Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-22 / 167. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 10. Kávéházi törzsasztal a Lýceumban Pozsony. Néhány hét szünet után ma délután öttől hétig többedmagammal ismét ott leszek a Lýceum kávéházban, szemben'a Fórum szállóval, nem messze a Kalligram szerkesztőségétől. Mindenkit szeretettel várok, aki szeret beszélgetni, de az sem baj, ha valaki sokatmondóan hallgat: Dusza István. Fantázia - az új sci-fi magazin Nyitra. A napokban jelent meg az újságárusoknál a vágsellyei Milan Alakša Kiadónál a Fantázia című sci-fi szlovák nyelvű magazin. Elsősorban a tudmányos fantasztikus irodalom hazai és külföldi alkotásainak fóruma lesz a kéthavonta megjelenő folyóirat. Közli majd a témakörben megjelenő filmek, folyóiratok, könyvek kritikáit és a megjelenésük idejét. A folyóirat negyven oldalon kínál olvasnivalót a sci-fi irodalom és a tudományos fantasztikum kedvelőinek. (TA SR) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Con air (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Hair (am.) 21.15 OBZOR: A szerelem rabjai (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Vér és bor (am.) 15, 17.30 Szárnyas fejvadász (am.) 20 TATRA: Jaguár (fr.) 15.30,18, 20.30 YMCA: Fargo (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18, 20.30 A hattyúk tava (am.) 16.30 Basquiat (am.) 18 Csak az őrültek sietnek (am.) 17, 20.30 Accattone (ol.) 20 Ezeréves méh (szlov.) 20.15 ISTROPOLIS: Con air (am.) 18, 20.30 Államérdek (am.) 18, 20.30 KASS

A DRUŽBA: Con air (am.) 17.45, 20 TATRA: Államérdek (am.) 16 19 CAPITOL: Con air (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Üvöltés (am.) 18, 20 IMPULZ: Villám (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A KOMÁROM - PANORÁMA: Hanta boy (am.) 21.30 PAT - PANORÁMA: Dante pokla (am.) 21.30 GALÁNTA-MOZI: Balhé Bronxban (am.) 21.30 GÚTA - MOZI: Jerry Maguire (am.) 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Dante pokla (am.) 20 ZSELÍZ - SPUTNIK: Csodás évek (cseh) 20 RIMASZOMBAT ORBIS: Két túsz között (am.) AMFITEÁTRUM: Két túsz között (am.) LÉVA - JUNIOR: Nadja (am.) 18 AMFITEÁTRUM: Túlélni Picassót (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hanta boy (am.) 19 A Rovás csoport Somodiban tartja alkotótáborát Az igazság megközelítésével ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Somodi. Fiatal művészek és mérnökök (matematikusok, fizikusok, vegyészek stb.) alkotják a Rovás-csoport tagjait. Egymás szakmája, munkája, művészete iránt érdeklődő baráti társaság a Rovás, amely évente két alkalommal tart alkotótábort, télen Ľubochňán, nyáron Somodiban. Ahogy Szabó Ottó grafikusművésztől megtudtuk, a somodi alkotótáborban bárki részt vehet, aki elfogadja a Rovás alapszabályzatát, illetve szimpatizál a csoport elképzeléseivel. A táborban való részvétel egyetlen feltétele, hogy a kiírt kategóriák valamelyikében alkotótevékenységet kell kifejteni. S hogy melyek ezek a kategóriák. Az egyik a képzőművészet. Ezen belül a festészet, a grafika, a szobrászat, az installáció és a vizuális kommunikáció. Az önmegvalósítás, illetve alkotás másik területe pedig a szabad alkotótevékenység, amely előadások, elmélkedések, élménybeszámoló vagy kritika formájában valósulhat meg. Az augusztus hetedikétől tizenharmadikáig tartó tábor programja pedig... ahogy a szervezők mondják: „Mi magunk vagyunk." S eme érdekes „program" fő témája az igazság megközelítése a művészet, az újságírás, a törvényhozás, az emberi párkapcsolatok (szerelem, család), ám főleg a filozófia szemszögéből. Szabó Ottótól elmondta: „Az idén körülbelül húsz ember jön majd el a táborba nagy beszélgetésekre, közös alkotásra, de főleg azért, mert szeretik egymás társaságát. És ebben a társaságban a nyugalmat és a békét. (tallósi) Sikerdíjat alapítana, de csak a legsikeresebbeknek! Bodrogi Gyula ősszel Komáromban rendez Varázslat előtti találkozás Heccből alapított pártjának, a Színes Csokornyakkendősök Pártjának jelvényét - egy mintás csokornyakkendőt - viselte, amely igencsak illett az áprilisban, a születésnapjára kapott új zakóhoz. Egy órát töltött a Komáromi Jókai Színházban. BÁRÁNY JÁNOS Beszélt néhány emberrel a Hyppolit, a lakájról, s már megint piros Suzukijában ült Bodrogi Gyula színművész, hogy majd a nyári szünet után visszatérjen Komáromba. Saját szavaival élve: varázsolni. Hatvanhárom éves. Nem zavarja a kora? Ha mást nem zavar, engem miért zavarna? Olykor, ha túl fiatalos dolgot csinálok, eszembe jut, s azt mondom, állj le, hatvanhárom múltál, de azután gyorsan elfelejtem. Csillagjegye Kos. A jegy híres szülöttei Zola, Chaplin és Vangelis. Mi a véleménye róluk? Ezekről jó, de azt hiszem, Lenin meg Hitler is Kos volt... Amúgy hiszek a csillagoknak. A kínai horoszkóp szerint Kutya vagyok. Az is passzol. Élete során volt táncos, színész, művészeti vezető, igazgató, rendező, főiskolai tanár. Melyiket szereti a legjobban? Egyértelműen a színészetet! Ebbe minden belefér. Mivel élő, Bodrogi Gyula: „Bizonyára azért hívtak, hogy majd jó hangulatot teremtsek a próbákon. " (Fotó: Dömötör Ede) ezért megismételhetetlen. Ami a színházban történik, csak aznap este van. Attól titkozatos, hogy olyan furcsa varázslatot kell végrehajtani, amit csak a közönséggel együtt lehet megtenni. A publikum nem tanulja be a színdarabot, mégis pontosan kell, hogy tudja, mikor kell azt mondani, hogy hahaha, s mikor azt, hogy brühühü, anélkül, hogy összebeszéltünk volna. Annyira megszoktuk ezt, hogy azt gondoljuk, így természetes. Holott ez varázslat. Ősszel a Komáromi Jókai Színházban rendezi majd a Hyppolit, a lakáj című zenés játékot. Nem kérdezem, miért, olyan jó darab. Miért is kéne megrendezni? Ez nagyon jó darab! Bizonyára azért hívtak, hogy majd jó hangulatot teremtsek a próbákon, különben saját magát eljátssza a színdarab. És Kabos Gyula, Csortos Gyula? A legenda? Ez most már reklámnak való. Amit ők akkoriban játszottak, amit néha lead a tévé, direkt arra jó, hogy népszerűsítse a színházi előadást. A néző azt mondja, hogy nahát, ez olyan jó, hogy megyek, s megnézem a színházban is. Nem ismerem még az itteni színészeket, de biztos vagyok benne, hogy szeptemberben egy remek hónapot töltünk majd együtt. Több díj tulajdonosa. Kétszeres Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész. Ha tehetné, milyen díjat alapítana? Sikerdíjat, s a legsikeresebb embereknek adnám át. Persze, nem a Tocsik-féle sikerdíjra gondoltam. Éppen tegnap jutott az eszembe, ha őt Kis Mártának hívták volna, nincs ügy. Képzelje el, hogy azt mondanák: már megint ez a Kis-ügy. Ja, ha kis ügy, akkor minek vele foglalkozni? Egyszer egy hanglemezen együtt énekelt Voith Ágival és fiukkal, Ádámmal. Őrzi még ezt a lemezt? BoVoBo volt a címe, átvitt értelemben is megvan még. A legjobb lemez, ami létezik! Voith Ágival ugyan külön élünk, de a lehető legnagyobb barátságban. Együtt dolgozunk, kivéve Ádámot, aki kereskedő lett, s jól megy neki. Úgy tudom, szenvedélyes vadász. Mire vadászik mostanában? Most éppen őzbakra lehet, de én már voltam, nincs is időm vadászni. Évekkel ezelőtt ide, Vágfarkasd környékére hívtak meg. Nagyon jól éreztem magam. Lőttem egy őzbakot, utána főzőverseny vette kezdetét. Remek kirándulás volt! Visszhang a Kell-e nekünk Gombaszög? című glosszára (Új Szó, július 21.) A felelősség a rendezés jogával DUSZA ISTVÁN Aki glosszát ír, annak illik tájékozódnia a témában, amelyet tollhegyre tűz. Márpedig Vörös Péter Kell-e nekünk Gombaszög című írásának több állításával saját tájékozatlanságát tanúsította lapunk tegnapi számában. A Csemadok Országos Választmánya - a sajtóban elég sokszor megjelent - az állami támogatás elmaradása miatt szellemi „haszonbérbe" adta az eddig ismert országos rendezvényeit. A Tompa Mihály Vers- és Prózamondóversenyt, a Duna Menti Tavaszt, a Jókai Napokat szervezésileg a regionálisan érintett három Csemadok területi választmányra, valamint a Komáromi Városi Művelődési Központra és szakmailag a Pódium Társaságra bízta. Nem történt más a Gombaszögi Kulturális Ünnepséggel sem, amelyet az idén egy az eddigitől merőben különböző struktúrában rendezett meg a Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány, Szalóc Község Önkormányzata és a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség. Mert igenis megrendezett, ha nem is a tervezett formájában. Mert volt rocktábor, volt és megvalósult a néprajzi tábor is, amelynek mintegy kicsúscsodása lehetett volna a Gombaszögi Népművészeti Fesztivál. Meggyőződésem, hogy a szervezők gondosabban jártak el, mint ahogy az az első látásra a történtekből kitetszik. Tény, hogy az állam immár évek óta megtagadja a Csemadoktól a támogatást, s amikor a Pro Slovakia állami alapból juttat valamennyit az országos rendezvényeket átvállalóknak, az az őszszeg igazából a rendezvény eltemetéséhez sem elegendő. Egyáltalán nem az a lényeg, pályázotte valaki vagy nem pályázott. (Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg: pályázni az állami alapoknál a közös megegyezés alapján a szervezést átvállaló szervezetek szoktak.) Gombaszög idén is megőrződött, mégha nem is volt monstre fesztivál. Megengedhette-e magának a három jogi személyből felállt szervezőcsapat, hogy a hetekre előre megjósolt esős időjárás ellenére is megkockáztassa a népművészeti fesztivál megtartását a bizonytalan támogatás tudatában? Aligha. Éppen ezért nem hiszem, hogy valaki is felelőtlenüljárt volna el. Gombaszög hagyománya nem szakadt meg, csak más volt. Talán kevésbé pompázatos, kevésbé melldöngető és kevésbé pántlikás. De volt. Vörös Péter azon okfejtését tudtam legkevésbé követni, amelynek végén a Csemadok országos vezetőinek lemondását követeli, valamiféle „bársonyszékek elhegyását" emlegetve. Ilyet csak az írhatott le, akinek nincsenek ismeretei a Csemadok vezetőinek mai jogállásáról, anyagi egzisztenciájuk állapotáról. Ha mégis lennének, akkor a manapság ismétjelentkező, a hetvenes években a szlovákiai magyar kultúrában élet és halál uraként viselkedő valamikori Csemadok KB titkár szekerét tolja, s a hosszúnevű politikai mozgalom zászlaját lobogtatja. Annyi bizonyos: a Csemadok végre kikeveredett az ármányos pártoskodás hálójából, s mostanság kulturális és érdekvédelmi szervezetként tevékenykedik. A látványos, országosnak mondott nagyszabású fesztiválok helyett a szakmaiságot forszírozó, a kultúra minőségi és közösségi jegyeit erősítő, az anyanyelvet és a nemzeti tudatot az egyének felelősségvállalásai mentén erősítő szervezetté vált. Sokaknak talán éppen ez az adaptálódó-képesség szúr szemet minduntalan. REGÉNY De mosolyogni sem tud, mert fülében zsong a figyelmeztetés is: „Jó volna mégis megtudni, hogy ki akart veled beszélni!" Ezt nem árulhatja el. A bajszost nekem kell elintéznem! Szerdáig talán megtudom, hogy hol lakik. És szerdán, amikor nálam lesz a pisztoly! Megijed a gondolattól. Aztán - újabb sétálgatásba kezdve - arra az elhatározásrajut, nincs más választása. Ha Zsuzsa pénteken estés volt, hétfőn reggel kezd. Két órakor kilesi, hogy merre, kihez megy. S ha már tudja a bajszos nevét, a pénzfelezés ürügyével valahová kicsalja Zsuzsival együtt. S elintézi mind a kettőjüket! Az „igaziak" így bánnak el a felesleges tanúkkal. S a kocsijába vágja magát, hogy turistaként hagyja el az országot... Visszatér a munkásszállóba. - Az arcodon is látni, hogy már Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 32. rész jobban érzed magad - szól hozzá a portás, amikor magához veszi a két sörösüveget. -Valamivel jobban, Feri bácsi válaszolja Sober Karcsi, s felmegy a szobájába. Peti Tibor a szombati napilapokat csak vasárnap, a reggeli után böngészgeti. A kezében levő újság híroldalán egy keretbe foglalt hirdetésen akad meg a tekintete: JUTALOM: 100 000! Április ötödikén az Épületfelújító Vállalat pénztárosnőjét kirabolták. A kár több mint 1 500 000! A tetteseket nem sikerült eddig kézre keríteni. Százezer korona jutalomban részül az a személy, aki nyomra vezető tájékoztatást nyújt a rablókról. Az információkkal rendelkezők a hét minden napján a következő telefonszámon jelentkezhetnek... Peti lecsapja az újságot. - Ez az Éber Szem telefonszáma! Az előszobába ront. Stir Viktorral a betétügyben kellene beszélnie. Most megtréfálja az esetleges tanúk segítségét kérő magánnyomozót. Ilyenkor, vasárnap is szolgálatot tart az irodájában. Biztosan a családja is ott víkendezik. Lakásuk a városban van. A detektívirodáját ott nem helyezhette el. Áldotta az eszét, hogy édesanyja halála után nem adta el az örökölt családi házat. A kert most jól jön nekünk, magunk termeszthetünk zöldséget, s a gyümölcsért sem kell a pénzt kidobálnunk mondotta a jó tanácsot adó felesége. A fiad már tizenöt éves, egyszer ő is családot alapít, a városi lakást neki adjuk, s mi a te szülőházadba költözünk... Stirék kis családi háza a városból nyugat felé kivezető út közelében fekszik. Viktor ott nyitotta meg a detektívirodáját. Az újságokban kéthetente jelennek meg az Éber Szem nyomozóügynökség hirdetése, hogy felkeltsék az érdeklődők figyelmét. A hirdetések minden esetben egyformán fejeződnek be: „A hét minden napján az ügyfelek rendelkezésére állunk. Telefonszolgálat naponta 8 órától 18 óráig."Peti kitárcsázza az Éber Szem számát. Amikor ráismer barátja hangjára, aki a rendőrségen megszokott „hallgatómmal" jelentkezik, kissé megváltoztatott hangon szólal meg: - Az Épületfelújító Vállalat ügyében jelentkezem... - Ha a tegnapi hirdetés miatt hívott fel, jobb lenne, ha személyesen tárgyalnánk... Peti alig tudja visszatartani bugyborkoló kacaját, s nagy vidáman Stir szavába vág. - De előbb tudni szeretném, hogy mikor kaphatnám meg a megígért jutalmat! - Amint kibökte az utolsó szót is, kibugygyan belőle a kacaj. - Peti, te vagy az? - nevet fel Stir Viktor is. - Már a te fantáziádat is izgatja a százezres jutalom? - Épp most olvastam az újságban. 1-Ia már egy nagyobb vállalat is az indián törzsfőnök segítségét kéri, akkor már nyert ügyed van! - Mielőbb vissza szeretnék szerezni a pénzüket. Inkább százezret veszítenek, mint másfél milliót. (Folytatjuk)