Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-11 / 133. szám, szerda

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR KOMMENTÁR Korlátozások itt-ott V. KRASZNICA MELITTA A cseh-szlovák vámunió talán legneuralgikusabb pontja a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel való kereskedelem. Gyakorlatilag ez tette szükségessé a hétfői prágai tanácskozás összehívását is. Szinte kezdettől fogva hol az egyik, hol a másik fél veti fel az agrárkereskedelem vámunióból való kivonásának lehetőségét, illetve az egyik ország korlátozásaira korlátozásokkal igyekszik válaszolni a másik fél is. Május elsejétől az indítok, legutóbb pedig a sör behozatalára tett megszorító intézkedéseket a szlovák kormány. Ez jogos felháborodást váltott ki Prágában, bár a cseh partner elismerte, hogy a vámuniós szerződés bizonyos mértékben lehetőséget nyújt korlátozásokra. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy idén a cseh gyárak mintegy 800 ezer hektoliter sör exportjára számítottak, ám a szlovák kabinet 532 ezer hektoliterben állapította meg a maximálisan behozható mennyiséget. Karol Česnek gazdasági miniszter szerint a lépés, amelyet a piac felmérését követően tettek, teljes mértékben indokolt, és a hazai sörgyártók védelme érdekében született. Karel Kühnl cseh ipari és kereskedelmi miniszter viszont azzal érvel, hogy ezáltal csak azt érik el, hogy harmadik ország közvetítésével jut el a cseh sör Szlovákiába, vagy pedig más országok töltik ki majd az űrt. Bármelyik félnek legyen is igaza, talán mégis az volna a legjobb, ha a fogyasztóra bíznák, milyen sört milyen mennyiségben iszik. Az ő igényeihez kellene igazítani a kínálatot, és a szlovákiai sörgyáraknak a minőségjavításával vagy alacsonyabb árakkal kellene megnyerniük a sörivókat. A behozatal limitálásának és a szlovák kormányfő által kilátásba helyezett további behozatali korlátozásoknak azonban van másik, a dél-szlovákiai termelőket is érzékenyen érintő vetülete. Josef Lux cseh mezőgazdasági miniszter ugyanis már néhány nappal ezelőtt jelezte, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a sörkvótát illetően, a cseh fél válaszlépéseket tehet. A cseh almaimport korlátozását amely a szlovákiai termelőkre is vonatkozna - Lux reszortja már korábban kilátásba helyezte, és egyes információk szerint a szlovákiai zöldségszállítás korlátozását is fontolgatja. Ha ez megtörténik, az importletét bevezetését követően rövid időn belül újabb súlyos veszteség érné a szlovákiai zöldségtermesztőket. A politikai csatározásnak és presztízsharcnak nagymértékben ők innák meg a levét. JEGYZET többi szakszervezet is beleegyezését adja. És éppen itt a bökkenő. Olyan ez, mint a huszonkettes csapdája. A negyedik szakszervezet éppen azért alakult, mert vezetői képtelenek voltak megegyezni az addigi szakszervezetekkel. Most pedig csak úgy léphetnek önállóan, ha előbb megegyeznek a másik hárommal. A vállalatvezetés pedig mossa kezeit, nem rajta múlik, ő tárgyalna, a szakszervezetiek azok, akik képtelenek megegyezni törvényes tárgyalási alapban. Kérdés, hogy meg akarnak-e egyezni egyáltalán. Közben egyre nő a káosz. Az emberben pedig felmerül a kérdés, hogy nem a káosz előidézése-e a cél. Mert ha a járművezetők simán elérték volna is követeléseik teljesítését, akkor sem fejeződött volna be a móka. Mert akkor jönnének a műhelymunkások, őket követnék a karbantartók, aztán jönnének az irodai alkalmazottak, és így tovább. A káosz pedig nőttön nőne, az egyszerű állampolgár pedig csak kapkodná a fejét, volna min dühöngenie, és elfelejtene azon töprengeni, hogy „szeretett pártunk és kormányunk" miért követi el sorozatos törvénysértéseit. • IIOVAMAI HAO»A* nipiLír Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezetó: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/

A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo Négyen négyfelé GAÁL LÁSZLÓ A Pozsonyi Közlekedési Vállalat szakszervezeti alapszervezeteire szó szerint érvényes az írás címe. Ugyanis a sztrájkot meghirdető járművezetők szakszervezete nehezebben egyezik meg a vállalaton belüli másik három szakszervezettel, mint a vállalat vezetőségével, mert mindenképpen külön kollektív szerződést akarnak kötni. Ezt eddig a vállalat és a többi szakszervezet azzal utasította el, hogy törvénytelen, mert a cégen belül csak egy kollektív szerződés köthető. Úgy látszik azonban, hogy a sztrájkvezetők „menet közben" kezdenek kikupálódni. Augustín Kurek sztrájkbizottsági elnök már kapásból idézi a Munka Törvénykönyvének azt a cikkelyét, amely szerint igenis létezhet egy vállalaton belül több kollektív szerződés. Ezt úgy nevezik, hogy szakszervezeti pluralitás. Igen ám, de ennek van feltétele: egy-egy alapszervezet úgy kezdhet egyéni egyeztető tárgyalásokat, ha ehhez a A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum nyilatkozata a kisebbségi oktatásban kialakult helyzetről Iskoláink - végveszélyben A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum szóvivői testületének nevében Mészáros András és Miklósi Péter, valamint Dolník Erzsébet szakkonzultáns június 9-én az alábbi nyilatkozatot fogalmazta meg: ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A fórum egyik fő célja, hogy fellépjen a demokrácia elveinek védelmében. Ennek tudatában hangsúlyozzuk, hogy a legalapvetőbb emberi és demokratikus jogok egyike a szabad anyanyelvhasználat az oktatásügyben, továbbá a magán- és a közéletben. Ennek ellenére, sajnos, annak vagyunk szemtanúi, hogy Szlovákiában jelenleg össztűz zúdul a nemzetiségi oktatásügyre. Ezért hát tudatosítva magunkban a sorozatos támadások veszélyét, valamint azt is, hogy a szlovákiai magyar értelmiség jelentős hányadát épp a pedagógusok alkotják, kötelességünknek tartjuk, hogy helyzetképet adjunk gondjainkról, s egyúttal hangot emeljünk a szlovákiai magyar tanítóság és oktatásügy érdekében. Az 1994-ben hatalomra jutott harmadik Mečiarkormány olyan törvényeket és törvénymódosításokat terjeszt a parlament elé, amelyek a kor... jelenleg össztűz zúdul a nemzetiségi oktatásügyre. mányzatot legfőbb célja megvalósításában, a központosított hatalom megerősítésében segítik. Már a kormányprogramra is jellemző a nemzetállam létrehozásának szándéka, s ezt a törekvést igazolja a gyakorlati megvalósítás módozataira tett javaslatok egész sora. Ez a kormányprogram fogalmazta meg első alkalommal nyíltan, hogy a kabinet támogatja a kétnyelvű alternatív oktatás tervezetét a magyar tannyelvű állami iskolákban és óvodákban. Az oktatási tárca sorozatos kisebbségellenes döntései közül különösen az alábbiakat nehezményezzük: A parlament által 1995. november 15-én jóváhagyott, Szlovákia államnyelvéről szóló törvény több cikkelyében alkotmányellenes, ezért a Magyar Koalíció és a Kereszténydemokrata Mozgalom az alkotmánybíróság elé terjesztette. A nyelvtörvény legfőbb hiányossága, hogy kiszorítja a kisebbségek nyelvét a hivatalos nyelvhasználatból és a közéletből. Az alkotmány 6. cikkelyének 1. bekezdése értelmében ugyanis mások (tehát a nemzeti kisebbségek) nyelvének alkalmazását külön törvénnyel kell szabályozni, ez azonban eddig nem történt meg, így minden hivatalnok önkényesen értelmezheti az államnyelv használatát a gyakorlatban. A törvény jelentős belső ellentmondást is tartalmaz. Az 1. cikkely 4. bekezdése szerint nem szabályozza a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvhasználatát, majd a 4. cikkely 3. bekezdése szerint előírja, hogy az egész pedagógiai dokumentációt (ügyvitelt) államnyelven kell vezetni. Erre hivatkozva az oktatási minisztérium elrendelte, hogy valamennyi nyomtatványt, jegyzőkönyvet, tantervet csakis államnyelven szabad vezetni. A nyelvtörvényre hivatkozva a járási és kerületi tanügyi osztályvezetők a kizárólag államnyelven kitöltött bizonyítványok kiadását is elrendelték a magyar tannyelvű alap- és középiskolákban. Ez a rendelkezés ellentétes az alkotmány 34. cikkelyének 1. bekezdésével, amely a kisebbségek számára szavatolja az anyanyelven történő információterjesztés és információkhoz anyanyelven való hozzájutás jogát. Az egynyelvű bizonyítványokról szóló rendelkezés ellentétes továbbá az olyan, Szlovákia által is ratifikált és törvényesen kihirdetett nemzetközi szerződésekkel, mint az EBEÉ emberi demenzióval foglalkozó, 1990. évi koppenhágai dokumentuma, az ENSZ-közgyűlés 47/135. számú, azaz a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201/1993. számú ajánlása. Az oktatási tárca idevágó utasítása ellentmond továbbá a szlovák-magyar alapszerződés 16. cikkelye 2. bekezdése f/ pontjának is. Eszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van hatékonyan részt venni országos és ahol helyénvaló, regionális szinten is azon döntésekben, amelyek azt a kisebbséget érintik, amelyhez tartoznak; továbbá a 15. cikkely 2. bekezdése g/ pontjának is, mely szerint a magyar kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van szóban és írásban, magán- és közéletben szabadon használniuk anyanyelvüket, valamint a két szerződő fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel megegyezően használni anyanyelvüket a hivatalokkal való kapcsolatban. Az oktatási tárca precízen kitervelt és a magyar iskolákat elsorvasztó programjára utal Ondrej Nemčok államtitkárnak a járási- és kerületihivatal-vezetőkhöz intézett levele, amelyben - többek közt - utasítja az elöljárókat: biztosítsák, hogy a történelmet, földrajzot, testnevelést, valamint a szlovák nyelvet és irodalmat kizárólag szlovák nemzetiségű pedagógusok oktassák! Ezenkívül külön személyi anyagi juttatást is javasol a nemzetiségileg vegyes területek iskoláiban oktató pedagógusoknak. Ez az utasítás egyértelműen az alapvető emberi jogoknak és a Munka Törvénykönyvének megsértésére szólítja fel a hivatal- és osztályvezetőket. Sérelmes továbbá az államtitkárnak az az utasítása is, hogy azokban a községekben, ahol nincs szlovák iskola, ott szlovák nyelvű, ún. kisiskolákat (1-4. évfolyamos iskolát összevont osztályokkal) kell létrehozni, ugyanakkor - hasonló feltételek mellett - nem igényli magyar is... nem tükrözi a lakosság valós nemzetiségi összetételét. kólák alapítását, sőt a járási hivatalok sorra meghiúsítják az ilyen típusú magyar tannyelvű iskolák létrehozására irányuló kezdeményezéseket. A magyar pedagógusképzés eddig elsősorban Nyitrán a pedagógiai karon, majd pedagógiai főiskolán folyt, ezenkívül a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom tanszéke képez nappali tanulmányi formában tanárokat. A pedagógusképzés Nyitrán eddig az ún. magyar tagozaton, illetve magyar csoportokban folyt, amit a pedagógiai kar 1990-93-as statútuma mint a magyar iskolákban tanító pedagógusok felkészítését biztosító tagozatot tüntet fel. Amióta viszont a főiskola, illetve most már Konstantin Filozófus Egyetem élén a jelenlegi vezetés áll, mind kevesebb tantárgyból biztosítják a magyar nyelvű előadásokat, szemináriumokat. Sőt! Az új felsőoktatási törvény értelmében kidolgozott új statútum már utalást sem tartalmaz a magyar pedagógusképzésre, így az egyetemen lényegében megszűnt a magyar pedagógusképzés. Ezt a tényt támasztják alá azok az alapelvek is, amelyek a nemzeti kisebbségek pedagógusainak eddigi felkészítési módját kívánják szabályozni. A statútum legjellemzőbb mondata ugyanis leszögezi, hogy a nyitrai egyetem nem nemzetiségi egyetem, hanem a szó legszorosabb értelmében vett állami egyetem, tehát nem tartalmaz semmiféle nemzetiségi tagozatot! Az új alapelvek szerint a felvételi vizsgákat - a nyelvszakok kivételével - államnyelven kell letenni, hasonlóképp a nyelvi tanszékek kivételével minden más tantárgyból a vizsga, az államvizsga letétele és a diplomamunka megvédése államnyelven történik. Bár az egyes tanszékvezetők (a lehetőségek függvényében) engedélyezhetik, hogy a hallgatók a diplomamunkát a nemzeti kisebbségek nyelvén dolgozzák ki, de a szakvélemény kizárólag államnyelven írandó. Az alapelvek ugyan lehetővé teszik olyan tanulmányi csoportok létrehozását, amelyekben egyes előadások és szemináriumok a nemzeti kisebbségek nyelvén is megtarthatók, de ez érdemben semmit sem garantál, mert a legtöbb tanszéken hiányzik, vagy csak elenyészően kevés a magyarul tudó oktató. A kormány 496/1996. sz. határozata értelmében az 1997/98-as tanévtől megkezdődik a fokozatos áttérés a kötelező kilencéves alapiskolai oktatásra. Ennek megfelelően szeptemberben a tanköteles gyermekek 33,3 százaléka lép a kilencedik évfolyamba. Ez a szlovákiai oktatási rendszert látszólag egységesen érintő intézkedés is rejt lehetőséget a magyar iskoláit leépítésére, mert általában több magyar középiskolai első osztályt szüntetnek meg, mint szlovákot. Mivel a magyar iskolákban évfolyamonként csak egy-két osztály működik, ha csak eggyel kevesebb megnyitását engedélyezik, ez máris 50 százalékos csökkentést jelent. Esetenként olyan mértékű a diszkriminatív osztálycsökkenés, hogy a magyar és a szlovák osztályok száma nem tükrözi a lakosság valós nemzetiségi összetételét. A legsúlyosabban a magyar szakmunkásképzőket és szakközépiskolákat érinti ez a leépítés, hiszen bizonyos szakmák iskolatípusaiból esetenként csak egy vagy kettő működik egész Szlovákiában, s az osztálycsökkentés egy-egy ilyen iskola megszüntetését eredményezheti. Bár az oktatási minisztérium garantálta, hogy a kilencéves oktatásra való áttérés kapcsán nem bocsátanak el egyetlen pedagógust sem, máris az ellenkezője tapasztalható. Egyelőre csak néhány magyar pedagógussal bontották fel a munkaviszonyt, de a következő években tovább csökkenő osztályszámok következményeként tovább fog csökkenni a szlovákiai magyar pedagógusok száma. A felsorolt tények egyértelműen igazolják, hogy a Mečiarkormány intézkedései a kisebbségi oktatásügy gyors leépítését célozzák. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1996/97-es tanévben végveszélybe kerültek Szlovákiában a magyar tannyelvű iskolák. Ezért a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum: 1/ a leghatározottabban tiltakozik a szlovákiai magyar oktatásügy ellehetetlenítése ellen; 2/ támogatja a szlovákiai magyar pedagógusoknak, a szülőknek és a diákságnak a kormány döntései elleni megmozdulásait; 3/ reméli, hogy a demokratikusan gondolkodó szlovák értelmiség is felismeri a kormányzat döntéseinek kisebbségellenes jellegét, és támogatni fogja az anyanyelvi oktatás megőrzésére irányuló törekvéseinket. ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 11. TALLÓZÓ SME Szlovákiát nem „fenyegeti", hogy már a bővítés első körében vagy belátható időn belül bekerül a NATO-ba és az EU-ba. Ez az egyetlen olyan kelet-európai ország, amely őszintén „szereti" Oroszországot - ismerteti a lap az NTV orosz televízió Szlovákiáról készült riportfilmjének fő mondanivalóját. A film bőven foglalkozott a népszavazással is, és elhangzott benne, hogy az állampolgárok többsége a NATOtagságra szavazott volna, de Mečiar kormányfő közbelépett: utasította belügyminiszterét, s az egyszerűen törölte a negyedik kérdést a szavazólapokról" állapította meg az NTV. - Idén sincs pénzem tengerparti nyaralásra. Számomra már az is nagy luxus, ha nem a tenger hullámaiba, hanem a cseh sörök ivásába merülök bele. Az is egyre többe kerül! (Gossányi Péter karikatúrája) SMÉL o_