Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-14 / 187. szám, csütörtök

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 14. Búcsú az elhagyott Múzsától, Dora Maartól, aki végigfényképezte a Guernica születését Pablo Picasso elhullajtott szárnya Szoborszentelés a Sídi úton Fülek. Ma este 7 órakor átadják és ünnepélyes keretek között felszentelik Fülek egyik nevezetességét, a Szent Urbán szob­rot. A szőlőskertek védőszentjének szobra az ezerhétszázas évékben készült, többször ledöntötték, sok kárt tettek benne. Az elhanyagolt állapotban lévő szobrot a város megbízásából Jacsmenyík Jóef restaurálta, (-kas) MOZI POZSONY HVIEZDA: Az ellenfél arca (am.) 15.30,18, 20.30 HVIEZDA­KERTMOZI: Emma (am.) 21 OBZOR: Batman és Robin (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Csakis ő (am.) 15.30, 17.30, 20 TATRA: Gyilkosság a Fehér Házban (am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Gyilkosság a Fehér Házban (am.) 15.30. 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18; 101 kiskutya (am.) 16.30 Fegyencjárat (am.) 18.30, 20.30 Francia csók (am.) 18.30, 20.30 A szakaács, a tolvaj, a feleség és a szeretője (ang.) 18 Őszi szonáta (svéd) 20 Mezei liliomok (szlov.) 20.15 ISTROPOLIS: Az ellenfél arca am.) 18, 20.30 Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 18, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - PANORÁMA: Relic - A bestia (am.) 21 PAT ­PANORÁMA: Batman és Robin (am.) 21 GALÁNTA - KERT­MOZI: Szerelem és háború (am.) 21.15 NAGYMEGYER ­SLOVAN: Az ördög maga (am.) 20 ZSELÍZ - SPUTNIK: Nyerő gáros (am.) 20 LÉVA - JUNIOR: Az angyal (am.) 18 AMFITE­ÁTRUM: Az angyal (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bor és vér (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Ragadozók (am.) 21 ZALABA ZSUZSA Az érsekújvári Mephisto együt­tes augusztus 16-án a turóc­szentmártoni Rockfesztiválon ad koncertet. A Mlyn Rockklub szervezésében zajló szabadtéri akcióra 3-4000 érdeklődőt vár­nak, s a fellépő zenekarok között jelen lesz a világhírű német Rage is. A négy magyar srácból álló Mephisto együttes nevében Vavreczky Bálintot, a csapat ve­zetőjét koncertturnéikról kér­deztem: A mi nyarunk igazából csak most kezdődik el, ugyanis júliusban nem sok helyen, mondhatni csu­pán a Gombaszögi Rockfesz­tiválon koncerteztünk. Augusz­tus 28-án a pozsonyi amfiteát­rumban lesz önálló koncertünk, 29-én a Metálhammer Partyn lé­pünk fel Kassán vagy Pozsony­ban. Harmincadikán a zselízi amfiteátrumban állunk a nagy­közönség elé, mégpedig a neves zenei fesztivál főzenekaraként. Ősszel egész Szlovákiában lesz­nek klubkoncertjeink, egy-egy vendégfellépés erejéig azonban elugrunk koncertezni Tatára és a budapesti Sing-Sing Klubba is. -A Marlboro Rock-in '96 győzte­seiként megjelent a második CD­tek is, a Darkest Shade, avagy a Legsötétebb árnyék. A CD-n ta­lálható Just című számotok videoklipjét a szlovák televízió és a cseh adók is vetítették. De mi lett a beharangozott második klippel? Az is készülőben van, de a nyár leállított bennünket a forgatás­ban. Mindenki szabadságol, így elhalasztottuk őszre a munkála­tokat. Van azonban egy jó hírem is: novemberben stúdióba vonu­lunk, és feljátsszuk a harmadik CD-anyagunkat, ami előrelátha­tólag a jövő év elején fog megje­lenni. ÚJ SZÓ-HÍR Kilencvenéves korábban Párizs­ban elhunyt Picasso egykori mú­zsája, Dora Maar. Jó ideje már nem is hasonlított arra a portré­ra, melyet a huszadik század legtöbbet vitatott festőóriása egykor róla mintázott. Picasso, a harcos avantgarde, a modern formák forradalmára nem tudott nők nélkül élni. De velük sem. Ha a házastársi vagy azon kívüli együttlétben már nem voltak képesek szárnyalni vele a művészi alkotás különös mágiájába, nyomasztani kezdte őket. Ä szerelem múltával unni kezdte a mindennapi életet, Manapság, amikor a jó öreg „beszélgetős" műsorok utó­dait már magyarul is talk show-nak hívják, amikor minden csillog-villog a kép­ernyőn, és a riporter zakó­jának szponzora fontosabb, mint a riportalany, szóval manapság is akadnak azért üde kivételek. JUHÁSZ KATALIN Vámos Miklós mintha nem is is­merné a műsoridő szót. Az általa hangoztatott „ráérős" jelzőt én inkább „emberi"-re cserélném, ha ez nem hangzana túl pateti­kusnak. Vámost nem érdekli a David Letterman és Jay Leno ál­tal divatba hozott (a tengeren tú­li tévékultúrába egyébként jól il­lő) riportershowmanság. A Lehe­tetlen? című műsorban a tévézés a hőskorából próbál valamennyit átmenteni a jelenbe. Kezdetben, vasárnaponként je­lentkeztünk, késő este, tehát nem a legjobb időpontban. En­nek ellenére kétmillióan nézték a műsort. Egy évvel ezelőtt át­kerültünk péntek estére, azóta négymilliós a nézettségünk, ami engem is meglepett. A Radnóti Színházban ülő kö­zönség tudja, ki lesz az aznapi vendég? amit a feleségek, a meghervadt szeretők kínáltak neki. De mert a repüléshez elrugaszkodni csak a szerelem tüzétől fűtve tudott, mindig újabb és újabb nőkbe szeretett bele, akik „élet­teli ifjúságukkal" adtak lendü­letet a szárnyalásához, az alko­tómunkához. 1936 és 1945 kö­zött Picasso szárnya Dora Maar volt. Párizsban, egy kávéházban ta­lálkoztak először. Az anekdota így örökítette meg a találkozá­sukat: Dora Maar olyan izgatott volt, amikor a Mester teljes mi­voltában megjelent előtte, hogy majdnem kettéharapta a kávés­kanalat. Dora Maar, a rebellis Természetesen, hiszen a Pesti Műsorban is megjelenik. Csak a tévénézők előtt tartjuk titokban, amíg csak lehet. Egyébként egy­szerre két műsor kerül felvételre, a helyszíni közönség két „felvo­násban" láthat egy-egy vendéget. Az interjúk nyolcvan-kilencven percesek, ezekből ötven percnyi kerül adásba. Annak idején har­minc perccel kezdtünk, fokoza­tosan tornáztuk fel a műsoridőt ötven percre. Ez véglegesnek tű­nik, mert ez év végén abbaha­gyom a műsort. Miért döntött így? Egyszerűen okom van rá: szeret­nék valami mást csinálni. Három év hosszúnak tűnik nekem, bár tudom, hogy a közönség hiányol­ni fog, nehezen fogja megérteni és elfogadni azt a tényt, hogy „a csúcson" hagyom abba. Egyelőre beszéljünk jelen idő­ben a „Lehetetlen"-ről. Mi sze­rint választja ki a vendégeket? Főleg tekintet alapján, mivel nagy részüket azelőtt nem isme­rem személyesen. Fontolóra ve­szem, hogy el tudnék-e vele be­szélgetni az alapján, amilyennek a tévéből, vagy filmről ismerem. Összesen 73 műsort latitat a néző december végéig, és persze sen­kinek sincs 73 barátja. Az eddigi­ek közül tízet ismertem köze­lebbről, újabb tízet futólag. Sze­rencsére két nagyszerű segítőtár­hajadon - aki fényképezőgéppel barikádozta be magát az avantgarde forradalmába - hu­szonnyolc éves volt ekkor. Picas­so ötvenhárom. De a fotográfus kisasszony olyannak látta őt, mint egy gyereket. S ez a „gye­rek", aki ki nem állhatta az okos nőket, hagyta, hogy a nagy tu­dású Dora Maar lépésről lépésre kövesse őt az alkotás folyamatá­ban: végigfényképezte, ahogy a Mester a Guernicát festette. sam akadt, Szegvári Katalin és Érdi Sándor, akik a magyar kul­turális életből szinte mindenki­vel készítettek már interjút. Fi­gyelembe vettem a tanácsaikat, de a végső döntést mindig én hoztam. Előfordul, hogy előre megbe­szélik a kérdéseket? Nagyon ritkán. Csak olyankor, ha a vendég valamiről nem sze­retne szót ejteni. Ilyenkor nem feszegetem a dolgot. Bár volt már, hogy műsor közben egyszer csak megoldódott az illető nyel­ve, és elmondta azt is, amit elő­zőleg nem akart. Persze nem le­het úgy leülni a kamerák elé, hogy akkor látom először a meg­hívottakat. Általában előtte együtt töltünk egy napot, elbe­szélgetünk, és írok egy vázlatot arról, mely történeteket tartom én fontosnak, jellemzőnek vagy érdekesnek. A többi helyszíni rögtönzés. Emberközpontú mű­sorra törekszem, még a díszlet is azt a célt szolgálja, hogy a néző úgy érezze, lakásában látja ven­dégül az illetőt. Szeretném, ha a végére kirajzolódna egy emberi arcél, önéletrajzszerűen, de azért szórakoztatóan. Ön szerint mennyire sikerül ez? Más a közönség mércéje, és más a sajátom. Eddig körülbelül húsz műsorral voltam elégedett, a töb­Aztán kilenc év után Picasso ezt a szárnyát is elhullajtotta. Dora Maarnak soha többé nem volt kapcsolata férfival. Nem akart mást szeretni. Elzárkózott a vi­lágtól. Negyven év telt el, ami­kor újra megszólalt, és feleleve­nítette kapcsolatukat James Lord Picasso és Dora című köny­vében. Picasso szárnya, Dora Maar a Párizs közelében lévő Clamart­ban pihen, (tallósi) bivel csak félig-meddig, és né­hány bizony nem sikerült... Most felsorolom a kedvenc vendége­im: Mácsai Pál, Jordán Tamás, Eperjes Károly, Pogány Judit, Darvas Irán, Törőcsik Mari, Ga­ras Dezső... És mi a helyzet a „vendég ven­dégével"? Az ő személyét igyekszünk titok­ban tartani a vendég előtt, de persze előfordul, hogy megtudja. Néha megkérem a beszélgető­partnert, mondja meg, kik jöhet­nek szóba. Az általa felsoroltak közül választok egyet. Ilyenkor hirtelen véget ér a műsor, pedig érezni, hogy a helyszínen még folytatódott a beszélgetés... Igen, ezt tudatosan így csinálom. Saját magam vágom a felvett anyagot, és azt szeretném, ha a néző egyszer csak kizökkenne a szórakoztatásból. Akár mondat közben, vagy a „legjobb résznél". Ezzel jelzem, hogy mégiscsak egy tévéfelvételről van szó, azaz mégsem az ő nappalijában járt az illető vendég. Nem tervezi véletlenül könyv alakban megjelentetni az in­teíjúkat? De igen. Kézenfekvő a dolog, ugye? A legjobb műsorok nyom­tatásban is megjelennek, talán már idén karácsonyra. Turócszentmártoni Rockfesztivál a Mephistóval Fenegyerekek turnéja Beszélgetés Vámos Miklóssal a Lehetetlen? című nagy sikerű televíziós műsoráról Egyszerűen szórakoztatni REGÉNY M ég nincs munkád? . Eddig csak egy rendes kis lakást sikerült szerez­nem. Ha nincs munkád, elinté­zem a vezetőnkkel, gyere hoz­zánk, nem bánod meg... És ki­vezette a vendéglőből, és betér­tek a többüzletes helységbe. Az első, az étterem falával szom­szédos kisebb helyiségben lá­dákban hevert a palackos sör. Itt csak a jó cseh söröket árul­juk, a hazait odabent csapoljuk - tájékoztatta a pincér. Látha­tod, nagy a keletje, a piaci áru­sok teli ládákat is elcipelnek a falujukba. A kispincér elárulja, vele nem lehet üzletelni. Ha el­vállalnád, te leszel a sörárus. A sörszállító teherautósokkal el­intézem az üzletet. Tíz-húsz, Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 52. rész vagy akár ötven ládát is kap­hatsz féláron, csak meg kell be­szélnem az ismerős haverokkal. Az átadáskor pénzt kérnek... Ez valóban jó üzlet! - állapította meg a Diák úr. Kezdetnek ez is jó lenne. A bányában szerzett „alaptőkémet" befektetem, paj­tás! S a Diák úr felcsapott sör­árusítónak. Szépen gyarapo­dott a jövedelme, ha a különke­reset felét a megbeszélésük sze­rint át is adta a barátjának. Utá­naszámolhatsz, egy garassal sem csaptalak be! Te vagy a vállalkozó! - nevetett a szemé­be a pincér. Egyszer talán az le­szek - álmodozott a Diák úr, és titokban szövögette, pontosí­totta a tervét, mint juthatna na­gyobb alaptőkéhez. Esetenként a Mély út fölötti dombon maga­sodó villa emeleti szobájának ablakából nézgette a fényárban úszó várost. Egyszer én is le­szek valaki piros igazolvány nélkül is! - fogadkozott magá­ban. Tervének keresztülvitelé­hez autóra is szüksége volt. A sörárusításba befektetett alap­tőkéjét néhány hónap alatt meg is duplázta. Még ennek fele is elegendő volt arra, hogy az au­tóvezetői iskolát kijárva beül­hessen az olcsón vásárolt ré­gebbi autóba. Már nem kellett a buszra, villamosra várakoz­nia, amikor reggelenként a piac utcájába igyekszik. Vállalati jo­gászként mindig urasan kiöl­tözködve hagyta el a villát. Cso­dálkozna is a lakásadója, ha a Nagypiac utcába tévedve kék overállban pillantaná meg a művelt fiatalurat, amint a kofa­vendéglő mögött a palackos cseh sört árusítja. Mit monda na neki? Többet keresek itt, apuskám, mint a piszlicsáré ügyekkel foglalkozó ügy védecs­kék? S ha még azt is elárulná, hogy „magánvállalkozóként" minden segítség nélkül már le­bonyolított egy „akciót", amely néhány perc aiatt több mint hétszázezret jövedelmezett, az idős úr elképedésében még há­pogni sem tudna. A nagy va­gyonnak számító pénzhalmaz nem részegítette meg, továbbra is úgy viselkedett, mintha csak a fizetéséből élne. És magában csak fogadkozott: a vagyonát még gyarapítani fogja, de na­gyobb időközökben, hogy a gyanú árnyéka se vetődhessen rá. Magára szinte semmit sem költött, csak Riának varratott néhány szép ruhát és télire me­leg kabátot. Erre bőven futotta a sörárusítói mellékkeresetéből is. És mérlegelte, hogy a pincé­reskedő barátját beavathatja-e a „vagyongyarapítás" titkába, mert egyszer szüksége lesz segí­tőtársra is. (Folytatjuk) ,és amilyennek Picasso látta A Mephisto: Vavreczky Bálint, Smolka Marian, Smolka Roland és Bóna Tamás (Fotó: Tóth Lehel) Dora Maar: amilyennek a fotográfus.

Next

/
Thumbnails
Contents