Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-15 / 161. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 12. G

AZDASÁG ÉS FOGY

ASZTÓK - HIRDETÉS 15 Beszélgetés Csáky Pállal az EB ma nyilvánosságra kerülő jelentéséről és az EU-csatlakozás esélyeiről Ismét kimaradunk? Az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozza jelentését az EU-ba jelentkező országokról. E jelentés, valamint az Európa Parlament októberi jelentése alapján decemberben végérvényesen eldől, mely országokkal kezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Szlovákia esélyeiről Csáky Pállal, az MKDM frakcióvezetőjével beszélgettünk. GÁGYOR ALLZ Ön a napokban Luxemburgban az Európai Néppártok elnökeinek konferenciáján találkozott a EB-jelentés készítőivel. Mit árultak el Szlovákiára vonatkozólag? Az Európai Bizottság minden országot külön értékel. A jelentés kidolgozói nem csupán a kormányok által benyújtott kérdőíveket vették alapul, hanem a saját diplomáciai forrásaikon és EP-csatomákon kenapi kijelentésére, hogy „a jelen pillanatban egyik társult ország sem éri el azt a szintet, hogy azonnal beléphessen az EU-ba". De nem is az azonnali megfelelés a lényeges: a felvétel folyamat, az első országok leghamarább 2003-ban lehetnek az EU tagjai. A jelentés Szlovákia gazdasági eredményeit kiegyensúlyozottnak, de nem egyértelműen pozitívnak tartja. A szlovák korona jövőjét tekintve nagyon veszélyesnek ítéli meg a külkereskedelmi és a költségvetési hiány együttes hatását. Nagyon magasnak tartja a munkanélküliség arányát is. A jelentés készítői szerint a kormány a munkanélküliség problémakörét eléggé központosítva kezeli. Az értékelés kiemelten foglalkozik a jövendőbeli tagállamokkal szemben Amszterdamban megfogalmazott elvárásokkal. Szlovákiával kapcsolatban rámutat a politikai kultúra hiányára, a már ismert problémákra, amelyekre az európai szervek demarsokban figyelmeztettek, így ^ Szlovákiával kapcsolatban rámutat a politikai kultúra hiányára, a már ismert problémákra. (( resztül is gyűjtötték az információkat. Minden országról kritikus jelentés készült. Szeretnék emlékeztetni az Európa Parlament volt elnökének miegyebek között a titkosszolgálatok ellenőrzésének a hiányára, a privatizáció átláthatatlanságára, a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos problémákra, továbbá arra, hogy nem tartják tiszteletben az elíenzék szerepét, és hangsúlyosan említi a kisebbségi kérdést is. Nem csupán a nyelvtörvény hiányát teA madridi „igen" előnyt jelent? Mindenképpen. A külföldi tőke szívesebben megy oda, ahol stabilitás van. ^N A folyosókon általában Magyarországot említették az első j . helyen. >> Somogyi Tibor felvételei szi szóvá, hanem általában a kisebbségiprobléma-kezelést, sürgeti a kisebbségek bevonását az őket érintő problémák megoldásába, valamint a pozitív kisebbségpolitikát. A folyosói hírek szerint kik a legesélyesebbek a bejutásra? Két, három vagy hat országgal kezdődnek majd a csatlakozási tárgyalások? Az EU eltökélt szándéka a bővülés. A mediterrán országokban ugyan van ellenszenv a bővítéssel szemben, ám ez nem jelentős, és politikailag kezelhető. Az EU ugyanakkor belső gondjai miatt nem engedheti meg, hogy egyszerre több országot vegyen fel. A konferencián hivatalosan azt hangoztatták, hogy a döntést csak decemberben, a luxemburgi csúcson hozzák meg. Ugyanakkor egyes országokat már potenciális tagokként kezelnek, másokat pedig úgy emlegetnek, hogy „még hosszabb fejlődésre várnak". Tehát Lengyelország, Csehország és Magyarország már biztos befutónak számít? A folyosókon általában Magyarországot említették az első helyen. A többség úgy értékelte, hogy itt vitték a legtovább a belső reformokat. Csehország nyilván a közelmúltban tapasztalt problémák miatt - a második helyre szorul, a harmadik helyen Lengyelországot és Szlovéniát emlegették. De az első körben esélyesnek számít Észtország és Ciprus is. Mennyire általános EU-berkekben az a nézet, hogy az összes jelentkezővel egyszerre kellene elkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat? A Európai Bizottság személyileg és kapacitásilag sincs felkészülve arra, hogy egyszerre tizenkét országgal komoly és részletes tárgyalásokat folytasson. Amenynyiben decemberben mégis ilyen döntés születne, úgy ez csak formális döntés lesz. A Szakszervezeti Konföderáció megszakította a szociális párbeszédet a kormánnyal Általános sztrájk is elképzelhető ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja tegnap megszakította a szociális párbeszédet a kormánnyal. A kiadott nyilatkozat leszögezi: nem hajlandó tovább folytatni a szociális párbeszédet olyan kormánnyal, amely félrevezeti a szakszervezeteket. Az utolsó csepp a pohárban a bérszabályozásról szóló törvény volt, amelyet a múlt héten hagyottjóvá a kormány. A szakszervezetek becslése szerint a törvény 450-500 ezer embert érint, s éppen a legszegényebb rétegeket, a munkásokat sújtja majd leginkább. A konföderáció álláspontja szerint a jelenlegi gazdasági helyzet nem indokolja válságintézkedések bevezetését. Szerintük nem a bérekből, hanem az órási államadósságból kellene lefaragni. A szakszervezeti vezérek tegnapi sajtótájékoztatójukon hangoztatták: hajlandók újra tárgyalni a kormánnyal, amennyiben a kabinet visszavonja a bérszabályozási törvényt. Követelik továbbá azt is, hogy a kormány adjon elemzésekkel alátámasztott hiteles képet a jelenlegi gazdasági helyzetről. Á szakszervezetek a nyári szünet alatt a tagság felvilágosítására összpontosítanak, s szeptemberben döntenek a tiltakozási formákról, egyelőre nem zárják ki az általános sztrájkot sem. A szakszervezeti szövetség vezetői tegnap az államfőnél jártak, s arra kérték Michal Kováčot, hogy újratárgyalásra adja vissza a parlamentnek a szerintük alkotmányellenes bérszabályozási törvényt, (gyor) RÖVIDEN Kwasniewski nem jön Pozsony. Michal Kováč köztársasági elnök irodáját vasárnap éjfél előtt értesítették arról, hogy Aleksander Kwasniewski lengyel államfő elhalasztotta július 16-17-re tervezett szlovákiai látogatását. A lengyel elnök az országát sújtó árvízkatasztrófa miatt döntött szlovákiai útjának elhalasztása mellett, s ezt Michal Kováč megértéssel fogadta. (TA SR) Nem rontja a cseh-szlovák viszonyt Pozsony. Csehország felvétele a NATO-ba nem lesz okvetlenül hatással a cseh és szlovák intézmények kapcsolataira - mondta tegnap Jozef Kalman miniszterelnök-helyettesnek Rudolf Slánský, Csehország pozsonyi nagykövete, majd hozzáfűzte: Prága támogatja majd Pozsony második körben való NATÓ-integrációját. (TA SR) Menekültstátust kért Szlovákiától Pozsony. Szombaton a Trencséni járás egyik határátkelőhelyénjelentkezett a szlovák vámhatóságoknál, és egyúttal menekültstátusért folyamodott egy 61 éves cseh állampolgár, L. E. mérnök, kandidátus. A vámosok átvették tőle útlevelét, és az első menekülttábor felé irányították. A férfit állítólag üldözik a cseh hivatalok, mert nem ért egyet a cseh kormány politikájával. (TA SR) Zavvosz fogadta az Együttélés vezetőit Kisebbségi kérdésekről ÚJ SZÓ-HLR Pozsony. Georgiosz Zawosz, az EU szlovákiai nagykövete tegnap fogadta az Együttélés vezető politikusait, Duray Miklóst, Duka Zólyomi Árpádot, Kvarda Józsefet és Batta Istvánt. A találkozón a PHARE-támogatások megváltozott hozzáférhetősége, illetve Szlovákia EU-csatlakozási esélyei kerültek terítékre. Külön foglalkoztak az Európai Unió által szorgalmazott kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel. A kormány elképzelése szerint ezt a törvényt több részszabályozással kell helyettesíteni, azonban az Unió számára ez elfogadhatatlan, külön törvény elfogadását vátja. Szlovákia csatlakozásával kapcsolatos álláspontját az EB holnap hozza nyilvánosságra. Az Unió külön figyelmet szentel Szlovákia esetében a kisebbségi kérdés kielégítő rendezésének, konkrétan a területi beosztással, a kisebbségi képviselettel, a nyelvhasználattal és a diszkrimináció kizárásával kapcsolatos problémák megoldásának, (b. i.) Vladimír Mečiar kormányfő szerint: Az ellenzék kiadja az államtitkokat TA SR-HIR Pozsony. Mečiar nem tartja reménytelennek a parlamenti ellenzékkel való tárgyalást. A kormányfő tegnap a közszolgálati rádióban azt nyilatkozta, hogy ellenfelei kellemetlen helyzetbe kerültek, mert kiderült: van mód az érdemi tárgyalásokra és a megegyezésre is. Az ellenzéknek a parlamenti ellenőrző bizottságokban való részvételével kapcsolatban azt állította, nagylelkű, az ellenzék reményeit is felülmúló ajánlatot tett, ennek ellenére az ellenzék visszautasította javaslatát. „Ismét azokat a személyeket javasolták az ellenőrző bizottságokba, akiket már elutasított a parlament, mert képtelenek az államtitkok megőrzésére, és külföldi titkosszolgálatokkal tartanak fenn kapcsolatot. Ezért most megint a kormánykoalíció a hibás..." - mondta a kormányfő. Lengyelországban pénteken nemzeti gyásznap lesz, közben folyik a mentés és a kárfelmérés Hodonín rettegve várta az árhullámot Johnson az amerikai-szlovák kapcsolatok jövőjéről A kormány visszatért a '89 előtti időkhöz TA SR- ÉS ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ralph Johnson, az U5>X pozsonyi nagykövete szerint Szlovákiában nyugtalanító és antidemokratikus jelenségek tapasztalhatók. Ide sorolta például az azokkal a személyekkel szembeni eljárást, akik más nézetet vallanak, mint az erős központosításra törekvő hatalom. Johnson tegnap az Egyesült Államok és Szlovákia kapcsolatainak jövőjéről tartott előadást Pozsonyban. Ebből az alkalomból megindokolta, hogy az USA miért nem támogatta Szlovákia felvételét a NATO-ba. „Nyugtalanító, hogy nemzetellenesnek kiáltják ki azokat, akik nem értenek egyet a kormány politikájával" mondta Johnson, és felrótta, hogy a kabinet folyamatosan elutasítja a parlamenti ellenőrző bizottságok, például a titkosszolgálatot ellenőrző bizottság ellenzékiekkel való kiegészítését. A nagykövet kitért a májusi népszavazásra is, amelynek lebonyolításakor a kormány szerinte az 1989 előtti időkhöz tért viszsza: megsértette a jogállamiság alapelveit és az állampolgárok szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. „Nem íátom a jelét annak, hogy komolyan foglalkoznának az olyan politikai indíttatású bűncselekmények kivizsgálásával, mint amilyen az államfő fiának elrablása vagy a Remiášgyilkosság" - szögezte le. Johnson szerint a szlovákiai demokrácia további nagy hiányossága az, hogy még mindig nem fogadták el a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvényt. „Az, hogy Szlovákia nem jutott be a NATO-ba az első körben, politikai döntések következménye, de e döntéseket Pozsonyban hozták, nem Washingtonban és Brüsszelben" - szögezte le. Prága/Varsó. Mintegy 10 500 személyt evakuáltak tegnapra virradó éjszaka folyamán a délmorvaországi Hodonínból és 14 környező faluból. Eredetileg már a délelőtti órákra várták az árhullámot, de azt lelassította egy vasúti töltés Veselí nad Moravou magasságában. Hodonín belvárosában homokzsákokkal torlaszolták el az utcákat, hogy megakadályozzák az értékes történelmi városközpont elpusztulását. A mintegy tíz kilométer széles mesterséges tó, amelyet a medrükből kiömlött folyók hoztak létre, óránkénti két-három kilométeres sebességgel hömpölygött dél felé, elpusztítva mindent, ami útjába került. Tegnap reggel a kormányhivatalban Václav Klaus kormányfő és több miniszter tárgyalt a központi válságstáb tagjaival, főleg a károk helyreállítása volt a téma. Erről tárgyal majd holnapi rendkívüli ülésén a cseh kormány is. A tíz napja pusztító árvíz 32 járáson, Csehország több mint egyharmadán söpört végig. Ahonnan már levonult az árhullám, ott a legkomolyabb gondot az elhullott állati tetemek összeszedése és a romok eltávolítása okozza. A közutak nagy része ugyanis továbbra is járhatatlan, s nincsen elegendő konténer sem. Továbbra is járványveszély van, és hiányzik az ivóvíz. A válságstáb adatai szerint jelenleg még mintegy 40 ezer ember tartózkodik szükségszállásokon. Egyre emelkedik az árvíz áldozatainak száma. Az észak-morvaországi rendőrség szóvivője tegnap délben közölte, hogy a vasárnap éjfélig összesített és ellenőrzött adatok szerint csak ebben a kerületben 37 emberéletet követelt eddig a katasztrófa. A sérültek száma igen nagy, de közülük a hozzáférhető adatok szerint csak egy személy sérülése életveszélyes. A kerületből hat ember tűnt el, s nem kizárt, hogy végül ők is az áldozatok listájára kerülnek. Lengyelországban vasárnap estig legkevesebb 33 halálos áldozatot követelt az árvíz. A hatóságok szerint a halálesetek egy része az áldozatok óvatlanságának következménye: négy emberről tudnak, aki részegen vesztette életét az árvízben. Az Odera által részben elárasztott és kettészakított Wroclawban a mentési munkálatok meglehetős zűrzavarban zajlanak. Több helyen le kellett bontani a lakosság által szervezetlenül emelt homokzsákgátakat, mert éppenséggel a vízszint emelkedéséhezjárultak hozzá. Cimoszewicz miniszterelnök vasárnap este összehívta kormányát, hogy áttekintsék a helyzetet, majd bejelentette, hogy az árvíz által sújtott lakosság megsegítése módjának eldöntése, a kedvezményes kamatú hitelek és más juttatások pontosítása akkor válik lehetségessé, ha a károkat már pontosan felmérték. A törvényhozás alsóháza - megszakítva a nyári szünetet - szerdán ül össze, hogy meghallgassa a kormány tájékoztatását a déli országrészt ért és még nem is egészen lezajlott katasztrófa méreteiről. A kormányfő közölte: a rendkívüli ülésszak összehívására azért van szükség, mert a törvényhozásnak az árvíz okozta óriás károk miatt mintegy 25 törvénymódosítást kell elfogadnia a helyreállítási munkák finanszírozására, a bajba jutottak megsegítésére. Módosítani kell például az ez évi költségvetést is, hogy a kormány hiteleket vehessen fel mind hazai, mind külföldi pénzpiacokon - jelentette be Cimoszewicz.A kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította e hét péntekjét az évszázad árvizének áldozataira emlékezve.