Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-13 / 186. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 13. TANÁCSADÓ Magánvállalkozás D. K.: Szeretném kipróbálni, hogyan tudok megélni magánvállalkozóként. Ugyanakkor az állásomat sem akarom elveszteni. Ezért szeretném megtudni, kérhetek-e ennek alapján egy évi fizetetlen szabadságot, illetve köteles-e a munkáltatóm a fizetetlen szabadságot megadni? FEKETE MARIAN Fizetetlen szabadságot kérhet. A munkáltatója megadhatja ezt a szabadságot, de nem köteles erre. Ugyanakkor Ön semmiféle jogilag szabályozott módon sem kényszerítheti a munkáltatóját arra, hogy Önnek egy évi fizetetlen szabadságot nyújtson. A fizetetlen szabadság megadása egyébként is meglehetősen problematikus, főként ha azért kéri, mert vállalkozni akar. Utalhatunk itt például a Munka Törvénykönyve 75. §-ának rendelkezéseire, amely szerint az alkalmazott a munkaviszonyban végzett foglalkozása mellett más olyan kereseti tevékenységet, amely a munkáltatója tevékenységi körével megegyezik, csak a munkáltatója írásbeli hozzájárulásával végezhet. Az elmondottak alapján nem tartjuk valószínűnek, hogy Ön a fizetetlen szabadságot megkapja. VlZÖR Ügyelni kell a cukorrépára Az elmúlt héten meleg volt az idő, helyenként záporokkal, zivatarokkal. A heti csapadékösszeg 0-10 mm között mozgott, csupán Alsópalojta körzetében mértek 17 mm-t. Megfelelő vízellátás mellett a heti evapotranszpiráció 2233 mm volt, a nem öntözött növények esetében viszont csupán 9-19 mm, ami kedvezőtlenül nyilvánul meg a termésképzésben. Gyorsan csökken ugyanis a talajok nedvességtartalma, az öntözéses területeken az összes talajtípus esetében a nehezen hozzáférhetőségi szint alá esett vissza. A meteorológusok száraz időt jósolnak az elkövetkező napokra. Ezért mindenütt öntözi kell a növényeket, mégpedig a következő fontossági sorrendben: cukorrépa, zöldségfélék, burgonya, késői almafajták, szőlő, intenzív fűfélék, napraforgó. Különös figyelmet kell szentelni a cukorrépa öntözésének. Ügyelni kell arra, hogy a szárazság következtében ne száradjanak el levelei, mert az esetleges esőzések, vagy megkésett öntözés következtében a növény új leveleket hajt, ami miatt csökken a cukortartalom. Öntözés szempontjából ugyancsak előnyük van az alávetéseknek és a tarló-keverékeknek, a kukorica esetében pedig a késői hibrideknek. Öntözésgazdálkodási Kutatóintézet GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Júliusi infláció Pozsony. Júliusban 0,1%-os volt hazánkban a havi infláció és 6%-os a tavaly júliusi szinthez képest. A fogyasztói áremelések élén júliusban a pihenés és a kultúra területe járt, 1 %-kal nőtt egy hónap alatt. Csökkent viszont az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára, mégpedig 0,8 százalékkal. Egy év alatt az egészségügyi kiadások emelkedtek a legjobban, 15,7 százalékkal, ezeket az oktatási költségek (8,6 százalék), a ruházkodásra és cipővásárlásra fordított kiadások (7 százalék) követik. A közlekedés egy év alatt 6,8 százalékkal drágult. (MTI, TA SR) Gond a minőség London. A világ gabonatermésének minősége az egyik legnagyobb probléma, amely jelenleg a gazdálkodókat foglalkoztatja. A fő gabonatermő vidékeket kártevők, betegségek, vagy rossz időjárási viszonyok sújtották, ennek ellenére a termésmennyiség a tavalyihoz képest növekedett. Becslések szerint 585 millió tonna búzatermésre lehet számítani az egy évvel korábbi 582 millió tonnával szemben. (SITA) Negyvenegy millió korona kár Nyitra. Befejeződött az aratás a Nyitrai kerületben. A kalászosok átlaghozama 5,4 tonna hektáronként, a búzáé 5,34 tonna. A sikértartalom 22 százalék körül mozog. Árpából 4,43, rozsból 3,63 tonnás áltaghozamokat takarítottak be. A kerület déli járásaiban a száraz május és a csapadékosjúlius mintegy 41 millió korona kárt okozott a termelőknek. A Komáromi járásban például, ahol hagyományosan a legjobb hozamokat szokták elérni, a repce hektárhozama nem érte el még a két tonnát sem (1,91), az árpáé pedig 3,55

1 volt. 3000 hektárról, a kerület összvetésterületének 1,6%-áról a talajok felázása miatt még nem sikerült learatni a termést. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. augusztus 13-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 55,149 Osztrák schilling 2,667 Francia frank 5,567 Svájci frank 22,889 Kanadai dollár 25,033 USA-dollár 34,878 Német márka 18,760 ECU, EU 36,897 Olasz líra (1000) 19,230 Cseh korona 1,021 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Brüsszelnek a kiadások közel felét szétosztó agrárkasszájából mérsékelt pénzesőre számíthatnak az új tagok Csupán kíméletes segítség Altalános Hitelbank 16,93 19,87 Az Európai Unió úgy találta, hogy a megszabott követelményeknek Cipruson kívül Magyarország, Csehország, Szlovénia és Észtország felel meg olyan mértékben, hogy velük már 1998 januárjában megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A többiek - Bulgária, Románia, Szlovákia, Lettország és Litvánia a mostantól minden évben sorra kerülő bizonyítványosztáskor kap újabb esélyt. Megfigyelők szerint az Agenda 2000 címen nemrégiben közzétett mintegy 1400 oldalnyi - a tíz ország F.Uérettségéről alkotott véleményt és az Erősebb és szélesebb Unióért címet viselő programnyilatkozatot tartalmazó - dokumentumtömeg gyökeres fordulatot jelez az EU stratégiájában. A bővítés, amely mindeddig nyűgnek, az EU elmélyítését gátló, jelentős költségekkel és nemigen látható haszonnal járó politikai kényszerűségnek minősült, most a szebb jövő zálogává nemesedett. Az EU el szeretné kerülni azokat a súlyos problémákat, amelyek abból fakadnak, hogy egy frissen felvett ország több pénzt kap, mint amennyit be tud fogadni. Az unió most nyilvánosságra hozott, 2000 és 2006 közötti előzetes költségvetési számainak tükrében a brüsszeli bizottság a bővítés pénzügyi kereteinek megtervezésekor tökéletesen teljesítette ezt a maga elé tűzött célt. A bizottság szerint a bővítés semmiképpen nem járhat az unió ma érvényes felső Az EU tervezett kiadásai 2000-2006 között (1997-es árakon, milliárd ecu) 1999' 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Odaítélhető összesen 97,8 97,5 99,8 105,1 107,1 109,5 112,0 114,5 - Mezőgazdaság 43,3 44,1 45,0 46,1 47,0 48,0 49,0 50,0 Ebből: új tagoknak 0 0 0 1,5 2,0 2,4 2,8 3,3 csatlakozásra váróknak 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Strukturális és kohéziós alapok 36,1 35,2 36,0 38,8 39,8 40,7 41,7 42,8 Ebből: új tagoknak 0 0 0 3,6 5,6 7,6 9,6 11,6 csatlakozásra váróknak 0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 - További belső kiadások

2 6,1 6,1 6,4 7,3 7,5 7,7 7,9 8,1 - Külső kiadások

3 6,6 6,6 6,8 7,0 7,1 7,3 7,5 7,6 - Adminisztratív költségek 4,5 4,5 4,6 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 - Tartalékok 1,2 1,0 1,0 0,8 0,5 0,5 0,5 0,5 Új tagok összesen" 0 0 0, 5,8 8,2 10,8 13,3 15,7 'Korábban elfogadott költségvetés alapján. 2Közös európai infrastrukturális hálózatra, kutatásra, oktatásra, környezetbarát technológiákra, kis- és középvállalatok támogatására. 'Főleg csatlakozásra váróknak, a volt szovjet köztársaságoknak, a volt Jugoszlávia országainak és a mediterrán térség államainak. 4 A közös programokból való részesedésekkel együtt. költségvetési korlátjának megemelésével, azaz a kiadások nem haladhatják meg a tagállamok teljes nemzeti össztermékének 1,27 százalékát. Brüsszel legnagyobb, a kiadásoknak közel felét szétosztó agrárkasszájából meglehetősen mérsékelt pénzesőre számíthatnak az új tagok: 2002-ben 1,6, Nagyvonalúbb lesz Brüsszel az ún. strukturális alapokból. 2006-ban 3,9 milliárd ecure, azaz a mezőgazdasági támogatások 3,4-ről 7%-ra emelkedő részére. Ezenkívül évi 500 millió ecut kapnak mezőgazdaságuk fejlesztésére a még nem tag jelentkezők. A brüsszeli bürokraták láthatóan kínosan ügyelnek rá, hogy eközben a mostani 15 tagnak egy fillérrel se jusson kevesebb agrártámogatás, sőt, a nekik szánt pénz összege 2002 után is évről évre nő. Nagyvonalúbb lesz Brüsszel az ún. strukturális és kohéziós alapokból - az előbbiből az elmaradott régiók felzárkóztatására, az utóbbiból környezetvédelmi és ún. transz-európai infrastrukturális beruházásokra lehet pályázni - folyósított (a teljes költségvetés közel 40%-át kitevő) pénzekkel. A két alap 2000 és 2006 között 275 milliárd ecuvel rendelkezik majd, ebből 45 milliárdot szánnak az új és leendő tagoknak. Kétezertől kezdve évente l-l milliárd ecut osztanak szét a még fel nem vett jelentkezők között, elsősorban infrastruktúrájuk feljavítására. A már felvettek 2006-ra a strukturális és kohéziós kiadások több mint egynegyedét kapják majd, dupláját annak, amennyi a lakosságarány alapján jutna nekik. Nem kell azonban attól tartani, hogy az új tagok belefulladnának a strukturális alapokból rájuk zúduló, hat év alatt összesen 45 milliárd ecube: maga a bizottság is úgy gondolja, hogy ez a veszély akkor állna fönn, ha egy ország hazai össztermékének (GDP) 4 százalékánál nagyobb összeghez jutna évente. Márpedig 2002-ben még csak 3,6 milliárd ecut szánnak az új tagoknak, ami Magyarország, Csehország és Lengyelország akkori együttes GDP-jének kevesebb, mint 2 százaléka lesz. Az unió azzal kecsegteti e három országot, hogy 2005-2006-ra a nekik szánt uniós pénzek - a csatlakozás után fokozatosan növekedve - elérik a nemzeti össztermék (GNP) 4 százalékát, miközben az unió teljes költségvetéséhez csak olyan arányban kell hozzájárulniuk, amekkora a kibővült EU GNP-jében való részesedésük lesz. Kozlík cáfolja a gazdaság hanyatlásáról szóló híreket Végéhez közeledik a Zöldjelentés kidolgozása 2001-től útivámolc Csak a tej ára szabott ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettes kategorikusan cáfolta a gazdasági teljesítmény csökkenéséről szóló, az utóbbi napokban napvilágra került híreket. A pénzügyi tárca vezetője a tegnapi kormányülést követő sajtótájékoztatón ismertette az egyes ágazatok eredményeit, rámutatva arra, hogy az első félévben mindössze a könnyűiparban volt némi visszaesés. Kozlík kiállt a bérszabályozásra vonatkozó, az államfő által újratárgyalásra viszszaadott törvény mellett, és elutasította a szakszervezetek vádjait. Elhangzott: 2001-től a szlovákiai autópályákon bevezetik az útvám intézményét. Napirenden van a behozatali vámpótlékről szóló rendelkezés módosítása. Olyan termékek „levételét" tervezik a vámpótlékköteles árucikkek listájáról, amelyek csúcstechnológiának számítanak, illetve melyeket alapanyagként importál és dolgoz fel a hazai ipar, majd késztermékként exportál. A pénzügyminiszter nem osztja azon véleményeket, miszerint az ellenzék által bírált revitalizációs törvény arra ösztönözné a vállalkozókat, hogy ne törlesszék időben és a törvény által megszabott mértékben kötelezettségeiket az állam, illetve a biztosítók felé. A pénzügyminiszter nem von le semmilyen következtetést abból a tényből sem, hogy immár 1200-ra nőtt azon szlovákiai vállalatok száma, amelyek revitalizációs igénnyel állnak elő. (G. A.) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Befejeztéhez közeledik a Zöldjelentés kidolgozása. Mint arról Peter Baco földművelésügyi miniszter beszámolt, a termelők alacsonyabb adóterheket, magasabb árakat és támogatást szeretnének elérni, ugyanakkor a pénzügyminisztérium a belső tartalékok hatékonyabb kihasználását hangsúlyozza. Baco szerint jövőre egyedül a tej ára lesz megszabva, a többi termék esetében az árképzés a kereslet-kínálat alakulásától függ majd. A földművelésügyi minisztérium elképzelései alapján a tejminőség után járó pótlék literenként 50 fillérrel lenne magasabb a mostaninál. A többletet költségvetési pénzekből fedeznék. Kiemelt helyen kezeli a Zöldjelentés a szarvasmarha-tenyésztést. Néhány évvel ezelőtt Szlovákiában még 1,5 millió szarvasmarhát tenyésztettek, jelenleg 900 ezres az állomány. Sajnos a szarvasmarha száma tovább csökken. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen míg a sertéstenyésztés a hatékonyan gazdálkodó üzemekben már nyereséges, addig a szarvasmarha-tenyésztés szinte mindenütt ráfizetéses. Ezért a vágóbikák kilónkénti fevásárlási árát az eddigi 42 koronáról 45 koronára szeretné növelni a minisztérium. Baco bízik abban, hogy a mintegy 0,5 milliárdos költségnövekedést a mezőgazdaság számára ősszel elfogadja majd a parlament, (krasznica) Szlovákia legjelentősebb kereskedelmi partnere az idei év első felében is Csehország volt Kivitel Csehország Németország _J 27,7 Csehország Németország "1 23,2 Ausztria 16,5 Lengyelország 15,6 Olaszország 15,5 Magyarország T4,5 Oroszország 73,0 Ukrajna J2,9 Behozatal Csehország | 23.5 Oroszország —

f 15,4 Németország IlllWWIÜffl'lffl 15.4 Olaszország Ausztria Franciaország USA |Ü3,1 Lengyelország Az egyes országok részesedése Szlovákia kiviteléből. 1997 első félévében Csehországba és Németországba irányult hazánk exportjának mintegy 51 százaléka. Az adatok százalékban értendők. Forrás: TA SR Az egyes országok részesedése a szlovákiai behozatalból. Az idei év első hat hónapjában Csehországból származott a hazánkba importált termékek csaknem egynegyede. Az adatok százalékban értendők. Forrás: TA SR