Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-09 / 183. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 9. VENDÉGKOMMENTÁR A mosoly kevés lesz E. FEHÉR PÁL Az alapszerződés párizsi aláírása vagy akár a pöstyéni hármas csúcs, netán az amszterdami találkozó után - lényegében változott meg a szlovák-magyar kapcsolatok minősége, de nem változott, sőt erősödött a valóságos megegyezés nélkülözhetetlensége. Közben volt ugyanis Madrid. Magyarország az euroatlanti integrációhoz csatlakozni kívánó országok első körébe került, Szlovákia számára pedig felettébb rosszak a kilátások. Egyelőre. A csatlakozási feltételek teljesítése Magyarország számára egészen más feladatokat jelent, mint Szlovákia számára azoknak az előírásoknak a teljesítése, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán tárgyaljanak vele. Ugyanakkor viszont nem változott a két országnak az az alapvető érdeke, hogy jó, sőt konfliktusmentes kapcsolatokat teremtsenek egymással, és nem csupán gazdasági téren, hanem jóval kényesebb problémák ügyében is, amilyen például a nemzetiségi kérdés. Mi több: a két ország világpolitikai helyzete közötti eltérés Magyarország számára egyenesen élőírja, hogy törekedjék a szomszédaival konfliktusmentes kapcsolatrendszer létrehozására. Ez minimális feltétele a NATO-tagságnak. Ezért értelmetlenek az eléggé sűrűn elhangzó szlovák nacionalista vádaskodások, hogy Magyarország a jövőbeli NATOtagságot netán Trianon revíziójára használhatja fel. Ellenkezőleg: a NATO számára a határok biztonságot, az EU számára pedig átjárhatóságot jelentenek. Augusztus 15-én tehát roppant nehéz feladat vár Horn Gyulára, illetve Vladimír Mečiarra, Győrött a mosolypolitika kevés lesz. Európa egészen konkrét megállapodásokat vár. És konkrétumokat várnak mindkét országban a józan politikusok is, kivált hogy tapasztalhatják: a szlovák-magyar konfliktusoknáljóval súlyosabb román-magyar vitákat is meg lehetett oldani. Nem sorolom a problémacsomag minden részét: a Mária Valéria-hidat, az alapszerződés végrehajtásában a nemzeti kisebbségek teljes jogú részvételét s a többit. Biztos, hogy Győrött nem lehet mindent megoldani, de ezt a munkát el kell kezdeni. A jóindulat önmagában már kevés. De azért a jóindulatra is szükség lesz, amely nem a magyar oldalon hiányzik. A szerző a Népszabadság pozsonyi tudósítója. JEGYZET Tényterápia? BARAK LÁSZLÓ A jelenlegi szlovák kormány fogadatlan és fogadott szószólói rendszeresen tajtékzanak attól, ha valaki vagy valakik Szlovákiával kapcsolatban a „civilizálatlan" jelzőt emlegetik. Ha az emberben munkál némi empátia, azaz képes magát beleélni a másik fél helyzetébe, beletörődik, hogy a bajban levő úgy védekezik, ahogy tud. A sarokba szorított ember, mondjuk egy idült alkoholista bármely felmentéssel kecsegtető lehetőséget felhasznál. Megértem tehát a szlovák kormányt s annak udvartartását. Országvilág számára nyilvánvaló, hogy ebben az oszágban meg kell állnia a menetnek, mert komoly probléma van a menyasszonnyal... A sejtések szintjén már jóval túl vagyunk. Hiszen a nyugat-európai kormányok véleményét képviselő politikusok s nem utolsósorban az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának és kormányának emberei számtalanszor félreérthetetlenül, valamint az írott és íratlan diplomáciai szabályokhoz képest szokatlanul konkrétan kifejezésre juttatták, hogy a „hivatalos" Szlovákiát nem tartják szalonképes partnernek. A tényeket ugyan százféléképpen lehet magyarázni, ám a tény gyógyíthatatlan kategória - a külföld s nem utolsósorban a belpolitikai visszásságokat előidéző és azok következményeit a saját bőrén megtapasztaló egyszerű halandó számára egyaránt. Akkor is, ha tendenciózus hazugságokon alapuló rágalomhadjáratokkal, bűnbakkereséssel, a helyzetelemzők megfélemlítésével kívánják az érintettek a tényeket elhallgatni, megcáfolni. Olyan ez, mintha egy féktelenül dühöngő, idült alkoholista a neki kiszolgáltatott családtagokat kárhoztatná, amiért azoknak eszükbe jutott, hogy elmeorvos is van a világon... A szerző a Nap Kiadó igazgatója. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. voxnova.sk - Nem a tejfölös gombától lett rosszul, hanem attól a számlától, melyet a pincér hozott ki neki! (Dunai Imre karikatúrája) A szabadság bódulatából visszatérők csak néznek, mint Rozi a moziban Nyári vegyes saláta Ilyenkorra érik be nálunk teljesen a nyár, s mint a gyerekeket, heves, ám könnyen múló vágyak lepik meg, szorongatják egy ideig az embereket. BERECK JÓZSEF Úgy tartják, aki ilyenkor születik, annak szép élete lesz, miként testi mivoltában maga is garantáltan a szép teremtések közé fog tartozni. Az ilyenkor születőn nem hagy olyan súlyos nyomot az életre szakadás traumája; a nyár hevének köszönhetően egy olyan új közegbe érkezik, amely szerencséjére csak árnyalatnyira különbözik az anya testmelegétől. Éppen az érett augusztusi nyár melege lehet olyan, amilyenre az ilyenkor született gyermekek bőre A kisváros nyári kulturális kínálata bizony nem kényeztet el. még az édesanyjuk szíve alatt eltöltött időkből örökre emlékezik... Ilyenkor a Föld parázsló, s miként a költő írja, a kerti lugasban részeg virágok és darázsszó. A csallóközi kertekben már aki bír ilyennel - most kiégett, morzsás a talaj, mint a salak, szúrja, süti a meztelen talpat. A vad fény lekókasztja a fejet, pecsenyévé süti a szemalja finom bőrét. Mindazonáltal az egész édeni, buja, mint szülőanyja, a nyár. Fülledt, tömény kaporillat uralja. S az ember, akinek módjában áll, szinte narkósok mohóságával szívja magába mélyen ezt a csodálatos, akaratlankasztó mérget. Fülledt augusztusi délután, a kisvárosi galéria ünnepélyes tárlatnyitóján toporgunk, szinte a OLVASÓI LEVELEK I<öszönet(?) Bősnek „Németországban több mint 19 ezer embert szólítottak fel, hogy készüljenek fel lakásuk elhagyására. Áz ok: árvízveszély..." magunk levében főve. Ismert és kevésbé ismert szobrászok, piktorok, írók, hírlapírók, galériavezetők és mentorok, műértők és műgyűjtők, zömmel azonban helybeli széplelkek. Megejtő és elbűvölő, ahogy a hagyatékgondozó két asszony, az özvegy és az ismert művészettörténész a kilencven éve született és huszonöt éve halott nagy festőnk, Szabó Gyula szélesebb körben kevéssé ismert képeinek izgalmas összeállítását ajánlja a képzőművészet itteni híveinek figyelmébe. Magyarországi előadóművészek szóban és dalban a költő Szabó Gyulát is megszólaltatják. Kánikula ide, szauna-érzés oda, felemelő élmény ez a helybeli (ez esetben nem feltétlenül nyári születésű) széplelkeknek, akiket a kisváros nyári kulturális kínálata bizony nem nagyon kényeztet el. Mihelyest azonban a szokásos büfé kerül sorra, a hangulat oldódván úgy fordul át a szó nyomban itt is, ott is a városban frissen megesett rémtettekre. Magyarán: a szervezett bűnözés egymással szembenálló érdekcsoportjainak amerikai gengszterfilmekbe illő, véres leszámolásaira, amelyek ez idő tájt valószínűleg nemcsak a széplelkeket töltik el indokolt borzadállyal és még indokoltabb aggodalommal. Mert bizony hiába a patrióta keblet melengető tény, mármint hogy a lakosság létszámához arányított három galériájával ez a kisváros bátran vetekedhet az ország legrangosabb kulturális központjaival is, amikor a nevéhez egyre jobban hozzátapadó bűnözés a polgárainak biztonságérzetét vészesen kikezdő jelenségeivel szintén országos hírre predesztinálja. Sajnos, a szó legelszomorítóbb értelmében. Sokan éppen azért lélegeznek föl ilyenkor, a beérett, kiteljesedett nyár napjaiban, mert a napi politikai történések hullámveré„Magyarországon levonult az árhullám - megszűnt az árvízveszély..." Két hajnali hír, amelyet a Kossuth Rádió 1997. július 28án sugárzott. Lengyelországban - az Odera mellett - szintén 16 ezer emberre várt hasonló sors, és összesen több százezerre rúg a veszélyeztetettek száma. Hetek óta hallunk hasonló se ilyenkor érezhetően alábbhagy. Egy-két hétre elcsitul a sokak által haszontalannak vélt üres politikai szócséplés, hogy azt ne mondjuk, szájtépés. A politikusok szabadságra mentek: van, aki a tengerparon heverészik, de nyilván olyan is akad közöttük, aki otthon, a családjával, saját magánemberi mivoltával szembeni mulasztásait Elcsitul a sokak által haszontalannak vélt politikai szócséplés. igyekszik törleszteni. Azoknak az embereknek nyilván nem hiányoznak ők, akik úgy vélik, hogy a mindennapi életben a politika a legkevésbé lényeges és a legkevésbé értékes valami. A régen hitelét vesztett és velünk, magyar nemzetiségűekkel szemben egyre alattomosabb kormányzati, de a nem eléggé határozott ellenzéki politizálás láttán is egyre többen érezhetik úgy kicsi hazánkban, hogy mindez csupán mocskos hab a folyó felszínén. (Sajnos, egyre gyakrabban egészen alvilági mélyen.) Lehet ebben a vélekedésben némi igazság, de téved az, akit elaltatnak ezek a fülledt nyári napok, az elnéptelenedett közhivatalok, amikor a politikai küzdelem színterein egy időre megállni látszik az idő. Nálunk a hatalmi politikának ez egy kimondottan kedvelt időszaka (lásd például az augusztus elején évente ismétlődő áremeléseket) olyan el- és leszámolások végrehajtására, amelyekkel aztán a szabadság bódulatából visszatérők rendszerint úgy szembesülnek, mint az a bizonyos Rozi a mozival. Csak néznek... A szerző Dunaszerdahelyen élő író. híreket, látjuk az árvizekről szóló tudósításokat, először Csehés Morvaországból, majd Lengyelországból, végezetül napjainkban Németországból. Szlovákiában, ahol a Morva folyó mentén és Észak-Szlovákiában szintén volt árvíz, a következő árvízzel kapcsolatos hír dominált: Magyarországon azért nincseTALLÓZÓ SME Tekintettel a felsőoktatás jelenlegi finanszírozására, lehetséges, hogy a pozsonyi Komenský Egyetem az 1998/1999-es tanévben kénytelen lesz jelentős mértékben csökkenteni a diákok számát. Ferdinand Devínsky, az egyetem rektora szerint az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem nyitnak első évfolyamokat. A Komenský Egyetem már az idén is kevesebb pénzt kapott, s a jövő évi költségvetés szerint 250 millió koronával kap kevesebbet, mint amennyire szüksége lenne. A következő tanévben 4688 diáknak kellene megkezdenie tanulmányait az egyetem 12 karán, a jelentkezők száma természetesen többszöröse ennek, a karokon összesen 26 ezer jelentkezőt regisztráltak, felvételi vizsgát 20 176 érdeklődő tett, s mintegy 4 ezer olyan jelentkező fellebbezett, akiket nem vettek fel. A szlovákiai főiskolákon felvételt nem nyert érdeklődők számára csupán négy újonnan alapított - még akkreditáció nélküli - felsőoktatási intézmény adott némi esélyt. PRÁCA „Németországnak és az Európai Uniónak nem érdeke, hogy beavatkozzon Szlovákia belügyeibe. Ám fontos számunkra, hogy az összes országban, tehát Szlovákiában is tiszteletben tartsák a demokrácia összes alapelvét" hangsúlyozta a lap szerkesztőségében tett látogatása során Ludger Buerstedde, Németország szlovákiai nagykövete. Hozzáfűzte: „Az EU figyelemmel kíséri a szlovákiai fejleményeket, szemmel tartja a Gaulieder-ügyet, s különösen azt, milyen álláspontra helyezkedik a pozsonyi parlament az alkotmánybíróság döntése után." NOVÝ ČAS A lap interjút közöl Vasiľ Bil'akkal, az egykori kommunista ideológussal, aki többek közt 1968-ban játszott szerepéről, valamint, családjáról, ruszin származásáról beszél, s arról, miként telepedtek le Kelet-Szlovákiában. Elmondta: apját az Osztrák-Magyar Monarchia idején magyarellenes tevékenységért kétszer is halálra ítélték. „Először tévedésből egy másik falubeli embert akasztottak fel, másodszor azért nem akasztották fel, mert mozdult a front, odaértek a kozákok, s a dolgok másképp alakultak. Apám ötször volt Amerikában, ott nősült meg másodszor, s két fia született. Összesen kilenc gyereke volt, én vagyok az egyetlen, aki él" - meséli Biľak. A hajdani pártideológus - aki egykori politikai munkatársaival már csak a krematóriumban találkozik, ha valaki meghal - most is tagadja, hogy további pártfunkcionáriusokkal együtt ő is aláírt és 1968 augusztusában közvetített a szovjet vezetőknek olyan levelet, amely segítséget kért az ellenforradalommal szemben. „Katonai segítséget nem kértünk, a politikai segítség pedig valami más" - állítja, arra a tájékoztatóra célozva, amelyet Brezsnyevnek küldtek, s amelyet Biľak szerint behívólevélnek tekintenek. Az 1989-es eseményeket nem tekinti forradalomnak. nek árvizek, mert - az általuk szidott - bősi erőmű megmentette őket ettől... Azóta is többen szóvá tették, hogy a „hangadók" hirdetik: „Bősnek köszönhetik a magyarok, hogy nincsenek árvizek..." Ekkora ostobaságot ritkán hallunk, még nálunk is. Szanyi József Kassa