Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-04 / 127. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 4. KOMMENTÁR Hallgatag Gašparovič TÓTH MIHÁLY Már több évtizede, hogy világraszóló derültséget keltett, amikor az ÜSA Közel-Keleten járó külügyminisztere így kezdte üdvözlő beszédét Izrael fővárosának repülőterén: Tisztelt arab barátaim! A zsidóknak van humorérzékük. Tudták, hogy a békéltető körúton levő miniszter akkoriban naponként kéthárom térségbeli fővárosban is megfordult. Nem lett botrány az ügyből. Pénteken Pozsonyba érkezett Szeleznyov, az orosz parlament elnöke. Mindenki, aki ismeri az elmúlt fél évszázad történelmét, legfeljebb elmosolyodott volna, ha a moszkvai fő törvényhozó „drága elvtársaimnak" szólítja a köszöntésére megjelent Gašparovič házelnököt és kíséretét. Elvégre még csak alig több mint fél évtizede omlott össze az SZU. Gennagyij Szeleznyov olyan „nyelvbotlásokat" követett el itttartózkodásának napjaiban, amelyek hallatán a legtöbbünknek, akiknek még emlékezetében élnek az elmúlt évtizedek, egyáltalán nem volt nevethetnéke. Talán még Mečiar is csóválta a fejét, amikor senki se látta, gondolván: ennyire nyíltan talán mégsem kellett volna... Az orosz politikus kapásból megválaszolta azokat a kérdéseket, amelyek értelmezésén immár több mint egy hete töri a fejét több millió szlovákiai. Kijelentette, a népszavazás lebonyolításának módjánál tökéletesebbet el sem lehet képzelni. „Az ország lakosságának 90 százaléka lábbal szavazott a NATO-tagság ellen". A Slota-párt által kezdeményezett semlegességre is áldását adta, és sajnálattal állapította meg, hogy Szlovákia NATO-tagsága esetén Oroszországnak egyedül kellene viselnie a Varsói Szerződés egész terhét. Nem tudom, a diplomáciai nagykönyv mit ír elő az olyan esetekre, amikor egy idegen ország vezető politikusa ismételten beavatkozik a vendéglátók belügyeibe. És úgy avatkozik bele, hogy az adott ország kormánya programjának egyik leglényegesebb pontját kérdőjelezi meg. Jelen esetben a miniszterelnöknek és csapatának azt az eltökélt szándékát, hogy az országot elvezeti a NATO-ba. Odáig sem Gašparovičnak, sem Mečiarnak nem kellett volna elmennie, hogy tárgyalás közben Szeleznyovra ráborítja az asztalt. Ez túl sok lett volna. Az azonban túl kevés, hogy egyikük sem kifogásolta egy szóval sem, hogy a vendég összetévesztette Szlovákiát Csecsenfölddel. Hallgatásuk mindennél sokatmondóbb volt. JEGYZET Ha-ha-ha FEKETE MARIAN Szlovákiában nincs gond, baj. Ez egy vidám ország. A kormány az ülések előtt amatőr kóruspróbákat tart, hogy bizonyítsa: Szlovákia vidámabb, mint a világ másfél száz országa, a saját útját járja a demokrácia, az államügyek értelmezése terén. A kormányhivatalban vidám és boldog Szlovákiáról szólt a gyermeknapi rendezvény is. A kormányfő danolászott az 1993. január elsején született gyerekekkel, akik egyidősek a szlovák államisággal. Táncolt velük, fényképeztette magát karján a gyerekekkel. És ahogy azt a tudósítótól megtudhattuk, a kormányfő még a gyermeknapon is nehéz munkát végzett, mert a fényképezés miatt több mint ezer kilót kellett a gyermeknap alkalmából felemelnie (ugyan ki emlékszik Mečiarnak arra a kijelentésére, hogy akkor szokott súlyzózni, sok ezer kilót emelni, amikor a dühét vezeti lel). Nem akarok ünneprontó lenni, de az jutott eszembe, hogy Gottwald, Lenin, Hitler és Sztálin is szerette, ha gyerekekkel fényképezik őt. Szlovákia felhőtlenül boldog és vidám - jelezte a gyermeknapon Mečiar arra a kérdésre adott válaszában is, hogy mikor volt a legengedetlenebb. 54 évesen - vihogta el magát a kormányfő. Mečiar alighanem az idén 54 éves. Az idén is felvetették: HA a demokratikus társadalom néhány alapvető kritériumátt nem teljesítjük, nem jutunk be a NATO-ba; HA a szinte azonos feltételeket nem teljesítjük, nem vesznek fel az ÉU-ba sem; HA a dolgok így folytatódnak, akkor Szlovákia nem exportálhat az EU-tagországokba olyan szigorú védővámok érvényesítése nélkül, amelyek a hazai termékeket eladhatatlanná teszik, s így egyes gyárak bezárását, a munkanélküliség növekedését, röviden: nyomort idéznek elő; HA... Szlovákia felhőtlen boldogságát bizonyítandó, a nép nevében eljáró kormány öszszeolvasta a sok „HA"-val kezdődő figyelmeztetést, és danolászva HA-HA-HAhotázik. Az állampolgár pedig, egyelőre, csak borsót hány a kormánypalotára vagy petíciókkal követeli joganak érvényesítését... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hirfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo - Hogy mennyi zűr volt tegnap Pozsonyban? Annyi pénzed még neked sincs, hogy mind elmeséljem telefonon. Inkább vágd magad kocsiba, gyere haza Bécsből, és elmeséljük... (Lehoczki Gyula karikatúrája) Mindig is követelni fogjuk alkotmányos jogaink tiszteletben tartását A demokrácia védőbástyái vagyunk Nem tudom, hogy vannak ezzel Önök, de én sokkal szívesebben veszek részt tanévnyitó vagy tanévzáró ünnepségen, mint tüntetésen. Rendes helyeken szülő, tanító és diák együtt örül annak, hogy végre itt a nyár, és vége az iskolának. A. NAGY LÁSZLÓ Igen., rendes helyeken! De itt nálunk? Nálunk a szülő méltán aggódik és retteg, hogy holnap milyen nyelven fogják tanítani gyermekét történelemre és földrajzra. És hogy ki fogja őket tanítani. Vajon azok, akikben megbízik, vagy idegenek és idegen nyelven? Rendes helyen a szülő év vége előtt azzal foglalkozik, hogy nyáron hova küldje nyaralni a gyereket. Rendes helyen. És nálunk? Nálunk meg azzal, vajon milyen nyelvű bizonyítványt hoz haza a gyermeke. Égynyelvűt vagy kétnyelvűt? Rendes országban az ország vezetői arra biztatják az ifjúságot, hogy tanuljanak tovább. És nálunk? Nálunk meg harminc százalékkal csökkentik a középiskolai osztályok számát, mert félnek a műveltség növekedésétől, és mert nem tudják megoldani a növekvő munkanélküliséget. Ennek alapján kérdem én: rendes ország ez? Nem, ez nem rendes ország! Rendes helyeken a pedagógus a tanév végén örül, mert megírja a bizonyítványt, kifújja magát, és örül a nyári szabadságnak. Nálunk? A pedagógus aggódik, mert nem tudja, milyen nyelven írja meg a bizonyítványt. Aggódik, mert nem tudja, hogy a gyerekek átveszik-e a bizonyítványt. Aggódik, mert nem tudja, hogy szeptembertől milyen OLVASÓI LEVELEK Egy dalra várok A május 28-i Új Szó első oldalán olvasom, hogy Krajči és Hamžík kivételével dalolt a kormány. Az aznap megjelent Vasárnap első oldalán azt olvasom: Dalolva masírozunk az oroszok karjaiba? Örömében, bánatában vagy szégyenében dalolt talán? Úgy gondolom, nem vagyok egyedül, sőt sokan vagyunk Szlovákiában, akik szívesen hallanának egy dalt a kormánytól. nyelven fog tanítani. És aggódik, mert nem tudja, szeptembertől fog-e tanítani. Rendes helyeken a pedagógus a tanév végén örül, mert jól végezte a munkáját, és a megérdemelt pihenés várja őt. Nálunk a magyar pedagógus az év végén aggódik és szorong, mert nem tudja, mi vár rá. Rendes helyeken, rendes országban tanév végén a szülők, a pedagógusok és a tanulók együtt ünnepelnek. Ünneplik a tanév végét. Nálunk? Nálunk a tanév végén a szülők, a pedagógusok és a tanulók együtt tüntetnek. Hát mondják: rendes hely ez? Rendes kormány ez? Nem rendes ország ez! Ez egy olyan ország, ahol a törA magyar pedagógus az év végén aggódik és szorong. vényeket a kormány, a miniszterek, az államtitkárok és az állami hivatalnokok sértik meg. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! És mindennek ellenére mégis arra biztatom önöket, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket és az alkotmányt! Tartsák tiszteletben úgy, ahogy azt eddig is tették. És követeljék meg ezt másoktól is! Követeljék ezt meg az iskolaügyi minisztertől, Slavkovskától. Követeljék meg ezt az államtitkártól, Nemčoktól és az összes többi minisztertől és állami hivatalnoktól. Dél-Szlovákia és a szlovákiai magyarok mindig is törvénytisztelők voltak. Ennek köszönhetően ma büszkén kijelenthetem, hogy a szlovákiai magyarok Szlovákiában a demokrácia bástyájává váltak. Demokratikus úton, demokratikus eszközökkel csatát nyertünk az alternatív oktatás ellen anyanyelvi oktatásunkért. Az a védelmi háló, amelyet egész közösségünk összefogásával létrehoztunk, és az a hetvenezer tiltakozó levél, amelyet Slavkovskának, Mečiarnak és Gašparovičnak küldtünk, meghátrálásra késztette a kormányt. Legyünk büszkék erre a győzelemre, és köszönjük magunknak! Kedves szülők, kedves pedagógusok és kedves gyerekek! Tudom, hogy egy rendes országban iskolaév végén mindenki örül. Sajnos, mi ebben az országban most nem örülhetünk. Ahhoz, hogy örülhessünk, először itt rendet kell csinálnunk. El kell küldeni vakációra a mostani iskolaügyi minisztert, a mostani miniszterelnököt, az egész kormányt és az egész parlamentet. És azután jöhetne az öröm. Sajnos, ezt most még nem lehet, csak jövőre, a választások után. ígérem önöknek, hogy a Magyar Polgári Párt ennek érdekében mindent meg fog tenni itt, délen, és északon meg nyugaton is. Ez csak akkor valósulhat meg, ha most sem hátrálunk meg. Most és mindig is követelni fogjuk jogainkat! Meglátják, ha jövőre helyesen fog választani ennek az országnak a népe, akkor az fog kiderülni, hogy Szlovákia is rendes ország. És akkor olyan ország lesz Szlovákia, ahol a magyar szülők, a magyar pedagógusok és a magyar tanulóifjúság is nyugodtan várhatja a vakációt, mert a legnagyobb gond az lesz, hogy hova menjen a gyerek nyaralni. A hétfő esti dunaszerdahelyi és somorjai nagygyűlésen elhangzott beszéd rövidített változata. Hogy melyik az a dal, amelyre várunk, s ha elhangzana, akkor meg is tapsolnánk? Elárulom: a Hattyúdal. Katona László Beretke Gyermekek fesztiválja Az Új Szó május 27-i számában már röviden tudósítottak rendezvényünkről, amely Kéménden zajlott a helyi sportpályán. Az 5. gyermek-folklórfesztiválról van szó, amelyet a Csemadok területi választmánya, a helyi szervezet és a helyi önkormányzat közösen rendezett. A több mint 300 szereplő és a majdnem ugyanennyi néző zsibongásától, valamint a kitűnő hangtechnikától volt hangos a sportpálya. A műsorban fellépett a kéméndi óvoda és iskola, a muzslai Kuklis Katalin, az érsekújvári alapiskola két csoportja, a szimői, a kürti és a besenyői citera- és tánccsoport, a szőgyéni, a nagykéri és párkányi Kisbojtár és a magyarorszáPRAVDA A lap interjút közöl Ján Drgonec alkotmánybíróval, akit a belügyminisztérium azzal vádol, hogy nyilatkozataival megsértette a népszavazás előtti kampánycsendet, a szavazócédulákat készítő nyomdában pedig személyesen próbálta arra kényszeríteni az alkalmazottakat, hogy négykérdéses szavazólapokat nyomjanak. Drgonec leszögezi: nem járt a nyomdában, az egész hazugság, és az az állítás sem állja meg a helyét, hogy megsértette a kampánycsendet, ugyanis alkotmánybíróként csak az alkotmánybíróság döntését magyarázta. Ha ezzel megsértette a kampánycsendet, ugyanúgy megsértette Gustáv Krajči belügyminiszter is, azzal a különbséggel, hogy neki egyáltalán nem állt jogában értelmezni az alkotmánybíróság döntését. - Ami a nyilatkozatot illeti, bírói esküm arra kötelez, hogy védjem az alkotmányosságot, az alkotmány és a törvények megtartását, és ezt is tettem - mondta Drgonec. NOVÝ ČAS A DSZM pozsony-ligetfalui alapszervezete nem hagyja anynyiban, hogy Vladimír Bajan, a városrész polgármestere és a Demokratikus Unió parlamenti képviselője a népszavazáskor nem küldte szét a szavazókörzetekbe a háromkérdéses lapokat. Az alapszervezet tagjai aláírásgyűjtő akciót szerveznek, amelynek alapján majd a polgármester leváltását akarják kezdeményezni. Bajan szerint már a napokban elkezdődik az ívekkel való házalás, az aktivisták minden lakásba becsöngetnek majd, de más is készül ellene. Értesülései szerint azzal akarják megvádolni, hogy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik. NZZ A Neue Zürcher Zeitung keddi beszámolója szerint Horn Gyula magyar miniszterelnök a budapesti Magyarország-2000 konferenciát használta fel arra, hogy meghatározza Magyarország helyzetét a világban. A svájci lap szerint Horn zárszavának - amelyben a Marshall-terv 50. évfordulóját emlegette - hangulata elárulta a keserűségét. „Magyarország és a térség nem számíthatott az ilyen támogatás megismétlődésére" - mondta. Az NZZ kitér Hornnak a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kijelentésére is. Horn határozottan utalt arra, hogy az anyaország nem tudja teljes mértékben felvállalni a szomszédos országok magyar kisebbségeinek problémáit, és hogy nekik saját országukban kell megoldást találniuk. A szerző szerint ez a tézis bármennyire helytálló is, a kisebbségek számos képviselőjének ellenkezését váltja ki, mert olyan képletet látnak benne, amelyet Budapest arra használ, hogy elzárkózzon a határon túli kérdések elől. gi Badacsony gyermekcsoport. Hogy honnan vette a tudósító a bényieket, bartiakat és udvardiakat (akiket ugyanolyan szeretettel vártunk), ellenben miért hagyta ki a nagykéri Margaréta tánccsoportot és Kuklis Katit, azt nem tudom. Azt hiszem, a közösen szervezett rendezvényjói sikerült. Ezt bizonyítja a kétéves kis unokám, aki még másnap és harmadnap is csak azt hajtogatta: „Papa, gyejünk a pályára!" Ondró Ernő Kéménd