Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-10 / 132. szám, kedd

I

N POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 10. Előrehozott választások Ankara. A mind feszültebbé váló belpolitikai légkör miatt Necmettin Erbakan török kormányfő abban állapodott meg jobbközép koalíciós partnerével, hogy már október 19-én vagy 26-án előrehozott választásokat rendeznek - jelentette tegnap a Reuter a török sajtóra hivatkozva. Ankara már június'-én bejelentette, hogy nem várják meg a választások eredeti időpontját, azaz a 2000-es évet, de akkor nem állapodtak meg az új dátumban. (MTI) Letartóztatások Egyiptomban Kairó. Az egyiptomi biztonsági erők letartóztatták a Dzsamáa Iszlamija iszlám fundamentalista szervezet negyven aktivistáját. Egy elnöki rendelet értelmében valamennyiőjüket katonai bíróság elé állítják, amelynek döntései ellen nem lehet fellebbezni. Az iszlám szélsőségeseket azzal vádolják, hogy külföldön élő terrorista vezetők megbízásából bűncselekményeket készítettek elő egyiptomi kormánytagok és a biztonsági szolgálathoz tartozó személyek ellen - közölte a rendőrség szóvivője. (MTI) Hoszni Mubarak szeretné végre felszámolni a szélsőségeseket. (Arhívum) Nyemcov Tokióban Tokió. Háromnapos látogatásra tegnap Japánba érkezett Borisz Nyemcov, az orosz miniszterelnök első helyettese. A tárgyalásokat teljes mértékben a kétoldalú gaz

dasági-kereskedelmi Kapcsolatok fejlesztésének szentelik. Az orosz politikust ma fogadja Hasimoto Rjutaro miniszterelnök, akinek Nyemcov átadja Borisz Jelcin személyes üzenetét. A látogatás fő célja mint arra az orosz hírközlés rámutat - az orosz-japán kormányközi kereskedelmi-gazdasági bizottság második ülésszakának a megtartása. (MTI) Csecsen saría, arab írás Groznij/Moszkva. Aszlan Maszhadov csecsen elnök az iszlám törvénykezés (saría) mellett szeretné bevezetni az arab írást is Csecsenföldön -jelentette be az elnöki szóvivő. Szavait az orosz média, majd hétfő hajnalban a BBC világszolgálata idézte. A csecsen elnök elképzelés szerint öt éven belül bevezetnék az arab írást. Jelenleg hivatalosan latin betűs írást használnak, de a csecsenek többsége a szovjet korszakban egyeduralkodó cirill ábécét ismeri. (MTI) A cseh törvényhozás alsóházában a Klaus-kormány ma terjeszti elő takarékossági programját és kér bizalmi szavazást Az izraeli-palesztin tárgyalások folytatása, lakásépítési tervek Horn Gyula válasza Torgyán Józsefnek Egyiptom besegít Elfogadott kihívás MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Megfelelő időben, a törvények, pártközi megállapodások és a józan önmérséklet által korlátozott választási kampány során kész vagyok önnel nyilvános politikai vitán részt venni - írta Horn Gyula magyar miniszterelnök tegnapi keltezésű levelében Torgyán Józsefnek, az FKGP elnökének. A levélben a kormányfő arra a május 30-i Torgyán-levélre válaszolt, amelyben a kisgazda vezető „országos nyilvánosságú politikai vitára" hívta ki Horn Gyulát. A miniszterelnöknek saját megítélése szerint nincs oka arra, hogy elzárkózzon egy ilyesfajta „szerepléstől", viszont az a véleménye, hogy az idő előtt megnyitott választási kampány nem tesz jót az országnak, mert elvonja a parlament, a pártok, a közvélemény energiáját és figyelmét a feladatok megoldásától. A nemzet sorskérdéseivel kapcsolatos álláspontok kifejtésére Horn Gyula miniszterelnök jelenleg az Országgyűlést tartja a legmegfelelőbb terepnek, ott ugyanis ezekben a hónapokban a magyar társadalom jelene és jövője szempontjából meghatározó jelentőségű kérdések vannak napirenden. Lengyelországi pápalátogatás - tizedik nap Személyes mise Kairó/Jeruzsálem. Csütörtökön lesz a palesztinizraeli szakértői tárgyalások újabb fordulója. A találkozón, amelyet ezúttal Izraelben tartanak, a vasárnap Kairóban tartott megbeszéléshez hasonlóanjelen lesz az egyiptomi elnök tanácsadója is. MTI-HÍREK Az izraeli és palesztin tárgyalóküldöttség megbeszélése nem hozta meg a várt áttörést, bár Oszama el-Baz, az egyiptomi elnöki megbízott bizonyos előrelépésről tett említést. Danni Naveh, a Netanjahukormány kabinetfőnöke egyetértett az egyiptomi közvetítő kijelentésével. A palesztin küldöttség nem nyilatkozott a sajtónak, s a megbeszélés végeztével azonnal elindult gépkocsival Gázába. Az izraeli-palesztin tárgyalások márciusban szakadtak meg, amikor Izrael megkezdte egy zsidó lakótelep felépítését a főként arabok lakta Kelet-Jeruzsálem Abu Ghneim (Har Homa) negyedében. A béketárgyalások sikertelensége esetén Izrael 100 ezer új lakást épít zsidók számára a Jordán folyó nyugati partján - írta tegnap a Jediót Ahronót című izraeli lap a lakásépítési minisztérium terveit ismertető írásában. Meir Pórus lakásépítési miniszterhelyettes azonban a lapban azt mondta, abból indulnak ki, hogy Benjamin Netanjahu hivatali idejének lejárta előtt sikerül végleges békemegállapodást kötni a palesztinokkal. Ebben az esetben minisztériuma a paleszFel kell hagyni az ellenségeskedéssel. tin hatósággal együttműködve szeretné kialakítani a Ciszjordánia arculatát - mondta. Közben Husszein jordániai uralkodó is újabb diplomáciai erőfeszítéseket tett a közel-keleti békefolyamat újraélesztése érdekében. Vasárnap Jasszer Arafat palesztin elnökkel tárgyalt, tegnap Ehud Barakot, az izraeli Munkapárt vezetőjét fogadta. Ez az izraeli politikus első külföldi útja június 3. óta, amikor megválasztották a leköszönő munkapárti elnök, Simon Peresz utódjának. Husszein és Arafat ammani megbeszélésének középpontjában a békefolyamat megmentését célzó erőfeszítések fokozása állt. Az uralkodó és vendége előbb zárt ajtók mögött tárgyalt, majd közeli munkatársaik is csatlakoztak hozzájuk. Husszein vasárnap az Ammantól 100 kilométerre északra fekvő Irbidben mondott beszédében felszólította alattvalóit: hagyjanak fel az izraeliekkel szembeni ellenségeskedéssel, és kövessék őt a béke építésében. Az uralkodó utalt az 1994-es izraeli-jordán békeszerződés gazdasági eredményeire, amelyek addig nem valósulhatnak meg, míg a jordániaiak nem hajlandók Izraellel kapcsolatot tartani. Husszein egyben figyelmeztette Szíriát, hogy a területén működő szélsőséges csoportok megtorpedózhatják a békéért tett erőfeszítéseket. Szíria legalább tíz szélsőséges palesztin csoportnak ad otthont, amelyeket veszélyesnek tekintenek a békefolyamatra nézve. MTI-HÍR Varsó. Hivatalos lengyelországi látogatásának tizedik napján II. János Pál pápa személyes misét mondott a krakkói székesegyház kápolnájában, azon a helyen, ahol 1946-ban első miséjét tartotta meg. Az eseményre az egyházfő mindössze negyven személyt hívott meg, köztük Franciszek Macharski krakkói metropolitát, Angelo Sodano bíborost, a Szentszék államtitkárát, valamint Stanislaw Dziwiszt, a pápa személyi titkárát. A mise után Il.János Pál a krakkói Rakowicki temetőben meglátogatta szülei sírját, ahol imát mondott értük, majd felkereste a nevét viselő krakkói szívsebészeti klinikát. Délután részt vett a Szent Hedvig templomban tartott misén. : :

:: : • Költségvetési szigor ÚJ SZÓ-ÖSZZEÁLLÍTÁS Prága. Tegnap közös munkareggelin találkozott a cseh kormánykoalíció három pártjának vezetője, majd este folytatták megbeszéléseiket arról a javaslatcsomagról, amelyet a kabinet ma terjeszt a képviselőház elé, s egyben kérni fogja a bizalom megszavazását. Václav Klaus kormányfő, az ODS elnöke a reggeli tárgyalásokat követő sajtóértekezleten elmondta, hogy estére hagyták a részletek megvitatását. Amiben teljes mértékben egyetértettek: a kiadások kurtításának egyenletesnek kell lennie, a költségvetés több tételét kell érintenie, így a szociális kiadásokat is. Vagyis a koncepciót tisztázták, nem pedig egyes fejezetek konkrét összegeit. Václav Klaus szavait megerősítették koalíciós partnerei, Josef Lux és Michael Žantovský is. Lux azt mondta, a legfontosabb, hogy a koalíciós megállapodás egy kiegyensúlyozott költségvetést eredményezzen, mert csak így támogatható a nemzeti bank és a korona stabilitása. Žantovský arra tett ígéretet, hogy mindhárom fél igyekszik elkerülni az olyan lépéseket, amelyek súlyos következményekkel járnának az egyes ágazatokra vagy a lakosságra nézve. A lényeg pedig az - vélte -, hogy a a jövőben ne ismétlődjenek meg a hasonló gazdasági problémák. Meg kell azonban jegyezni, hogy Klaus nem volt hajlandó egyenes választ adni a fő kérdésre: kiegyensúlyozott lesz-e Csehország idei költségvetése. Amikor az újságírók arra emlékeztették, hogy koalíciós partnerei éppen erre utaltak, mint a legfontosabb célra, a kormányfő kijelentette: nem kell a koalíciós partnerek között semmilyen ellentétet sem keresni. Egyre élesebb a német koalíciós vita Nemcsak Kohl fenyeget lemondással MTI-TUDÓSÍTÁS Bonn. Helmut Kohl német kancellár a koalíciós pártok közötti egyre éleződő vitában több ízben is lemondással fenyegetőzött - értesült a német sajtó, amely tegnap részletesen latolgatta a keresztény-liberális koalíció szétszakadásának esélyét. A Hamburger Morgenpost című lap értesülése szerint a költségvetési hiány csökkentésének módjáról kibontakozott éles vitában a kancellár a múlt héten két ízben is azzal próbálta megállapodásra kényszeríteni a vitatkozókat, hogy felvetette lemondásának lehetőségét. Fenyegetése azonban hatástalan maradt. Kohl majdnem 15 éve hatalmon lévő keresztény-liberális kormánya hetek óta nem tud megegyezni arról, hogy milyen lépéseket tegyen a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány lefaragása érdekében. Míg a keresztény pártok a takarékoskodás mellett az adóemeléseket sem zárják ki, a szabaddemokraták ez utóbbiról hallani sem akarnak. A hét végén a liberálisok több vezetője is a koalíció elhagyásával fenyegetőzött, ha a keresztény pártok az idei vagy a jövő évre a benzinadó vagy a forgalmi adó felemelése mellett döntenek. A hét első napján a liberálisok és a keresztény pártok vezetőségei is tanácskoztak, hogy elemezzék a múlt hét sikertelen pártvezetői egyeztetéseinek tapasztalatait és döntsenek a további lépésekről. Mindegyik kormánypárt cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a szabaddemokratáknál és a kancellári hivatalban is elkészült már a forgatókönyv arra az esetre, amikor szétválik a koalíció. Balról: Žantovský, Lux és Klaus a reggeli után sajtóértekezletre készülve. (ČTK-felvétel) Két 25 éves török férfi tegnap Kölnbe térítette a máltai légitársaság egyik utasszállító repülőgépét, majd a hatóságokkal folytatott mintegy háromórás tárgyalás után megadta magát. A géprablók akciójukkal a pápa elleni merénylet elkövetőjével, Ali Agcával kívántak szolidaritást vállalni. A máltai fővárosból Isztambulba tartó Boeing 737-es fedélzetén 83 személy tartózkodott. Senkinek sem esett bántódása, a gépeltérítők megadták magukat. (CTK/AP) > V