Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-26 / 146. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 20. POLITIKA 5 Petr Pithart a csehországi gondokról és az értelmiségiek felelősségéről Édes álom és macskajaj E hét elején a Kalligram Kiadó és a Szlovák Külpo­litikai Társaság vendége­ként Pozsonyban járt Petr Pithart politológus, törté­nész, volt cseh miniszter­elnök, aki jelenleg a cseh szenátus elnöke. Zsúfolt programja ellenére nyilat­kozott lapunknak. SZILVÁSSY JÓZSEF Elnök úr, a jelenlegi csehor­szági politikai és gazdasági gondok alaposan meglepték a külső szemlélőket. Válság van most Csehországban? Tudom, hogy nagyon tömören kell válaszolnom, ezért csak a legfontosabb jelenségeket emlí­tem. Csehországban nincs gaz­dasági válság, hiszen lelassult ugyan, de töretlen a növekedés. Nincs politikai krízis sem, mert olyan patthelyzet nem alakult ki, hogy senki se tudna kormá­nyozni, sőt nem kellett alkotmá­nyos eszközökkel leváltani a kormánygarnitúrát sem. Akkor hát milyen jellegű ba­jok ütötték fel a fejüket Cseh­országban? A mostani nehézségeket a pol­gárok és a politikusok kétségte­lenül drámai helyzetként érté­mányt. Ami máshol természe­tes, nálunk görcsöt, félelmet okoz, hogy mit szólna mindeh­hez a külföld, holott alapvető demokratikus eszközök érvé­nyesítéséről lenne szó csupán. Néhány nappal ezelőtt Cseh­szlovákia és Csehország történe­tében először szavaztak a kor­mány iránti bizalomról. További súlyos gond, hogy nyolc évvel ezelőtt a legtöbben hiszékenyek voltak, most ébredeznek édes, mámorító álmukból. Keserű az ébredés, macskajaj kíséri... Mi ez a mámorító, édes álom? Nagyon sokan hitték, hogy na­gyobb megrázkódtatások és kí­nok nélkül, rövid idő alatt jólét­be penderülünk. Mára a legtöb­ben kijózanodtak, rádöbbentek arra, hogy a fejlett országokhoz való felzárkózás hosszú, gyak­ran bizony nagyon nehéz és fáj­dalmas folyamat, nem kevés egyéni megpróbáltatással. Ezt a kijózanodást bizalmatlanság kí­séri. Egyre kevesebben hiszünk önmagunkban, céljainkban. Erősödik a számonkérés is, hogy kik okozták a mostani gondokat. Valóban, kik okozták a mosta­ni gondokat? Nem az én feladatom a kormány vagy egyes minszterek nyilván­való felelősségét firtatni. De az pai Unióban is. Harminc száza­lékuk sorsa bizonytalan, további harminc százalék pedig menthe­tetlenül csődbe kerül, vagy gyö­keresen megújul. Gondolja vé­gig ennek a irtóztatóan nehéz átalakulásnak az emberi vonat­Mit tehetnek ebben a helyzet­ben az értelmiségiek? Kötelességük, sőt hivatásuk kívül maradni a pártcsatározá­sokon, elemezni és nevükön ne­vezni közösségi jelenségeket, ki­munkálni a stratégiákat. \\ A magyar és a cseh értelmi­ségiek élenjárnak ebben az együtt­gondolkodásban. \\ A fejlett orszá­gokhoz való fel­zárkózás hosszú, gyakran bizony na­gyon nehéz és fájdal­mas folyamat, nem kevés egyéni meg­próbáitatással. \\ kelik és élik meg. Az indulatokat szerintem főleg az gerjeszti, hogy hazámban 1918 óta egy­szer sem következett be olyan helyzet, amikor a választási cik­lus alatt demokratikus eszkö­zökkel lecserélték volna a kor­objektív tényeket ők sem kerül­hették ki. A rendszerváltásból, aztán a tulajdonosváltásból és a szerkezetváltásból eredő ezer­nyi gondot. Ma a cseh vállalatok mintegy negyven százaléka már talán talpon maradna az Euró­kozásait. Főleg akkor, amikor még tudatunkban ott lappang a helyettünk mindent megoldó ál­lam nosztalgikus képe, s amikor még nagyon sokan képtelenek műveltségben, szakképzettség­ben és főleg mentálisan alkal­mazkodni az újabb és újabb ki­hívásokhoz. Csehország esélyes arra is, hogy a a közép-európai orszá­gok közül az elsők között ke­rüljön be az Európai Unióba. Enyhíthet ez a tény a mostani gondokon? Több mindenben igen, de azért nehogy újabb álomba ringassuk magunkat. A legfejlettebb or­szágoknak is sok gondjuk lesz az egységes pénznem bevezetésé­vel, a munkanélküliség megol­dásával, a mostaninál is jobban el lesznek foglalva önmaguk ba­jaival. Európában a multinacio­nális, cégek és a pragmatikus gazdasági célok térhódítása sok­kal nehezebb lesz, hiszen erősek a nemzeti érdekek, átalakulhat, de nem sérülhet a nemzeti azo­nosságtudat. Ha ehhez hozzá­számítom a kis közép-európai nemzetek természetes önvédel­métjogos és indokolatlan aggá­lyait, akkor bizony egyértelmű, hogy rögös úton araszolunk ez­után is. Nyilván egymásra figyelve, egymást segítve. Egyáltalán létezik-e sajátos közép-euró­pai azonosságtudat? Mélységes meggyőződésem, hogy évszázadok óta létezik. Ezt a rendszerváltás után a politiku­sok akarták pátyolgatni, nem sok eredménnyel, ma próbál­koznak összehangolódni gazda­sági téren, ami nagyon fontos, de legalább ennyire lényeges az értelmiségiek szuverén elhatá­rozásból és felismerésből fakadó együttműködése. Miként lehetséges ez? Ahogy erre a Kalligram Kiadó egész Közép-Európában példát mutat. Egymással szembeni elő­ítéletek és sztereotípiák lerom­bolásával, elfeledett vagy mél­tatlanul mellőzött értékek fel­mutatásával, szellemi hidak épí­tésével, amelyek révén mind­annyian árnyaltabban látjuk kö­zös gondjainkat és közös teen­dőinket. A magyar és a cseh ér­telmiségiek élen járnak ebben az együttgondolkodásban. Ez a tény is igazolja azt a meggyőző­désemet, hogy évszázados rokon vonások és azonos törek­vések, értékrendek mutathatók ki közöttünk, amelyekre - ha si­kerül felmutatnunk ezeket - ma bízvást építhetünk. TA SR-HlR Pozsony. - Bár az alapszerző­dés jó alapot adott a mindenna­pi problémák orvoslásához, mind a mai napig nem működ­nek a teljesítés ellenőrző me­chanizmusai - nyilatkozta a szlovák sajtóirodának Boros Je­nő pozsonyi magyar nagykövet. Boros a közös problémák közül a kisebbségi kérdést tartja a legkényesebbnek, mert a ma­gyar kisebbség korábban, Csehszlovákiában is élvezett jo­gait folyamatosan kurtítják, a napokban ezt leginkább az egynyelvű bizonyítványok ki­adása igazolja. - A magyar ki­sebbség képviselői azzal a ké­réssel fordultak hozzánk, hogy részt szeretnének venni a ki­sebbségekkel foglalkozó közös bizottság munkájában, azon­ban ebben aligha tud meg­egyezni Pozsony és Budapest ­vélte Boros, majd rámutatott, hogy a kapcsolatok hiánya leg­inkább az iskolaügy és a kultú­A kapcsolatok hiánya leginkább az iskolaügy terén érezhető. ra terén érezhető, és szükség volna az idevágó államközi szerződések felújítására. A nagykövet örvendetesnek tartja, hogy Magyarország sze­repel azon államok sorában, amelyek az USA támogatását élvezik a NATO-bővítés tekin­tetében, viszont még boldo­gabb lenne, ha Szlovákia is a bővítés első körében csatlakoz­na e szervezethez. Leszögezte, hogy Magyaror­szág igyekszik segíteni szom­szédai integrációs törekvéseit, s hogy az integráció nem rontja majd a szlovák-magyar kapcso­latokat abban az esetben sem, ha Szlovákia kimarad a NATO­bővítés első köréből. Reméli vi­szont, hogy valamennyi társult állam meghívót kap az EU­bővítésről szóló tárgyalásokra, ugyanakkor nem zárta ki az EU­tagállamok és más országok közti gazdasági együttműködés lehetőségét sem. - Vladimír Mečiar kormányfő már jó néhányszor hangoztatta a szlovák-magyar történelmi Harminc kilométerrel rövidebb a közös határ Végleges a határ Folyik a lešťi baleset kivizsgálása Túl sok az akta Pozsony. Rudolf Slánský pozso­nyi cseh nagykövet és Juraj Migaš, a szlovák külügyminisz­térium tisztségviselője tegnap aláírta és kicserélte a cseh, illet­ve a szlovák parlament által rati­fikált, az 1996 januárjában alá­írt határmódosításról szóló egyezményeket. A cseh-szlovák határt tizen­nyolc helyszínen módosította kisebb-nagyobb mértékben a szerződés, a korábbi 285 kilo­méter helyett 251,8 kilométer hosszú lesz a közös határ. Csehország és Szlovákia össze­sen 452 hektárnyi területet cse­rélt ki. (ČTK) Zólyom. Még mindig folyik a lešťi katonai gyakorlótéren már­cius 12-én történt baleset kivizs­gálása. Az említett napon mutatták be a francia hadsereg képviselőinek a Božena nevet viselő taposóak­na-szedő berendezés működé­sét, és a gyakorlat után mulasz­tás miatt két áldozatot követelő baleset történt. Június elején a zólyomi kerületi ügyész a bal­eset „hosszadalmas dokumentá­lása" okán elvette az ügyet a vizsgálatot vezető nyomozótól. Várhatóan két személy ellen emelnek vádat, egyikük hivatá­sos katonatiszt. (TA SR) RÖVIDEN A takarékpénztár kedvezménye Pozsony. A Szlovák Takarékpénztár úgy döntött, az év végéig ingyenesen nevesíti kliensei betétkönyveit. A betétesek védel­méről hozott törvény előzőleg arra kötelezte, hogy a betétes kérésére egy évig saját költségén nevesítse az anonim betéte­ket. Az egy év letelt, ám a takarékpénztár továbbra is megadja ezt a kedvezményt ügyfeleinek. (TA SR) Mečiar Amszterdamba utazik Pozsony. Ma délután a holland fővárosba utazik a szlovák kormányfő, hogy részt vegyen az Európai Unió és a társult or­szágok csúcstalálkozóján. A társult államok Amszterdamban tájékoztatást kapnak az EU kormányközi konferenciáján szü­letett döntésekről. (TA SR) Napirenden a pozsonyi metró Pozsony. A szlovák főváros képviselő-testületének mai ülésén a legfontosabb téma a Metro Bratislava Rt. létrehozása lesz ­tájékoztatott tegnap Peter Kresánek főpolgármester. (TA SR) Kassa-Óváros radikális lépése Kassa. Az óvárosi képviselő-testület tegnap jóváhagyta Süli János polgármester javaslatát, hogy lépjenek ki a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásából. A radikális lépés fő oka, hogy a társulás elnöke, Michal Sýkora a májusi népszavazással kap­csolatban arra szólította fel a tagokat: ne legyenek részesei a kérdések számáról folyó vitának. Süli elmondta: mivel felhí­vására, hogy mondjon le, Sýkora nem reagált, kénytelen volt előterjeszteni ezt a javaslatot. (TA SR) Alkotmánysértők a nyelvtörvény egyes részei? Július 16-án kiderül TA SR-HlR Kassa. Marianna Mochnáčová alkotmánybírósági szóvivő teg­nap bejelentette, hogy a taláros testület plénuma július tizen­hatodikán ismerteti határozatát a nyelvtörvény alkotmányos voltát kérdező, parlamenti kép­viselők által benyújtott bead­vánnyal kapcsolatban. Moch­náčová néhány parlamenti kép­viselő felszólalására reagált nyi­latkozatával, ugyanis az egy­nyelvű bizonyítványok kiadásá­val kapcsolatban gyakran hang­zott el a napokban, hogy a nyelvtörvény alkotmánysértő részeivel az alkotmánybíróság foglalkozik. Az állam és az egyház viszonyáról A püspöki kar a kormányfőnél A szlovákokat és a magyarokat összekötő, szimbolikus jelentőséggel is bíró híd épülhetne Párkánynál Boros a szlovák-magyar kapcsolatokról megbékélés fontosságát, és Ma­gyarország erre pozitívan rea­gált. A történelmi megbékélés alapköve lehetne például a Pár­kány és Esztergom közötti Du­na-híd újjáépítése is. Szimboli­kus, szlovákokat és magyarokat összekötő híd épülhetne Pár­kánynál - hangsúlyozta Boros Jenő. A nagykövet a magyarorszá­gi kisebbségek parlamenti kép­viseletének hiányát egyrészt abban látja, hogy a kisebbségek eddig nem léptek választási koalícióra, másrészt abban, hogy ez idáig nem sikerült meg­fogalmazni azt a jogszabályt sem, amely biztosítaná a ki­sebbségeknek, hogy képviselő­ket delegálhassanak az Ország­gyűlésbe. TA SR-HlR Pozsony. Vladimír Mečiar kor­mányfő tegnap a püspöki kar tagjaival tárgyalt az állam és az egyház viszonyáról. A közel két­órás megbeszélést követően Ján Chryzostom Korec bíboros fon­tosnak tartotta elmondani, hogy ez volt az első találkozó, ame­lyen a teljes püspöki kar részt vett. - Az egyházak, az egyházi iskolák, illetve a karitatív tevé­kenység állami támogatását ele­meztük, és szóba került a katoli­kus egyetem létrehozása is ­mondta Korec. A kormány Nagyszombatban akaija létre­hozni a Cirill és Metód Egyete­met, az egyházak álláspontja némiképp eltér ettől az elképze­léstől. A tegnapi találkozót to­vábbiak követik majd, melyeken az érintett tárcák vezetői, példá­ul az oktatási és a kulturális mi­niszter is részt vesznek Pavol Pánis kulturális államtitkár köz­lése szerint a kormány már elké­szítette azt a javaslatot, amely a lelkészek bérét rendezi. Az ipolysági gimnáziumba még lehet jelentkezni Hiba volt engedni Slotának ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Bugár Béla szerint rossz előjel a Mečiar-féle kerekasztal előtt, hogy a kor­mánykoalíció képviselői a parla­mentben ismét sorra elutasítot­ták az ellenzék demokratizációs javaslatait, tehát azoknak az ajánlásoknak a megvalósítását, melyeket az EU és a szlovák par­lament közös bizottsága is elfo­gadott. Az MKDM elnöke kifej­tette: az egyeztetésnek csak ak­kor van értelme, ha a találkozót Mečiar még a jövő héten folyta­tódó parlamenti ülés előtt össze­hívja. Ellenkező esetben a parla­menti szünet miatt már nem lesz idő a Nyugat által is követelt de­mokratizációs változások vég­hezvitelére. Ez esetben az MKDM fontolóra veszi, részt ve­gyen-e a kerekasztalon. Bugár szerint az ellenzék az államfő ál­tal összehívott kerekasztalon óriási kompromisszumkészséget tanúsított, ugyanakkor hibának tartja, hogy a szlovák ellenzék engedményt tett Ján Slotának, az SZNP elnökének, és kihagyta a közös nyilatkozatból „az euro­atlanti" csatlakozásra való törek­vést (a nyilatkozatban csak az EU-csatlakozás szerepel), továb­bá minden Slota által kifogásolt megfogalmazást. Bugár szerint a kormány gazdasági megszorító intézkedései is bizonyítják, hogy a Mečiar-kabinetnek rossz a gaz­dasági koncepciója. A nemzetiségi oktatásban kiala­kult helyzetről és egynyelvű bi­zonyítványok kiadása esetén a szülők holnapra tervezett tilta­kozásáról Szigeti László parla­menti képviselő tájékoztatta az újságírókat. Szigeti úgy értesült, hogy az ipolysági magyar gimná­ziumba még lehet jelentkezni, mivel itt a jövő tanévben két osz­tályt nyitnak. G. A. Somogyi Tibor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents