Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-20 / 141. szám, péntek

6 ALAPÍTVÁNYOK ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 20. Mi micsoda? Az alapítványok körüli viharos események következtében több új fogalommal is találkozhatunk. Az alábbiakban a köztük lévő különbségekkel foglalkozunk - egy, a harmadik szektor számára frissen kiadott tájékoztató anyag alapján. Alapítványok Ez bizonyos cél érdekében társított vagyont jelent. Ezt alkothatják tárgyak, pénzeszközök, értékpapírok, illetve bármilyen más, pénzben is kifejezhető értékek. A törvény szerint az induló legalább 10 ezer koronás alaptőkét fél éven belül 100 ezer koronára kell kiegészíteni és a későbbiekben sem csökkenhet a jelzett összeg alá. A vagyont az alapszabályban rögzített közhasznú célra kell felhasználni, nem szolgálhat magáncélokra. A bejegyzést a belügyminisztérium végzi. A törvény szabályozza az alapítványok szerveinek felállítását és azok egymás közti viszonyát. Ezenkívül megszabja, hogy éves kiadásaik legfeljebb 15 százalékát használhatják csak fel a szervezet működtetésére. Az alapítványok kötelesek bejelenteni a beérkező adományok eredetét és tevékenységükről éves jelentést dolgoznak ki. Nem befektetési célú alapok Ezek a kitűzött cél elérése érdekében kifejezetten pénzeszközöket gyűjthetnek. Közhasznúnak elsősorban a szellemi értékek, emberi jogok, környezetvédelem, természeti és kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, illetve egészségügyi és szociális célok számítanak. Ezenkívül ily módon konkrét akciók, például humanitárius segélyek, kórházi eszközvásárlások, műemlék-felújítások is bonyolíthatóak. A szakértők szerint ezek az alapok általában a konkrét, rövidtávú célok megvalósítása érdekében jönnek majd létre és vagyonukat e során teljes mértékben felhasználják. A minimális alaptőke 2000 korona, a bejegyzést pedig a járási hivatalok végzik. A törvény itt is szabályozza az alap szerveit, azok viszonyát és érvényes a kezelésre fordítható 15 százalékos megkötés is. Az alapok kötelesek bejelenteni a beérkező adományok eredetét és tevékenységükről éves jelentést kell kidolgozniuk. Polgári társulások Ezeket a polgárok saját igényeik kielégítése céljából hozzák létre. Nem kizárt a közhasznú cél sem, de a megoldás lényege, hogy a társulás elsősorban saját tagjai számára nyújt szolgáltatásokat. Lényeges az is hogy nem folytathatnak hagyományos értelemben vett vállalkozói tevékenységet. Bejegyzésüket a belügyminisztérium végzi, kötelező alaptőke nincs. A törvény nem tartalmaz semmiféle szervezeti megkötést, a vagyon kezelését sem szabályozza, nincs szükség a források bejelentésére és éves jelentést sem kell kidolgozni. Közhasznú nonprofit szervezetek Ezekkel kapcsolatban még nincs törvény, csak a kormány legiszlatív tanácsa elő beterjesztett javaslat ismert. A nonprofit szervezetek közhasznú tevékenységekkel foglalkoznak majd. Az is megtörténhet, hogy a törvény végül a közhasznú szolgáltatások megfogalmazást tartalmazza majd, ez az előbbihez képest komoly korlátozást jelentene. Közhasznú szolgáltatást a törvény előre bejelentett feltételekkel és mindenki számára egyformán hozzáférhető szolgáltatásként határozná meg. A nonprofit szervezeteket jogi személyekként a cégbíróságok jegyeznék be, kötelező alaptőkéről egyelőre nincs szó a javaslatban. Hasonló a helyzet a kezelésre fordítható összeggel. Az alapítványok kötelesek bejelenteni a beérkező adományok eredetét és tevékenységükről éves jelentést kell kidolgozniuk. Kis alapítványok Az új törvény előírásainak betartása elsősorban a kisebb alapítványok számára okoz gondot. Ezért is érdeklődtünk néhányuknál, hogy miként képzelik el a további sorsukat. A Simonyi Alapítványt a hasonló nevű Rimaszombati járásbeli községben 1991-ben hozták létre, elsősorban a hazai magyar oktatásügy támogatására. Ádám Zita kuratóriumi elnöktől megtudtuk, hogy eddig nem írtak ki pályázatokat. Az alapszabályuk ugyanis kimondja, hogy csak egymillió korona feletti összeg után kezdik meg a tevékenységüket. Ez tavaly őszre gyűlt össze, addigra viszont már nyilvánvalóvá vált, hogy át kell majd alakulniuk. A jelenlegi elképzelések szerint a továbbiakban is alapítványként működnek majd, a döntést hamarosan a kuratórium hozza meg. Sőt felajánlották, hogy ők lesznek egy általános, szlovákiai magyar közalapítvány, de Ádám Zita szerint erre eddig kevesen regáltak. A somorjai Lingua Alapítvány a hasonló nevű nyelviskola mellett működik. Czére Gyöngyi, a nyelviskola vezetője szerint egyrészt a tehetséges, de rosszabb anyagi körülmények között élő gyermekek nyelvoktatását támogatják. A Katedra című lappal közösen országos angol és német levelező versenyt szerveznek, amelyre általában Pozsonytól Tornaijáig érkeznek megoldások. A legjobbak pedig már két éve Somorján mérik össze a tudásukat. Mivel azonban nincs meg a kellő alaptőkéjük, kénytelenek felszámolni az alapítványt. A nyelvi versenyt azonban tovább szeretnék folytatni. Ugyancsak Somorján, a magyar gimnázium mellett működik a Pro Ratio Alapítvány. Csáder Alfréd kuratóriumi tag szerint ennek fő célja a tantervben közvetlenül nem szereplő, de a képzéshez fontos tevékenységek támogatása. Így például bevezették az iskolába az Internetet, most azon dolgoznak, hogy ez egyszerre több számítógépről is elérhető legyen. A megoldás részeként a magyar alapiskolát is rákötnék a világhálózatra. A diákok számára pályázatot írtak ki a város home pagejének megszerkesztésére. A határidő hamarosan letelik és több csoport is vetélkedik az elsőségért. Az alapítvány a támogatásokat a várostól, a környékbeli önkormányzatoktól, vállalkozóktól és magánszemélyektől szerzi, most azon igyekszik, hogy a gimnáziumban végzett mind a kétezer diákot megszólítsa. A jövőt illetően még nem döntöttek, a kuratórium a lehetőségeket számba véve határoz majd. (-tl-) A kormánypártok saját vállalásukat sem teljesítették Az alapítványok ellen kemény hadjárat folyik Az elmúlt néhány év során az alapítványok nagyon hamar elfoglalták azt a helyüket a hazai társadalomban, amelyet a világ többi táján már évtizedek óta betöltenek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Szinte természetessé vált, hogy ha valakik egy általuk fontosnak ítélt tevékenységekre az államtól vagy más illetékestől nem képeseket forrásokat biztosítani, akkor ilyen formában igyekeznek megteremteni a lehetőségeket. Alapítványokkal az élet minden területén találkozhattunk, az oktatásban, a kultúrában, a környezetvédelemben, a szociális problémák kezelésénél, az egészségügyben. Ezért is keltett nagy feltűnést, amikor 1995 közepén az igazságügyi minisztérium kirukkolt az alapítványokról szóló törvény tervezetével. A javaslat váratlanul érkezett, hiszen ilyen jogszabályt a kormány legiszlatív terve egyáltalán nem tartalmazott. De ennél is sokkal rosszabb volt a tartalma, amely láttán azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a Mečiar-kormány újabb olyan hazai szektor ellen indított támadást, amelyet az egyébként alkalmazott módszereivel nem képes befolyása alá vonni. Erre egyébként a javaslat megjelenését megelőző alapítványellenes médiakampány is utalt. Az elhatározás olyan nagy volt, hogy még a példátlanul erős nemzetközi tiltakozás sem volt képes meghátrálásra kényszeríteni a kormánykoalíciós parlamenti többséget. Annyira azért megerőltették magukat, hogy a nyilvánvalóan likvidálási célzatú törvény elfogadása után jóváhagytak egy parlamenti határozatot, amely értelmében a kormány kötelezték két új jogszabály beterjesztésére. Az egyik a szociális szolgáltatásokat és közhasznú tevékenységet folytató non-profit (nem nyereségorientált) szervezetek, a másik pedig nem befektetési célú alapok létrehozását engedélyezi. Ezek például újra lehetővé tennék azon fajta helyi segélyakciók megszervezését, amelyek ma leggyakrabA minisztérium váratlanul állt elő a javaslattal. ban alapítványi formában történnek, de az új alapítványi törvény gyakorlatilag teljesen felszámol. A határozat szerint ezeknek már 1996. október 1-jei hatállyal életbe kellett volna lépniük, de erre nem került sor. A nem befektetési célú alapokról szóló törvényt végül a parlament 1997. május 15-én hagyta jóvá, a nonprofit szervezetekről szóló törvény sorsa viszont mindmáig ismeretlen. Ez a helyzet azonban komoly nehézségeket okoz a létező alapítványok további sorsával kapcsolatos döntések során. A törvény értelmében ugyanis idén augusztus 31-ig az alapítványoknak vagy át kell alakulniuk az új törvény szerint, vagy pedig automatikusan megszűnnek. Az elmúlt hetek eseményei alapján valószínű, hogy a kormány adminisztratív úton is mindent megtesz azért, hogy minél több esetben a második változatra kerüljön sor. Az augusztusi határidő - tekintetbe véve a nyári időszak nehézkes ügyintézését is szinte lejárt, a kormány pedig nem volt képes előkészíteni az általa ígért új jogszabályokat, mégsem hajlandó a határidő módosítására. A nem befektetési célú alapokról szóló parlamenti vitában a parlamenti bizottságok nagy része bele is egyezett abba, hogy az augusztus végi határidőt december 31-re halászszák. A parlament ülésén azonban a kormánykoalíció képviselői - sok esetben a bizottsági szavazásukkal szöges ellentétben elutasították a határidőmódosítást. Ennek megfelelően amenynyiben az alapítvány nem képes megfelelni a szigorított előírásoknak, de viszont megszűnni sem szeretne, akkor átalakulhat polgári társulássá, illetve nem befektetési célú alappá. Erre az utóbbival kapcsolatos ügyintézésre viszont a nagy késéssel elfogadott törvényre mindössze néhány hete marad (az is a szabadságos időszakban). A leginkább faramuci helyzet azonban a nonprofit szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban alakult ki. Ha a parlament június végi ülése nem dönt erről, akkor már csak szeptemberben keríthet rá sort, vagyis az újraregisztáció határideje után. Ilyen esetben azonban a kormány mégiscsak Saját korábbi szavazatukat is megtagadták. kénytelen lenne kitolni a határidőt. Ebben a pillanatban az látszik a legvalószínűbbnek, hogy a kormány kihasználja erre vonatkozó kompetenciáit és az ügy társadalmi horderejére kérve azt kéri majd a parlamenttől, hogy tegyen kivétel és egy füst alatt intézze el az első, a második és a harmadik olvasatot egyaránt. Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a kormány az új alapítványi törvény elfogadása óta mindent megtesz azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben felszámolja ezt a szférát. Ennek a legnagyobb tragédiája, hogy a Mečiar-Slota-Lupták trió által a leginkább gyűlölt, Nyugatról dotált alapítványok megtalálják a céljaiknak leginkább megfelelő új működési formát, az elmúlt három év elkeseredett alapítványellenes küzdelme így elsősorban a kis helyi szervezeteket, az iskolákat, kórházakat, kulturális intézményeket, beteg gyermekeket, a rászorultakat stb. segítő kezdeményezéseket likvidálja. Mindenki jelentkezhet, aki kutatással foglalkozik Már megalakult a Fórum Institute TUBA LAJOS A Fórum Alapítvány hazai viszonylatban az egyik legnagyobb programot valósította meg azzal, hogy felvállalta a Skabela-Bóna-féle szlovák nyelvoktatási módszer finanszírozását és menedzselését. A ma már több mint 200 iskolában használt módszer komoly rangot ad az alapítványnak. Tóth Károlyt, az alapítvány igazgatóját arról kérdeztük, hogy mi lesz a módszer, illetve az alapítvány sorsa a jövőben: Az alapítványi törvény hatályba lépésével nemcsak a nyelvoktatási programunk, hanem a Fórum Alapítvány egyéb programjai, tevékenysége is veszélybe került. Lehet, hogy kevesen tudják, de a tankönyvkiadás mellett sok egyéb kérdéssel is foglalkozunk. Ezek közül két kutatási programunk emelkedik ki. Az Oral History (elbeszélt történelem) módszerével megpróbáljuk az 1989-1992 közötti esewv Számunkra elsősorban az a fontos, hogy a programjaink > > tovább fussanak. ^ ményeket rögzíteni. Ebből az időszakból csak nagyon kevés írásos dokumentum maradt fenn, így elég nehéz reális képet alkotni azokról a társadalmi folyamatokról, elképzelésekről, amelyek gyakorlatilag az egész kisebbségi intézményi rendszert átalakították. Pozsonyban és vidéken egyaránt mintegy 150200 személyiséggel készítünk terjedelmes mélyinterjúkat, ezeket leírjuk és számítógépen rögzítjük. Számítógépre rögzítjük a magánszemélyeknél fellelhető egyedi dokumentumokat is, hogy azok megmaradjanak az utókor számára. Az egész anyagot a Bibliotheca Hungaricában, illetve az Országos Széchenyi Könyvtárban szeretnénk elhelyezni, hogy hozzáférhető legyen a kutatók számára. A másik programunk gazdasági jellegű. Ugyanennek az időszaknak a gazdasági átalakulását kutatjuk. Milyen hatása volt a reprivatizációnak, privatizációnak az egyes községek társadalmi életére. Külön kutatjuk a szlovák-magyar vegyesvállalatok helyzetét. Mindezeken túl van egy multikulturális projektumunk, amely jelen pillanatban szünetel, mert nem sikerült anyagi eszközöket biztosítani a folytatásához. Ezenkívül az alapítvány évente három-négy konferenciát szervez, elsősorban gazdasági témakörökben. Ezek megvalósítását az teszi lehetővé, hogy Magyarországon kívül széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezünk Szlovákiában, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. Mindezeket együttesen kellett mérlegelni akkor, amikor az alapítvány sorsáról gondolkodtunk. Milyen döntést hoztak? Még a múlt év végén a Fórum Alapítvány és a Katedra Alapítvány közösen létrehozott egy társadalomtudományi intézetet Dunaszerdahelyen. Ennek fő profilja a jelenkutatás (gazdaságkutatás, szociológia stb.), illetve az oktatásügy területén a kísérleti jellegű programok és módszerek kipróbálása. A Fórum Alapítvány kuratóriuma néhány nappal ezelőtt döntött arról, hogyaz alapítvány eddigi programjait átviszi ehhez az intézethez. Az intézet neve a jövőben Fórum Institute lesz, ami kifejezi, hogy a Fórum Alapítvány tevékenységének is a folytatója. Számunkra nem az alapítvány léte az elsődleges, hanem a programjaink jövője. Tehát az alapítvány megszűnik? Igen. A kuratóriumnak az volt a véleménye, hogy az alapítványi törvény keretei sértik a civil kezdeményezések önállóságát, ezért kísérletet sem teszünk az alapítvány újrabejegyzésére. De hangsúlyozom, ez nem jelenti azt, hogy az a tevékenység, amelyet az elmúlt években kifejtettünk, megszűnne. Épp ellenkezőleg, az új intézeti keretben talán még hatékonyabbá és igényesebbé tehető. Mindez konkréten milyen változásokkal jár? Mint már említettem, az intézet elsősorban jelenkutatással foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy főleg gazdasági kutatásokat és szociológiai felméréseket végez majd. Szeretnénk aktívan részt venni a törvényelőkészítési munka szakmai hátterének megteremtésében, illetve hatástanulmányokat végezni az egyes elfogadott törvények hatásairól. A szakmai kísérleti munka részeként folytatjuk a SkabelaBóna-féle nyelvoktatási programot, de más tankönyvek, segédeszközök, módszertani anyagok kidolgozásában is gondolkodunk. Az intézet nyitott minvw A hazai ** intézmények elhelyezhetik itt archív anyagaikat. // denki előtt, elsősorban azon alapítványok előtt, amelyeknek hasonló kutatási programjaik vannak és fennáll a veszély, hogy a belügyminisztérium nem regisztrálja be őket vagy nincs meg a szükséges alaptőkéjük. Az elmúlt hetekben már született egy ilyen megegyezés. Úgy néz ki, hogy a somorjai székhelyű Bibliotheca Hungarica teljes egészében az intézethez kerül. Természetesen Somorján marad, megtartva a nevét és legteljesebb önállóságát. Intézetünk azt vállalta, hogy a könyvtárban műszaki fejlesztést hajt végre, rendszerezi az ott fellelhető anyagokat, lehetőséget teremtve a kutatásukra. Ezt az alkalmat is szeretném felhasználni arra, hogy felhívjam a szlovákiai magyar intézmények figyelmét, hogy a könyvtárban elhelyezhetik archív anyagaikat. Ugyanúgy felkérném a szlovákiai könyvkiadókat és nyomdákat, hogy megőrzésre küldjenek példányokat a kiadványaikból.