Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-11 / 209. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 5. KULTÚRA ­Oktatás 9 Tóth László könyvével potyautasként Thália szekerének saroglyájában. A komáromi magyar színjátszás történetéből Magyar film elismerése Velencében Az „In memoriam Gyöngyössy Imre" című film - amelyet a Ve­lencei Filmfesztivál Officina Veneziana szekciójában mutattak be - a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (Fipresci) különdíját kapta . A zsűri szerint az alkotás tiszteletadás egy olyan rendező előtt, akinek munkáit a Fipresci zsűri már több alkalommal nagyra értékelte. Petényi Katalin és Kabay Barna alkotása az „Ente dello spectacolo" különdíját is elnyerte. A díjat odaítélők szerint a film lehetővé teszi egy olyan életmű újrafelfedezését, amely a keresztény gondolkodást, a paraszti kultúra értékeit és az ember tiszteletét hirdeti. (MTI) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Sötét zsaruk (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA ­KERTMOZI: Anakonda (am.) 20 MLADOSŤ: Al Pacino - III. Richárd (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18; Az ellenfél arca (am.) 16.30, 20.30 Gyilkos­ság a Fehér Házban (am.) 20.30 Kolja (cseh) 18.30Trainspotting (ang.) 19 Gyengéd (fr.) 18 Délidő (am.) 20 Kristián (cseh) 20.15 KASS A ÚSMEV: Féktelenül 2 (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Köny­nyek az esőben (am.) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Sötét zsaruk (am.) 15.30,17.45,20 TATRA: Anakonda (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Sötét zsaruk (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - PANORÁMA: Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 18, 20.30 GALÁNTA - MOZI: Matilda (am.) 17.30 ZSELÍZ ­SPUTNIK: Alkonyattól pirkadatig (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Sötét összeesküvés (am.) 16.30,19.30 ROZSNYÓ - PANORÁ­MA: Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 19 Találkozások II. címmel az elmúlt hét végén nyílt kiállítás a Szlovák Rádió épületében. A tárlaton a nyolcvanas évek első felében színre lépő szlovák képzőművészek generációjának egy csoportja ad ízelítőt munkájából. Felvételünkön Vojtech Farkaš A piramis titka című alkotása látható. REGÉNY Annak ellenére, hogy szer­zők egyre gyakrabban megtisztelnek köteteikkel, és az azokba írt ajánlásaik­kal, mégiscsak ritkán esik meg velem, hogy valaki ilyen tisztelgő szöveggel rádöbbentsen pályám lé­nyegére. DUSZA ISTVÁN Tóth László „... miként hajdan az apostolok" című, a komáromi magyar színjátszás kezdetektől 1945-ig érő történetét összefog­laló kötetébe (Lilium Aurum, 1997) írt ajánlásában utalt jóma­ga színháztörténészi és jóma­gam szinikritikusi helyzetére, ír­ván: mindketten jóideje potya­utasként utazunk Thália szeke­rének saroglyájában. Roppant nehéz egy merítésében mélynek, látókörében szélesnek és apparátusában tudományos­nak tetsző kötetről érdemben akár zsurnálkritikát is írni. Év­századok színháztörténeti té­Évszázadok színház­történeti tényeivel szembesít a szerző... nyeivel szembesít a szerző törek­vése, amellyel szintézist teremt saját kutatásai és az eddig erről a témáról megjelent három mű szerzőinek (Szinnyei József, dr. Baranyay József és dr. Virágh Józseftié) eredményei alapján, így a kötet olvasásába nagy kí­váncsisággal belekezdő olvasó­nak nem marad más hátra, mint belefeledkezni a komáromi szín­játszás izgalmas és olvasmányos történetébe. Mert van ennek a kötetnek egy nagyon kedvemre való sajátossága: Tóth László többnyire szépirodalmi nyelve­zetű, színes stílusban, irodalmi művek, újságcikkek idézeteivel, levelekkel, naplórészletekkel és vallomásokkal megtűzdelt szö­T alán összefügg a ban­dafőnökkel. Remedi Ernő nevét nem talál­tam a telefonkönyv­ben. -Te egy kis papírcedit kihalá­szol az illetékesek orra elől! Már igazi magándetektív vagy! Fél nyolckor legyetek nálam, addig a Fiú is visszajön abból a faluból, ahol a sörözőknek megmutatja a parókás hölgy fényképét. - Oké, Főnök - mondja Peti, s amint leteszi a kagylót, átöleli a vadon nőtt szép virágot. ­Még jó két óránk van, mit csi­náljunk addig? - Ha már azzal dicsekedtél, ki­Váló a szimatod, elbújok vala­hol. Ha rám találsz, kapsz egy puszit... Este nyolcig az Éber Szem de­tektíviroda helyiségében táv­irati stílusban mindent megbe­szélnek. Magyarázgatás nélkül csak a tényeket sorolják fel. Az erdőháti gyilkosságot Remedi Ernő követte el. A takarékpénz­tárban szőke parókával a fején Ria vette fel Sober lopott pén­zét. Az Épülefelújító üzemi őre és pénztárosnője ráismert a két pénzrabló „szerelőre". A Kürthy-kastély közelében levő kocsmában a törzsvendégek legjobban a szőke nőre emlé­keztek, őt mustrálgatták... A két férfiról azt mondták: Talán ők voltak. - Holtbiztos, hogy ők voltak a képrablók! - heveskedett Peti. - A bizonyítás a rendőrség dol­veget írt. Nagy gondot fordított arra, hogy a színháztörténeti té­nyek mögé mintegy háttérként kivetítse az éppen tárgyalt múlt századi esztendők társadalmi hátterét is. Megismerhetjük, hogy a vándorszínészek, majd a tartósan egy helyen játszó társu­latoknak mindig a pénzhiány volt a leghűségesebb kísérője, ki­szolgáltatva őket országos és he­lyi hatalomnak, nézőnek, a la­pok recenzenseinek. Mégis meg­ható mostanság olvasni arról, hogy a tizenkilencedik század harmincas-negyvenes éveiben ga - csillapítja barátját Stir Vik­tor. - Ugyanabban az öltözet­ben, mint akkor voltak, egy es­te piros Zsiguliba ültetik és be­vezetik őket a falusi kocsmá­ba... - A postarablót pedig a postá­ba! - gondol már a következő napokra Peti. - Ha Remedi, az Újonc volt a tettes, lakásában biztosan megtalálják a testmé­retet alacsonyító Kisztus­szandált! Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 74. rész - A pénzhordó asszonyoknak is bemutatnád őt? - mosolyodik el a detektíviroda főnöke. - A benzinkutasnak a köpcös Falmert is! Ó rémítgette Remedi pisztolyával, és csak a sikeres vizsga után bocsátkoz­tak nagyobb akcióba! - Peti Stir elé teszi azt a kis papírcelit, amelyet Sober zse­béből halászott ki. - Remedi Ernő titkos telefon­száma - tájékoztatja Stir. ­Csak ő adhatta Sobernak, a bi­zonyítékokhoz csatolom. A hol­napi teendőnket már megbe­széltük, a magáért is - tekint Zsuzsira, és négy fényképet tesz eléje. - Ezeket ebben a sor­rendben vigye magával. Az első fénykép a „szőke" Riát ábrázol­olyan színészek is megfordultak Komáromban, mint Déryné, Me­gyeri Károly, Egressy Gábor, Szentpétery Zsigmond és Lendvay Károly. Sokaknak nyújthat új ismerete­ket az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az ost­romlott város színiéletének le­írása. Ebből kiderül, hogy kora­beli szerzők mennyire igyekez­tek az aktuális történésekhez kapcsolódó színpadi játékokat alkotni. Mint ahogyan az is érde­kes, miként alakult a századfor­dulón a műkedvelő színjátszás, ja az erdőben, Sober sötétszür­ke autója mellett. A második képen egy lépésnyire tőle a „bajszos és szakállas" Remedi Ernő, Ria főnöke. A harmadi­kon a Fortuna Szálló közelében szintén őket látni, Riát paróka nélkül, és Remedin sincs már szakáll, sem a bajusz... - A ne­gyedik kép borzalommal tölti el Zsuzsit. Félrebillent fejjel Sober fekszik holtan a bokor mellett. -A halállal nem számolt, há­tulról kapta az első golyót ­magyarázza a fiatal detektív. ­Haláláért csak saját magát okolhatja - ismétli meg azt, amit délelőtt a bajszos riporter­nek is mondott, mert nem sze­reti a kesergést hallgatni: Stir Viktor Peti felé int, vegye fel a másik kagylót, hogy rög­zíthesse az. elhangzottakat. ­Ilyenkor csak a lakásán hívha­tom fel... - és kitárcsázza a bűnügyi rendőrség parancsno­kának a számát. - Te vagy, Éber Szem? Vártam a hívásodat! - Ha sejteném, hogy mire cél­zói... - Térjünk inkább a tárgyra. Én „sejtem", hogy miről akarsz ve­lem beszélni... Stir Viktor csodálkozásában a parancsnok szavába vág. - Te mindenről tudsz?! - Még kora délután Malackáról jelentést kaptunk, ami igen el­gondolkoztatott. Mondd csak, véletlen volt, hogy éppen a Fiú, ahogy te nevezed a tőlünk el­majd a színházi élet a háború utáni „új országban, új világ­ban". Kiderül az is, hogy nem vé­letlenül fordult úgy a mai ma­gyar színjátszás sorsa, hogy két hivatásos színházunk éppen Kas­sán és Komáromban székel. Hi­szen a Kassán igazgatóskodó Fa­ragó Ödön társulata Komárom­ban is tartott színiévadot. 1924­ben például Shakespeare-t, Jó­kait, Smetanát, Moliére-t ját­szottak. Földes Dezső nyugat­szlovákiai magyar társulatával kapcsolatosan megtudjuk azt is, hogy már az első Csehszlovák Köztársaság alatt is szorongatták a magyar színjátszást. Feltűnt, hogy Tóth László ezt a korszakot már nem az irodalmár ihletettségével alkotott, olvas­mányos formában írta meg. Majdnem kiveszett a tanulmány­ból a társadalmi háttér, a polgári lét mindennapjaira figyelés. Míg a múlt századi szemelvényeket olvasva elgondolkodhatott az ol­vasó akár a korabeli emberek lel­kületén is, addig az első világhá­borútól az 1945-ig terjedő sza­Elgondolkodhatott az olvasó akár a korabeli emberek lelkületén... kaszról sűrített, olykor száraz­nak tetsző adathalmazt talál a kötetben. Észrevehetően elkülö­nül a múlt század komáromi színjátszásának történéseit be­mutató szakasz, a csehszlovák éra történéseinek tárgyalásától. Nem ártott volna, ha a huszadik századra is alkalmazza azt a szerzői gyakorlatot, amelynek nyomán igencsak élvezetessé lett, a száraz tudományosságon felülemelkedő szöveg. Tóth László színháztörténészi ambíci­óit bizonyára sikeresen ötvözi majd az esszéírói szabadságából fakadó színekkel, ha belefog az általa e kötetben beígért 1945 utáni színháztörténeti összefog­lalóba. csalt munkatársadat, s a bűn­ügyek után érdeklődő Peti Ti­bor bolyongott az erdőben, hogy rábukkanjanak az agyon­lőtt fiatalember holttestére?! Stir őszintén válaszol: - Nem volt véletlen. - Talán az áldozat nevét is is­mered? - Ismerjük! De a malackaiak előtt elhallgattuk, mert még bi­zonyítékokra van szükségünk, hogy ne csússzon ki a kezünk­ből az, akiben több az ész, mint az erő! - Most csak egy kis gyors kise­gítésre lenne szükségetek, hogy utána újra valamivel meglepjél?! - Holnap már elfoghatjátok a gyilkost! - Miért nem ma? M ert az is a tudomá­sunkra jutott, hogy a gyilkosság össze­függ az áprilisi másfél milliós rablással. Az Épületfelújítóról van szó... - Olvastam a szombati hirdeté­sedet, s már ilyen gyorsan a tettesek nyomára bukkantál? -A szerencsés véletlent a mi Peti barátunknak köszönhet­jük. - Ilyen szerencséje csak egy újságírónak lehet. De miért nem jött el hozzánk is? Peti intéssel kérdi Stirtől, hogy megszólalhat-e. Fejbólintás a válasz. - Én vagyok az, parancsnok úr. Peti... Pénteken, amikor a taka­rékpénztárban voltam, még nem is sejthettem, hogy milyen nyomra bukkanok. A holnapi végkifejlemény után már meg is írhatom a részletes és terje­delmes .jegyzőkönyvet". Bűn­ügyi regény lesz belőle... Stir Viktor gyorsan félbeszakít­ja, mert a következő pillanat­ban csak a parancsnok dörge­delmét hallgathatná. - Mindent elmondunk! ­mondja sietve Stir. - Nemcsak az Épületfelújító esetét, de még most a Kúrthy-kastélyban tör­tént képrablást is tisztázhatjá­tok! Fényképeink alapján ráis­mertek a tettesekre. - Mind a ketten gyorsan gyer­tek hozzám! Fél óra múlva a parancsnokságon leszek! Peti beleszól a kagylóba: - Kedves engedelmével én csak holnap jelentkeznék Jelentés­tételre". Viktor barátunk min­denről tájékoztatott. Most az esti órákban nem hagyhatom el a menyasszonyomat, akire hol­nap reggel a nyomozásunkkal összefüggő komoly feladat vár. Peti szavaihoz már kedélyeske­dő hangon Stir Viktor fűz ma­gyarázatot: - Még nem ismered a hátteret. Az eset kiszimatolása össze­függ a szép Zsuzsikával. A szer­kesztő úrnak egy kis pénzre volt szüksége, hogy megünne­pelhesse találkozását a kislánnyal... Péntek délelőtt bement a takarékba, hogy le­gyen kajára és piára. Utána a kocsijába ült, hogy annak a fér­finak a nyomába szegődjék, aki jeligére négyszázezret tett a ta­karékba. -Valóban szerencsés véletlen ­jegyzi meg a parancsnok. ­Pénteken megneszel valamit, s már ma, szerdán!... - Nagyon csökönyös volt, s jól tette, hogy ragaszkodott az el­képzeléséhez. Most megbeszél­hetném veled a holnapi utolsó jelenet csattanóját? - Gyere gyorsan, Éber Szem! - Ha minden úgy alakul, aho­gyan elterveztük - szólal meg újra Peti -, a főkolompos Újonc holnap a maguk szerető karjai közé fut! Stir búcsúzóul hozzáteszi, hogy Peti is halhassa: - Amikor holnap átkutatjátok a főkolompos lakását, keressétek a Krisztus-szandált is! Emlék­szel még a postarablásra? Ab­ban a sarok nélküli szandálban a rabló néhány centiméterrel alacsonyabbnak tűnhetett! Holnap a kezetekben lesz a má­sik áprilisi pénzrabló is, az a pisztolyos, köpcös alak! Peti barátunk segítségével tehettem csak eleget az Épületfelújító megbízatásának. -A harmadik személyt kiha­gyod, aki a lopott kocsival vitte el a két pénzrablót? - Ő az erdőháti áldozat. De már futok hozzád, viszem a fényképeket is, hogy megbe­szélhessük a holnapi akciót... Csütörtök, nyolc óra tizenöt perc. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents