Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-09 / 156. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 9. KOMMENTÁR Arzénes menyecske TÓTH MIHÁLY Vladimír Mečiar, a DSZM elnöke és miniszterelnök vezetésével a kormány 100 százalékra teljesítette a legkisebb koalíciós partner, a Szlovák Nemzeti Párt külpolitikai programját. Próbáljunk meg ne eleve elfogultak lenni a kormányfővel szemben. Próbáljuk meg elhinni, hogy 1994 őszén, amikor a kormányprogram készült, még komolyan gondolta a dolgot, és eltökélt szándéka volt a NATO-hoz csatlakozás, noha tisztában volt véle, hogy az SZNP vezetői ahhoz a pánszláv gondo. lathoz ragaszkodnak, méghozzá nagyon, amely jobb körökben már Ján Slota dédapjának gyermekkorában sem volt szalonképes. Hogy Madridban a demokratikus nyugati országok vezetői úgy vélekednek Szlovákiáról, ahogy a hírügynökségek jelentik, az nem kevesebbet bizonyít, mint azt, hogy az 1994ben (legalábbis a kormányprogram szerint) Nyugatra tartó Mečiar 1997-ben minden másnál többre taksálja a hatalom megtartását. E magatartás sűrítetten jut kifejezésre abban, hogy a leglényegesebb kérdésekben végül is mindig engedett a zsolnaiak nyomásának. Ilyen viszonyok között már teljesen közömbös, hogy 1994 őszén Mečiar komolyan gondolta-e vagy sem az ország NATO-taggá válását. E tekintetben valóban csak a végeredmény a lényeges. És a végeredmény minden demokratikus gondolkodású állampolgár számára siralmas; egyre több jelből lehet arra következtetni, hogy már EUtaggá sem válunk a szervezet bővítésének első hullámában. A Nyugat küldöttei már vigasztalni sem hajlandók bennünket felvételünk meghiúsulásáért, ahogy azt teszik tucatnyi más, csatlakozni kívánó ország esetében. Nem kívánnak balekké válni, nem óhajtják vigasztalni azt a „menyecskét", aki az urát némi arzénnal szenderítette jobblétre. Nem nehéz megjósolni, mi következik Szlovákiában Madrid után. A parlamentben az ellenzéki pártok majd a miniszterelnök fejéhez vágják, hogy semmi sem valósult meg a kormányprogram leglényegesebb külpolitikai céljaiból. Tudjuk, Mečiar önérzetes ember, és esze ágában sem lesz arra hivatkozni, hogy Slota nyomására tette, amit tett. Ennél sokkal egyszerűbb lesz nemzetközi összeesküvést, nem utolsósorban pedig a magyarok ármánykodását emlegetni. Belső, hazai használatra a nacionalisták még sehol sem találtak ki ennél célravezetőbb módszert. Mars, demars POLÁK LÁSZLÓ Akármit mondanak is a nagyképűek, ezek az amerikaiak megérik a pénzüket! Szerkentyűket lődöznek a Marsra, élet nyomai után kutatgatnak. Már-már azt hittem, hogy nagyon pofára esnek szegény jenkik, amikor a Marsra küldött mütyürjükkel, a Sojournerrel megszakadt a kapcsolat. Na de aztán valahogy rendbe hozták a dolgokat, és a szonda küldi a képeket, amelyeken látni lehet, hogy a Mars kopár, sivár és unalmas. Persze a Sojourner képei ennek ellenére fantasztikusak, és irigylem egy kicsit a pasadenai központ dolgozóit, mert olyan jópofák. Ugrabugrálnak, örvendeznek, mint a gyerekek, és a Mars-béli szikláknak nevet adnak. Az egyiket például elnevezték Maci Lacinak, aminek őszintén örültem, mert immár van druszám a Marson. Persze amíg a világ a Marson az óránként 24 méteres sebességgel „száguldó" kis robotra figyelt, Madridban bővülési szándékkal összeültek NATO-ék. Statisztériát is hívtak, köztük miniszterelnökünket is. Persze a Sojourner magasan fütyült a madridi csúcsra, s kereste tovább a Maci Lacikat. Érdekes módon nekem Madrid és a Mars között fura, de pszichiátriailag nyilván értékelhető asszociációim keletkeztek. Arról már nem is szólva, hogy a vörös bolygó nevéről a demars kifejezés jutott az eszembe. Pedig hát mifene összefüggés lehet a Madrid, a Mars és a demars között? Madridban ugye ott vagyunk, igaz, csak mint nézők, a Marson lehet, hogy volt élet, de nem szlovák, mert a Ďurica-kônyv nem említi, demarsokat meg újabban nem kapunk, mert minek. De elképzelhető, hogy az új szlovák külügyminiszter asszony magához kéreti majd az USA pozsonyi nagykövetét a kérdéssel, hogy miért éppen a Mars, csak nem azért, mert demars? Mire őexcellenciája majd elnézést kér, s megígéri: a Pathfindert azonnal átirányítják a Jupiterre. Persze az sem jó. Mert abból meg Pozsony arra következtethetne, hogy: Amit szabad Jupiternek... M KI ft š^T Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/

A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorfn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. isternet.sk/ujszo Kramplová: - Főnök, erről bizony lemaradtunk... - Mečiar: - Semmi vész, két év múlva jön Szlovákia számára is a következő! Nekem aztán elhiheti... (Szűcs Béla karikatúrája) A kormány az állampolgárokra hárítja mulasztásainak a költségeit Több lesz 50 fillérnél Fél évvel ezelőtt, amikor decemberben a szlovák parlament az idei költségvetést tárgyalta, jó páran figyelmeztettünk a terv kivitelezhetetlenségére, és különböző - ésszerű - módosításokat kértünk. A. NAGY LÁSZLÓ Most, hat hónappal később az elsőként eszünkbe jutó kérdés: megtett-e a kormány mindent a jelenlegi gazdasági helyzet megelőzésére? Megtettek-e mindent annak érdekében, hogy növeljék az ország bevételeit, illetve csökkentsék a kiadásait? Egyáltalán nem vagyok meggyőződve erről. Mint ahogy arról sem, hogy a kormány képes megindokolni a lakosságot sújtó megszorító intézkedések jogosságát. Ez a kormány ugyanis teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működik, Nem képes megindokolni a lakosságot sújtó intézkedésekjogosságát. amiből egyenesen következik, hogy az ország sem működik gazdaságosan. Ez megfigyelhető a minisztériumoktól kezdve egészen az államapparátus utolsó láncszeméig. Nem hiszem, hogy a polgárok ezt ne látnák és tapasztalnák a saját bőrükön! Az új „nemességnek", a hirtelen meggazdagodottaknak nem sikerül leplezniük gazdagságuk eredetét, még a közszolgálati pénzek elosztásának teljes ellenőrizhetetlensége sem segített ebben. Fejétől bűzlik a hal: a legfelsőbb szintű csalások sem maradnak leleplezetlenül, a OLVASÓI LEVELEK A kezelési költségről Figyelemmel olvastam a Ferkó Barnabás parlamenti képviselővel készített beszélgetést (VI. 27.), és bevallom, elvileg egyetértek vele, gyakorlati szempontból viszont nem egészen. Az orvosi ügyelettel visszaélők számát valóban csökkenteni kellene, de ezt nem érhetjük el csupán adminisztratív intézkedébüntetés azonban elmaradt. Miként maradhatott a helyén az a mezőgazdasági államtitkár, aki belekeveredett az ország legnagyobb gabonabotrányába, többmilliárdos kárt okozva az országnak? Több esetet is lehetne említeni, de elég csak a Számvevőszékjelentésére gondolni. A költségvetést milliárdoktól fosztották meg a kormányzati vállalkozók, akik bagóért jutottak a gyárakhoz, de nem lévén pénzük a termelés megindításához, megszabadulnak ezektől természetesen a piaci árfolyamon. A külföldi befektető rendesen megfizeti az árát, de így nem az államkasszába, hanem magánkézbe kerül a vagyon. Már most meg merem jósolni, hogy ugyanezeket a kérdéseket akkor is fel kell majd tenni, amikor a szociális szféra reformjához hiányzó összegeket próbálja a kormány behajtani a polgárokon. Csak ne higgyék azt, hogy Szlovákia polgárai vakok és süketek! Jóllehet sokan közülük nem értenek a makroökonómiai mutatókhoz, de azért azt látják, hogy a pártkönyv a vagyonszerzés, a pozícióba kerülés kulcsa. Mérlegelni kellene, mi történhet, ha az ország lakosságát terhelik ahelyett, hogy saját házuk táján igyekeznének rendet rakni. A benzin és a kenőanyagok árának emelésével a kormány félmilliárd korona többletre számít. Ez csak a harmada annak a nyereségnek, amelyen az állami gabonával történő manipuláció után a kormányhoz közel álló személyek osztozhattak a múlt évben. Csak a töredéke annak az összegnek, amelyre a kormány tisztességes privatizációval szert tehetett volna. Csak töredéke annak az összegnek, amelyet a kormány elérhetett volna saját rendeletének megtartásásekkel vagy szimbolikus jellegű kezelési díjak bevezetésével. Teljesen nyilvánvaló: ezek az elenyésző összegek nem segíthetnek igazán egészségügyi intézményeinken. Az említett javaslatban nem egyértelmű, elsősorban milyen rászorultságról van szó: anyagi vagy egészségi jellegűről? Az orvosi ügyeletet ugyanúgy indokolatlanul igénybe veheti egy fiatal, mint egy nyugdíjas (az egyiknek fizetni kell, a másiknak nem?). Úgy fest, hogy az ügyeletes orvosra hárul majd az a hálátlan felval, miszerint az állami pénzekből elsősorban hazai termékeket kell vásárolni. A törvénytervezet, amely valószínűleg nemcsak a benzinárak emelését fogja maga után vonni, az első a megszorító intézkedések sorában. Már tudjuk, hogy emelkedni fog a központi fűtés díja, és egyéb lépések is várhatók. Szeretnék arra figyelmeztetni, amit általánosságban mindenki tud, mégis ritkán hangoztatják. Az oly nagyra értékelt makroA kormánynak már réges-régen erkölcse sincs. ökonómiai mutatók ellenére sok tekintetben nagyon rosszul állunk. Egyre több ember él egyik napról a másikra, és egyre nehezebb beosztani a fizetést. S még egy „apróság": a kormány előszeretettel példálózik a szomszédos országok lépéseivel, de azt elfelejti ismertetni, hogy Magyarországon vagy akár Csehországban különböző kompenzációs mechanizmusokat is bevezettek a nadrágszíjszorító intézkedések enyhítésére. Ennek a kormánynak nincs erkölcsijoga arra, hogy megszorító intézkedésekkel próbálja javítani az ország gazdasági helyzetét. Ennek a kormánynak azonban nemcsak erkölcsi joga, de már réges-régen erkölcse sincs. Csak ez akadályozza abban, hogy lemondjon. Pedig az idő nagyon megérett erre a lépésre, amelyet senki sem nevezne megszorító intézkedésnek. Ellenkezőleg! A szerző parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt elnöke. adat, hogy eldöntse: mi volt és mi nem volt indokolt, hiszen a beteg orvosi szempontból legtöbbször szakképzetlen, bár a lapok orvosi rovatai egyre több „képzett", okoskodó laikust produkálnak. A délutánonként jövő-mehő pácienseket, akik számításból látogatják a rendelőket, nemigen fogjuk kiszűrni az egyáltalán nem elrettentő nagyságú összegekkel (20, illetve 50 korona). De mi lesz majd azokkal az indokolatlan esetekkel, amikor a páciens nem tud vagy nem akar fizetni? TaTALLÓZÓ PRAVDA Az állami lakásfejlesztési alaphoz az első félévben 4899 kérvény érkezett. Štefan Škrip igazgató szerint májusban és júniusban jelentősen megnőtt az igénylők száma, naponta 50-60 kérvényt kapnak. Korábban átlagban 360 ezer koronát kértek, most viszont már szinte mindenki a felső határt jelentő 500 ezer koronát igényli, kiegészítve a 150 ezer koronás vissza nem térítendő kölcsönnel. Az igazgató elmondta: eredeti költségvetésüket hiába egészítették ki egymilliárd koronával, hamarosan újabb milliárdra lesz szükségük. Ráadásul az esztendő második felében a jogi személyek is jelentkezni kezdenek. A nagy cégek menedzserei már most is egymásnak adják a kilincset, ők vállalati lakásokat szeretnének építeni. SME Az EBESZ varsói közgyűlésén amerikai, brit és dán képviselők olyan javaslatot terjesztettek elő, amelynek értelmében elítélték volna a szlovák népszavazás meghiúsítását, felszólítva a pozsonyi kormányt, hogy az 1998-as választásokra kérjen külföldi megfigyelőket. Ez azonban nem kapta meg a megfelelő számú szavazatot, így a közgyűlés a javaslatot nem tárgyalja meg. Ján Čarnogurský, aki szintén tartózkodott a szavazástól, elmondta, hogy eddig hasonló módon csak Törökországgal, Belarusszal és az egykori jugoszláv tagállamokkal foglalkoztak. PRÁCA František Kurej, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának alelnöke szerint a nép már a korábbi bérszabályozás során meghozta a gazdasági átalakításból rá háruló áldozatokat. Kitartanak amellett, hogy nem a bérek alakulása hat kedvezőtlenül a gazdaságra. Egyértelműen megfogalmazott gazdaságpolitikai stratégia esetén még az áldozatokat is könnyebb volna elviselni. A bérekről pedig csak az egyes ágazatokra és szakmákra lebontva hajlandóak tárgyalni. NÁRODNÁ OBRODA Bezártak a cseh Travela utazási iroda szlovákiai irodái, miután a prágai cég csődöt jelentett, mert nem volt képes törleszteni bankkölcsönét. Hírek szerint a szlovák kirendeltségek 500 ügyféltől vettek fel előleget. Ezenkívül több nagy utazási iroda útjait is árusították, de ezekkel kapcsolatban várhatóan nem lesznek gondok. Jana Kozubová, a Szlovák Utazási Irodák Szövetségének főtitkára szerint nem valószínű, hogy a hazai károsultak száma magas lesz. Azt még nem tudni, miként térnek haza azok, akik a Travela szervezésében jelenleg Tunéziában és Mallorcán üdülnek. Ián az orvos egyszerre bíró és végrehajtó is legyen? Netán bírósági eljárást indítsunk a nem fizetők ellen? Nem szabad elfelednünk, polgáraink negyven éven át élvezhették az ingyenes egészségügy szolgáltatásait, és az adott lehetőségekkel megtanultak élni, illetve visszaélni. Ezek az utóhatások még mindig nagyon erősek, s a berögződött gondolkodásmódot csak fokozatosan lehet majd megváltoztatni. Dr. Róm Tibor, Palást körzeti magánorvos