Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-28 / 148. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 28. VENDÉGKOMMENTÁR Potemkin-falvalc Ján Chlup Ha tegnap az oktatási minisztérium is kapott volna bizonyítványt, akkor szakmai hozzáértésből, irányításból csak szekundával minősíthetnék a most véget ért tanévben nyújtott teljesítményét. Leginkább Eva Slavkovská minisztert terheli mindezért a felelősség, aki nem az oktatásügy korszerűsítésével, az anyagi háttér erősítésével, nem is a kiváló pedagógusok munkakörülményeinek a javításával, vagyis a színvonalas oktatás alapvető feltételeivel törődött, hanem a nemzetiségi iskolák és az oktatási önkormányzati rendszer felszámolásával. Miután a magyar tannyelvű iskolákban nem sikerült „önkéntes" alapon keresztülhajszolnia az alternatív oktatást, megpróbálkozott becsempészni ezt a tervet a készülő új oktatási törvénybe, mert nyilatkozata szerint így diktálja neki a Szlovák Nemzeti Párt programja. Szlovákul oktatták volna a történelmet is, ezért nem lepődhet meg senki sem azon, hogy a következő tanévben a magyar tannyelvű iskolákban elsősorban a történelem oktatását ellenőrzik majd. A miniszter asszony mulasztása az is, A szerző a Sme munkatársa. hogy a járási és kerületi tanügyi igazgatók egyre inkább csak bábfigurák, akikkel az ottani elöljárók kényük-kedvük szerint bánnak. Slavkovská most azon sopánkodik, hogy a regionális elöljárók túllépik a hatáskörüket, holott éppen az ő magatartása tette lehetővé az iskolák fölötti politikai és ideológiai ellenőrzés visszaállítását. Iskoláinkból Potemkin-falvakat építettek. A járási és kerületi oktatási osztályok azt jelentették, hogy az oktatásügyre 600 millióval több jut a tervezettnél, iskoláink viszont egyre szegényebbek. Szegénység, félelem és bizonytalanság uralkodott el ott, ahol a tanulás és a tudás örömének kellene fészkelnie. Testben és lélekben ép, kreatív nemzedéket pedig csak egészséges légkörben lehet nevelni. A súlyosbodó oktatási gondok ellenére Slavkovská gagyog s ragyog, tíz hónappal ezelőtti tanévnyitó beszédével éppen ő tákolta össze az első iskolai Potemkin-falut. Még szerencse, hogy tegnap nem mondott tanévzáró beszédet... JEGYZET Média, homokszem POLÁK LÁSZLÓ Úgy tűnik, a Zelenayová képviselő asszony által aposztrofált „többség terrorja" nem működik mindig úgy, ahogy azt a Slovenská republika képviselő-publicistája szeretné. A többség ugyan terrorizál, ám néha a normálisnak nevezett többségi terror gépezetébe homokszemcsék kerülnek. Na de ha már terror, legyen terror. Régi szabály ugyanis, hogy minden terror megszüli a maga ellenterroiját, s ezt a terrorjukat legitimnek tartó kormánypártiaknak is tudatosítaniuk kell(ene). Volt ugye a bankprivatizáció körüli homokszemcseügy. Kipucolták, nem tudni, milyen áron. Most itt a Dovina-ügy, s ez is homok a javából: lett volna egy Pro TV, a Dovina nevű adóval, amely társaság Mečiar holdudvara. Hudec „majdnem kulturális miniszter" megígérte, hogy a licencet a Dovina kapja, pár nappal később a frekvenciabizottság meg is szavazta. Erre jöttek Ftáčnikék a fúróval, s hoppon maradt a Dovina, a garantáltan kormánypárti tévé, mert a nevezetes homokszem bekerült a gépezetbe. Slotáék meg Luptákék nem úgy szavaztak, ahogy a „majdnem kulturális miniszter" megígérte. Még ilyet! Tény, hogy az SZTV 2 privatizációjának egyelőre lőttek, s koalíciós kerekasztal szükségeltetik. Nyugi, meg fognak egyezni. A kettes csatorna párttévé lesz, csak nem egy párté, így volt ez a bankoknál is, egy tévé ehhez képest igazán suviksz. Hogy ettől nem lesz duális a tévéadás, az fix, pláne ha a Markíza elleni kereszteshadjárat esetleg sikerül. Kubiš mester nehéz helyzetben van. Műsora nézhetetlen, de van Mercedese. Nem semmi. Az ötmilliós kenőpénzt meg nem én mondtam. Szép móka ez. És unalmas. S jelzi: közelegnek a választások. A tévé fontos. Mindegy, hogy hívják. Dovinának vagy Kubištévének. S lesz Dovina, hisz a Sportcsarnokban ígérték meg. S ha ott ígérnek valamit, akkor az már készpénz. A Mercedes cég már dörzsölheti a markát. Mi meg majd nézzük az RTL ,-t. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvélel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Ilirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo TALLÓZÓ - Uram, higgye el, a mi klubunkban jobban fogja magát érezni, mint a NATO-ban! (Gossányi Péter karikatúrája) SLOVENSKA REPUBLIKA „Néhány nappal ezelőtt azt írtam, hogy a kék-szivárvány és a vörös-fehér-zöld ellenzék nem árulja el kormányfójelöltjének a nevét, bár az ellenzék egybehangzóan állítja, bármelyik potenciális jelölt intellektuális szinten felülmúlná Mečiart. Ellenzékünk, amely már választási ruhába öltözik, tehát zsákbamacskát kínál a szavazóknak: válasszatok meg minket, aztán mi majd eláruljuk, ki kerül hatalomra..." „Ezek az átlátszó húzások csak az ellenzék szegénységi bizonyítványát jelentik" állapítja meg a szerző. DENNl TELEGRAF „A Polgári Demokratikus Párt jelenleg nem foglalkozik az idő előtti választások gondolatával" -jelentette ki Klaus kormányfő, pártelnök. Klaus arra az e heti szociáldemokrata bejelentésre reagált, hogy az ellenzéki párt már előre lefoglaltatott magának hirdetőtáblákat választási kampány céljára. Az UNICEF-jelentés az új, közép-európai veszélyekre is figyelmeztet A rendszerváltás legnagyobb vesztesei a gyermekek Állítólag mindenkinek joga van a boldog és kiegyensúlyozott gyermekévekhez, csakhogy az élet időnként másként alakul. Mint az ENSZ gyermekvédelmi alapjának (az UNICEF-nek) nemrégiben közreadott tanulmányából kiderül, 14 kelet- és közép-európai országból tízben romlott a gyermekek helyzete a rendszerváltozás óta. INOTAI EDIT A gazdasági visszaesés, a nadrágszíj összébb húzása, a szinte minden országot érintő társadalmi válság nyomot hagyott a családokon, és így a gyermekek életkörülményein is. De az 1989-1990-es nagy változások utáni, immár szabadabb világban új veszélyek is leselkednek: növekszik a kábítószerezők tábora (gyakran a gyerekek körében is), mindennapos a gyermekkori bűnözés és erőszak. Az átmenet bizonytalanságai közepette a család fontos „horgony" lehetne, de a statiszA család nagyon fontos „horgony" lehetne, de... tikák tanúsága szerint ez az utolsó mentsvár is bomlásnak indult. Az UNICEF meglehetősen borúlátó elemzése szerint a gyermekek a legtöbb régiónkbeli országban egyértelműen a rendszerváltozás vesztesei közé tartoznak. Az utóbbi években OLVASÓI LEVELEK Nagygyőrödi változások Nagygyőrödöt három kisebb településből hozták létre még a hatvanas évek elején. Az itt élő magyar és szlovák anyanyelvű állampolgárok minden tekintetbenjói megvannak egymás mellett. A község 1323 polgára közül számosan nagyon sokat tetrészben a gazdasági nehézségek, részben a fiatalkori terhességek számának növekedése miatt - Magyarországot kivéve mindenütt nőtt az állami gondozott gyerekek aránya: számuk eléri az egymilliót. Észtországban 75 százalékkal, Romániában és Oroszországban 35-45 százalékkal több gyermeket adnak állami gondozásba, mint 1989 előtt. Az UNICEF szakértői egyértelműen gazdasági okokra vezetik vissza az állami gondozottak arányának növekedését: a családok képtelenek eltartani az új jövevényt. A szakértők szerült a jövedelmek csökkenése a gyermekeket sokkal hátrányosabban érinti, mint például az idős lakosságot. A családok képtelenek eltartani az új jövevényt. A szülők választásra kényszerülnek, hogy az anyagi vagy a gyermekek számára legalább annyira fontos érzelmi biztonságot igyekezzenek-e megteremteni. Lengyelországi felmérések szerint a hét-kilenc éves gyermekek tizede naponta több órát van egyedül, amikor is szüleik a munkahelyükön iparkodnak helytállni. Bár a józan ész azt diktálná, hogy a családok a nehéz időkben tartsanak jobban össze, ennek éppen az ellenkezője történik: a nyugati modellt mintegy másolva, mindenütt növekszik a válások száma, ráadásul a családot elhagyó szülő egyre kevésbé akarja (vagy képes) fizetni a gyermektartást. A megélhetési tek a község csinosítása érdekében. Nagygyőröd élén 16 évig állt Štefan Chlpáč elnök, aki mind a három településen kiépítette az élelmiszerboltokat és a vendéglőket. Három temetőt kerítettek be, és a halottasházakba hűtőbokszokat vásároltak, emellett társadalmi munkával nagyon szép alapiskolát építettek fel. A vendéglő mellett kifőzdét is építettek a község idős és rászorult polgárainak. A 14 kilométer hosszú gondokat tetézi, hogy mind több a gyermekét egyedül nevelő szülő. A megélhetési nehézségekkel viaskodókat általában nem nyugtatja meg, hogy másutt esetleg még rosszabb a helyzet: a térség több országában a gazdasági válság mellett véres háborúk is pusztítottak az elmúlt években. Grúziában a 268 ezer menekült harmada 16 éven aluli, ebből kilencvenezer hajléktalan és nyolcezer árva gyermek küszködik a túlélésért. Az 1989 utáni években egyébként egyfajta népvándorlás indult meg a térségben: 15 millióan keltek útra, hogy jobb megélhetést, biztonságosabb környezetet vagy egyszerűen új otthont keressenek. Igaz, ebből a másfél magyarországnyi vándorból mindössze 2,3-2,7 millió jutott el az ígéret földjének tekintett Nyugat-Európába vagy az Egyesült Államokba, a többiek a régión, elsősorban a volt szovjet államokon belül kerestek elfogadhatóbb lakhelyet. A vándorlásnak, az állandó átmeneti létnek szintén a gyermekek itták meg a levét, akik elszakadtak rokonaiktól és barátaiktól, gyakran kimaradtak az iskolából, amely nagyon fontos a beilleszkedéshez, a felzárkózáshoz. A gyermekek jövőbeli esélyeit általában is befolyásolja az iskolázottság, ezért riasztó, hogy a térségben csökken a beiskolázott gyerekek aránya. Oroszországban például az általános iskolás korú gyerekek öt százaléka nem is néz az iskola felé, Romániában 1995-ben 14 százalékkal kevesebben iratkoztak be középiskolába, mint 1989-ben, pedig ebben az országban a családi pótlék folyósítását is az ishelyi úthálózatot állandóan karbantartják, és így mind a három településen - még a téli hónapokban is - zökkenőmentes a közlekedés. A községi hivatal az alapiskola mellett működő tornatermet is felújította, mégpedig 800 ezer korona ráfordítással. Jelenleg a tornatermet nemcsak az iskola tanulói, hanem a község fiataljai is használhatják, főleg a téli hónapokban. Hajko János mérnök, a falu polgármestere utolsó ottani kolalátogatáshoz kötik. Az átmenet nehéz éveiben a gyermekek egy részének a szülők elvesztését is meg kell szenvednie. Becslések szerint Közép- és Kelet-Európában hétszázezer 700 ezer gyermek jutott (fél)árvaságra 1990 és 1995 között. gyermek jutott (fél)árvaságra 1990 és 1995 között, háromnegyedük Oroszországban. A szülők halálozási okai között a gazdasági természetűek, így az elégtelen táplálkozás vagy a megnövekedett stressz mellett gyakori tényező az önpusztító életmód is: a nyugati tendenci ókkal ellentétben térségünkben nem csökken a dohányzás és az alkoholizmus. Eközben az új, immár nyugati életstílus is egyre több veszélylyel jár: mindennapossá válik a kábítószer-élvezet. Egy felmérés szerint például Csehországban a diákok 14 százaléka rendszeresen fogyaszt kábítószert, és 37 százalék legalább egyszer már kipróbált valamilyen drogot. Kérdés, hogy csupán a gazdasági növekedés javíthat-e a gyermekek helyzetén. Az UNICEFjelentés készítői kételkednek benne, hogy ez csak az anyagiakon múlna, hiszen ahhoz, hogy a gyermekek megfelelő környezetben nevelkedjenek, szükség van az egész szociális rendszer, különösen a gyermekgondozás és a családtámogatás jelentós átalakítására is. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa. látogatásom alkalmával arról tájékoztatott, hogy a jövő évben megkezdik a gázművesítést. A tervek már elkészültek. A lakosság 80 százaléka kérvényezte a gázfűtés bevezetését. Ezt a feladatot a következő két évben végrehajtják. Sikerült megoldani a hulladéktárolást is. A polgárok a vasat, az üveget, a vegyi anyagokat és a papírt külön zsákokba osztályozzák. Belányi János Deménd