Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-28 / 172. szám, hétfő

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 28. Film készül Rippl-Rónairól Kaposvár jeles szülöttéről, Rippl-Rónai József festőművészről film készül. A magyar képzőművészet meghatározó alakja, a századvég polgári életstílusának, életmódjának kiváló ábrázolója kortársai szerint békét és harmóniát teremtett maga körül itthon és külföldön egyaránt. A film a festő halálának hetvenedik évfordulójára készül. A szereplők között a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának több tagját is viszontláthatják majd a nézők. (MTI) Néprajzi tábor Árvában Augusztus elsején a dunaszerdahelyi ARTES kulturális társaság szervezésében hazai magyar diákok néprajzi táborba utaznak Árvába. A táborban kézművesmesterségekkel, kiterjedtebben a pásztorművészettel ismerkednek majd a gyerekek. ' Természetesena térség nevezetességeit is megnézik majd. (T) Teret neveznek el Callasról Párizs. Szeptember 11-én avatja fel a francia főváros polgármestere a Szajna-parti metropolis XVI. kerületében a Maria Callasról elnevezett teret. A világhírű énekesnő Párizsnak ebben a dél-nyugati kerületében élt, és ott is hunyt el 1977. szeptember 16-án. Az avatás napjának estéjén a párizsi Hotel de Ville-ben ismert művészek ünnepi műsorral emlékeznek meg a díváról. (MTI) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Con air (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Turbulencia (am.) 21.15 OBZOR: Csak az őrültek sietnek (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Jaguár (fr.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Fargo (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18, 20.30 A hattyúk tava (am.) 16.30 A halott ember (am.) 20 Szeretek, szeretsz (szlov.) 20.15 ISTROPOLIS: Con air (am.) 18, 20.30 Emberrablás (am.) 18, 20.30 Államérdek (am.) 18, 20.30 KASSA DRUŽBA: Hanta boy (am.) 17.45,20 TATRA: Con air (am.) 16 19 CAPITOL: Con air (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Csodás évek (cseh) 18, 20 IMPULZ: Villám (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - PANORÁMA: Államérdek (am.) 21.30 PAT PANORÁMA: Angyalok városa (am.) 21.30 GÚTA-MOZI: Az angol beteg (am.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Üvöltés (am.) 19 M. Csepécz Szilvia harmadik könyve meseregény. Címe: Kicsi, kisebb, legkisebb A mesék elfelejtett birodalmában... Szeretek írni, és ebbe sok minden belefér." (Tóth Lehel felvétele) Kicsi, kisebb, legkisebb címmel jelent meg M. Csepécz Szilvia meseregénye, az AB-Art Könyvkiadó godozásában. A könyv szerzőjével eddigi irodalmi tevékenységéről beszélgettünk. ZALABA ZSUZSA Első önálló verseskötete 1990ben, a Madách Könyvkiadó Főnix füzeteinek sorozatában jelent meg, Történések küszöbén címmel. Második könyve, Az ajtón túl, avagy a versek kicsiknek és nagyoknak a Lilium Aurum gondozásában, 1994ben látott napvilágot. Most meseregénnyel rukkolt elő. Mi alapján váltott irodalmi műfajt? Az írások, amikkel időnként előrukkolok, része annak, amit csinálok. Bár nem tartom magam nagybetűs írónak, nagyon tisztelem azokat, akik bármilyen formában szépséget teremtenek. Talán ezért próbálkozom én is, a magam - olykor ügyetlen - módján. Szeretek írni, és ebbe sok minden belefér. Régóta dédelgetett álmom a Kicsi, kisebb, legkisebb című könyvanyag, amely gyermekfejjel elkövetett és megálmodott kalandjaimat rögzíti. Annak idején, öt-hat évesen rengeteget bóklásztam drága jó nagymamámmal a szántóföldeken, s míg ő kapálgatott, és mesélt nekem, addig én nagyokat játszottam, valóra váltva gyönyörű meséit. Szerintem egyébként mindig a történet határozza meg, hogy milyen formában vetődjék papírra, vannak dolgok, melyeket versben tudok megfogalmazni, s vannak történetek, amelyeket prózai szövegként jó megírni. Az olvasó igénye lehet-e szempont az írás során? Sejthető-e, mi legyen az, amire az olvasó is vevő lesz? Kelendőbb a regény, mint a vers? Ezt nehéz megítélni. Az irodalom végső soron nem árucikk. El sem tudom képzelni, hogy egy költő lelki szemei előtt pénzérmék gurulnak, miközben verset ír. A költői lét számomra örökös készenlétet jelent. Várni azt a bizonyos pillanatot, amelyben koncentrálódik, leírhatóvá válik, kimondhatóvá lesz a történések egy szilánkja. Műfajváltás rendelésre? Ez esetben már nem beszélhetnénk irodalomról... Irodalom van, s ennek berkein belül próbálunk mindannyian otthont találni. Olyan ez számomra, mint egy tiszta és halálosan komolyan vett játék. Mert miről is van szó? A Kicsi, kisebb, legkisebb főszereplői elindulnak a Mesék Elfelejtett Birodalmába, hogy rábukkanjanak az igazi, elfelejtett mesékre. Az igazi meséket ugyanis nem lelik gyermekeink. Ok azt dolgozzák fel meseként, amit a felnőttektől kapnak, márpedig a véres és agyondramatizált mesefilmfigurák hamar beárnyékolják a gyermekkort. Én mindig mesélek a gyermekeimnek Süsüről, Pöttyös Panniről, Mirr-Murr-ról és a többiekről, holott a fiam, Dani már tizenkét, a lányom, Blanka pedig nyolcesztendős. Mégis igénylik az igazi meséket, s nem a Tininindzsa teknőcök mintájára, hanem a régi kedves meséinkből merítve. Tudni kell beépíteni a Négyszögletű Kerek Erdő történeteit, a lcis herceget és a magyar népmeséket a mai világunkba! Ettől leszünk gazdagabbak emberségben, szeretetben. Igazgatósors. Biccentés, melynek van egy el nem hanyagolható szépséghibája: következményekkel jár Tanúbizonyság a nyilvánosság előtt LENDVAY TIBOR Szlovákiában ma nincs az a postás, pénzügyi előadó, vállalkozó - s folytathatnám a sort -, aki oly kicsi erőfeszítéssel oly könnyen juthatna maradandó érdemekhez, mint egy szlovákiai magyar iskola igazgatója. Ha akarná, kevés erőfeszítéssel mondhatni, tehát lábát lógatva vívhatná ki magának a társadalom nagyobb felének elismerését. Csak biccentenie kellene, s máris kalapot emelnének előtte az iskola pedagógusai, a tanulók, a szülők. Egy bicentéssel ugyanis engedélyt adhatott volna kollégáinak arra, hogy az éwégi bizonyítványokat - az előző évekhez hasonlóan az iskola tanítási nyelvén is kiírják. Ennek a biccentésnek, valljuk meg, van egy el nem hanyagolható szépséghibája: követA döntés személyre szóló felelősséggel is jár. kezményekkel jár. Az említett döntés ugyanis, egy esetleg számszerűen is kifejezhető anyagi veszteségen kívül közelebbről körül nem határolható, személyre szóló felelősséggel is jár. Talán nem járok messze az igazságtól, amikor arra gondolok, hogy igazgatóinknak ez az utóbbi szerepvállalás okozza a nagyobb fejfájást. Hogy szemtől szembe, s nem egy kollektíva mögé állva kellene nemet mondaniuk a tanügyi hivatal mindenható igazgatójának. Ami - eddigi tapasztalataink szerint - egyet jelent a nyílt lázadással, a forradalommal, a világvége hangulat érzésével. A nem kimondása viszont súlyos teher. Különösen súlyos akkor, ha valaki megszokta a bólogatást, s a konfliktusok elkerülését tartotta eddig a konfliktusok lehetséges megoldásának is. Sokan tudjuk eddigi tapasztalataink alapján, hogy a tanügyi hivatalok igazgatói ritka esetben rokonszenveznek a magyar iskolák vezetőivel. Ennek ellenére azt kell mondanunk, egy iskolaigazgató általában azért lett iskolaigazgató, mert úgy gondolják róla, hogy fontos kérdésekben megbízhatóan tud dönteni, hogy jó szakember, s hogy szeme előtt mindig a rábízott tanulók, pedagógusok érdeke lebeg. Most olyan időket élünk, amikor erről a nagy nyilvánosság előtt tehetnek tanúbizonyságot. Csak biccenteniük kellene. REGÉNY J

öjjön velem a rendőrségre, és ott mondja el, hogy mit látott! Még hogy nálam pisztoly van?! Akkor lássam a rendőrséget, amikor a hátam közepét! - Hidegvérű és szerencsés fickó -jegyzi meg Peti. - A rendőrségen fényképeket rakosgattak az asszony elé. A korban, külalakra számításba jövő ismert cégek között nem fedezte fel a rablót. Ugyanazt a leírást ismételgette, mint két évvel azelőtt az a két nő, akiktől több mint hétszázezret rabolt el. Az előző leíráshoz hozzátehette a kis bajuszt és a borszínű vékony kesztyűt. - A nők könnyen begyulladnak - mondja Peti. - Két egyszerű táska, s már milliomosnak mondhatta magát. Akkor még a rendőrségen voltál. - Az ilyen esetek nem tartoztak az ügykörömbe. - Tudom, a brutálisokat fogdostad. Egyikük rád is lőtt, de ez csak finomkodott, a hüvelykujját bökte az asszony bordái közé. - Amikor a fényképek alapján nem ismerték fel az ismert cégek között, a rendőrségen az Újonc nevet kapta - mondja Stir, s maga elé húzza a soron következő feljegyzést. - Ebben az esetben is szólózik a tettes. Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 37. rész Vagy 180 centiméter magas, karcsú, bajszos férfi. Nyolcvannyolc tavaszán történik, a főváros közelében, az északi kivezető autópálya benzinkútjánál. Néhány perccel az esti zárás előtt egy Lada áll meg a csapolónál. A kútkezelő a helyiségben ül, ellenőrzi a napi bevételt. Az autóból kiugró férfi gyors léptekkel benyit a helyiségbe, s a kútkezelőt pisztollyal rákényszeríti a pénz átadására. Később azt mondta, hogy Walther típusú pisztoly volt a kezében. Saját kezűleg szórta a huszonötezer koronát a fekete igelittáskába. A benzinkutast bezárta a kis kazánházba. Csak este nyolc után találtak rá, amikor a felesége fellármázta a rendőrséget... A tettes nemigen szokott visszatérni az előző rablás színhelyére. A mi emberünk repetáit. Két napra rá, pénteken tért vissza, a hétvégi napon mindig nagyobb a forgalom. A testméret hasonló, mint az első esetben. Most sötétkék, kissé kopott overallban toppant be a benzinkutashoz. Fején sildes sapka, sötét napszemüveg, de a bajusz már nem volt rajta. Leborotválhatta, vagy nem ragasztotta az orra alá. A benzinkutas esküdözött, hogy ugyanaz a férfi rabolta ki. A hang ugyanaz, tanárként beszélt, azt állította, művelt ember lehet. Az ujjait nem látta, vékony kesztyű volt a kezén. A magával hozott szerelőtáskából egy hosszú tőrt kapott elő, s a könnyen behatoló hegyes végét nyomta a bordái közé. Ide a pénzt! A benzinkutas ötvenkétezret dobott a szerelő táskájába. Aztán a lopott autóba kényszerítette. Tőrrel a kezében vezette a kocsit. Vagy két kilométer után, az útelágazás előtt engedte szabadon a foglyát... - Nagy merészség volt tőle viszszatérni az előző tett színhelyére. Peti megejegyzésére Stir Viktor nemet int. - Nem merészség volt az, hanem hideg számítás. A péntek előtti két napon néhányszor elelkocsikázhatott a benzinkutak előtt. Biztosan feltűnt neki, hogy a zárás előtti órában a benzinkutasok helyiségében idegen is tartózkodik. Csak az egyikben nem látott tébláboló alakot, aki őrizte volna a szerda este kirabolt benzinkutast. Mert nem térhet vissza ugyanarra a helyre. Valakivel ellenőrizethette is a helyet. S amikor megtudta, tiszta a levegő, pisztoly helyett tőrt vett a kezébe. Stir elhallgat. Peti letehetné a tollát, de valamit még ráír a papírlapra. - Még mit írtál oda? - Megsajnálta a benzinkutast válaszolja Peti. - Nem zárta újra a kazánházba, hanem megkocsikáztatta, aztán szabadon engedi, gyalogoljon vissza a benzinkúthoz, egy kis esti séta jót tesz az egészségnek. Hosszú percekig megtűrte maga mellett, még annak a veszélynek is kitéve magát, hogy rátámadhat. Mert játszani a tűzzel, biztos saját magában. - Az író szólalt meg benned? Csak jellemezd! - biztatja az Éber Szem főnöke. - Ha megsajnálta a benzinkutast, arra is vall, hogy az érzelmi hangsúly is helyet kap a magatartásában. Nem gonoszkodik azzal, aki szót fogad neki, azt cselekszi, amit elvár tőle. Az autóban a tőrt csak a jobb kezében tarthatta. Váratlan támadó mozdulatra a benzinkutas mellébe döfi a szúrófegyvert. Kénytelen lett volna ezt megtenni, hogy elkerülje a bukást. De nem számolt ilyen helyzettel. Úgy játszott a benzinkutassal, mint macska az egérrel. Talán élvezte is a játékot. Nem olyan szerencsejátékos, aki mindent egy lapra tenne fel. A benzinkutas azt állította, hogy művelt, tanult ember lehet. Egy ilyen ember nem játszik vabankot, valóban a hideg számítás vezérli őt, ez adja neki a biztonságérzetet. Ha tanárosan beszélt az áldozatával, vagyis urasan, választékosan... - Talán csak nem azt akarod mondani, hogy ugyanaz lehet, aki az imént telefonált, és felbosszantott engem? - kérdezi Stir. (Folytatjuk) Oscar-díj és a Cannes-i rendezői díj fémjelzi a Coen fivérek, Joel és Ethan legújabb, sorrendben hatodik filmjét, a Fargót. A film egy 1987-ben, Minnesotában megtörtént bűnügyet elevenít fel, sokszor naturalisztikus, elborzasztó pontossággal. Már hazai mozijaink is vetítik. (tb)