Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-27 / 198. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 27. •••••IMIM É KOMMENTÁR WBBSKKKM Mečiari kísértethajó TÓTH MIHÁLY A Gaulieder-ügy körüli fejlemények nemcsak azt árulják el, hogy mire számíthat, aki a végrehajtó hatalom züllöttségét, a hatalomgyakorlók politikai és emberi silányságát látva úgy határoz: kiugrik a fedélzetről. A parlament tegnapra össze­hívott ülésének előestéjén elhangzott koalíciós honatyai megnyilvánulások azt is egyértelműen bizonyítják, hogy Mečiar ma már nincs abban a helyzetben, hogy bizonyos kö­rülmények között, ha úgy látja, hogy hajója túlterhelt, ki­dobja belőle a ballasztot, amelynek súlya lehetetlenné teszi a navigációt. A Gauliedert száműző törvényhozók mind arra hivatkoznak, hogy politikai egyeztetés dönti el, miként rea­gálnak az alkotmánybíróság döntésére. Mintha soha egyi­kük sem hallott volna arról, hogy az alkotmánybíróság hatá­rozata nem fellebbezhető meg. Szinte üdítő kivétel a sok mellébeszélés közepette annak a honatyának az épületes nyilatkozata, aki beismerte: azt majd úgyis maga a minisz­terelnök dönti el, hogyan szavaznak. Ostoba megnyilvánu­lás, ilyen manapság már a legsötétebb Afrikában sem na­gyon fordul elő, de legalább nem ködösítő. Persze nemcsak a koalíció fő erejét képező mozgalom képviselői nyilatkoz­tak ilyen értelemben, hanem a két kisebb párt honatyái is. Ők nem Slota és Ľupták döntésére hivatkoztak, hanem a Mečiarral való politikai egyeztetésre. A bársonyos forradal­mat követő 8. évben odáig jutottunk, hogy megint érvénye­sül az egy vezér - egy akarat elv. Ahhoz, hogy a kormány „hajója" ismét navigálhatóvá váljék, nagyon sok ballasztot kellene a vízbe dobni. Nagyon buja fantáziával tegyük fel, hogy a miniszterelnök ezúttal igazat mondott, és komolyan gondolja, a NATO- és EU-tagság feltételeinek teljesítését. Van annyira realista ő is, hogy belátja: Slotával a fedélzeten ez teljességgel lehetetlen. De Luptákot is a habok közé kelle­ne dobni, sót még a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezérkarának is legalább a kétharmadát. Mečiar kormányzá­sával Szlovákia bárkája így végül csak kísértethajóként ké­pes a kormányprogram szerinti kikötő felé araszolni. Teg­nap a koalíció képviselői az obstrukcióban jeleskedtek. Nem jelentek meg kellő számban, így nem születhetett döntés a Gaulieder-ügyben. Koalíciós honatya ilyen magatartással csak alkalmatlanságát és gyávaságát bizonyítja. Az obstruk­ció az ellenzék fegyvere. Ésszerű határidő FEKETE MARIAN „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pár­tatlan bíróság méltányosan, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon ha­tározatot polgári jogaival és kötelezettségeivel kapcsola­tosjogvitájában" - olvashat­juk az emberi jogok és alap­vető szabadságjogok védel­méről szóló 1950. évi római egyezmény 6. cikkének első bekezdésében. Másrészt pe­dig azt halljuk, hogy az al­kotmánybíróság ismét elna­polta a döntéshozást abban a 33 parlamenti képviselő által előterjesztett ügyben, amely a nyelvtörvény alkotmány­sértő voltát kifogásolja. A be­adványt az alkotmánybíró­ság 1996. május 22-én vette át. A testület már jóval ké­sőbb kézbesített beadvá­nyokról is döntött. A Szlová­kiát, következésképpen az alkotmánybíróságot is köte­lező római egyezményben használt „ésszerű idő" nincs tételesen meghatározva és körülírva sem. Mégis eszte­len időnek tűnik, ha az alkot­mánybíróság 15-16 hónapig halasztgatja egy határozat meghozatalát. Természete­sen tudnunk kell azt is, hogy terjedelmes beadványról van szó, amely nemcsak az alkot­mányra, hanem több nem­zetközi szerződésre is hivat­kozik, s az alkotmánybíróság tagjainak mindegyiket át kell tanulmányozniuk, hogy ösz­szevethessék őket a diszkri­minatív nyelvtörvénnyel. Az ésszerű idő fogalmát talán úgy kellene értelmezni, mint ahogy azt Milan Čič a Gaulieder-ügy esetében tette - sürgősnek nyilvánította az ügyet, s a bírák nagyjából fél éven belül határozatot hoz­tak. Az alkotmánybíróság nem légüres térben végzi munkáját. Köztudott, hogy a 33 képviselő által kifogásolt jogszabály értelmében szabhatnak ki január elsejé­től pénzbírságokat az illeté­kes hivatalok, hogy már ja­nuárban felmerült a kétnyel­vű bizonyítványok ügye, hogy tanárokat, igazgatókat büntetnek, hogy sokak szá­mára a szeptember 9-én ta­lán kihirdetésre kerülő hatá­rozat már nagyon megkésett lesz. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidő H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dare, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Ma reggelig még gondolkodom, hogy szaporázd-e lépteidet, vagy helyben járva várjunk-e néhány évet... (Szűcs Béla karikatúrája) A magyar mezőgazdaság már a nyolcvanas évek közepén zsákutcába került Kifelé vagy befelé? A KGST-piac beszűkülése, majd összeomlása miatt az agrárexport fenntart­hatósága más termelési struktúrát, illetve ru­galmasan alkalmazkodni tudó gazdaságokat kö­vetelt volna. Erre azon­ban a magyarországi me­zőgazdaságot uraló nagy­üzemek nem voltak képesek. LACZÓ FERENC Az Antall-Boross-kormány úgy akart versenyképes, a családi gazdaság modelljére épülő üze­mi struktúrát kialakítani, hogy nem kötött kompromisszumot az agrárium különböző terüle­tén tevékenykedő értelmiségi­ekkel, sőt ellenségnek tekintette azokat, akik a legtöbbet tehet­ték volna. Pedig volt lehetőség a kompromisszumra. Az állami gazdasági és szövetkezeti veze­tők s a nem közvetlenül a terme­lésben dolgozó agrárszakembe­rek is szinte kivétel nélkül belát­ták: változásra, változtatásra van szükség. A lezöldbárózott nagyüzemi vezetők olyan ér­... amíg a földdarab tényleges kijelölésére nem kerül sor... dekérvényesítési lehetőséggel rendelkeztek, hogy az ellensé­ges légkörben is el tudták érni olyan jogszabályok megalkotá­sát, amelyekkel valóban „bárók­ká" válhattak. Törvényes lehető­séget kaptak arra, s ezzel éltek is, hogy jelképes összegért jussa­nak hozzá a több százmilliárd forintot kitevő vagyonhoz (gép­hez, épülethez), ezáltal több százezer embert fosszanak meg a megélhetést biztosító vagyon­és munkalehetőségtől. Az 1994­OLVASÓI LEVÉL Léva zászlaja Szederkényben A Csemadok lévai alapszerveze­te meghívást kapott a magyar­országi Szederkény polgármes­teri hivatalától a község első írásos említésének 725. évfor­dulója alkalmából szervezett ünnepségre, melynek keretében megemlékeztek a ki-, illetve be­telepítés 50. évfordulójáról is. Felelősségteljesen készültünk az augusztusi hétvégére, és 12 tagú küldöttséggel képviseltük városunkat. A német nemzeti­es választásokkal - nem kis rész­ben az előző kormány elhibá­zott agrárpolitikájának követ­keztében - új koalíció került kormányra. Abbamaradt az esz­telen politika, az agrárolló nem nyílt tovább. De nem teremtőd­tek meg a valódi növekedés fel­tételei. Most már nyugodtabb körülmények között folytatód­hatott, illetve befejezéséhez kö­zeledik a nagyüzemeknek a me­nedzsment javára történő priva­tizációja. A jelenlegi kormány igazi próbatétele az lesz, hogy keresztülviszi-e a földtörvény tervezett módosítását. A szövet­kezeti tulajdonban levő földeket a tagok, illetve az alkalmazottak kapták meg vagyonjuttatás ke­retében, illetve egy részét el kel­lett különíteni kárpótlás céljára. A nem szövetkezeti tulajdon­ban, de a szövetkezetek haszná­latában levő területeket - ha ál­lami tulajdonú földről volt szó ­kárpótlási célra kellett elkülöní­teni, a többi részaránytulajdonként került vissza az eredeti tulajdonosok­hoz. Ennek során a jogosultak ­legalábbis az első lépésben ­nem konkrét földdarabhoz, ha­nem termőföldszerzésre jogosí­tó aranykorona-értékhez jutot­tak. Ez mindaddig, amíg a föld­darab tényleges kijelölésére nem kerül sor, nem jár együtt valóságos tulajdonosi rendelke­zési jogosultsággal. Bármilyen hihetetlen is, a nagyüzemek egy részében olyan területek is talál­hatók, amelyeknek jelenleg egy­általán nincsenek tulajdonosa­ik. Az ilyen, tényleges rendelke­zési jog nélküli földtulajdon sokkal olcsóbban szerezhető meg, mint a valódi földtulajdon. A népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtésben részt vevő el­lenzéki pártok és a magánter­melók érdekképviseleti szervei rosszul hiszik, hogy a tervezett törvénymódosítás „fő veszélye" a külföldiek spekulációs földtu­ségű polgármester, valamint helyettese, Kiss János fogadott bennünket meleg szavakkal. A rövid ismerkedés után gazdag program várt ránk. Szombaton a megye székhelyére, a közeli Pécsre kalauzoltak bennünket, s a Németországból meghívott vendégekkel együtt megtekin­tettük a székesegyházat, jár­tunk a várban, a török időkben épült dzsámiban, majd megnéz­tük a Német Színházat is. Meg­csodáltuk a Pannónia pezsgő­gyár föld alatti labirintusait, va­lamint megkóstoltuk a hihetet­len mennyiségű pezsgőspalack egyikének-másikának a tartal­mát. S mert borvidékről lévén lajdonszerzése. Ezt és persze a hazai spekulációs célú termő­földvásárlást törvényileg meg lehet és meg is kell akadályozni. A földtörvény módosításának indítéka, hogy a nagyüzemek, illetve ezek tényleges tulajdono­sai - a menedzsmentek - törvé­nyi lehetőséget kapjanak azok­nak, a nagyüzemek használatá­ban levő földterületeknek a megszerzésére, amelyeknek megvannak ugyan az igényjogo­sultjai, de a területet még nem jelölték ki konkrétan számukra, továbbá azoknak, amelyeknek jelenleg egyáltalán nincsenek tulajdonosai. Ha a földtörvény tervezett módosítását sikerül a Abbamaradt az eszte­len politika, az agrár­olló nem nyílt tovább. parlamenttel elfogadtatniuk, akkor a nagyüzemi vezetőknek újabb, legalább százmilliárd fo­rintot érő vagyon jelképes ösz­szegért történő megszerzésére nyílik majd lehetőségük. Ezzel be is zárulna a kör: nagyjában és egészében visszaállna a máso­dik világháború előtti agrár­struktúra - milliós nagyságren­dű törpegazdaság és olcsó nap­számos réteg az egyik oldalon, illetve néhány ezer volt nagy­üzemi vezető saját magánnagy­birtoka a másik oldalon. (Jelen­leg a két oldal között az előbbi két kategóriánál lényegesen ki­sebb súllyal néhány tízezer, to­vábbra is a felszámolódás veszé­lyével küszködő, magára ha­gyott családi középüzem is talál­ható.) Ezzel viszont messzebbre kerülünk egy hatékony, ver­senyképes üzemi struktúra ki­alakításától, mint az átalakulást megelőzően voltunk. A szerző közgazdász. szó, nem maradhatott el a pin­celátogatás sem, ezt követte a szombat esti fogadás. A 40 né­met vendéggel együtt olyan hangulatban töltöttünk el né­hány éjszakai órát, hogy már igazán „európaiul" éreztük ma­gunkat. Vasárnap volt a tulaj­donképpeni ünnepség. Délelőtt szentmisén vettünk részt. A pé­csi püspökhelyettes úr a mise utáni fogadáson örömmel üdvö­zölt bennünket, hiszen 50 éve őt és családját Szencről telepí­tették Magyarországra. A dél­utáni ünnepi műsor telt ház előtt zajlott. A közel háromórás műsorban mi is felléptünk. Az erre az alkalomra összeállított SME Ján Čamogurský szerint a KDM delegációjának jobb összetartá­sát szeretnék elérni azzal, hogy a Szlovák Demokratikus Koalí­ció bizottságába delegált tagok közül leváltották Ivan Šimkót. Feltűnő, hogy a megüresedett helyre az elnökség nem hagyta jóvá Mikuláš Dzurinda jelölését. Čamogurský a Šimko elleni ki­fogásokat a mozgalom belső ügyének nevezte. Simko szerint a konfliktust sokkal demokrati­kusabban is kezelhették volna. Szerinte azt kifogásolták, hogy a koalíción belül olyan döntésho­zatali mechanizmust javasolt, amely érvényes lett volna a kor­mányfőjelölt kiválasztása eseté­ben is. Személy szerint megala­pozatlannak tartja leváltását. PRAVDA A CEFTA-országok nem tudják teljesíteni azt a vállalásukat, hogy 1998. január elsejéig a „legérzékenyebb" termékek ki­vételével eltörlik a mezőgazda­sági termékek vámját az egymás közötti kereskedelemben. Peter Baco földművelési miniszter a maribori találkozó után haza­térve azt is elmondta, hogy a mi­nőségi tanúsítványok kölcsönös elismerésével kapcsolatban sem tudtak előbbre lépni. A meg­egyezés szerint egy évvel elha­lasztják a Szlovénia CEFTA­tagságával kapcsolatos szava­zást. Baco szerint ezeket az ér­zékeny kérdéseket valójában egyik tagország sem akarja megoldani, mivel mindegyik a saját piacát látja veszélyben. A CEFTA nem képes helyettesíteni az EU-t, mivel nincs közös költ­ségvetése, és nem állapít meg közös árakat. PRÁCA Ivan Mikloš, a DP szakértője sze­rint az SZDK - kormányra jutása esetén - az érvényes törvények­kel összhangban eljárva min­dent megtenne az elmúlt évek­ben végrehajtott privatizálási akciók felülvizsgálatáért. Sok esetben feltételezhető például, hogy bár megtartották a nagy­privatizációs törvény rendelke­zéseit, viszont más jogsza­bályokat megsértettek. NOVÝ ČAS Szlovákia területén legalább nyolc nagy zsarolóbanda műkö­dik. Az újabb módszerek közé tartozik a másoktól megvásárolt adósságlevéllel történő zsarolás. Sok rendőrt dühít, hogy a vád­emelések gyakran elakadnak az ügyészeknél. A vizsgálótisztek arra panaszkodnak, hogy a bírók nem „láttiak" okot arra, hogy a gyanúsítottakat őrizetbe vegyék. Ráadásul a maffiózók gyakran nagyon jó ügyvédeket fogadnak. Pszichológusok szerint a zsaro­lók leggyakrabban problémás családokból kerülnek ki, s a munka nélküli gyors meggazda­godás lehetősége lebeg a sze­mük előtt. A leleplezéstől, illetve a bosszútól való félelem gyakran depresszióssá teszi őket. és bemutatott irodalmi, zenés­táncos műsorunk - a szederké­nyiek szerint - felejthetetlen él­ményt nyújtott. Mi is úgy érez­tük, hogy kellemes színfoltja volt a szép délutánnak. Szeder­kényben büszkén lobogott Léva város zöld-sárga zászlaja. Átad­tuk a községnek Szűcs László festményét, A lévai képezde cí­mű alkotást - mostantól a sze­derkényi önkormányzati hivatal épületében fogja szimbolizálni a határok nélküli barátságot. Az esti táncmulatságon magyarok, németek, szlávok együtt mulat­tak, szórakoztak. Újváry László Léva

Next

/
Thumbnails
Contents