Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-05 / 128. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 5 KULTÚRA 9 Ma nyílik Budapesten a 68. Ünnepi Könyvhét A Vörösmarty téren az ország szíve A dunaszerdahelyi Lilium Aurum a Könyvhéten Gazdag, változatos műfajú könyvekkel KÖVESDI KAROLY Felfutó, megszűnő, stagnáló és virágzó könyvkiadók kínálják portékájukat a ma kezdődő Ün­nepi Könyvhéten Budapesten és Magyarország vidéki városai­ban. Ebben a mondatban zan­zásítva benne is foglaltatik a mai magyarországi és határon túli magyar írott kultúra jelzőinek rendszere. A „portéka" elsősor­ban, mely immár nem por-téka, hanem élő, piaci áru, s amely ennek megfelelően a közízlés­hez, a piaci kereslethez igazo­dik. Felfut. „Megszűnő, stagná­ló" ott, ahol a szakma ragaszko­dik az értékhez, a rétegízléshez, a ritkasághoz, a szellemi izga­lomhoz, kötődve a hagyomá­nyokhoz, szakítva a hagyomá­nyokkal. „Ünnepinek" már jópár éve alig merik nevezni, hiszen az országos „könyvhét" inkább a szemlélődő kultúrvallásos né­pek sátoros ünnepe, s nem a teli szatyrokat lóbáló olvasóké, akik boldogan viszik haza a termés legjavát. Itt-ott csipegetve, sze­mezgetve egyet-egyet, cserél­getve, óvatosan pislogva az ár­ra. A „vidéki" jelzőt inkább hagyjuk, mert sok sértődésnek lehetne forrása - ugyanakkor igaza lesz Szigeti Lászlónak, a Kalligram igazgatójának, aki egyszer azt nyilatkozta valahol, hogy manapság bárki csinálhat könyvet, ha kedve szottyan. De hagyjuk a jelzőket. A könyv könyv marad akkor is, ha frontá­lis támadással kell naponta szembenéznie, ha sokszor a tévé alá használják támasztéknak, a fal, a bútor színéhez passzintják a borító árnyalatait és méreteit, ha az írott kultúra eladásából be­folyó javak ki is folynak az or­szágból, s alig akad tisztességes terjesztő. A könyv, hiába tagad­juk, kolbász lett és mustár, sör és kisfröccs. E „szellemtestvérek" mellett nehéz labdába rúgnia. S mégis. A 68. Ünnepi Könyvhét kínálatát csemegézve fel-felvil­lanyozódik az ember. Hisz ki ne dedikáltatna szívesen Robert Merlével, Josef Škvoreckývel, vagy mondjuk Giorgio Pressbur­gerrel, akik díszvendégei lesz­nek a rendezvénynek? Ki ne ke­resné Lázár Ervin novelláit, Somlyó György legújabb verseit, Koestler memoárját a kommu­nizmusról, Gion Nándor, vagy John Updike legújabb regényét? Szóval, aki akarja, s nagyon akarja, annak ünnep ma is az Ünnepi Könyvhét, amely rend­szerváltásoktól, politikai kurzu­soktól függetlenül és azok dacá­ra, mindenek ellenére tovább le­heli magából a kultúrát, akár a fák az éltető oxigént. Hogy meg ne fulladjunk a világ szennyétől. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A ma kezdődő hatvannyolcadik Ünnepi Könyvhéten a duna­szerdahelyi Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó gazdag, változatos műfajú könyvekkel mutatkozik be Budapesten. A kiadó legújabb munkái között található néprajzi (Ág Tibor­Barsi Ernő-Koncsol László: Kemény a föld a patonyi határ­ba'), helytörténeti (Angyal Bé­la: Gúta 1945-1949), történel­mi (Csicsay Alajos: Királyok, fe­jedelmek, kormányzók), orvosi (Kiss László: Recept nélkül), pedagógiai (Horváth Géza: Fej­leszthető-e az alkotóké­pesség?, A szlovákiai iskola­rendszer) és költészeti (Ama-de László: Szép rabom, madár­kám) kiadvány - mintegy ér­zékletes keresztmenetét nyújt­va tevékenysége sokrétűségé­nek. A Lilium Aurum a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülésének felkérésére négy kiadványát kínálta fel az Ünnepi Könyvhét reprezenta­tív, színes katalógusába, me­lyekből a szakmai zsűri egy kép­zőművészeti, egy művelődés­történeti és egy költészeti kiad­ványt fogadott el: Kerékgyártó István budapesti művészettör­ténész nagymonográfiája kivá­ló szobrászunkat, Nagy Jánost mutatja be, rámutatva a mű­vész sajátos magyar szobrászati nyelvet teremtő, a bartóki programmal rokon törekvésé­nek jelentős eredményeket ho­zó munkásságára. Tóth László „...miként hajdan az apostolok" című nagyszabá­sú művelődéstörténeti munká­jában a komáromi magyar szín­játszás történtét dolgozza fel a kezdetektől ezerkilencszáz­negyvenötig, olyan hiánypótló kézikönyvet kínálva az olvasó­nak, melyben a rendezők, szí­nészek, drámaírók, stílusok, korszakok elemzésén túl a szer­ző arra is rámutat, hogy a ma­gyarság a Kárpát-medencében éppen az európai kultúrával együtthaladva, a drámaírásban és a színjátszásban is végigment azon a fejlődésen, melyen a művelt Európa. Géczi János A kancsólakó kígyó című verseskönyve rendha­gyó - a benne szereplő darabok ugyanis „versek gyerekeknek és felnőtteknek", Szabados Árpád ötletes, szürrealista ceruzaraj­zaival „dúsítva". Nagy János, Tóth László és Géczi János 1997. június hatodikán 14.00 órától dedikál­ják ünnepi könyvheti könyvei­ket a budapesti Vörösmarty té­ren. (Fotó: archív) A fesztivál vendége lesz Geraldine Chaplin és Vlastimil Brodský is Június 20-tól hét napon át tart a trencsénteplici Art Film nemzetközi filmfesztivál. A jövő évtized nyelvét keresik Ötéves a Trencsénteplici Art Film elnevezésű nem­zetközi filmfesztivál, vagyis egyidős az önálló Szlovákiával. TALLÓSI BÉLA Az öt éwel ezelőtt, első alka­lommal megrendezett film­szemle arról is tanúskodott, hogy Európa filmesei részvéte­lükkel bizonyították, elfogadják az önálló Szíovákia önálló film­fesztiválját. Ahogy a tegnap tar­tott sajtótájékoztatón elhang­zott, a rangos filmfesztiválok, mint például a velencei, a cannes-i, a Karlovy Vary-i, elvá­laszthatatlanok az adott állam imidzsétől. Ilyeténképpen négy év után immár a trencsénteplici is hozzátartozik Szlovákia imi­dzséhez. S bár a rendezők úgy gondolták, négy sikeres év után majd dőlni fog hozzájuk a pénz, most az előkészítő munkák utolsó fázisában keserűen ta­pasztalják, hogy anyagi gon­dokkal küzdenek. A pénzgon­dokon az sem segít, hogy a ren­dezvény Daniel Tarchysnak, az Európa Tanács főtitkárának a védnöksége alatt zajlik majd, és nagy neveket, európai filmhí­rességeket vonz Szlovákiába. Az idén kétszázhatvan beneve­zett filmből válogatták ki a ver­senyprogramban bemutatandó mozgóképes alkotásokat. Az idén először a já­tékfilmek versenyét is megrendezik. Eredetileg azzal a koncepcióval jött létre a fesztivál, ahogy a ne­ve - Art Film - is utal rá, hogy a művészetről, a művészekről szóló dokumentumfilmek se­regszemléje lesz. Ám a visszaté­rő vendégek, a nézők javaslatait is figyelembe véve, a rendezők úgy döntöttek, hogy az idén újabb szekciót nyitnak, mégpe­dig a játékfilmek versenyét, amely minden bizonnyal növeli nemcsak a filmesek, vagyis az alkotók eme fesztivál iránti ér­deklődését, hanem a közönsé­gét is. Az előző években játékfil­meket csak az információs szek­cióban vetítettek. Másik újdonsága az idei feszti­válnak az Art Film Fest informá­ciós szekció, amelyben nemzet­közi fesztiválok díjazott filmjeit vetítik. Ezenkívül külön napot szánnak a skót filmnek, és a po­zsonyi Francia Intézet jóvoltá­ból külön napot a párizsi Pompidou Központ filmesei­nek. A trencsénteplici mozgóképes seregszemle célja az audiovizu­ális kifejezési forma művelése, azzal a konkrét szándékkal, hogy előrevetítse a következő évtized filmnyelvét. Ezért is volt a versenybe került filmek kivá­logatásánál fő kritérium a kivé­telesség. S ha már az Art Film a jövő filmnyelvét keresi, termé­szetes, hogy túlnyomórészt fia­taloknak ad teret, rengeteg új arcot vonultat fel. Ezért van az, hogy a főiskolások versenykate­góriáján kívül - amelynek szim­bolikus elnevezése van, az Úton - több kísérőprogram is fiatal filmeseknek ad bemutatkozási lehetőséget. Mint például az Európai Filmakadémia támoga­tásával programba sorolt, az eu­rópai filmes iskolák hallgatói­nak részvételére számító fiatal filmesek hétvégi találkozója. Persze egy magára valamit is adó fesztivál nem élhet meg ne­vek nélkül. Ezért aztán a szlová­kiai fürdővárosba is várnak sztárokat, az élen Geraldine Chaplinnel. Részvételét jelezte már Vlastimil Brodský, Jiŕí Menzel, Jiŕí Bartoška és Jan Svérák, aki megígérte, a papáját is megpróbálja rászedni, hogy jelen legyen a Kolja tren­csénteplici vetítésén. A fesztivál vendége lesz továbbá Gilo Pontecorvo, a velencei film­fesztivál igazgatója. Nem utol­sósorban pedig a fesztiválzsűri elnökeként a lengyel film nem­zetközi hírű mestere, Krzysztof Zanussi, aki legújabb munkáját is elhozza a fesztiválra. Ashkenazy a Cseh Filharmonikusoknál Prága. Vladimír Ashkenazy orosz származású zongorista és karmester lesz 1998. január 1-től a Cseh Filharmonikusok ve­zetője -jelentette be szerdán a zenekar főigazgatója, Jirí Kovaŕ. A 2001-ig érvényes szerződést szerdán írták alá Prágá­ban. Az 59 éves művész, aki 1963 óta él Nyugat-Európában, Gerd Albrecht német dirigens örökébe lép, aki egy több hóna­pig tartó, nacionalista felhangok által kísért kampány után a múlt év elején lépett vissza. A tisztség azóta betöltetlen volt. Albrecht volt az első külföldi dirigens a több mint százéves múltra visszatekintő Cseh Filharmonikusoknál. (MTI) Újmódi bárdok éneke - könyvbemutató Arany János A walesi bárdok című balladája ihlette az Újmódi bárdok éneke című kötet megjelentetőjét, az Obender and Co. Kiadót. Mai magyar szerzőket kértek fel arra, hogy meséljék el egy-egy dalnok történetét. Az érdekes írói játékra huszon­ötén vállakoztak, köztük Csukás István, Esterházy Péter, Farkasházy Tivadar, Kukorelly Endre, Sebeők János és Tandori Dezső. A könyvet szerdán, sajtótájékoztatón mutat­ták be. A szerzők különböző műfajokban fogalmazták meg gondolataikat, amelyek a mai Magyarországról szólnak. Á Pá­rizsban élő Papp Tibor az új Montgomeryt rajzolta meg kép­versében, Wágner B. György képregényt rajzolt, többen írtak verset, esszét, novellát, vagy használták a drámai formát. A könyvet a szentendrei művésztelephez tartozó Lukács Tibor illusztrálta. (MTI) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola (19) HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté (19) KIS SZÍNPAD: Tangó (19) ÚJ SZÍNPAD: Pikk dáma (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Kettős csapás (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: A hattyúkirálylány (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Alaszka (am.) 15, 17.30, 20 TATRA: Francia csók (am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Francia csók (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Michael (am.) 18,20.30 Vad teremtmények (am.) 20 Elfelejtett fény (cseh) 18 322 (szlov.) 20.15 KAS SA DRUŽBA: Az angol beteg (am.) 17.30, 20.15 Sötét összeeskü­vés (am.) 15.30 TATRA: Kettős csapás (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Kettős csapás (am.) 18 Relic (am.) 15.45, 20.15 ÚSMEV: A hattyúkirálylány (am.) 16, 18 Alagút a halálba (am.) 19.45 IMPULZ: Halálos ultimátum (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Két túsz között (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: 101 kiskutya (am.) 18, 20 KERTMOZI: Orbis pictus (szlov.) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: A hattyúkirálylány (am.) 21.15 LÉVA - JUNIOR: Vad teremtmé­nyek (am.) 16.30, 18.30 AMFITEÁTRUM: Vad teremtmények (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Angyalok városa (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Balhé Bronxban (am.) 19 A XX. Duna Menti Tavaszon történt Elkezdődött a játék ünnepe ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A vendéglátó város gyerekeinek színes műso­rával és a város kulcsának ünne­pélyes átadásával a Dunaszer­dahelyi Művelődési Ház előtti té­ren vette kezdetét a gyermek­színjátszók és bábjátszók orszá­gos fesztiválja. Grendel Lajos­nak, a Csemadok alelnökének megnyitója után szinte jelképes­nek is volt tekinthető a tor­naljaiak magyar eredetmondák alapján készült műsora. De nem csak ők, hanem a szepsiek és a királyhelmeciek is a magyar nép­hagyományból, illetve a finnugor ősköltészetből merítettek. Meg­maradásunk nélkülözhetetlen feltétele az azonosságtudathoz szükséges kötődésnek a kialakí­tása minden gyermekben, s eh­hez a legjobb eszközöket, mód­szereket nyújtja a drámajáték és a drámapedagógia. Ezt az állítást igazolta a fülekiek és a duna­szerdahelyiek nagy közönségsi­kert aratott játéka. A legnépe­sebb, a legörömtelibb és a legjá­tékosabb szlovákiai magyar fesz­tiválunk szinte új erőt adó lehet mindazoknak, szülőknek és pe­dagógusoknak, akik ezekben a napokban gyermekeink jogaiért tüntetnek országszerte, (dusza) Folytatódik a báb- és színjátszók versenye A mai műsor Dunaszerdahelyen 9.00 óra: A bábjátszó csoportok versenye a városi művelődési házban. Fellép a kisudvarnoki Kabóca, a pozsonyeperjesi Ugri­bugri és a felsővámosi Tikiriki. 11.00 óra: A színjátszó együtte­sek versenye. Fellép a gútai Rizsegők, és az ipolysági Csillag­szóró. 13.30 óra: Folytatódik a színjátszók versenye. Fellép az alistáli Kis Csipcsirip, a nádszegi Freinet és az alistáli Csip-csirip. 19.00 óra: A Zöld Pántlika Ka­maraegyüttes műsora a fesztivál résztvevőinek a Gorkij utcai szaktanintézet diákszállójában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents