Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-10 / 157. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 10. KOMMENTÁR A bak meg van lőve GÖRFÖL ZSUZSA Mellébeszélésekre és hebehurgya nyilatkozatokra mindig kész miniszterelnökünknek kár volt elutaznia Madridba, hi­szen már a pozsonyi repülőtéren elmondta a lényeget: védel­mi kérdésekben Szlovákia ezután nem a NATO-ra fog hagyat­kozni, hanem saját erejére. S megígérte: az ország biztonsága akkor sem lesz veszélyeztetve, ha belátható időn belül nem lesz a NATO tagja. Nem is lesz -» az biztos. Hiszen Mečiar és kormánya valóban mindent megtett annak érdekében, hogy az Észak-atlanti Szövetség feltétlenül letegyen Szlovákia meghívásának ötle­téről az első és a második bővítési fordulóban egyaránt. Az említett repülőtéri nyilatkozattal Mečiar csak rátett egy lapát­tal arra az égig érő érvhalomra, amely már eddig is Pozsony NATO-csatlakozása ellen szólt. Mert hiszen nem Szlovákia az egyetlen ország, amely kifejezésre juttatta tagsági vágyait, s most mégsem kap meghívást. Ugyanerre a sorsra jutott Ro­mánia és Szlovénia, de még a Baltikum is. Ám az öt érintett kormányfő egyike sem lőtt ekkora bakot, mint Mečiar, egyik sem dorgálta meg az atlantiakat: magatokra vessetek, megle­szünk mi nélkületek is. Éppen ellenkezőleg, Bukarest és Ljub­ljana a döntés után nyomban diplomáciai offenzívába len­dült. Hiszen 1999 nincs olyan messze, s ők nem akarnak még egyszer a kimaradók között lenni. Ezzel szemben Mečiar máris lehúzta a rolót - legalábbis azt, amely nyugat felől választja el Szlovákiát a demokratikus vi­lágtól, a jogállamok közösségétől. S mivel a koalíció és az el­lenzék közti éleslövészettel fűszerezett állóháborúnak, a tár­sadalmi légkör mérgezésének, az államhatalom gengszterkedésének aligha lesz egyhamar vége, nagyon való­színű, hogy rövidesen kiderül: Mečiarnak az Európai Unióból is sikerült kiütnie ezt a jobb sorsra érdemes országot. Nagyon valószínű, hogy igaznak bizonyul: Magyarország, Csehország és Lengyelország mellett csak Szlovéniával, Észt­országgal és Ciprussal kezd az EU csatlakozási tárgyalásokat. És Szlovákia már megint nincs sehol! JEGYZET Épületes történet SIDÓ H. ZOLTÁN Ugyancsak ritka dolog ná­lunk, ha egy cég kimondot­tan jól működik, ráadásul Közép-Európában szó szerint úttörő szerepet tölt be. Már­pedig az Első Építési Taka­rékpénztár térségünkben el­sőként kezdte kiépíteni háló­zatát, gyűjteni ügyfeleit. Te­vékenysége olyannyira sike­res, hogy a több mint 750 ezer ügyfele révén ma már a lakás- és házépítés piacán meghatározó tényezővé vált. Csak az a bökkenő, hogy a si­kertörténet egyeseknek sze­met szúrt. A rosszindulat ab­ban nyilvánult meg, hogy a hatéves takarékossági ciklus játékszabályait lefektető tör­vényt menet közben folyvást változtatják; talán mondani sem kell, hogy rossz irány­ban. Igen, újfent a kormány csi­bészkedéseiről van szó. A mi­niszterelnök nem is olyan ré­gen ugyancsak sértő kijelen­téseket tett a hazai építési ta­karékpénztárak címére, mondván: a takarékoskodók a 6000 korona állami támo­gatást helytelenül használják fel - a takarékossági idő le­teltével a polgárok bundát, autót, luxuscikkeket vásárol­nak a felgyülemlett pénzből, nem pedig lakást. A pénzintézet minapi sajtótá­jékoztatóján elhangzott: an­nak ellenére, hogy nem csu­pán januárban, hanem­rossz áprilisi tréfaként - még áprilisban is módosították a takarékossági forma játék­szabályait, a közteshitelek kamatait folyamatosan csök­kentik, akár a példátlanul alacsony 3 százalékra is. Ügyfeleik közül naponta ez­rek és ezrek merítenek a bankház nyújtotta kölcsö­nökből, vagyis kimondva vagy kimondatlanul is a la­kásépítési takarékpénztárak az ország legfontosabb lakás­építtetői. Ezzel szemben a kormány hi­ába indított nagylélegzetű beruházásokat, az építési mi­nisztérium rendre elmarad az általa kitűzött tervektől, vagyis a vártnál jóval keve­sebb lakás épül. A legelső építési takarékos­kodók számára jövőre lezárul a hatéves ciklus. Akkor majd kiderül, vajon luxuscikkekre vagy lakásvásárlásra fordít­ják-e pénzüket. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görfö! Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedéíyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo .ttiMc Madridi összerakós játék. (Kaján Tibor karikatúrája) A tisztázatlan háborús bűnök teljesen meggátolják a belső kibontakozást Szerbia mára elfáradt A minap Koszovóban járt Szlobodan Milosevics, újat azonban nem tudott mon­dani. Körútja csalódást okozott az ott élő szerbség és a korábbi jogaikért har­coló albánok számára is. SINKOVITS PÉTER Szerbia elnöke kijelentette, hogy „talpalatnyi földet sem adunk át", majd gazdasági föl­emelkedést helyezett kilátásba, de ezt már senki sem veszi ko­molyan. Milosevics egyetlen cél­ja, hogy hatalmát átmentse, és ehhez a nem eléggé egységes Crna Gora végül is támogatásá­ról biztosította. A montenegrói­ak azonban simán elutasították a szerb szocialisták javaslatát, hogy Jugoszlávia államfőjét népszavazás útján kellene meg­választani, hiszen a mai állam­alakulat két egyenrangú köztár­saság szövetsége; a parlamenti szabályok is ezt rögzítik. Szerbi­ának viszont 9 millió lakosa van, Crna Gorának pedig alig több mint félmillió, népszavazás ese­tén tehát mindenképpen a szer­biai polgárok voksai kerülnének túlsúlyba. Tíz évvel ezelőtt Mi­losevics Koszovóban, a rigóme­zei csata színterén kilátásba he­lyezte az újabb balkáni viszályt, s az be is következett. A véres testvérháborúnak százezrek es­tek áldozatául, kétmillió ember vált földönfutóvá, s azóta sem ... a szerbiai rezsim to­vábbra is a nemzeti programot erőlteti... találja helyét. A nyilvánvaló ve­reség ellenére a szerbiai rezsim továbbra is a nemzeti progra­mot erőlteti, vállalva a nemzet­közi közösségből való tartós ki­rekesztést és a megállíthatatlan elszegényedést. A téli hónapok folyamán az Együtt (Zajedno) OLVASÓI LEVELEK Hogyan vizsgáztunk? A tanév végén hol egynyelvű, hol kétnyelvű bizonyítványokat osztottak. Azt már most megál­lapíthatjuk, hogy nem sikerült teljesen egységes álláspontot ki­alakítani ebben a kérdésben. Sajnos, voltak olyanok, akik az utolsó pillanatban felrúgták az előzetes megállapodást, és egy­nyelvű nyomtatványt adtak ki. Voltak, ahol salamoni megol­koalíció lenyűgöző, a világ ámu­latát kivívó példáját mutatta an­nak, hogy lehet másként is gon­dolkodni. A kilencven napon át tartó sétáknak azonban végük, már rendőrkordonokra sincs szükség, a milliós tömegeket megmozgató koalíció szétesett. Most mindenki maga kacérko­dik a vélt hatalommal. Történt azonban, hogy Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter Belgrádba látogatott, s igen erélyesen a daytoni határo­zatokra emlékeztetett. Beleért­ve a háborús bűnösök kiadását is. Az intő szavakat Milosevics elengedte a füle mellett, s ekkor jött a meglepetés: az UNTAES segítségével a hágai nemzetközi törvényszék emberei elfogták A bejelentetlen akció nagy izgalmat és fel­háborodást keltett... Szlavko Dokmanovicsot, az egy­kori vukovári polgármestert. A vád: a Jugoszláv Néphadsereg három volt főtisztjével, Veszelin Sljivancsaninnal, Mile Mrksics­csel és Miroszlav Radiccsal együtt 1991 novemberében ­Vukovár elfoglalásakor - döntő szerepe volt a helybeli kórház mintegy 260 főnyi személyzeté­nek és ápoltjainak likvidálásá­ban. Adalékul: a törvényszék szakértői 1995-ben a város kö­zelében 200 holttestet fedeztek fel egy tömegsírban. Jelezték, hogy folytatják a vizsgálatot. A bejelentetlen akció nagy izgal­mat és felháborodást keltett Belgrádban, hiszen valószínűsí­tette például Zseljko Razs­nyatovics Arkan letartóztatását. Arkan szerb önkéntes gárda élén bőségesen kivette részét a horvátországi és boszniai vé­rengzésekből. Jelzésszerűen bi­zonytalanná vált Radovan Ka­radzsicsnak, a boszniai szerbek volt vezérének helyzete is. És itt lép be a képbe Biljana Plavsics, a dást választottak - mint például Nádszegen. Tisztelet ott annak az egy kivételnek! Legjobban a Komáromi járás iskolái vizsgáz­tak: ott majdnem minden ma­gyar tannyelvű iskolában két­nyelvű bizonyítványt osztottak. Ezzel szemben az egyik „legma­gyarabb" járásban, a Dunaszer­dahelyiben csak az iskolák mintegy 40 százaléka adott ki kétnyelvű bizonyítványt. Saj­nos! Ennél jobban csak a szülők vizsgáztak, mert zömében nem engedték, hogy gyermekük át­vegye az egy nyelven kitöltött nyomtatványt. boszniai Szerb Köztársaság el­nöke; a háború idején a kemény szerb vonalhoz tartozott, elnök­ként azonban mérsékeltebbé vált, és a szemére vetik, hogy hajlandó együttműködni a nem­zetközi rendőrséggel is. Emlé­keztetőül: Plavsics asszony nem vett részt azon a ceremónián, amelyen Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság együttműkö­dési szerződést kötött. Az ok­mányt a boszniai szerbek részé­ről Momcsilo Krajisnik, a bos­nyák elnökség szerb tagja írta alá, s a szerb nemzeti eufóriá­ban ez akkor nem okozott külö­nösebb feltűnést. Biljana Plav­sics nemrég korrupció vádjával leváltotta Dragan Kijac palei belügyminisztert, majd eluta­zott Londonba. Kijac elmozdítá­sát az indokolta, hogy akadá­lyozta a vizsgálat megindítását a Momcsilo Krajisnik és Radovan Karadzsics érdekeit képviselő, háborús nyerészkedéssel foglal­kozó magáncégek ellen. Dönté­se természetesen nagy felhábo­rodást váltott ki rendőri körök­ben és a boszniai szerb kor­mányban egyaránt. Megvétóz­ták Plavsics döntését, mi több, hazarendelték Londonból. Belg­rádban állítólag a rendőrség fel­tartóztatta, kihallgatta, majd a határon átadta a palei hatósá­goknak. A Szerb Megújhodási Mozgalom közleménye szerint Plavsics asszony kihallgatását Szlobodan Milosevics rendelte el - őt Krajisnik kérte fel erre a „szívességre". Szerbiában egyébként a vállalatoknak alig a fele üzemel. A nyugdíjasok, az egészségügyi dolgozók és a pe­dagógusok a napokban kapják meg májusi járandóságuk első részletét. A bankokban reális áron, kedvezményesen vásárol­ható külföldi deviza, mert a di­nár hiánycikk. Csökönyösen bo­torkál az ország, egyre távolabb kerülve Európától... A szerző az újvidéki Magyar Szó munkatársa. Sajnos, azok az igazgatók, pe­dagógusok, akik bármilyen okból nem merték vállalni a kétnyelvű bizonyítványok ki­adását, tudatosan vagy öntu­datlanul részeseivé váltak an­nak a hatalmi törekvésnek, amely a magyar iskolahálózat felszámolására irányul. Ma a bi­zonyítványt állítják ki szlovák nyelven, holnap a földrajzot, történelmet és egyéb tantár­gyat fogják ezen a nyelven ok­tatni. Mert tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogyha a je­lenlegi hatalom elállt is bizo­nyos tantárgyak szlovák nyel­MLADA FRONTA . DNES A lap szerint bár a NATO-meg­hívó már Csehország zsebében van, Prága mégis csak néhány üveg pezsgőt engedélyezhet magának. „Olyan időszak kö­vetkezik, amelyben a diploma­ták szép szavainak kisebb lesz a súlya, mint a meggyőző tettek­nek és a jó hírnévnek. Csehor­szág egyiknek sincs bővében" ­szögezi le a lap, és rámutat, hogy Prága eddig nem sokat tett a csatlakozás érdekében. A Mladá fronta Dnes kiemeli: NA­TO-körökben már nemcsak ar­ról beszélnek, hogy a cseheknek nem fűlik a foguk a közös véde­lemhez, hanem arról is, hogy rossz állapotban van a cseh had­sereg; egyes vélemények sze­rint rosszabban, mint a román. „Tehát bőven van tennivaló" ­teszi hozzá a lap. DER STANDARD A független osztrák lap a madri­di csúccsal kapcsolatban a fran­cia elnök kijelentését emeli ki beszámolójában. Jacques Chirac szerint veszélybe kerül­het a NATO fennmaradása, ha Európa nem tesz szert nagyobb befolyásra. A szerző megjegyzi: az eredményhirdetéskor Javier Solana NATO-főtitkár meg sem említette Ausztriát. Ugyanakkor a cikkíró NATO-diplomatáktól úgy értesült: ha Bécs 1999-ig el­határozza magát, akkor valószí­nűleg Romániával és Szlovéniá­val együtt a második bővítési forduló fő húzóereje lehet. NEUE Z Ü RC H E R ZEITUNG A svájci lap szerint a NATO eu­rópai tagállamainak szempont­jából nem kielégítő eredmény, hogy a szervezet egyelőre csak három állammal bővül, mert to­vábbi jelöltek, főként Románia felvétele jobban kifejezésre jut­tathatta volna a NATO új jelle­gét. Ezenkívül Románia olyan feszültségekkel terhes terüle­tekkel határos, amelyeknek sta­bilizálása egész Európának ér­deke. A lap megérti az USA állásponját is, hiszen ugyanak­kor kerül az amerikai honatyák elé a NATO-bővítés ratifikálása, amikor az amerikai csapatok boszniai állomásoztatásával kapcsolatos határozat. „Az amerikai kormányzat semmitől sem fél jobban, mint hogy a hadtestek távozása után jövőre újra fellángolnak a harcok. Eb­ben az esetben nagy vita alakul­na ki az USA és az európai NA­TO-tagállamok között újabb csapatok állomásoztatásáról" ­olvasható a lapban. IL SOLE 24 ORE Az olasz üzleti lap szerint a madridi csúcs csupán erkölcsi győzelmet hozott Olaszország számára, mivel nem sikerült el­érnie, hogy Románia és Szlové­nia is az elsők közt csatlakozzon a NATO-hoz. „Ezt elsősorban az Egyesült Államok ellenezte, de az európai országok között sem volt egyetértés, így a javaslatot sem Németország, sem Nagy­Britannia nem támogatta" - írja a lap. vű oktatásának bevezetésétől, azért céljai nem változtak, csak a taktika lett más. Rájöttek arra, hogy a kis lépések és rész­sikerek is a magyar iskolaháló­zat fokozatos megszűnéséhez vezetnek. Ha valahol megszű­nik egy-egy magyar iskola, ak­kor ez automatikusan az ott élők identitástudatának foko­zatos elvesztéséhez vezet. Ott, ahol megszűnik a magyar isko­la, ott magyar igazgatókra, pe­dagógusokra sem lesz többé szükség. Németh Géza Alistál

Next

/
Thumbnails
Contents