Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-26 / 197. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 26. KOMMENTÁR Víz magánkézben i TUBA LAJOS Furcsa kettősség jellemzi évek óta a lakossági ivóvízellátást. Az egyik oldalon az önkormányzatok számára törvény írja elő az ivóvízellátás biztosítását, a másik oldalon az állam erre semmiféle forrást nem biztosít nekik. Mivel a lakossági vízellátás stratégiai szolgáltatás, az árakat azonban az állam szabályozza, az állami kézben lévő vízműveket már évek óta csak az tartja a víz felett, hogy a vállalkozói szféra számára emelik az árakat. Már ahol megtehetik, hiszen sok helyen a korábbi nagyfogyasztók termeléscsökkenése miatt ez az utolsó lehetőség is szertefoszlott. Tulajdonképpen évek óta türelemjáték folyik, a megoldást igazából senki sem ismeri. Ilyen helyzetben fogott hozzá a földművelési minisztérium a víz- és csatornaművek privatizációjához. Ennek lényege: a községek átvehetik a területükön található infrastruktűrát, a vízműveket pedig majd „hagyományos úton" privatizálják. Az önkormányzatoknak ezekben a hónapokban kell eldönteniük, igényt tartanak-e a hálózatra. Ennek hallatán sokan szívják a fogukat, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen ismerik a hálózat állapotát. Még ennél is fogósabb problémát jelent azonban a vízművek privatizációja. Azt tulajdonképpen ma már nem is nagyon vitatja senki, hogy a vízműveknek egy-egy régiót összefogva kell működniük. A hazai privatizációs gyakorlat ismeretében azonban szinte biztos, hogy a vízművek vagyona olyanok kezébe kerülne, akik csak a cég kifosztására törekednének. De még ha ez nem volna is így, a vízművekre szintén a hatáskörükbe tartozó községeknek van erkölcsi joguk, és csakis az ő esetükben tételezhető fel, hogy azokat a jövőben nonprofit szervezetként üzemeltetik majd. Egy ilyen modell esetén legalább elméleti garancia lenne arra, hogy egyszer az ivóvíz- és csatornahálózatot itthon is hosszú távon, megbízhatóan lehessen működtetni. Mivel azonban a hazai közösségi bevételek elsöprő része még mindig az államkasszán áramlik keresztül, az átalakítás nem történhet meg az állam szerepvállalása nélkül. Erről azonban a minisztériumi privatizációs koncepció egyetlen szót sem ejt. JEGYZET Komolyan kell venni MADI GÉZA Ezentúl komolyan kell venni mindent, amit a képernyőről csak nevető parlamenti képviselőként ismert Ján Cuper kiejt majd a száján. A kormányon levő Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom jogi szakértője ugyanis vasárnap nyilvánosan eltemette a Mečiar-párt választási győzelmét. Halálkomolyan - de nevetve. Ugyanis a tőle szokásos gyermekded mosollyal az arcán kijelentette, hogy az alkotmánybíróság csupán azért dönt állandóan úgy, ahogy dönt, azaz a kormánykoalíció ellen - a lángelméjű cuperi következtetés szerint az ellenzék javára -, mert a bírák előrelátóak: már a 2000. esztendőre gondolnak, amikor meg kell ejteni a bíróválasztást. Ebben még nincs semmi különös, hiszen egyszer lejár minden választott testület vagy egyén megbízatása. Lásd František Gauliedert neki le sem járt, mégis lejáratták, és az útilapu is odakerült neki, ahová való. De térjünk vissza az ominózus vasárnapi Cuper nyilatkozathoz: a parlamenti képviselő - még mindig mosolyogva - úgy fogalmazott, hogy a Milan Čič vezette kassai testület nem minden hátsó gondolat nélkül határoz állandóan az ellenzék szája íze szerint. Sajátos éleslátással kikövetkeztette: ez azért megy már így évek óta, mert az alkotmánybírák sejtik, hogy 2000ben nem a mostani kormánykoalíció, hanem az ellenzék lesz hatalmon. Tehát azért hoznak az utóbbi számára megfelelő döntéseket, mert a három év múlva esedékes testületi választás után is Kassán szeretnének maradni. Bravó, Cuper úr! Ezzel 1997. augusztus 24-én - csaknem egy esztendővel a választások előtt - nem közvetve, hanem közvetlenül ismerte el a Mečiar-féle mozgalom vereségét. Mégpedig nevetve. De mi vegyük komolyan a jogi szakértő szavait. Főszerkesztő: Szüvássy József (5238318) s Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (S238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika-<5238338) Mislay Edit- kultúra -(5236313), SidőH. Zoltán -gazdaság -(5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport- (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BÓX 49 Szerkeíztőséfci titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzénetrögzítő: 5217054. Fiőkszerkesztőségek: fJagýkapos 0949/382806, Kassa 095/é228639, Rima&ombat: 0866/924 214, Éreetójtrár: 0817/976179 Kiadja á Vox Nova Réisiven^társáság,- a kiadásiért felei Slezákfif Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: $238322; fex: 5238321) Hirdetőirodá: 5^38262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadő elektronikus rendszerén. Nyomja'a DANÜB1APRINT Rt. 02-es ' üzemé - Pribinova21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valaniint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ÉS-vývoz tlače. Košická 1,813 81 Bratis

: ; lava. Újságkűldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, • 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Olyan magasak az idén a gyümölcsárak, hogy csupán cukrot érdemes eltenni... (Barát József karikatúrája) NOVY CAS A lap arról a bártfai esetről közöl riportot, amely néhány hete nagy felháborodást keltett országszerte: egy megzsarolt személy bejelentése alapján a rendőrség védelmi pénz behajtásakor tetten ért egy helybeli bandát, ennek ellenére dr. Tomašovičová bírónő nem írta alá a fő gyanúsított előzetes letartóztatására vonatkozó ügyészi javaslatot. A bejelentést tevő sértett szerint a bírónő azt állította, nem nyert bizonyítást, hogy valóban pénzbehajtás történt, és az összeget a sértett korábban kölcsönkérte-e a tettestől. Azt sem engedélyezte, hogy a gyanúsítottnál házkutatást tartsanak, holott ez hasonló esetekben természetes. A megszólaltatott vállalkozók elmondják, hogy félelem uralkodik Bártfán, a megzsarolt vállalkozók már nem bíznak a bíróságban, és állítólag azt fontolgatják, hogy meggyilkoltatják a jelenleg is szabadon mozgó helybeli pénzbehajtó banda főnökét. Gondolatok és javaslatok a leginkább célravezető szlovákiai magyar stratégiáról Alkotmánybíróság: döntés előtt A kisebbségek nyelvhasználatának kérdésében nem pusztán magyarok és szlovákok közt húzódik egy törésvonal, hanem a szlovákság különféle rétegei is eltérően viszonyulnak e kérdéshez. ÓLLŐS LÁSZLÓ Emiatt ahhoz, hogy megítélhessük e döntés lehetséges hatásait, fényt kell derítenünk Szlovákia és a modem alkotmányosság hazájának tekintett országok alkotmányos értékrendje közti legfontosabb különbségekre. Az első modern alkotmányok olyan forradalmakat követően születtek, melyekben az egységes nép véget vet a rendi abszolutizmusnak, illetve elűzi a rendiség néhány elemét is hordozó gyarmatosítókat. Ezt követően a társadalmi egyetértésből táplálkozva megszületik az a legfelsőbb autoritással bíró dokumenA polgárok többségének akaratával szemben teremtődött meg. tum, az alkotmány, amely szavatolja az emberi és polgári jogokat, valamint lefekteti a polgári demokrácia intézményrendszerének alapelveit. Az állam szuverenitása a polgárok szuverenitásából ered, akár külső hatalommal szemben is. A demokratikus intézményrendszerben persze kialakul a politikai versengés, ám a polgárok döntő többsége az alapjogok és a politikai rendszer tekintetében egyetért. Az alkotmány megváltoztatásához a polgárokat képviselő honatyák minősített többsége szükséges, illetve egy a korábbi értelmezést jelentősen megváltoztató alkotmánybírósági ítélet. Az alkotmány tehát a politikai stabilitás lényeges eleme is a hagyományos alkotmányos demokráciákban. Szlovákiában a jelenlegi alkotmány nem a forradalmi erők, hanem az 1989-es forradalom eredményeit ellenző erők szüleménye. Mint jól tudjuk, a mostani alkotmány legfontosabb eleme, az önálló államiság is a polgárok többségének akaratával szemben teremtődött meg. Sót azóta kiderült, hogy a polgári demokrácia, valamint az emberi és polgári jogok kérdésében is nagyon nagyok az eltérések a társadalom egyes rétegei között. Ugyanaz a helyzet a politikai vezető réteg egyes csoportjainak viszonylatában. Ezek nem egyetértésben, hanem egymással szemben teremtettek alkotmányokat, s a mostani is ilyen. A groteszk helyzetet mi sem mutatja jobban, mint hogy megtartását manapság javarészt azok szorgalmazzák, akik annak idején ellene szavaztak, és azok sértik meg, akik megszavazták. Ennek magyarázatát a szlovák alkotmányok történetében leljük. A korábbi Csehszlovákiával együtt itt 1918 óta szinte gyorsabban váltották egymást az alkotmányok és alkotmánymódosítások, mint számos egyszerű törvény. Minden politikai rendszer, sőt az egyes politikai rendszerek hatalomra kerülő érdekcsoportjai mind megcsinálták a saját írott alkotmányukat. Tudták azt is, hogy nem szuverének, hanem rendszerük és hatalmuk külső hatalomtól függ, mások pedig veszélyeztetik. Alkotmányaik emiatt nagyhatalmi patrónusaik igényének is megfeleltek, azaz nem a függetlenség, hanem a függőség, és nem is a stabilitás, hanem az ingatag átmenetiség dokumentumai voltak. S ne feledjük, Szlovákiában ma is patrónus kerestetik. Az alkotmányok nemzeti kisebbségekkel foglalkozó elemei külön törésvonalat alkottak, és alkotnak ma is az ország alkotmányos értékrendjében. A durva elnyomástól az ország bizAz alkotmánybíróságot kemény támadások érik majd. tonságát figyelembe vevő kiegyezésig terjedő, többfokozatú skála egyes pontjain megtaláljuk a szlovák nemzetiségű polgárok mindegyikét, s persze politikai vezetőiket is. És persze itt is a kérdést jelentősen befolyásoló tényezők közé sorolandó a külföldi befolyás. Tehát a kisebbségi kérdésben szintén egy több tényezőből álló egyensúlylyal van és lesz dolgunk az alkotmánybírósági döntést követően is. Tehát: 1. Bárhogy döntsön is az alkotmánybíróság, az aligha találkozik a politikai elit minden meghatározó csoportjának egyetértésével. 2. Nem áll majd mögötte a társadalom meghatározó többsége sem, tehát aligha nyugszik majd társadalmi egyetértésen. 3. Kimondatlanul is szerepet kap majd végrehajtásában az ország ilyen-olyan irányú külföldi befolyásoltsága. Az egyensúlyt kereső alkotmánybíróságot mint testületet minden bizonnyal kemény támadások érik majd. Méghozzá azért, Gerinctelen hiénák Tisztelt kertészkedők és fogyasztókl Most önök felé fordulok, méťt nem tudom, hogy miként viselik el ezt a megaláztatást és rablást, anli velünk'történik. Mégpedig hetente legalább leétszer. En az a típusú embér vagyok, aki nem tudja,és- nem is akarja elviselni a megaláztatást, amit velünk tesznek a felvásárlók és ä kupecok. Akarom mondani: a gerinctelen hiénák (tisztelet a kivételnek). Hiszen ezek még a szovjet himnuszt a bilin tapsolták, amikor én és a családom már kertészkedett. Most meg ezek akarják lehúzni rólunk a bőrt? Még jó, hogy a felvásárlók ném ingyen akarják tőlünk az árut elvinni. A kupecokról pedig még roisszabb a véleményem, tehát azokról, akik házalnak az áruért: ők még 3 karalábé árából is képesek lealkudni. Énnek ellenére ők az urak. Tisztelet a kivételnek, ha van köztük egyáltalán tisztességes felvásárló. A fogyasztókat is éppúgy becsapják, mint bennünket, termelőket. Minket a szégyentelenül alacsony árral, amivel kiszúiják a szemünket, a fogyasztót pedig a csillagászati árakkal sokkolják. Ennek ellenére azt hazudják a vásárlóknak, hogy a termelő adja drágán/Hiszen nekünk, termelőknek aiinyi hasznunk nemhogy hasznunk, hanem bevételünk-sjncs, hogy egy talicskát tudnánk venni. A fűtést, a magot, a műtrágyát, a permetet, a pikírozást, ültetést, a kapálást, a szedést, no meg a szállítást kell állnunk a bevételekből, ezért a nyereségünk egyenlő a nullával. Még annyi pénzt sem kapunk az áruért, hogy a hogy diszkreditálják, valamint hogy az egyensúlyi pont, amin döntése nyugszik, ilyen vagy olyan irányba eltolódjon. Azaz akár számunkra viszonylag kedvező, akár aránylag kedvezőtlen döntés születik, az csak a szlovák alkotmányosság értelmében jelent „stabilitást". Ha a szlovákiai magyarok sikeresen kívánnak bekapcsolódni a döntést követő egyensúlyi játékba, akkor az egyensúlyt képező tényezőkkel azok saját nyelvén kell beszélniük. Magának a döntésnek a jogszerűségét csak abban az esetben és csak annyiban bíráljuk, amennyiben az nyilvánvalóan ellentétben áll a Szlovákia által is elfogadott nemzetközi dokumentumok idevágó szövegrészleteivel. Ugyanakkor bel- és külpolitikailag egyaránt hasznos lehet, ha elmondjuk véleményünket az alkotmányos értékrend azon pontjairól (a gyenge pontokat is beleértve), amelyeken e döntés nyugszik, valamint ezen értékrend továbbfejlődésének lehetőségeiről. Külön kellene hangsúlyoznunk a szlovákiai magyarok szerepét ebben a folyamatban, öszszekapcsolva a szlovák alkotmányosság fejlődésének egészével. Ebben a „szerelésben" akár a legkeményebb dolgok is kimondhatóak, méghozzá oly módon, hogy azok a szlovák alkotmányosság legfontosabb forrásait, tehát a politikai vezető réteg egyes csoportjainak, a ma még viszonylag passzív közvéleménynek és a nyugati demokráciáknak az értékrendjét számunkra is kedvező irányba befolyásolják. A szerző politológus, a Magyar Polgári Párt Elnökségének tagja. fűtés ára bejöjjön, és akkor hol van még a többi tétel? Pedig megvan a költségekre fordítandó pénz. Csak nem a mi zsebünkben. Mert ugye, a híres felvásárlók nyakában lóg az ujjnyi aranylánc, emellett a 20-30 áras telkük parkosítva van, meg két-három luxuskocsi, meg kéthárom üzlet. Te meg, paraszt, dögölj meg. Hát ebben az országban mindent szabad? Itt csak annak van, aki rabol? Aki becsületesen dolgozik, annak meg felkopik az álla! Bognár Albert Feketenyék OLVASÓI LEVÉL