosítása ellen, hogy elfogadása az érdekegyeztetés megszűnéséhez vezetett. A törvénymódosításhoz fűzött kormánypárti reményeket megalapozatlanoknak nevezte, mivel az intézkedés nem oldja meg a problémákat. Mikuláš Dzurinda (KDM) elismerte: reális probléma, hogy 1996-tól a reálbérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. Egyetértett a kormánnyal abban, hogy ez nem kívánatos, ám felhívta a figyelmet arra is, hogy a bérek jelenleg nem hatnak pozitívan az inflációra, márpedig a bérszabályozás az inflációs veszély elhárítására szolgál. Szlovákiában az infláció nem haladja meg a hat százalékot, ezért szerinte a kormány a bérek szabályozásával a munkavállalókat bünteti, amiért menedzsmentjük nem képes a termelékenység megfelelő növelésére. Több felszólaló rámutatott arra, hogy ez csak akkor következhet be, ha egészséges gazdasági közeg jön létre. „Feltétel, hogy az, akinek fizetnie kell, fizessen, aki pedig nem tud fizetni, kerüljön bíróság elé, majd húzza le a redőnyt" - vélekedett Dzurinda. Jozef Košnár (DBP) felrótta a kormánynak, hogy pazarló magatartása következményeit azokra hárítja át, akik semmiről nem tehetnek. Bauer Edit (Együttélés) arra hívta fel a figyelmet, hogy a július 9-én elfogadott törvénymódosítás kontraproduktív és alkotmányellenes. Szabályozni nézete szerint nem a béreket kellene, hanem az állami apparátus költekezését. Oľga Keltošová munkaügyi miniszter sorban elutasította a kifogásokat, mondván, „a bérszabályozást a fejlett országokban is alkalmazzák". Úgy vélekedett, hogy alsóbb szinteken különösebb fennakadások nélkül folytatódik a szociális párbeszéd. Az ellenzéknek a törvénymódosítás elutasítására tett javaslatait a kormánypárti képviselők nem vették figyelembe. A bérszabályozásról szóló törvény 75 szavazattal való ismételt jóváhagyása után a parlament a tervek szerint a Gaulieder-üggyel foglalkozott volna. Ivan Gašparovič házelnök azonban szünetet rendelt el, és utána a kormánypárti képviselők már nem jelentek meg az ülésteremben. Gašparovič bejelentette: a további eljárással kapcsolatban kikéri az alkotmányjogi bizottság véleményét. (horváth)