Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-02 / 177. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 1. KULTÚRA 9 A Csallóközi Kiskönyvtár harminc kötetesre tervezett sorozatának első darabja Önismeretünk értékes forrása >s á t s Í V ^ Csall

óközi Kiskönyvtár Kocsis Aranka A vajkai szék nemesei s <> f A Csallóköz múltjának ma már szinte elfelejtett, de a maga nemében nagyon is értékes és érdekes mozaikkockájával, a vajkai érseki szék történetével, pontosabban e ritka intézmény fennmaradt iratanyagának egy részével ismerkedhétünk meg a Pozsonyi Kalligram Könyvkiadó jóvoltából. SOMOGYI MÁTYÁS A Csallóközi Kiskönyvtár sorozat legújabb kiadványaként a nyár elején tette az olvasó asztalára Kocsis Aranka A vajkai szék nemesei című munkáját. A könyv egyben egy történelmi forráskiadvány-sorozat első kötete is. A vajkai érseki szék fennhatósága alá tartozott az egykori Vajka mezőváros és hat további csallóközi település: Doborgaz, Keszölczés, Bacsfa, Pinkekarcsa, Móroczkarcsa és Kisalbár (a mai Albár valamikori része.) Ezek, tudjuk meg a szerző szakavatott tanulmányából, egyházi települések, lakosaik egyházi nemesek voltak, s az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartoztak. A szék élén nádor, a székhez tartozó falvak élén hadnagy állt. Az egyházi nemesek kiváltságai közé tartozott például az adó- és vámmentesség. A használatukban levő egyházi földet a fiúutódok örökölhették. Az egyházi nemesek, akiket a szakirodalom prediális, a korabeli köznyelv papnemeseknek is nevezett, szükség esetén bandériumokba szerveződve, fegyveresen szolgálták urukat, az esztergomi érseket. Kocsis Aranka közzétesz hatvanhét, a 17-19. századból származó hagyatéki leltárt, árverési jegyzőkönyvet is, amelyek különösen hasznosak és izgalmasak is lehetnek a fentebb említett helységek múltja, az ott élők nyelve, tárgyi kultúrája, szokásai és tulajdonviszonyai kutatói, de a letűnt századok mindennapjai és családi viszonyai iránt érdeklődő nyilvánosság számára is. Ezek a hagyatéki leltárak a csallóköziek önismeretének értékes forrásai. A könyv lapjairól visszaköszön ránk őseink ízes magyar nyelvezete, az őket körülvevő tárgyak neve, használati eszközeinek a mai fiatalabb nemzedék előtt sokszor már ismeretlen, mások számára viszont nagyszüleitől még hallott, ismerős megnevezése. Helytörténeti szempontból ezek a hagyatéki leltárak és árverési jegyzőkönyvek jól tükrözik egyes korokban a tulajdonviszonyok alakulását, a hagyaték igazságos felosztását célzó lelkiismeretességet. A helyföldrajzi kutatók számára az okmányokban felsorolt dűlőnevek valóságos kincsesbányát jelenthetnek, s azok a csallóköziek, akik elődeik után kutatnak, ugyancsak haszonnal forgathatják a vajkai szék iratanyagát. Az évszázados iratokban előforduló nevek (pl. Almási, Bittó, Bölcs, Cséfalvay, Csóka, Csör- gei, Erdős, Földes, Gencs, Gódány, Hamar, Hideghéthy, Krascsenics, Kulcsár, Sághy, Sidó, Szabó, Takács, Világi stb.) ma is ismerősen csengenek Csallóköz szerte. A múlt században, tudjuk meg a listákból, a hivatalos nyelv a romákat nem cigánynak, hanem új polgárnak nevezte. A kótyavetyének nevezett árverések jegyzőkönyvei nemcsak a résztvevők kilétéről, de a dobra került vagyon minden egyes darabjáról, azok értékéről is vallanak. Az árverésre került tárgyak, állatok, szerszámok, háztartási cikkek stb. jegyzékét és a vevők széles körét tanulmányozva, lelki szemeink előtt megelevenedik e kótyavetyék sajátos hangulata, a vajkai szék jelenlevő táblabíráinak, szolgabíráinak és esküdtjeinek méltóságteljessége, a „papnemes" falvak hadnagyainak tekintélye, lakosainak szorgalmas vagyonés értékszerző igyekezete... Elsősorban Kocsis Aranka hozzáértésének és kitartó kutatómunkájának, de a Kalligram Könyvkiadó áldozatos vállalkozásának, s Koncsol László értékmentő szerkesztői munkájának is közös gyümölcse A vajkai szék nemesei című könyv. Köszönet illeti őket, hogy közkinccsé tették a Csallóköz történetének egy, eddig csupán szakmai körökben ismert, sajátos fejezetét. Aktuális dilemma: kell-e nekünk ma hősnek lenni Szlovákiában? Kit szeressünk: Zrínyit vagy Erasmust? LISZKA JÓZSEF Tény, hogy a történelem mindig jobban szerette a várból az ellenségnek rohanó, hősi halált halt Zrínyi Miklósokat, mint a nyílt konfliktusokat ravaszul kikerülő, közben csendben maradandót alkotó Rotterdami Erasmusokat. Az előbbieket példaként lehet állítani a jövő Zrínyi Miklósai elé, de mihez kezdjünk az utóbbiakkal? A halál torkába rohanni mindig könnyebb, mint megtalálni azt a módot, ahogyan tovább lehet élni - és dolgozni, alkotni. Mindezt persze, nem azért mondom, mintha a konformista megalkuvók mindegyikét egyegy Rotterdami Erasmusnak tartanám, s mintha az, akit valami sérelem, jogfosztás ért egy normális demokráciában evidenciának minősülő tettéért, mind Zrínyi Miklós lenne. A kérdés, mint maga az élet, ennél sokkal bonyolultabb. Mindezt csak azért bocsátottam előre, mivel az utóbbi időben a magam bőrén tapasztalva bizonyos törvénytelenségeket, kénytelen voltam elgondolkodni ezen. Receptet persze nem adhatok, hiszen ki-ki a vérmérséklete szerint dönt. Illetve a helyzet mégsem ilyen egyszerű, mert ha például Gaulieder, a menesztett DSZM-es képviselő „bosszút forral, és ahogy van, véres orral megy panaszra", az kutya kötelessége. Lévén (volt) parlamenti képviselő, politikus. Van-e azonban értelme, ha egy sértett pedagógus vagy filosz belemegy egy - akár évekig elhúzódó - pereskedésbe? Nem arról van szó, hogy a mezei honpolgár ne tudná vállalni egy ilyen per költségeit, mert - s itt persze jószerével csak a saját nevemben beszélhetek - a Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya éléről való leváltásom, valamint félig-meddig elbocsáttatásom hírére két jó nevű jogászunk is fölajánlotta (anélkül, hogy megkerestem volna őket!): ingyen és bérmentve vállalják ügyemet. Már amennyiben pereskedni óhajtok. Mivel hosszú ideig külföldön tartózkodtam, nem tudom megítélni, hogy ez az eset mennyire általánosítható, ám ennek alapján mást nem mondhatok, mint A. Nagy László: az a bizonyos jogháló „csak azért nem működik, mert nem jelentkezik senki". Ugyanis nem biztos, hogy minden ügyet megszellőztet a sajtó, s akkor honnan tudja az a „négy szál jogászunk", hogy kit ért jogsérelem? Más kérdés, hogy mi értelme van ebben az országban a pereskedésnek? A sértett megélhetését korántsem biztosítja, legfeljebb az idegeit készíti ki. Akkor még mindig hatékonyabb az erasmusi ravaszság, vagy Sütő András okoskodása: „a fű elhajlik és megmarad". Van egy további vonzata is az egésznek, ami személy szerint engem elriaszt egy bírósági procedúrától. Az az erkölcsi tartás, hogy az ember nem áll le akárkivel veszekedni. Még pereskedni sem! De mindezt Karinthy Frigyes már megírta: „Öklöd, mikor lecsapni kellett/ Min dig megállt a félúton/ Jóság volt? Gyöngeség? Nem értem./ Félsz? Gőg? Szemérem? Nem tudom./ Talán csak undor. Jól van így is./ Megnyugszom. Ámen. Úgy legyen./ Inkább egyenek meg a férgek,/ Minthogy c férget megegyem." Somorjai koncert Somorja. Vasárnapi koncertre invitálja este hétkor az érdek lődőket a régi zsinagóga épületébe a MOSTY-GESHAR1M AT HOME GALÉRIA, ahol Jana Lewitová, Vladimír Merta, Andrej Šeban és Marián Varga lép fel. (ú) Ismét itt a GÉNIUSZ! Az egyetlen szlovákiai magyar rejtvénymagazin 32 oldalas nyári különszáma a keresztrejtvények, fejtörők, tréfás anekdoták, horoszkóp mellett beszélgetést közöl Mikó István színművésszel, Pecze Károly labdarúgóedzővel és beszámol a Scully ügynökként ismertté vált Gillian Anderson szerelmeiről. (ú) Csalódás Salzburgban Salzburg.Csalódást okozott az idei Salzburgi Ünnepi Játékokon Mozart Szöktetés a szerájból c. operája. Rendezője, a bejrúti születésű Francois Abou Salem arabul beszélő ENSZkatonák és szögesdrótok között adatta elő az „aktualizált" művet, (ú) Abbado Berget vezényel Salzburg. Nagy érdeklődés előzi meg Salzburgban Albán Berg Wozzeck c. operájának augusztus 11-i bemutatóját, amelyen az Ausztriában állandó vendéggé vált világhírű olasz karmester, Claudio Abbado vezényli a Bécsi Filharmonikusokat. Úgy látszik azonban, hogy Abbado és a többi nagy sztár sem jelent elég nagy vonzerőt az idén, mivel a vasárnap óta folyó fesztivál előadásai fél ház előtt zajlanak. Művészileg mégis sikerről kell beszélni, mivel rendkívül izgalmas produkciókkal rukkoltak elő a rendezők, (ú) MOZI - SZOMBAT POZSON

Y HVIEZDA: Fegyencjárat (am.) 15.30, 20.30 Örök szerelem (am.) 18.00 HVIEZDA - KERTMOZI: Jaguár (fr.) 21.00 OBZOR: Csak a bolondok sietnek (am.) 18.00, 20.30 MLADOSŤ: Marvin szobája (am.) 15.30,17.30,20.00 TATRA: Batman és Robin (am.) 15.30, 18.00, 20.30 YMCA: Batman és Robin (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 20.30 A hattyúk tava (am.) 16.30 Fargo (am.) 17.00, 18.45 A szerelem rajbai (am.) 18.30, 20.30 Három szín: piros (fr.-lengy.-sv.) 18.00 Interjú (ol.) 20.00 Nap a hálóban (szl.) 20.15 ISTROPOLIS: A fény (ausztr.) 18.00, 20.30 Emberrablás (am.) 18, 20.30 Államérdek (am.) 18, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - PANORÁMA: Üvöltés (am.) 21.00 GALÁNTA KERTMOZI: Fegyencjárat (am.) 21.15 NAGYMEGYER SLOVAN: 101 kiskutya (am.) 18.00 PAT - PANORÁMA: Hair (am.) 21.00 ZSELÍZ - SPUTNIK: Titkos összeesküvés (am.) 20.00 LÉVA - JUNIOR: Alvilág (am.) 18.00 AMFITEÁTRUM: Star Trek (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Fegyencjárat (am.) 19.00 MOZI - VASÁRNAP POZSONY HVIEZDA: Fegyencjárat (am.) 15.30, 20.30 Örök szerelem (am.) 18.00 HVIEZDA - KERTMOZI: Jaguár (fr.) 21.00 OBZOR: Csak a bolondok sietnek (am.) 18.00, 20.30 MLADOSŤ: Marvin szobája (am.) 15.30,17.30,20.00 TATRA: Batman és Robin (am.) 15.30,18.00, 20.30 YMCA: Batman és Robin (am.) 15.30. 18.00, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 20.30 A hattyúk tava (am.) 16.30 Fargo (am.) 17.00,18.45 A szerelem rabjai (am.) 18.30,20.30 Három szín: piros (fr.-lengy.-sv.) 18.00 Interjú (ol.) 20.00 Nap a hálóban (szlov.) 20.15 ISTROPOLIS: A fény (ausztr.) 18.00,20.30 Emberrablás (am.) 18.00, 20.30 Államérdek (am.) 18.00, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - PANORÁMA: Hair (am.) 21.00 GALÁNTA KERTMOZI: Fegyencjárat (am.) 21.15 NAGYMEGYER SLOVAN: 101 kiskutya (am.) 18.00 PAT-PANORÁMA: Orbis pictus (szlov.) 21.00 ZSELÍZ - SPUTNÍK: Titkos összeesküvés (am.) 20.00 LÉVA-JUNIOR: Alvilág (am.) 18.00 AMFITEÁTRUM: Alvilág (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Fegyencjárat (am.) 19.00 NAGYKAPOS - KERTMOZI: Tisztító tűz (am.) 21.00 REGÉNY iP5~ Ot nemigen kell féltenünk, inkább megkerüli a bajt, mint az ördög a szenteltvizet. - Erről gyakran megfeledkezik. Nem tudja, hogy néha nagy szeleburdi is? Egyszerre meggondolja magát, s azt csinálja, amire az előző pillanatban nem is gondolt. Szerdán, amikor a cérnagyárban megpillantott, úgy csapódott hozzám, mint a szélvész. Először látott, azt sem tudta, hogy a világon vagyok... - Ez a váratlan lépése csak jót hozhat neki,.végre rendes kerékvágásba terelődhet az élete. - Az enyém is! Ha nem tudná, félresikerült az én első házasságom is. - Akkor Tibor szeleburdisága jót hozhat mind a kettőjüknek. Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 42. rész - De gondot is szülhet. Péntek délelőtt is se szó, se beszéd, a takarékban hagy engem, s ő meg elfut, azt sem tudom, hogy hová. Csak este súgta meg, hogy hol járt, amikor kijöttem a gyárból. - Talán ez sem lesz olyan rossz. Egyszer talán örülni fog annak, hogy pénteken is váratlan lépésre szánta rá magát, mert valamire gyanakodni kezdett - mondja Stir az Épületfelújítójutalmára gondolva. - Annak valóban örülnék, ha érdekes könyvet írna. A mi ismeretségünkkel kezdődne a regény. Még nem ismertem olyan embert, aki könyvet is ír... - És bonyolítja is az eseményeket! - Sober Karcsit már alaposan megbolygathatta. - Ezzel megbolygathatja a darázsfészket is! - Komolyan gondolja? - Ezért figyelmeztettem a veszélyre... - Már nyílik az ajtó. Hazajött! - Kellemes szórakozást, Zsuzsika! -Az meglesz... - Egyszer eljöhetne maga is hozzánk, a feleségem is örülne, ha megismerhetné a szeleburdi barátunk kedvesét... Ezt a vidám meghívást már Peti hallgatja végig, mert Zsuzsitól átvette a kagylót. -Azonnal átadom az üzenetet! Csak ne csábítgasd az én vadon nőtt szép virágomat! Mind a ketten elégedett mosollyal teszik le a kagylót. Peti megcsókolja a kurta hálóinget magáról levető kedvesét. - Nem haragszol, hogy egy kicsit későbben jöttem haza? - kérdezi a nadrágját lerángató harcsabajszos riporter. - Miért haragudnék, jó helyen voltál. Azt mondta, elégedetten jössz haza, s az elégedettséghez jó szórakozást kívánt. Vesd le az ingedet is, ha rajtam nincs semmi... Peti elneveti magát. - Már harminchat éves vagyok. Meddig fogom így bírni? - Sokáig, ha velem maradsz, még akkor is, ha hófehér lesz a hajad. A mágnesem majd felemeli... kuncogja Zsuzsi, s a jól megtermett, inas karú férfi nyaka köré fonja a karját, s az ölébe kapaszkodik, hogy a lábával is átkarolhassa. Csak tartsál, így még nem csináltuk... Peti Tibor kora reggel még az ébresztőóra csengése előtt felébredt. A pizsamáját magára öltve a konyhába megy. A kisebb nyeles lábasba vizet enged, s a gáztűzhelyre teszi. A serpenyőbe szalonnát, hagymát és szalámit aprít, s azt is a gázlángra helyezi. A feltört két tojást egy bögrébe önti, megsózza, kavargatja. Már sercegett, pirult a szalonna, amikor ötkor megszólalt az ébresztőóra. (Folytatjuk)