Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-07 / 154. szám, hétfő

8 KULTÚRA HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 7. Karlsbad ismét a filmé. Világsztárok fogadták el a fesztiválbizottság meghívását Ragyogás bővebb mellényben Esős, hársillatú nyár várta Karlovy Vary XXXII. filmfesztiváljának több ezer vendégét. A péntek esti ünnepi megnyitó óta ázik is a város rendesen, de a vetítések kivétel nélkül telt ház előtt zajlanak. SZABÓ G. LÁSZLÓ Scott Hicks pillanatok allatt híressé vált alkotását, a Ragyogást - amelynek főszereplője, Geofrry Rush az Arany Glóbusztól az Oscarig minden jelentős dijat besöpört parádés alakításáért Václav Klaus, a „megszelídült" cseh miniszterelnök is megnézte. Klaus szereti a mozit. Már tavaly • is eljött vagy féltucat filmre. Csakhogy egy év alatt sok minden változott. Amíg a fesztivál nagyobb mellényt öltött, hiszen ismételten ugyanarra a rangra emelték, mint Cannes, Velence és Berlin filmes seregszemléjét, addig a cseh Polgári Demokrata Párt elnöke, finoman fogalmazva, megingott a nyeregben. Az öntelt, hiú, és arrogáns ember hírében álló pragmatikus közgazdász, akinek minden csak áru, még az egészségügy és a kultúra is, az újságírók és a szociáldemokraták elsőszámú céltáblája lett. Főleg amióta ő maga is érzi: rosszul áll a szénája. Gazdasági válságról, 2-3 hónappal ezelőtt még csak beszélni sem lehetett a közelében. Azt, hogy bajban az ország, ma sem hangoztatja, de már azt sem mondja, hogy minden a legnagyobb rendben. Marek Eben, a humoráról és szellemességéről híres prágai színész, a fesztivál népszerű műsorvezetője, oda is pörkölt az időNana Dzsordzsadze és párizsi „szakácsa": Pierre Richard közben stílust és hangnemet váltott Václav Klausnak. „Ugye, emlékszik még a tavalyi fesztiválklipre? - kérdezte az értelmiségi körökben már régóta nem kedvelt miniszterelnököt. - Színes volt. Az idei fekete-fehér. Ha így haladunk, jövőre már csak némafilmre futja." Nem láttam Klaus arcát. Nem láttam, mert nem láthattam. Úgy ment le a pódiumról, hogy mindvégig a padlót nézte. De ha fekete-fehér is a vetítéseket felvezető idei fesztiválklip, Oscar-díjas rendezője, Jan Své-rák nem egész két percben is fel tudta csillantani ragyogó tudását. Szép, csábító nő hempereg álmosan puha ágyában. Fölötte valahol a magasban egy macska teszi ugyanezt. Kalapos, ballonkabátos férfi közeledik a nő felé, kezében hatalmas késsel. A macska is elindul. Egy madár felé settenkedik a kifeszített kötélen. A nő felsikolt. De nem az ágya mellett álló késes pasas miatt, hanem mert a madarat félti. Ekkor nyit szélesebbre a kép, és kiderül: mindez egy stúdióban történik, ahol filmet forgatnak. A stáb leáll, a madár felrepül, a macska hoppon marad. Ennyi. De mert kedves és ötletes a film akárhányszor látja is az ember, nem tudja megúnni. Visszatérve Scott Hicks alkotására, a Ragyogásra: az sem egy „erőltetett menet". Bár a sok Oscar-jelölésből csak egy jutott a filmnek, az is a kiváló férfi főszereplő révén, az apja által „megzavart", idegileg labilis, zseniális tudásában azonban megingathatatlan zongoraművész története nálunk is hatalmas siker lesz a mozikban. Aligha fogják azonban forgalmazni azt a filmet, Kovács Kálmán Bécsben élő festőművész kiállítása egész nyáron megtekinthető a Lilla Galériában Hidat teremteni a képek erejével KAMONCZA MÁRTA Hetény. A Hídverő Napok keretében a Lilla Galériába Kovács Kálmán festőművész kiállítására invitál a meghívó. Amikor vállaltam a megnyitót, több okom is volt, hogy eleget tegyek a megtisztelő felkérésnek. Mindenekelőtt az, hogy elsők között köszönthetem a hetvenéves alkotót, Kovács Kálmán festőművészt, s jó szívvel ajánlhatom a jelenlévők szíves figyelmébe a most kiállított műveket. Ugyanakkor az is motivált, hogy a cselekvő kreativitás - ami itt Hetényben megnyilvánul, s azt egy régió természetes művészi központjává avatja - nem várt sem központi utasítást, sem központi támogatást sem innen, sem onnan, csak tette a dolgát. Őszintén örülök és remélem, hogy a kiállító művésszel, a szervezőkkel együtt, a kiállított művek útján nemcsak jelképesen és rövid időre hidat teremtünk ott, ahol a szerves fejlődést ostoba módon meg-megszakította ez a század - egyebek mellett ezekkel a szavakkal nyitotta meg június 29-én a Bécsben élő Kovács Kálmán festőművész kiállítását Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki mint mondta: „a Lilla Galériában otthonra talált az egyetemes magyar képzőművészet". A Rákóczi Szövetség Hídverő Szervezete és a község nevében Csintalan Csaba, Hetény polgármestere köszöntötte a megjelenteket, köztük Plank Zoltánt, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének titkárát, Varga Sándort, a falu szülöttét, az Illyés Alapítvány szlovákiai kuratóriumának elnökét és Erdélyi Géza református püspököt. Ajelen levő alkotót és a kiállított képeket Idei Miklós, a győri Apáczai Csere János TanítóképA kiállítás egyik grafikája ző Főiskola docense mutatta be. Megtudtuk, hogy Kovács Kálmán művészeti tanulmányait Budapesten Ferenczy Valér, Molnár C. Pál és Varga Nándor Lajos mestereknél kezdte az ötvenes évek elején. Az 1956-os forradalom bukása után Bécsbe menekült. Az ottani képzőműŐsztől: jubileumi évad a Komáromi Jókai Színházban Zenés vígjáték, dráma, folkmusical, mese (Beata Hileková felvétele) amelyet Nerolio címen az olasz Aureíio Grimaldi Pier Paolo Pasolini életéről forgatott. A három fejezetből álló alkotás a filmművészet egyik legjelesebb egyéniségének izgalmas kalandjaiból merít, megmutatva mindazt, amit a vágy szinte megköveteí magának. Nana Dzsordzsadze, a grúzok büszkesége, a tavaly bemutatott Egy szerelmes szakács 1000+1 receptje majdnem Oscar-díjas rendezője állt mellettem egy tegnapi fogadáson. Két lépéssel távolabb Jan Svérák, aki Koljájával szinte az orra elől happolta el az Amerikai Filmakadémia kincseket érő elismerését. Nem furcsa? - kérdeztem a vörös hajú Nanát. Az Oscart Svérák kapta, a zsűriben mégis ön ül. „Remélem, lesz ez még fordítva is" - felelte nevetve. B. SÍPOS ILDIKÓ Komárom. A Magyar Területi Színház (a Komáromi Jókai Színház elődje) 45 éve, 1952. októberében alakult. Ezért az 1997/98as színházi évad, jubileumi évad lesz Komáromban. Először a nyári, Bástya Színházbeli bemutató, Goldoni Mirandolinája kerül be a kőszínházba iljúsági bérletben láthatja a közönség. Ezt követi egy zenés vígjáték, Zágon-Nóti-Eisemann: Hyppolit, a lakáj - Bodrogi Gyula rendezésében. A 45. évforduló tiszteletére Szabó Magda Kiálts, város! című drámáját mutatja be a színház. Ezt Pinczés István rendezi. Bulgakov Moliére-ről írott színműve, a Képmutatók cselszövése az évad második felében kerül színpadra. Az aranyember nagy sikere után, egy másik Jókai-regény, a Fekete gyémántok színpadi változatával váiják a romantikát kedvelőket. Természetesen a legkisebbeket sem hanyagolják el, ők Collodi-Litvai Pinokkióját láthatják, zenés mesejáték formájában. Vendégjátékokban sem lesz hiány a következő évadban. A felnőttekhez a kassai Thália Színház érkezik, a gyermekekhez pedig a Nyíregyházi Mandala Dalszínház - a Lúdas Matyi című folkmusicallel. Az évforduló alkalmából a színház egy kisebb fesztivált is tervez a pozsonyi és a budapesti Nemzeti Színház, a nyitrai Andrej Bagar Színház és a kassai Thália Színház részvételével. Erről a színház a későbbiekben bővebben tájékoztatja a közönséget. Bérleten kívüli előadásban jövőre az idei évadra már meghirdetett Július Barč-Ivan színművét, a Kettent tekinthetik meg. Természetesen jövőre is lesz nyári játék, amennyiben lehetséges, egy nagyszabású musical. Az elkövetkező színházi évad eléggé izgalmasnak ígérkezik, nemcsak a „könnyű műfaj", de a komoly dráma is helyet kap a színház repertoárján. vészeti akadémia festő és grafikai mesteriskoláján végzett Rockefeller ösztöndíjjal. 1957-58 nyarán Salzburgban Kokoschka nyári akadémiáján került az expresszionizmus hatása alá, 1960-ban a mesteriskola díjávaí tüntették ki. Az akadémiai évek után grafikai műhelyt rendezett be, ahol grafikai technikákkal, főleg litográfiával és rézkarccal kísérletezett. 1962-től a festői absztrakció felé fordult, színes litográfiákkal szerepelt ausztriai és külföldi kiállításokon. A nyolcvanas évek végén Bécsben galériát nyitott. 1992-től Magyarországon és Bécsben él. A Lilla Galériában kiállított képek főleg a Csallóközhöz, a Szigetközhöz és a művész választott hazájához, Ausztriához kötődnek. Kovács Kálmán kiállítását a hetényi Lilla Galériában augusztus végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Országismereti programok A Danubius Language School (Budapest) és a pécsi Janus Pannonius Egyetem magyar nyelvű művelődéstörténeti és országismereti programokat szervez, három helyszínen: Budapesten, Pécsett és a Somogy-megyei Karádon, 1997. július 21től augusztus 17-ig. A jelentkezés módozatairól a Magyar Intézet részletes felvilágosítást nyújt (tel.: 07/394-200, fax: 07/394-682.). Akvarellek, ceruzarajzok a kápolnában Kékkő. E hónap végéig láthatók még a Kékkői Vármúzeum kápolnájában a Szénássy Attila festőművész akvarelljeiből és ceruzarajzaiból rendezett kiállítás. A Révkomáromban született és ma Magyarországon élő és alkotó képzőművész kiállított képei kiteljesedett harmóniát, belső csendet és mélységes nyugalmat árasztanak, (bodzsár) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Turbulencia (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: Hanta boy (am.) 21 OBZOR: Csak az őrültek sietnek (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Üvöltés (am.) 15, 17.30, 20 TATRA: Nyolc fej egy táskában (am.) 15.30,18,20.30 YMCA: Üvöltés (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18, 20.30 A hattyúk tava (am.) 16.30 Basquiat (am.) 18 Relic (am.) 20.30 Családi arckép (ol.) 20 DÉL-SZLOVÁKI

A KOMÁROM - PANORÁMA: Fészkes fenevadak (am.) 21.30 PAT - PANORÁMA: Evita (am.) 21.30 GÚTA - MOZI: Az ördög maga (am.) 19.30 HALALOZAS Fájó szívvel értesítünk minden rokont, barátot és jó ismerőst, hogy Mgr. Michnya Ferenc, nyugalmazott középiskolai tanár életének 67. évében rövid, de súlyos betegség után 1997. július 5-én elhunyt. A búcsúztatásra 1997. július 8-án, kedden 16.00 órakor kerül sor a nagymegyeri katolikus temetőben. A gyászoló család V-1200 REGÉNY - Ma elég gyorsan ment. - A kocsma a legjobb hírforrás. Bizonyos mértékben örülök is annak, hogy maga volt a gyanús idegen. Talán nincs baj a fiúval. Sajnálom a szüleit, különösen az apját, aki nehezen viseli, hogy gazember lett a fia. Füsthy törzsőrmester nem beszélne így, ha Peti elárulná, hogy Sober Károly tegnap négyszázezret tett a takarékba. Azonnal futnának is érte, hogy kiszedjék belőle, hol harácsolt össze ennyi pénzt. De előbb bizonyítanunk kell, hogy bűnös úton jutott a nagy összeghez gondolja Peti. Ha valakit erről tájékoztatni fog, az elsősorban a sebesülés óta bicegve, sántikálva járó Stir Viktor lesz, az Éber Szem „törzsfőnöke", s ő majd, amikor szükségesnek tartja, figyelmeztetni fogja a volt rendőr kollégáit. Ha Ria sasfalui, Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 19. rész Füsthynek tudnia kell róla. Meg is kérdezi: - Sobernak van itt barátnője? - Ha lenne, tudomásunk lenne róla. A hírét nálunk mindenki ismeri, még a szajha sem áll vele szóba, mert rontaná az ő hitelét is. Az apja miatt, aki látni sem kívánja, csak hébe-hóba jár haza. Most talán a szüleinél van, mert tegnap látták az autóját. Ócska tragacs volt. Amikor kiengedték a sittről, egy csomó pénzt hozott magával. Amíg ült, három évig egy építkezésen dolgozott. Még tavaly felújíttatta a kocsiját. Ha már a kedvesével szemtelenkedett, a szíve talán hazahúzza. Régóta ismerhetik egymást, úgyis mondhatnánk, szomszédok... S a szomszédok talán már érintkezésbe is léptek - gondolja Peti. Nem tévedett... Amikor Zsuzsi a megszokott utazótáska nélkül, csupán retiküllel a kezében toppant a konyhájukba, édesanyja a kertbe küldte azt a férfit, akivel évek óta együtt él, hogy négyszemközt beszélhessen a lányával. A düh feszíti, amikor az új, magas sarkú cipőjére mereszti a szemét. Nem is engedi meg, hogy megrögzött szokás szerint még az ajtónál papucsba bújtassa a lábát. - Csak hagyd a lábadon, hadd gyönyörködjek benne! Sokba kerülhetett! Tudom, hogy ki vette neked! - Mi bajod van? - Csak az a nagy baj, hogy mások többet tudnak rólad, mint én! - Az a baj, hogy valaki megkedvelt engem? - Ha tudnék róla, azt mondanám: hála az égnek, végre rászántad magad! - Hogy tudhatnál róla, ha csak most szerdán ismerkedtünk meg? - És titokban már férjhez is mentél ahhoz a pasashoz? - Ezt Soberék pletykálhatták mosolyodik el Zsuzsi, s az új cipőjét a tilalom ellenére is leveszi. - Igen, Soberék leptek meg a hírrel! - vágja vissza dühösen Lóverné. Zsuzsi papuccsal a lábán az anyjához megy, átöleli és megcsókolja. - Azért nem haragudhatsz rám, hogy néhány nap elteltével már úgy kezel engem, mintha a felesége lennék. - Ilyen gyorsan, egyik napról a másikra? - Szerdán ismerkedtünk meg, és csütörtök óta nála élek... - Nagy kan lehet! - És én? Eldobni való nőstény vagyok? Fiatalasszonyként három évig nálad laktunk. Hányszor figyelmeztettél, ne olyan vadul, mert még összedől a sasfalui homokból épült régi ház. Ha nem is esküdnék meg, úgy élnék vele, mint te Pistával. Mi is megértjük egymást. - Ki az a férfi? - Olyan nagy harcsabajsza van, mint a nagyapámnak volt. Újságíró, tanult ember. Három vagy négy éve elvált. (Folytatjuk)