Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-06 / 129. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS KOMMENTÁR Minősíthetetlen... TÓTH MIHÁLY Amióta a kormányfő Kramplovát jelölte külügyminiszternek, sok politikus és vájtfülű kommentáríró feltette a kérdést: tisztségének ellátásához vajon megfelelő kvalifikációval ren­delkezik-e diplomáciánk leendő irányítója? Ahogy hallgatom és olvasom a fenti kérdésre adott tamáskodó válaszokat, ked­vem volna ezt az új címet írni dolgozatom fölé: Lóvá tett ér­telmiségied. Az új külügyminiszter mezőgazdasági mérnöki, ráadásul mélybalkáni oklevelét lefitymáló, diplomáciai ta­pasztalatait keveslő véleményeket olvasva a nyelvtörvény „tu­dományos" vitájának mozzanatai idéződnek fel emlékeze­temben. Amikor szintén okos emberek - akadémikusok a nyelvtudományi intézetből, professzorok az egyetemről stb. ­mondtak véleményt fontos kérdésekről. Voltak, akik valóban elhitték, hogy a nyelvtörvény célja a dinamikusan fejlődő szlovák nyelv ápolása, a felesleges idegen szavaktól való meg­tisztítása stb. lesz. Még azt az orvosprofesszort is hitelesnek tartottam e tekintetben, aki azzal érvelt a készülő jogszabály mellett, hogy élénk színekkel ecsetelte, mi történhet, ha mondjuk egy gépkocsivezető az altatótablettát (mert nem érti az idegen nyelvű használati utasítást) összetéveszti az élénkí­tő labdaccsal. Minél tudósabb és minél naivabb volt a készülő nyelvtörvény hasznát méltató akadémikus és prof, annál in­kább lóvá tették. És minél közelebb volt a jogszabály mellett kardoskodó hazafi az írástudatlanság állapotához, annál in­kább tisztában volt vele, hogy a Milan Ferko és társai által ki­dolgozottjogszabály nem a szlovák nyelv épülését, hanem a magyar elsorvasztását hivatott szolgálni. Ahogy a nyelvtör­vény elfogadása, a szlovákiai félmúlt történelmének átírása és tanrendbe iktatása, s végső soron Csehszlovákia kettészakítá­sa is gesztus volt Mečiar részéről a Szlovák Nemzeti Párt felé, úgy az is gesztus, Slotáék örömére, hogy olyan embert állít a külügyminiszteri posztra, akinek a személye, hozzá nem érté­se szavatolja: Szlovákiát mostantól kezdve nem veszik komo­lyan a nemzetközi porondon. Legfeljebb Moszkvában ünnep­lik, ami Pozsonyban történt. Kár, hogy oly sok okos ember hagyta magát ismét lóvá tenni, amikor bizonyítványt próbált kiállítani a külügyi őrségváltásról. Ami ott történt, az minősít­hetetlen. JEGYZET All right, Madeleine! NAGY MÉLYKÚTI EDIT Nem valószínű, hogy az ame­rikai külügyminiszternek al­kalma volt a szerb elnök szá­jából hallani az egyetértést kifejező, nemzetközivé vált angol szókapcsolatot. Szlobodan Milosevicsnek semmi oka nem volt arra, hogy a hét végi belgrádi ta­lálkozón akár egyszer is ki­szűrje a fogai között: „all right". A washingtoni vendég ugyanis olyan követelésekkel érkezett, amelyek teljesítését a szerb elnök már többször visszautasította. Most, a kö­zelgő szerbiai választások előtt már a nullával egyenlő annak lehetősége, hogy Belg­rád kiadja a háborús bűnösö­ket, rendezze a koszovói helyzetet, és beindítsa a de­mokratizálódás folyamatát. Akár egyetlen daytoni köve­telmény teljesítése is kétség­telenül Milosevics vesztét okozná. A szerb elnök mind­eddig a túlélés mestere volt, a jelenlegi helyzet azonban az eddiginél is fokozottabb taktikázásra kényszeríti. Har­madszor nem lehet Szerbia elnöke, így a szövetségi ál­lamfő posztját célozta meg. Ehhez a montenegrói társ­köztársaság beleegyezése is szükséges, ami viszont az ot­tani kormányfő nyílt Milo­sevics-ellenessége miatt a kö­zelmúltban kérdésessé vált. A kártyákat most Podgoricá­ban keveri a szerb elnök, aki tegnap állítólag titkos kül­döttséget menesztett Monte­negró fővárosába. Ez is csak azt példázza, mennyire híján van a demokráciának a két tagköztársaságra zsugoro­dott Jugoszlávia. A legszo­morúbb a dologban mégis az, hogy Milosevics „felfelé bu­kása" semmivel sem javítja majd a közállapotokat. A ta­valyi maratoni ellenzéki tün­tetések fénye megkopott, ve­zetői az önkormányzati hata­lom megszerzése után azon nyomban összerúgták a port, az Együttből széthúzás lett. Washington újabb ötmillió dollárt ígért a független és el­lenzéki sajtónak a választási kampányra. Demokráciát meghonosító politikust azon­ban még egy világhatalom sem küldhet utánvéttel Belg­rádba... A szerző a Magyar Hírlap munkatársa. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. isternet.sk/ujszo - Persze, persze, zűrös ez a közlekedési sztrájk, de emlékezz csak vissza, mikor gyalogoltunk és beszél­gettünk annyit, mint ezen a héten? (Gossányi Péter karikatúrája) A pozsonyi bolgár iskolában kétnyelvű bizonyítványokat adnak ki A skorpió csókja Egy háromtagú petíciós bizottság egy hónapja ad­ta át Slavkovská miniszter asszonynak a több mint 55 ezer aláírást, melyekkel a szlovákiai magyar szü­lők tiltakoztak többek között az alternatív ok­tatás erőszakos beveze­tése, Ondrej Nemčok rasszista indíttatású kör­levele és a kétnyelvű bi­zonyítványok betiltása ellen. GYUROVSZKY iÁSZLÓ A petíciós bizottság tagjai a na­pokban megkapták a minisztéri­um válaszát, amely egyaránt tartalmaz biztató, kétséget oko­zó és elképesztő információkat is. Biztató, hogy a válasz az ok­tatási törvény tervezetével kap­csolatban leszögezi: ,A törvény­ben található megfogalmazás, mely szerint a földrajzot, a tör­ténelmet és a testnevelést, vala­mint a szakközépiskolákban a szaktantárgyakat államnyelven kell oktatni, töröltetik, nem lesz része a készülő oktatási törvény­nek, sem pedig a törvény most javasolt kis módosításának." Az egyik legnagyobb veszély tehát, legalábbis időlegesen, meg­szűnt. Mondjuk ki bátran: ez a szlovákiai magyarság, a szlová­kiai magyar szülők fényes győ­zelme a nacionalista hatalom fe­lett. Ez erőt kell adjon további küzdelmünkhöz. Ondrej Nemčok államtitkár kör­levelét illetően a tárca úgy véli, hogy az abban meghatározott feladatok megfogalmazása rossz volt, ezért az államtitkár új levelet intézett az elöljárókhoz, ebben az intézkedések - a tárca szerint - csupán ajánló jellegű­ek. Biztató, hogy Slavkovská kénytelen volt bírálni aláren­deltje levelét, úgy tűnik, tudato­sította: nem intézkedhet kénye­kedve szerint, tudomásul kellett vennie, hogy hivatalának ez irá­nyú tevékenysége bel- és külföl­di ellenőrzés alatt áll. Látni kell ugyanakkor, hogy mind a levél tartalma, mind az azt megelőző kormányhatározatok érvényben maradtak, tehát a kormány nem változtatott a szándékain, csu­pán ideiglenesen visszavonult. A kétnyelvű bizonyítványokkal kapcsolatos válasz viszont teljes mértékben tükrözi a kormány­koalíciónak azt a tulajdonságát, hogy igazat mondani csak vélet­lenül tud. A tárca a válaszában azt állítja, hogy a bizonyítvá­nyok állami okiratok az állami szimbólumokról szóló 63/1993­as számú törvény értelmében, s ezeket a 270/1995-ös nyelvtör­vény szerint szlovák nyelven kell kiállítani, tehát nem írhatók meg kétnyelvűen. Ez a kor­mánykoalíció a lényegéből faka­A nacionalizmust a kormányzó erők ösz­tönei diktálják. dóan vezeti félre a többieket, ezért lelkiállapota a békáról és a skorpióról szóló történet rovar­jáéhoz hasonlítható. Áradás után egy szigeten ma­radt a béka és a skorpió. A skor­pió hosszasan könyörgött a bé­kának, hogy a hátára kapasz­kodva kiúszhasson vele a partra, mert ő nem tud úszni. A béka bi­zalmatlan volt, attól tartott, hogy a skorpió megmarja őt, és útközben elpusztul. „Hogyan te­hetném - kiáltott fel sértődötten a skorpió -, hiszen én is elpusz­tulnék!" A béka belátta, hogy ez teljesen logikus érvelés, és a há­tára vette a skorpiót. A folyó kö­zepén a skorpió nem bírt magán uralkodni, és megmarta a békát. Természetesen süllyedni kezd­tek, s a béka halálhörgésében a skorpió szemére vetette, hogy nem tartotta meg az ígéretét. Á skorpió unottan felelte: „Tu­dom, de nekem már csak ilyen a természetem." OLVASÓI LEVELEK Újabb referendumot! A meghiúsított referendum bi­zonyítja, hogy a kormány sem­mibe veszi az alkotmányos jog­rendet, az alkotmánybíróság döntéseit, a nép akaratát. E népszavazássaí Szlovákia eltá­volodott az európai normáktól. A kudarc nem az állampolgá­rok, hanem a Mečiar-kormány csődjét jelenti. A népszavazá­son való részvétel az előzetes felmérések szerint mindenütt meghaladta volna a 60-65%-ot. De amint az emberek tudomást szereztek a háromkérdéses sza­vazólapokról, nem mentek el szavazni. Mivel a népszavazás nem a köztársasági elnök által kiírt formában valósult meg, meghiúsítottnak tekinthető, ezért valamennyi ellenzéki mozgalom és párt összefogásá­ra szükség van, hogy kiharcol­ják az újabb referendumot. Krascsenics Géza Nyárasd Ez a kormánykoalíció is úgy vi­selkedik, mint e mesében a skor­pió. A feketét fehérnek látja és láttatja, mivel belső késztetései így kívánják. Azt állítja, hogy a hivatalos okiratokat csak szlo­vák nyelven lehet kiállítani, el­lenkező esetben érvényüket vesztik. Ezt az érvet könnyen cá­folhatjuk. Elég elővenni a személyi igazol­ványunkat (az újfajtát) és az út­levelünket. A személyi igazol­vány minden kétséget kizáróan állami okirat, ott van rajta az ál­lami címer is. S mit ad Isten, ez az okirat kétnyelvű: szlovák és angol. S az útlevél? Ez, uram­bocsá, hatnyelvű, még arabul is feltüntetik, hogy tulajdonosa a Szlovák Köztársaság védelme alatt áll! Ez is állami okirat, s ezt sem érvénytelenítette más nyel­vek jelenléte. Nemrég a sajtó hírt adott arról, hogy a pozsonyi bolgár iskolában kétnyelvű, bolgár-szlovák bizonyítványo­kat adnak ki. Ezek is érvénye­sek. A hivatalos törvénytárban az igazságügyi minisztérium szlovákul és angolul jelentet meg egy, Szlovákia által ratifi­kált nemzetközi egyezményt. Indokolt tehát a kérdés: miért éppen a magyar nyelv jelenléte voína az, ami Slavkovská szerint érvénytelenné tenné ezt az ér­deklődésünk középpontjában álló állami okiratot. A válasz egyszerű: azért, mert a magyarellenesség a programja Slavkovská pártjának, a kor­mányprogram pedig egy nem­zetállam kormányprogramja. A nacionalizmust a kormányzó erők ösztönei diktálják. Ez a szenvedély egyszer a vesztüket okozhatja, akár a mesebeli skor­piónak. Ezt megelőzően azon­ban Szlovákia polgárainak fel kellene ismerniük a veszélyt, és le kellene rázniuk az ország há­táról a mai kormánykoalíciót. A szerző a Magyar Polgári Párt alelnöke. Népszavazás Alig vártam, hogy végre én is színt vallhassak a négy fontos kérdésben. Eleinte nem voltam elragadtatva, főleg az első há­rom kérdéstől, mert oda menni, ahová nem is hívnak, képtelen­ség. Amikor viszont láttam, hogy a kormánykoalíció úgy akar csatlakozni a NATO-hoz, mint ahogy az ember a fogor­voshoz megy, úgy éreztem, ne­künk kell eldöntenünk e kér­dést, nehogy végérvényesen be­záruljon előttünk Európa rés­TALLÓZÓ SME Május 16-án szénné égett holt­testet talált a rendőrség Lozorno közelében, egy személygépkocsi csomagtartójában. Az üggyel kapcsolatos részletek egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, csak annyit tudni, hogy az áldo­zatot még azelőtt megölték, hogy felgyújtották volna. A tet­tes és az indíték egyelőre isme­retlen. A meggyilkolt férfi, Meti Buberník, a SME információi szerint halála előtt egy hónap­pal tanúvallomást tett ifj. Michal Kováč elrablásának ügyében, és azt állította, ismeri a tetteseket, és a tulajdonában vannak azok a maszkok és kesztyűk is, ame­lyeket az emberrablók a bűncse­lekmény elkövetésekor viseltek. Buberník nem vehetett részt az emberrablásban, mert akkor ép­pen vizsgálati fogságban volt. Az ügyészség nem adott infor­mációt a lapnak azzal kapcsolat­ban, hogy az ifj. Kovác-ügy aktá­iban szerepel-e Buberník vallo­mása. PRAVDA Ernest Valko, az egykori szövet­ségi alkotmánybíróság elnöke szerint ahhoz, hogy népszava­zást lehessen tartani a közvetlen elnökválasztásról, ismét össze kell gyűjteni a szükséges meny­nyiségű aláírást, a parlament­nek határozatot kell elfogadnia, az államfőnek pedig új referen­dumot kell kihirdetnie. Az egész folyamatot meg kell ismételni, mert az év elején összegyűjtött aláírásokat nem lehet még egy­szer felhasználni. Valko a lapnak adott interjújá­ban elmondja, szerinte világo­sabb és egyszerűbb lett volna két népszavazást kiírni, de a kormány ennek ellenére jogi alap nélkül vádolja az államfőt azzal, hogy korlátozta az állam­polgárok jogait, amikor közös referendumot hirdetett, és ezzel részvételre „kényszerítette" azo­kat is, akik nem akartak véle­ményt nyilvánítani a negyedik kérdésseí kapcsolatban. Viszont a „belügyminiszter egyértelmű­en megsértette az alkotmányt és a négykérdéses szavazólapok terjesztésének leállítására vo­natkozó kormányrendelet szintén alkotmánysértő" mondta Valko. NOVÝ ČAS Az alkotmánybíróság közel­múltban született határozata szerint a bírósági tárgyalásokon elhangzottakat az állampolgá­rok szabadon rögzíthetik hang­szalagra. Az alkotmánybíróság szerint a Pavlík kontra Mečiar pert tárgyaló bíró korlátozta Ti­bor N.-t abban, hogy szabadon jusson információhoz, és szaba­don terjeszthesse azt, amikor megtiltotta neki, hogy használja diktafonját. Az alkotmánybíró­sági határozat kimondja, hogy a tárgyalóteremben bárki jegyze­telhet, és készíthet hangfelvé­telt; ezt garantálja az alkot­mány, és az emberi és szabad­ságjogokat rögzítő nemzetközi dokumentumok is. Az eddigi gyakorlat szerint a bírók általá­ban megtiltották a diktafonok használatát a tárgyalásokon. nyire nyitott kapuja. Félő, hogy május 23-án és 24-én végképp becsapódott a kapu. Nem hit­tem a szememnek, mikor elém tették a szavazólapot három kérdéssel. Bár voltak előjelei, hogy meg fogják szegni a tör­vényt, de hogy ez valóban meg­történhet, azt álmomban sem gondoltam volna. Három érzés vett erőt rajtam: a szomorúság, a kiszolgáltatottság és este, Gustáv Krajči magyarázata után a düh. Lukács Nándor Somodi

Next

/
Thumbnails
Contents