Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-20 / 192. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 20. KOMMENTÁR A vizeskifli dicsérete KÖVESDI KÁROLY A vizeskifli meg a félbarna kenyér nem a szegénység szinonimája: áruvédjegy. Tipikus magyar termék. Specialitás, mint a szürkemarha, melyet a középkorban tízezerszámra hajtottak a nyugati piacokra, s amelyből néhányat a mosolygós kádári barakkban pár megszállott magyar mentett át a jövőnek. Előrelátásból vagy nosztalgiával, egyre megy. Vagy a tokaji bor, amely versenyre kelhet spanyol, francia, olasz, ciprusi társaival, hogy a magyar almát ne is említsük. A hollandok már most rettegnek majdani inváziójától, ha a schengeni határ, helyébe lépve a szögesdrótnak, keletebbre lopakodik. S tán még a magyar búza sem kivetni való. Mindezt a különös klíma teszi, a meleg, a napfény, a csapadék megfelelő aránya, mely a Kárpát-medence sajátsága. Miért jutnak eszembe éppen ilyen csacskaságok augusztus huszadikán? Mert jó érzés olykor normális, egyszerű dolgokra gondolni. Látni, hogy készülődik az anyaország az európai családba. Hogy tőlünk délre egyelőre nem kerekedett fel a cigánytábor Kanada felé, hogy csak elvétve, az európai átlagot nem túlszárnyalva, akkor is többnyire focimeccsek árnyékában csattannak pofonok külföldi arcon. Hogy az önkormányzatiság, a jogharmonizáció, a civil társadalom izmosodása már visszafordíthatatlan. Hogy remélhetőleg pár év múlva nem hangzanak el majáiisi borgőzös kijelentések arról, minek Magyarországnak annyi bölcsész, ha nem tud mihez kezdeni velük. Hogy a tőke nem csak forogni és hízni jön be, s vinni a hasznot másüvé. Hogy lesznek magyar találmányok, melyeket az irigység nem botoz ki az országból. Hogy a világ nagy enciklopédiáiban szereplő magyar tudós neve végre az otthoniban otthonra lel, legalább egy kurta lábjegyzetben. Hogy talán lesz még egyszer Fasori Evangélikus Gimnázium, amelyből Stein Aurél, Wigner Jenő, Neumann János, vagy Trefort utcai Mintagimnázium, ahonnan Teller Ede indult láttatni a magyarságot. Hogy egyszer hazajönnek a szétszaladtak, mert nemcsak szolidáris tett lesz hazajönni, de meg is lehet élni belőle. S hogy egyszer (remélhetőleg még mi is megérjük) nem kell se zugmagyarnak, se díszmagyarnak, de még gyászmagyarnak sem lenni. Egyszóval jó reménykedni és bizakodni. Hogy Európa előbbutóbb ráébred, érdemtelenül bánt el velünk. JEGYZET pártkassszát, hogy a Kaukázus vadregényes táján nemes egyszerűséggel kirabolt egy postakocsit. A nem hivatalos párttörténet úgy tudósított erről, hogy Koba (Sztálin beceneve) megszerezte az ékszereket, Mikojan (az SZU későbbi államfője) pedig pénzzé tette. Nagyot fejlődött azóta a világ. A pártkassza-feltöltési technikák is. Hadd ne taglaljam, hogy Amerikában, Angliában vagy Japánban kampányra szánt pénzátutalások miatt hány nagytőkés került börtönbe, és hány politikus karrierje tört meg kenőpénz elfogadása miatt. Maradjunk földközelben, Szlovákiában. Nálunk elég, ha a kormány egyik minisztere beteget jelent, és betegségéből az újságok szenzációt csinálnak. Odáig fajul a helyzet, hogy a demokrata nyanyák, leánykori nevükön:

babky demokratky hetekig imádkoznak a felépüléséért. Csoda történik, az égiek meghallgatják a fohászt, a miniszter makkegészséges lesz ismét, sőt átveszi a vasmű vezetését. Aki ezt követően is azt gondolja, hogy potom 60 millióért (akár pártérdekből is) érdemes bankot rabolni, az igazán nem ismeri a hazai realitásokat. lyj,'. ' Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRJNT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. voxnova.sk/ Modernebb postakocsi TÓTH MIHÁLY Azóta, hogy már nálunk sem kelt különösebb szenzációt, ha valakit fél kiló robbanóanyaggal, netán gyorstüzelő pisztollyal küldenek el a vállalkozók örök vadászmezejére, egészen hihetetlen mendemondák kelnek szárnyra Pozsonyban. Sokan azt állítják, hogy a Népbank rovására nemrég elkövetett 60 milliós rablás tetteseinek kinyomozása azért nem vezetett eredményre, mert a „mackósok" az egyik párt pénztárnokának ötletéből kiindulva, választási pénz „bespájzolására" törekedve hatoltak be a trezorok közé. Aki ilyen hírt terjeszt, bizonyíthatóan nem ismeri a hazai realitásokat, fogalma sincs arról, hogy kampánypénzt egészen humánus eszközökkel, vérveszteség nélkül is elő lehet teremteni. Nem olyan világban élünk, mint teszem azt Joszip Visszarionovics Dzsugasvili, akit később Sztálin néven ismertünk és szerettünk. Grúzia világtörténelmet formáló fia századunk első évtizedében még úgy töltötte fel a - A szent jobbot meg a tűzijátékot majd megnézitek a tévében, elégedjetek meg azzal, hogy veszünk egy új kenyeret! (Lehoczki István karikatúrája) Géza fejedelem talán jó szívvel szegné meg az ünnepi asztal kenyerét Évezredes örökség Két híres évforduló között halványabban csillog a harmadik. A honfoglalás emléke a millenniumi esztendő óta fényesen ragyog. Emlékeztünk is 896ra méltó módon 1996-ban. DANNIS GYŐZŐ Az 1000. és az 1001. év fordulójának, István koronozásának emlékalkalma tartalmas, gazdag ünnepet ígér az új ezredfordulóra. És addig is okkal elevenítjük föl a fontos pillanatot a nagy király neve napján, minden év augusztus 20-án. Históriánk éppen egy évezreddel ezelőtti gyémántköve viszont további csiszolásra szorul, hogy a benne rejlő tüzek teljességgel napvilágra szabaduljanak, nem árnyékot vetve a másik két ékkőre, hanem még makulátlanabbul ragyogtatva őket. Mert éppen ezer éve annak, hogy Géza fejedelem 997-ben - nem tudjuk, melyik napon - meghalt. És valószínűleg megbékélve, azzal a tudattal: birodalma jövője jó kezekben van, a fia nincsen egyedül, hiszen nemcsak Sarolt, az erőskezű anya, hanem a feleség, Gizella is mellette van - az előbbi elvben apjának Erdélyével, az utóbbi bizonyosan a vele érkezett, nyugati módon felfegyverzett lovagokkal. A Kárpát-medence első emberévé lett István ígéretes örökséget kapott. Szemhatára távoli hegyeknél húzódott, mögötte - ha ő maga nem is tudhatta hosszabb volt az európai múlt, mint amennyi időt azóta eltöltöttünk ezen a tájon. S vele volt az a tudás, amelyet népe keletről hozott magával. Eleink néhány dologban nem voltak rosszabbak a - ma oly sokszor hangoztatott a kifejezés - „minőségi Európánál". Egy-két területen előrébb is jártak. Ötvösségük állhatta a versenyt a nyugatival. Táplálkozásuk sem lehetett silányabb. És okvetlenül gyakorlottabb lovasok, kézi íjjal jobb harcosok voltak, mint azok, akikkel az új hazában meg a kalandozások útvonalán találkoztak. Igaz, később Európa a harcban felülkerekedett, akkor, amikor már erős páncélzat mögé bújtatott harcosokkal vonult a küzdőtérre. Közben akiktől lehetett, megtanultuk a megtanulhatót. Az uralkodóválasztásra őseink bizánci mintára kerítettek sort. Az államalapítással a római-germán jogból átvettük és viszonyainkhoz igazítottuk mind a közjogi, mind a magánjogi szervezetet. A részben a Kárpát-medencében elsajátított földművelés pedig meghozta azt a terméktöbbletet, amivel megszünKözben akiktől lehetett, megtanultuk a megtanulhatót. tethető volt a kalandozások kényszerű befejeződésével keletkezett zsákmányhiány. Géza elődei alatt, még inkább az ő fejedelemsége, majd István uralkodása idején a „minőségi Európa" egyre több eleme jelent meg, később épült be és lett az itt élők sajátjává a törzsi szálláshelyek együtteséből lassan-lassan nem kevés zökkenővel - egységes birodalommá formálódó területen. Sokan mai párhuzamokat emlegetnek. Szaktörténészek ritkán, a politika meg a művészeti élet szereplői gyakrabban. Nem csodálkozhatunk az előbbiek mértéktartásán és nem csodálkozhatunk az utóbbiak néha egymással is élesen vitatkozó interpretációin sem. Csak egyet nehéz elfogadni: ha valaki mai politikusok - legyenek bármilyen pártiak is - felfogását azonosítani próbálja Géza vagy Sarolt, István vagy Gizella, Koppány vagy az erdélyi Gyula eszmevilágával. A huszadik század végi Magyarország semmiképpen sem ilyen módon hasonlít az évezreddel ezelőttihez. Sokkal inkább abban, hogy miközben néhány dologban - számos művészet és tudományszak bizonyos területein - most is adhatunk a „minőségi Európának", más dolgokban, az előbbinél több szektorban képesek vagyunk tőle tudást átvenni, hogy e tapasztalatokat a magunk képére formálva hasznosítsuk, éppen úgy, mint harmincvalahány nemzedékkel ezelőtt Taksony, Géza vagy István. Ezenközben tévedés volna azt hinni, hogy az akkori ország mindent csupán Gézának, Istvánnak, Gizella lovagjainak köszönhetett, csak néhány embernek hálálkodhat azért, hogy a korabeli társadalom nomád elődbirodalmaival ellentétben belekapaszkodhatott ebbe a földbe, hogy százezernyi gyökerével elegendő erőt táplált a most már több mint ezer évet számláló Magyarország-fába. Kívülük elmondhatatlanul nagy köszönet illeti az ezen a földön immár nemcsak a nomád módon a széllel nyargalva, a zsákmányért a halált sem félve élő harcosokat, hanem a közülük hazatérőket, a mindennapi verejtékezést vállalva búzát vető, jó aratásért imádkozó százezreket is. Legtöbbünkben az ő vérükből is folyik valamennyi. Talán éppen az övékéből a legtöbb. Géza fejedelem, ha láthatná a halála óta eltelt évezredet - és belőle nemcsak három-öt-tízötven esztendős szakaszokat -, talán nem volna elégedetlen. Talán jó szíwel szegné meg az ünnepi asztal kenyerét. A szerző a Népszabadság munkatársa. TALLÓZÓ SME A körzeti orvosok által felírható gyógyszereket tartalmazó új minisztériumi lista eleinte kisebbfajta pánikot okozott az orvosok, egészségbiztosítók és a gyógyszergyártók körében. Az anyagból ugyanis véletlenül kimaradt az arra utaló mondat, hogy a lista csak a felnőtt lakosságot ellátó orvosokra vonatkozik. Egyébként is, sok körzeti orvos mindmáig nem tud az új lista létezéséről és továbbra is a régi alapján írja fel a gyógyszereket. Az új rendelet értelmében az orvosok a 900-as listán nem szereplő gyógyszereket csak a revíziós orvos beleegyezésével írhatják fel. NOVÝ ČAS Meglepő Dušan Ivan rendőrségi szóvivő kijelentése, hogy nincs bizonyíték a múlt pénteki szkinhed-támfidás résztvevői ellen. Tolmácsként reggel nyolcig jelen voltam a kihallgatáson, és két belga sértett teljes biztonsággal azonosított két támadót - mondta Jozef Mikloško, a Gyermekotthonok Baráti Társaságának elnöke. A bőrfejűek 20 tagú pozsonyi bandája szlovákiai csereüdülésen lévő belga gyerekeket vert eszméletlenre a trolibuszon. Mikloško szerint a megtámadottak hiába könyörögtek a buszsofőrnek, az csak akkor nyitotta ki az ajtókat, amikor beért a megállóba. PRAVDA A svidníki tömegközlekedési vállalat buszvezetői befejezték a sztrájkot, miután 10 százalékkal emelték az ott dolgozók bérét. Michal Kimák szakszervezeti vezető azonban elégedetlen, mivel az érvényes magasabb szintű kollektív szerződés értelmében a kilenc és fél helyett 10 302 koronás bruttó átlagkereset járna nekik. Bejelentette, ha a jövő év során nem sikerül elérniük a szerződés megtartását, a szociális minisztériumhoz fordulnak. NÁRODNÁ OBRODA A szakemberek szerint az egészségbiztosítók kiadásaiból a gyógyszerekre kifizetett 26-30 százalékos arány nagyon magas. Az Apollo statisztikája szerint a leginkább használt gyógyszer az Augmentin 375 antibiotikum, amelyből országos viszonylatban tavaly 313 ezer fogyott és ezért az egészségbiztosítók 130 millió koronát fizettek. Ezenkívül a legtöbbet a vérnyomás-szabályozó, reumaellenes és az emésztést befolyásoló gyógyszerekre költöttek. Ján Nantl, az Apollo revíziós orvosa szerint a paciensek akkor kezdenének törődni azzal, hogy mit is írnak nekik fel, ha a jelenlegi 5-7 százalék helyett az ár 15-20 százalékát kellene téríteniük. OLVASÓI LEVELEK Váratlanul adós lettem A napokban már nem is tudom hányadik, azonnali fizetésre (esetleg kölcsönös megegyezésre) felhívó felszólítást kaptam a Szlovák Takarékpénztár galántai fiókjától. Hogy miről van szó? Igen, a második hullámról, no persze most nem a tragikus nyári árvízre gondoltam, hanem az ún. kötvényes privatizáció második hullámának utórezgéseire. Felszólítást loptam az 1994. október 14-én a kuponkönyvre előlegként felvett 1050 korona azonnali rendezésére, ami a 17,5 %-os évi kamattal mára 1602,20 koronát tesz ki. Az eredeti szerződésben a Szlovák Takarékpénztár kezességet vállalt arra, hogy az ún. előprivatizációs hullám befejezése után 4000 koronát utal át a számlámra. A már közismert okok miatt ez nem történt meg, és így adós lettem! A felszólításban azt is közölték, hogy a számlakezelés költségeit az eddigi 60 koronáról 400-ra emelték. Azt hiszem, az illetékesek már tudnak valamit, amit mi még nem tudunk, éspedig valószínűleg azt, hogy hamarosan olyan bírósági döntés születik, amelynek alapján kötelezik az „adósokat" a jóhiszeműen felvett kölcsön törlesztésére. Alapjaiban téves az a főképp idősebbek körében elterjedt tévhit, miszerint a kötvények révén „ingyen" jutnak egy bizonyos összeghez. Gondolják csak végig, hány éven át dolgoztak, adóztak, és napjaüikban az így kitermelt értékeket vajon kik vágják zsebre? Ugye, hogy már nem tűnik az amúgy is majdnem értéktelen és eladhatatlan kötvény égből hullott mannának. Úgy tűnik nincs más hátra, adós, fizess, és bízzál továbbra is bölcs és tévedhetetlen vezetőidben. Szabó Sándor Királyrév Alvó számlák Az Új Szó július 28-i „Alvó számlák, náci vagyonok" című vezércikkének olvasásakor azonnal ismerős névre találtam. Dr. Rohonyi Oszkárról van szó. Helyesen gondolta a cikk írója, ő valóban az akkori Észak-Komáromban lakott és fogorvos volt. Édesapám - csallóközaranyosi lakos - dr. Rohonyi páciense volt, ő ismertetett meg engem vele, s lettem én is a páciense. Micska Ottó Léva