Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-28 / 148. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 20. POLITIKA 1774 Beszélgetés a Ruszinok Világszövetsége Tanácsának elnökével a budapesti kongresszus eredményeiről Otthon lenni, ahol élünk Vladimír Mečiar levele Ion Iliescuhoz Hamis vagy igazi? A ruszinok közelmúltban Budapesten megtartott világkongresszusán az eperjesi Duhnovics Színház 57 éves dramaturgját, VasiF Turokot választották a szövetség tanácsának elnökévé. A tanácskozásról, valamint a ruszi-" nok helyzetéről vele beszélgettünk. GAZDAG JÓZSEF Hányadik világkongresszusuk volt ez, és miért Budapesten rendezték? A kelet-közép-európai rendszerváltás tette lehetővé, hogy ügyünkkel ismét érdemben foglalkozhassunk. Azóta kétévenként más-más olyan európai országban találkozunk, ahol ruszinok is élnek. Első kongreszszusunkat Szlovákiában, Mezőlaborcban rendeztük, majd Lengyelország és Jugoszlávia adott otthont tanácskozásunknak. Az idén Magyarország volt a házigazda, s az ottani kollégák úgy döntöttek, hogy Budapesten szervezik meg negyedik világkongresszusunkat. Ugy érzem, jól döntöttek, amikor nem valamelyik vidéki települést választották ki erre a célra, hanem az ország fővárosát. SzínvonaMi ott szeretnénk igazi otthont, hazát, > > ahol vagyunk. " las volt a tanácskozás, kellő visszhangra talált a nemzetközi sajtóban. Két év múlva Ukrajnában lesz a kongresszusunk. Mennyire tehető a ruszinok lélekszáma? Kimutatásaink szerint Európában több mint egymillióan va„Kimutatásaink szerint Európában több mint egymillióan vagyunk." (A szerző felvétele) gyünk, Amerikában pedig 600 ezerre tehető a ruszinok létszáma. Többségünk az Északkeleti-Kárpátokban él, ám az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése óta nem együtt, hanem lényegében hat országban. A legtöbben a mai Ukrajna Kárpátalja néven ismert területén vannak, mintegy 600-800 ezren. Északkelet-Szlovákiában a legutóbbi népszámlálás csak 17 ezer ruszint és 13 ezer ukránt mutatott ki, ám a mi becsléseink szerint itt 150-200 ezren élünk. Annyian most is, mint a század elején. Sajnos, a második világháborút követően a ruszinokat ukránoknak kezdték nevezni, s ez a nem helytálló hivatalos politika teljesen a háttérbe szorított bennünket. Egyébként a legutóbbi szlovákiai népszámláláskor 50 ezren vallották magukat ruszin anyanyelvűnek, vagyis többen, mint ruszin nemzetiségűnek. Vannak települések, ahol a lakosság a mostani írásmód szerint szlovákokra, ruszinokra és ukránokra osztható, ám a nyelvhasználat, a népi kultúra és a vallás szerint nincs különbség közöttünk. És más országokban? Lengyelországban 60-80 ezer, Romániában 20 ezer, Jugoszláviában 25 ezer, Magyarországon több mint 5 ezer ruszin él. A volt Csehszlovákia idején a cseh országrészekbe is sok ruszin költözött Kelet-Szlovákiából. Becsléseink szerint ott ma vagy 50 ezren lehetnek. Szövetségünkbe Európából eddig hat ország tartozott, s most felvettük a csehországi ruszinok közösségét is. Milyen célok vezérlik a világszövetséget? Szeretném megjegyezni: nem egy közös ruszin állam létrehozásán fáradozunk. Mi ott szeretnénk igazi otthont, hazát, ahol vagyunk. Együtt az ország többi lakosával. Hiszek abban, hogy ezek az országok idővel az Európai Unió részévé válnak, s ott lényegében ismét együtt lesz a ruszin közösség. Nem két-három év, hanem néhány évtized múlva. Az EU-ban az országhatárok csak formálisak lesznek. A kongresszus határozatai közül melyeket emelné ki? Kongresszusunk kérte Ukrajna kormányától, hogy ismeije el a ruszin nemzetiséget. Szerintünk ez a döntés csak hasznára válna Ukrajnának az Európához való csatlakozásban. A közeljövőre kitűzött feladataink között szerepel a ruszin enciklopédia elkészítése, a ruszinok történetének részletes feldolgozása, a Nemélősköd ők vagyunk, hanem országalkotó, országépítő polgárok. vv ruszin-angol szótár kiadása, s nem utolsósorban a ruszin próza antológiájának megjelentetése. Szeretnénk találkozni azoknak az európai országoknak az államfőivel, illetve kormányelnökeivel, ahol ruszinok is élnek, hogy megbeszéljük velük terveinket, illetve az együttműködés erősítésének feltételeit. Hangsúlyozom: mi nem egy ruszin állam létrehozásán fáradozunk, hanem jelenlegi országainkban akarunk otthon lenni, ott akarjuk megőrizni identitásunkat, őrizni és ápolni anyanyelvünket, kultúránkat. Nem illegálisan, hanem hivatalosan, az alkotmány szellemében. Természetesen elvárjuk az illető ország állami támogatását is ezen a téren, mert mi nem élősködők vagyunk, hanem országalkotó, országépítő polgárok. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Lapunkban is ismertettük a Romania Libera hírét, mely szerint Mečiar azt szeretné, ha Iliescu visszatérne a hatalomba, mert Mečiar „hiszi, hogy Romániát, csakúgy, mint Szlovákiát, a hazafias erőknek kellene irányítaniuk". A kormányfő ezt a bukaresti liberális lap szerint a román exállamfőnek írt levelében fejtette ki, s annak a reményének adott hangot, hogy Iliescu nem utcai zavargások következtében kerül ismét hatalomra, ezek lehetőségéről ugyanis Funar és Tudor urak már korábban jelzést adtak neki. A levél további részében Mečiar állítólag a NATO-bővítés utáni orosz-szlovák-román együttműködésről szól, hangsúlyozva: hajlandó felhasználni moszkvai kapcsolatait biztonsági garanciák szerzése érdekében. A levél tartalma megdöbbentő, ezért is próbáltunk megbizonyosodni hitelességéről. A pozsonyi kormányhivatalban senki sem adott információt. A sajtóosztályon szűkszavú illetékes közölte: Mečiar külföldön van, számukra teljesen új a hír, nem tudnak semmit a levélről, nem tudják, mi lehetett benne, érdeklődjünk a következő napokban. Érdekes, hogy pár óra múlva a hírügynökségek máris közzétették a kormányhivatal tiltakozó nyilatkozatát, mely szerint Mečiar „se miniszterelnökként, se pártelnökként nem küldött levelet Iliescunak, a Romania Libera által közzétett levél hamisítvány, amely a Szlovák Köztársaság és a kormányfő lejáratását célozza". Lapunk kérésére Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Iliescu pártjának, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának központjában érdeklődött a levél felől. A pártközpontban elzárkóztak a válaszadás elől: nem erősítették meg a hírt, de nem is cáfolták. Oľga Keltošová, a DSZM alelnöke tegnap nem kívánt állást foglalni az üggyel kapcsolatban. Roman Kováč, a DU alelnöke szerint a ČTK által csütörtökön közzétett információ annyira lényeges, hogy a parlament külügyi és belbiztonsági bizottságának foglalkoznia kell vele. Javasolni fogják, hogy erre már a jövő héten sor kerüljön, ezt megelőzően azonban az ellenzéki kerekasztal elé szeretnék vinni az ügyet. Duray Miklós, az Együttélés elnöke osztja Roman Kováč véleményét. „A ČTK-t ugyanis mérvadó forrásnak tartjuk, s nincs okunk kételkedni szavahihetőségében." (ug, hg) Július elsejétől, mintegy tíz százalékkal Nyugdíjemelés TA SR-HlR Pozsony. Július elsejétől 10 százalékkal emelik az e dátum előtt meghatározott öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági nyugdíjakat, továbbá a ledolgozott évekért járó, az özvegyi nyugdíjat és árvasági járadékot. Havi 570 koronára emelik a házastársi nyugdíjat, és havi 1470-re a megözvegyült férfinakjárót. Azokat a nyugdíjakat, amelyek az egyedüli bevételi forrást képezik, szintén 10 százalékkal emelik. A Szociális Biztosító az emelt nyugdíjakat július másodikán kezdi kifizetni a Szlovák Posta vagy a Szlovák Takarékpénztár számlái révén. A nyugdíjemelésre a Szociális Biztosító ebben az évben több mint 2,4 milliárd koronát használ fel felhalmozott forrásaiból. Az egynyelvűt a gyerekek, illetve a szülők tiltakozásuk jeléül sok helyütt nem vették át Bizonyítványosztás: vegyes a körkép Csak kedden szavaz róla a parlament Új gyógyászati rendtartás lesz Fülek. A gimnáziumban a magyar osztályok osztályfőnökei kétféle bizonyítványt állítottak ki. Azok, akik nem fogadták el az államnyelven kitöltött nyomtatványokat, magyar nyelvű bizonyítványt kaptak, amelyet az osztályfőnök hitelesített. Az Ifjúság utcai alapiskolában egy osztályban kaptak magyar nyelvű bizonyítványt azok a tanulók, akik az államnyelvű okmányt nem fogadták el. Az alsó tagozatosoknak az osztályfőnökök - a szülők tájékoztatására - az ellenőrző könyvecskébe írták be a bizonyítványjegyeit. Losonc. A magyar alapiskolában értesülésünk szerint végül is egynyelvű bizonyítványt osztottak ki; Jancskár Lajos osztályfőnök nem volt hajlandó az egynyelvűt kiírni, Princ Katalin igazgató viszont az osztályfőnök által kiírt kétnyelvűt nem volt hajlandó aláírni. Rimaszombat. Az iskolatanács elnökségének javaslatára a Šrobár utcai iskolában már csütörtökön megtartották a tanévzárót és a ballagást. Minden szülő kapott értesítést, amelyben az elnökség javasolta, hogy pénteken ne küldjék a bizonyítványért a gyereküket. Tegnap a 470 diákból 190 átvette az egynyelvű bizonyítványt. A Dobšinský utcai alapiskola a héten átköltözött az új, a Nyugati lakótelepen lévő épületbe, így a gyerekek még a kaszárnyaiskolában, üres tantermekben kapták meg az egynyelvű bizonyítványt. A gimnáziumban a magyar diákok többsége nem vette át az egynyelvű bizonyítványt, (farkas) Kassa. A magyar gimnáziumban és alapiskolában, mint Kopčík Anna igazgatóhelyettes elmondta, csak szlovák nyelvű bizonyítványok voltak. Az alapiskola tanulóinak 32 százaléka, a gimnázium diákjainak pedig 56 százaléka tagadta meg átvételét. A bizonyítvány nélkül maradt tanulók a szülők által készített nyomtatványra másolták jegyeiket, s az osztályfőnökök aláírásukkal igazolták azok helyességét. Az ipari szakközépiskolában Bárány János igazgató tájékoztatott: „Fénymásolatot készítettünk a két nyelven kiállított, de aláírás nélkül maradt dokumentumról, ezt kapták kézhez tanulóink. Tudattuk mindenkivel: ha a szülő esetleg kéri az egynyelvű bizonyítványt, azt minden további nélkül kiírjuk. Megvárjuk az alkotmánybíróságjúlius 16-ra jelzett, remélhetőleg egyértelmű döntését a nyelvtörvénnyel kapcsolatos beadványról, s csak annak ismeretében adjuk ki utólagosan, ám legkésőbb szeptember másodikáig az egy- vagy kétnyelvű bizonyítványt." (gazdag) Bodrogköz és Ung-vidék. Tegnapra az iskolaigazgatók és pedagógusok zöme megváltoztatta korábbi egységes döntését, s egynyelvű bizonyítványokat írt ki. A szülők sok helyütt nem vették át azokat, illetve nem engedték el gyermekeiket a tanévzáróra. A nyolcadikosokon kívül csak elvétve jelent meg egy-egy tanuló vagy szülő az iskolákban. Igaz, akadtak kivételek is: Bolyban és Bodrogszerdahelyen (Tőketerebesi járás) átvették az egynyelvűeket is, ám az utóbbiak elküldik azokat az oktatási miniszternek. Leleszen egy osztályban kétnyelvű bizonyítványt kaptak a tanulók. Gilányi István, a bodrogközi koordinációs tanács elnöke elmondta, nagyon meglepte, hogy a pedagógusok nem tartották meg korábbi ígéretüket. Sajnálja, hogy a két régió pedagógusai nem merték vállalni a kétnyelvű bizonyítványok kockázatát. Mindkét régióban a járási tanügyi osztályok alkalmazottai ellenőrizték a bizonyítványosztást. (kat) Nyitrai járás. Már tegnap délelőtt elkezdték visszahordani a szülők a szlovák nyelven írt bizonyítványokat a Nyitrai járás magyar alapiskoláiba. Az igazgatók szeritnt sok szülő csak hétfőn viszi vissza, mivel az okmányon június 30-i dátum van feltüntetve. Az összegyűjtött szlovák bizonyítványokat az igazgatók elküldik az oktatási miniszternek. Kivételt csak Kolon képez, ahol egyetlenegy szülő sem adta viszsza péntek délutánig a szlovák bizonyítványt. Ennek oka a szülői közösség június 24-i állásfoglalása, amelyben elítélte ugyan a szlovák nyelvű bizonyítványokat, de tekintettel arra, hogy a magyar szülők véleménye is megoszlik, azt tanácsolta, hogy mindenki vegye át az államnyelven írt bizonyítványt. (vrabec) Ipolyság. A magyar gimnáziumban nem volt bizonyítványosztás. Kedden a szülők úgy határoztak, hogy a diákok nem veszik át az egynyelvű bizonyítványt, így tehát nem is jelentek meg a bizonyítványosztás napján az iskolában. Léva. Itt is egynyelvű bizonyítványt osztottak a magyar alapiskolában. Szalai Pál igazgatótól megtudtuk, többen nem vették át a bizonyítványukat. Az ipolyszakállasi alapiskolában, ahol szintén csak egynyelvű dokumentumokat állítottak ki, valamennyi tanuló átvette a bizonyítványát. Ez a szülők közös határozata volt. Mivel úgy vélték, hogy bizonyítványra szükség van, ezért át kell venni. Az ipolysági Fegyverneki Ferenc Magyar egyházi alapiskolában és nyolcosztályos gimnáziumban kétnyelvű bizonyítványokat kaptak a tanulók. Mint dr. Csáky Károly igazgató elmondta, ehhez alkotmányos joguk van. (haládik) Nádszeg. Az alapiskola tanulói kétféle, egy- és kétnyelvű bizonyítványt kaptak. A kétnyelvűeket pecsét nélkül adták ki, mert az iskolának nincs kétnyelvű körpecsétje. Agócs Béla, a harmadikosok osztályfőnöke egyedüliként adott ki csupán egyféle kétnyelvű - bizonyítványt, -vkÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Több tucat javaslatot terjesztettek elő a képviselők tegnap a gyógyászati rendtartásról szóló törvénymódosítás második olvasatának vitájában. A kormánykoalíció és az ellenzék egyetért abban, hogy a régit át kell alakítani, a részletkérdésekben azonban eltérő az álláspontjuk. Az ellenzék szerint a módosításcsomag szakorvosközpontú, csökkentené a körzeti orvosok szerepét. Elfogadása esetén a pácienseknek a legjelentéktelenebb problémákkal is szakorvoshoz kellene fordulniuk, ami aligha szolgálná a betegek érdekét. A KDM ezenfelül ellenzi a térítésmentes abortuszra okot adó betegségek körének bővítését, valamint a mesterséges megtermékenyítés egészségbiztosító általi költségtérítését. Miroslav Mikolašik (KDM) azzal érvelt, hogy a mesterséges megtermékenyítés rendkívül költséges, ám kevésbé sikeres gyógyászati művelet. Ezt támasztja alá, hogy a megkezdett eljárásoknak csak 6-8 százaléka eredményes. Az erre a célra fordítandó tetemes összeget szerinte az asztma, az allergia, valamint a szívbetegségek gyógyítására kellene fordítani. A kereszténydemokrata képviselők farizeusságnak tartják, hogy a kormánykoalíció egyik nap keresztény egyetemet létesít, a másikon támogatja a mesterséges megtermékenyítést és az abortuszt. A magyar frakciók nevében Ferkó Barnabás (MKDM) és Kvarda József (Együttélés) terjesztett be módosító javaslatokat. Kvarda egyebek között kérte, adják meg a körzeti orvosok nak azt a lehetőséget, hogy szakorvosi ajánlás birtokában, maguk is előírhassanak speciális gyógyszereket és gyógyászati eszközöket. A gyógyászati rendtartással kapcsolatos módosító javaslatokról kedden szavaz a parlament, (horváth) Szerencsére senki sem sérült meg Pokolgép robbant ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Tegnapra virradóra a Brünni utcában pokolgép robbant egy magánvállalkozó személygépkocsija alatt. Az autón kívül a tulajdonos családi háza is megrongálódott, az anyagi kár 100-100 ezer korona. Kisebb anyagi kár keletkezett a szomszéd házakon is. Személyi sérülés nem történt. A rendőrség az ügyben folytatja a vizsgálatot. (g-f)