Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-26 / 171. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 26. VENDÉGKOMMENTÁR Végül hasznos lesz a halogatás? Június végén és július elején a Magyar Koalíció több vezetőjejelezte, hogy a Magyar Koalíció és a Kék Koalíció pártjai rövidesen közös programdokujnentumot írnak alá. A dokumentumnak rögzítenie kellene, miben egyezik a kék és a magyar pártok álláspontja, vagyis közös minimális program kell a bel-, kül-, gazdaság- és nemzetiségi politikát illetően. Szakértői csoportok az év elejétől dolgoztak: összehangolták a hat párt álláspontját. Megállapodtak, alapanyagokat dolgoztak ki, s ezek alapján elkészült a dokumentum szövege is, amelyet tulajdonképpen már csak alá kell írni. Ennek ellenére az aláírásra eddig nem került sor, és valószínű, hogy szeptemberre tolódik el. A politikai életet általában elcsendesítő szabadságokon kívül ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy a KDM, a DU és a DP vezetőit az utóbbi időben lekötötte a Szlovák Demokratikus Koalíció létrehozása. Bár az egyébként nem örvenOndrej Dostál detes halogatásnak talán pozitív mellékhatása is lehet. Felmerült ugyanis, hogy a dokumentumhoz a szociáldemokraták és a zöldek is csatlakoznának. Ez természetesen még időt igényel. De ha ez sikerülne, a hipotetikus Kék Koalíció helyett reálisan létező Szlovák Demokratikus Koalíció, a következő parlamenti választások lehetséges győztese válna a Magyar Koalíció programpartStakJ A prog/ ramazonosság így ™™™ felölelné az összes ellenzéki pártot, a DBP kivételével. Az ötös koalíció kialakítása arra kényszeríti az ellenzék szlovák részét, hogy nagyobb figyelmet szenteljen saját problémáinak, és így elterelődik a figyelme az ellenzéken belüli szlovák-magyar párbeszédről, s ez akadályozhatja a jelentősebb előrehaladást. Ha sikerül kiszélesíteni a párbeszéd bázisát, lehet, hogy végül hasznos lesz a halogatás. A szerző a SME munkatársa. Madrid utáni pánik POLÁK LÁSZLÓ Olvasom V. M. nyilatkozatát Madridról. Arról, hogy semmi gond, amiért az országot nem vették fel a NATO-ba, Szlovákia a saját védelmét maga is biztosítani tudja, mindenki őrizze meg nyugalmát. Na ettől én rögtön pánikba esem. Persze nem lehet olyan súlyos ez a pánik, mert idétlen viccek jutnak az eszembe, ami meglehetősen illetlen dolog egy miniszterelnöki nyilatkozat kapcsán. Amikor V. M. a nevezetes nagyot mondta, hogy nyugi, majd mi megvédjük magunkat, én azonnal Enver Hodzsára gondoltam. Hogy miért? Szóval valahogy így szólt a vicc: Az albán vezért nagyon felháborítja, hogy a NATO repülőgépei rendre megsértik az ország légterét. Ezért légvédelmi alakulatok létrehozását rendeli el. Egy idő után ellenőrzi, hogy végrehajtották-e parancsát. „Hodzsa elvtárs,jelentem, végrehajtottuk." „Jó, és mit csinálnak, ha fölénk repül egy NATO-gép?" „Jelentem, fenyegetjük ököllel." Mondom, nem lehet súlyos a pánikom, mert egy további poén is eszembejut; a majdnem jogelőd első Szlovák Köztársaság idejéből való: A berlini főhadiszállásról sürgöny érkezik Tisónak: „A keleti fronton súlyos légi csatába keveredtünk az oroszokkal, stop, a szövetséges szlovák légierő azonnali segítségét kérjük, stop, a Führer, stop." Tiso azonnal válaszol: „Mein Führer, azonnal mozgósítom a légierőt, csak egyetlen kérdésem van: hány repülőgépet küldjünk? Egyet, kettőt vagy mind a hármat?" Elnézést kell kérnem az idétlen poénkodásért, de nem tehetek róla, kikívánkozott belőlem, hogy nyilvánult meg az én esetemben a Madrid utáni pánik, miután felszólítottak, hogy őrizzem meg a nyugalmamat. Persze az a vád érhet, hogy valamiféle gyanús párhuzamokra célozgatok a Tiso-féle Szlovákia, a Hodzsa-féle Albánia és a mai, fiatalka köztársaságunk közt. Á, dehogy! Csak ilyen mókás pánikba estem, s elképzeltem, mi lesz majd, ha egy magyar NATO-gép Sátoraljaújhely térségében megsérti Szlovákia légterét. Semmi gond, majd fenyegetjük ököllel. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo Ivan Gašparovič: - Az alkotmánybíróság szerint nem sikerült megtalálnom a joghézagot a Gauliederügyben. (Szűcs Béla karikatúrája) TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA A svájci „alvó" betéteket tartalmazó listán dr. Vojtech Tuka neve is szerepel. Annak ellenére, hogy neve mellett lakhelyként Bécs szerepel, minden bizonnyal a háborús évek szlovák államának miniszterelnökéről, Hlinka Szlovák Néppártja legkeményebb szárnyának képviselőjéről van szó. Betétje abból az időből származhat, amikor a megszállt Ausztriában a harmadik birodalom vezetőivel konspirált. De lehet, hogy későbbi időszakból, amikor arra készült, hogy elmeneküljön a felelősség elől. Érdekes lesz, hogy jelentkezik-e valaki annak a Tukának a betétjéért, akit 1946-ban népbírósági ítélet nyomán kivégeztek. A betétnek azonban semmiképpen sem szabadna Svájcban maradnia. A kormánynak és a nem kormányzati szervezeteknek mindent meg kellene tenniük, hogy a pénz megfelelő kézbe kerüljön. Vagyis fel kellene használni a Tuka-féle gaztettek következményeinek az enyhítésére. Közösségünk 17 legitim képviselőjét gyakran éri vád, hogy csak a magyarságot érő sérelmekkel foglalkozik Aktívan - minden területen Az államhatalom a polgártól ered - rögzíti világosan és érthetően a Szlovák Köztársaság alkotmánya. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD Az állampolgárok négyévenként megválasztják a képviselőket, s ezzel átmenetileg átruházzák rájuk a hatalmat. Szlovákiában 150 parlamenti képviselőre hárul az óriási felelősség, hogy törvényeket alkosson, megszavazza azokat a jogszabályokat, amelyek megtartása az élet legkülönbözőbb területein - hatályba lépésük után kötelező az állampolgárok számára. Ezenkívül a honatyáknak természetesen - választóik ügyes-bajos dolgaival is kell foglalkozniuk - meg kell keresniük az érvényes törvények rengetegében a legkedvezőbb megoldásokat. Magyar nemzeti közösségünk 17 legitim parlamenti képvise... Vladimír Mečiar kormánypolitikájának hathatós eszköze... lőjét gyakran éri az a vád, hogy mással sem törődik, csak a közösségünket ért sérelmekkel és problémákkal: csak akkor szólalunk meg, ha nemzetiségi kérdés kerül az asztalra. Meggyőződéssel állíthatom, hogy ez merő rágalom, Vladimír Mečiar kormánypolitikájának hathatós eszköze, amelynek célja a megosztás - a magyar nemzetiségű választópolgároknak azoktól a képviselőktől és politikusoktól való elválasztása, akiket saját elhatároOLVASÓI LEVÉL Gombaszög margójára Mély fölháborodással olvastuk a lapban a Kell-e nekünk Gombaszög? című cikket. Azt, hogy a kormányhoz közel álló sajtó ócsárolja a Csemadokot, ha nehezen is, de már megszoktuk, de hogy már az Új Szó hasábjain is ilyesmit kell olvasnunk, az már ugyancsak erős. A cikk írója „a szlovákiai magyarok többsége" nevében ne írogasson, mert erre nincs felhatalmazása! A zásukból helyeztek az adott tisztségbe. Sajnos, az állandó és erőszakos propaganda a „mi" oldalunkon is elérte bizonyos fokú hatását. Sőt újságírásunk néhány jeles képviselője is magáévá tette ezt a hangnemet, és ahol lehet, bírálja, kioktatja és elmarasztalja magyarságunk parlamenti képviselőit. Gyakran úgy tűnik, mintha magyar közösségünk egységének megbontása, parlamenti képviselőink lejáratása és munkájuk semmibevevése volna az ő céljuk is. Elkedvetlenítő és igen káros, tömegeket befolyásoló tevékenység ez. A valóságban magyarságunk parlamenti képviselői nagyon sokrétű, igényes és igen nagy felkészültséget követelő munkát végeznek. A Magyar Koalíció parlamenti frakciójának tagjai (az Együttélés és az MPP képviselői) rendszeresen és aktívan jelen vannak a törvényhozás minden területén, mindig szem előtt tartva nemzeti közösségünk érdekeit és jogait. A Magyar Koalíció parlamenti klubjának a munkájában kezdettől fogva szigorúan szem előtt tartottuk, hogy tevékenységünknek két meghatározó területe van: a) magyar nemzeti közösségünknek, valamint az ország többi nemzeti kisebbségeinek és etnikai csoportjainak érdekvédelme; b) az egész ország lakosságát érintő törvényalkotás - képviselőink szakmai képességeihez és lehetőségeihez mérten. Ez nem könnyű feladat, mert nagy, következetes, rendszeres és szakszerű felkészülést követel. Az utóbbi csoportba tartozszlovákiai magyar adófizető állampolgár pénzét pedig ne a Csemadok Országos Választmányának illetékeseinél keresse, hanem annál a bizonyos kulturális alapnál, amelytől a Gyimesi-féle mozgalomnak néha csurran-cseppen, hogy még jobban népszerűsítse az állam jelenlegi kulturális politikáját. A Csemadok-tagok többsége szerint - és ezt bizonyítani is tudjuk - az országos választmány és a területi választmányi titkárok tiszteletet érdemelnek, amiért ebben a nehéz időben vállalták magyarságunk utolsó védőbástyájának vezetését. Mert kultúnak a parlamenti üléseken, illetve a bizottságokban elhangzott felszólalások és a törvénytervezetekhez előterjesztett módosító javaslatok, valamint a parlamenti interpellációk is. Csaknem három év telt el a parlamenti választások óta. Júliusban került sor a tisztelt Ház 30. ülésére. A megbízatási időszak alatt eddig hat rendkívüli parlamenti tanácskozás is volt. Ezeknek az üléseknek a napirendjén Tematikailag nagyon széles és színes skálát kapunk... elsősorban az ellenzék által benyújtott leváltási javaslatok szerepeltek: többek között Ivan Hudec, Peter Baco, Ivan Gašparovič, Eva Slavkovská és Gustáv Krajči távozását követelték az ellenzék tagjai - eredménytelenül. így csupán 24 olyan ülésre került sor, amelynek átlagban negyvenpontos volt a programja, és amelyen a honatyák kimondottan törvényalkotással foglalkoztak. Ha összegezzük a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának ilyen jellegű tevékenységét, nem megvetendő szám jön ki. 1994 novemberétől frakciónk képiselőinek 213, módosító javaslatokat tartalmazó felszólalása, illetve interpellációja volt. Ebből következik, hogy átlagban kilenc felszólalás jutott egy-egy ülésre. A felszólalások különböző szakterületekkel voltak kapcsolatosak. Tematikailag nagyon széles és színes skálát kapunk: gazdasági, adózási, privatizációs törvényjaránk elkötelezett napszámosai „alkalmi irodahelyiségekben" dolgoznak, néha több hónapos késéssel megkapott fizetésért. Ha a cikk szerzője beleülne abba a „csemadokos bársonyszékbe", akkor nagyon hamar rájönne, hogy az a bársonyszék nem is olyan puha. Mi pedig legalább meglátnánk, hogyan kell egy tábornoknak hadtáp nélkül háborút nyernie. Mostanában a koalíciós pártjaink háza táján is feszültség tapasztalható. Vezetőik nem tudnak megegyezni az unió megalakításában. Pedig jól tudják, hogy az új választásitörvény-javaslatok; szociális, tulajdonjogi, költségvetési, transzformációs, vállalkozói kérdések; mezőgazdasággal, egészségügygyei, oktatással, kultúrával és vízgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok; államigazgatást, árakat, közlekedést, ügyészségi munkát, hadsereget és nemzetközi kapcsolatokat szabályozó törvények - és még folytathatnám. Érdemes megjegyezni, hogy mindebből 68 felszólalás - tehát az egyharmada - gazdaságpolitikai, közgazdasági és szociális témával foglalkozott. Természetesen képviselőink tevékenységének igen felelősségteljes részét választópolgáraink és falvaink problémáinak a megoldása, illetve polgármestereink és önkormányzataink munkájának a támogatása alkotja. Ezen a téren - minden nagy hírverés nélkül - még sikerek is tetézik igyekezetünket. Mindannak ellenére, hogy a kormánykoalíció „különös" többségi demokráciájával 1994 félelmetes novemberi éjszakája után máig - minden ellenzékit könyörtelenül lesöpört a porondról, képviselőink nem a passzív magatartást választották. Csakis logikus elemzéssel, állandó bírálattal és ésszerű javaslatokkal bizonyíthatjuk a közvélemény és a világ előtt, hogy a mečiari törvényalkotás nem demokratikus, illetve azt, hogy az elfogadott jogszabályok nemcsak hiányosak és rosszak, hanem ráadásul nem is szolgálják egyértelműen a lakosság érdekeit és javát sem. A szerző a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának elnöke. vaslat szerint a hármas koalíciónak 15 százalékos küszöböt kell elérnie, hogy bekerüljön a parlamentbe. Azt is tudják, hogy a kormánykoalíció milyen gyorsan szavazza meg a neki kedvező törvényeket. Ugy gondoljuk, hogy ilyen helyzetben más sem hiányozna, mint hogy valakik szétugrassák a Csemadokot, utolsó mentsvárunkat. Mert ha ez sikerülne, akkor már csak az marad hátra, hogy „államnyelven" eldaloljuk: „Késő bánat, most már utánam a vízözön..." Brezina Lajos Kovács József Nagymácséd