Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-12 / 134. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 12. KOMMENTÁR Meddig jogállam? TÓTH MIHÁLY Teljes állami önállósulásunk egyik rosszízű mellékterméke, hogy az országban több olyan ellenzéki párt is van, amely Mečiart bírálva fölöttébb óvakodik így feltenni a kérdést: Jogállam-e még Szlovákia? Pedig e kérdés megválaszolása nélkül nem lehet megteremteni a hatékony ellenzéki egységet. Pillanatnyilag addig jutott el az oppozíció ennek kovácsolásában, hogy a koalíción kívüli parlamenti pártok közül egyiknek a vezetői sem-hajlandók leülni Mečiar kerekasztalához. Ez is valami, de majdnem semmi. Nincs kizárva, hogy egy hét múlva a kormány elnöke enged a DBP és a KDM követelésének, kész lesz látszólag kézzelfogható napirendi pontokat kijelölni a tárgyalásokra. Es altkor mi van? - mondják egyre többen azok közül, akik „belső használatra" már eldöntötték, hogy jogállam-e még az a Szlovákia, amelyben Mečiar, Krajči, Slota és Ľupták gyakorolja a hatalmat. Nem vagyok híve az amerikai demokrácia szolgai utánzásának. Viszont a jogállam értelmezésében követnünk kellene a jenkiket. Még sokan emlékezünk arra a botrányra, amelynek kirobbanása után Nixon elnök távozni kényszerült. Sok évvel később történészek megállapították: Nixon az USA kimagasló elnökei közé tartozott. Hát akkor miért nem találták meg a módját, hogy „megússza" az ügyet? A választ egy amerikai alkotmányjogász adta meg: Ha „megússza", akkor az USA többé nem lett volna jogállam, mert e minősítés csak addig helytálló, amíg egyszer megtörténik, hogy bárki, a köztársasági elnök vagy egy farmer Texasból törvénysértést követ el, az kiderül, és a vétkest nem vonják felelősségre. Sok olyan ügye volt a Mečiar-kormánynak, amely a törvényesség és a törvénysértés határán mozgott. De a népszavazás meghiúsítása már alkotmánysértés, az elképzelhető legdurvábbak közül, és fölöttébb mérsékelten fogalmaznak az ellenzéki politikusok, amikor ennek helyrehozására Krajči belügyminiszter lemondását követelik. Mélyebbre kellene ásni, megtudni, hogy ki mozgatta a belügyminisztert. Amíg az öszszes ellenzéki párt meg nem egyezik abban, hogy ez az ország a népszavazás meghiúsítása óta már nem jogállam, addig fennáll annak a veszélye, hogy az oppozícióban akad párt, amelynek vezetői nemzetmentő buzgalomtól ihletve készek szalonképesnek minősíteni a miniszterelnököt. JEGYZET Múmia és referendum POLÁK LÁSZLÓ Ugy tűnik, a nagy szláv testvéréknél is hamarosan népszavazás lesz. Hiába na, járhat elöl jó példával a kicsike is. Mármint a kicsike Szlovákia, amely létezése alatt bőséges tapasztalatokat szerzett referendumokból. Jelcin jött az ötlettel: meg kell kérdezni az orosz népet, eltemessék-e Lenint, akinek múmiája Moszkva egyik látványossága. Az én életemből valahogy kimaradt a világproletariátus vezérének bebalzsamozott teteme. Csak elbeszélésből tudom, hogy milyen. Olyan, mintha élne. S most folyik a vita, eltemessék-e, vagy maradjon kiállítva, akár a Tutenkámen. Irigylem az oroszok problémáit. Mert ugye, mi itt olyan unalmas dolgokról próbálgattunk népszavazni, hogy NATO meg közvetlen elnökválasztás, hiszen egyelőre még nincs bebalzsamozott vezérünk. Igaz, NATO-nk sem lesz, és az elnököt sem fogjuk közvetlenül választani. De nyugi, ami késik, nem múlik. Nem biztos, hogy a NATO végleg kilépett belőlünk, és majd az elnököt is összehozzuk valahogy. Ha meg nem, akkor is ígérkezik egy jó megoldás. Ha nem kellünk a Nyugatnak, majd kellünk a Keletnek, mondta Vlagyimir. Nem a mumifikált! Ha majd a Morva folyó lesz a két világ határa, s ha létrejön a nagy szláv birodalom, akkor minden egy csapásra megoldódik. Már körvonalazódik az új Szajuz, ami ugyan nem lesz szovjet, csak valami hasonló. Ne tessék nekem azt mondani, hogy amit itt öszszehordok, az zagyva politikai vízió. Higgyék el, mindez reális, még akkor is, ha most úgy tűnhet, téma híján csak hülyülök. Ha összejön a dolog, akkor már talán mi is részt vehetünk a Lenin-hulla eltemetéséről kiírt népszavazáson. Én már most tudom, hogy nem-mel fogok szavazni, mert mint mondtam, még nem láttam. Persze ha Jelcinék bevesznek bennünket is az új szajuzba, akkor biztos, hogy a népszavazás megszervezését rábízzák egy tapasztalt referendumszakértőre, nevezetesen Gustáv Krajčíra. Akkor tuti, hogy látni fogom még Lenint. lil WMvxmmm!* bWMM Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. isternet.sk/ujszo A kormányfő a belügyminiszteréhez: - Karattyolhatnak ma a parlamentben az ellenzékiek, amit akarnak, amíg rám hallgatsz, nem fogsz megbukni! (Szűcs Béla karikatúrája) NOVÝ ČAS A Vranov nad Topľou-i járásban fekvő Dlhá Klčová községben él Zuzana Stašková, akit kincsként rejtegetnek az orvosok. Vére olyannyira különleges, hogy már külföldi klinikák is felkérték véradásra. Stašková vérében olyan ritka ellenanyag található, melyből különleges gammaglobulin-készítmény állítható elő; az orvosok szerint a vére már legalább tizenhétezer gyermek életét mentette meg. A hatvanéves asszony 1971-ben adott először vért, most már túl van a háromszázadikon is. Minden hétfőn felkeresi a rendelőintézetet. Eleinte még fogadott el pénzt, ám elmondása szerint miután látta a beteg gyerekeket és életükért remegő szüleiket, már csakis ingyen ad vért. Gyémántplakettel tüntették ki, és a tömegközlekedési járműveken - beleértve a hajót és a repülőgépet is - ingyen utazhat. Azonban az ő élete sem volt felhőtlen, három gyermekét temette el: paradox módon az a vér, amely ezrek életét mentette meg, a saját gyermekeinek ártott. Az 1997. június 9-én életbe lépett törvény több változtatást is tartalmaz az eddigiekkel szemben A magyarországi kárpótlás új lehetőségekkel szolgál Az 1992. évi XXXII. sz., az életüktől és szabadságjoguktól jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényt módosítja a magyar Országgyűlés az 1997. évi XXIX. sz. tövénnyel. A törvény 1997. június 9-én lépett hatályba. Az eddigi törvény rendelkezéseivel szemben a következő változások és lehetőségek léptek érvénybe: ÁSVÁNYI LÁSZLÓ 1. Egyösszegű kárpótlás jár az élet elvesztéséért azon esetekben, amikor - a sérelmet szenvedett a magyar hatóságok politikai indíttatású önkénye miatt vesztette életét; - a sérelmet szenvedettet faji, vallási vagy politikai okból deportálták, és ott meghalt; - a szovjet szervek által kényszermunkára hurcolt személy ott vesztette életét, és eddig az esete nem volt kárpótolva. Kárpótlás az élő özvegynek, élő gyermeknek, élő örökösnek jár, megosztva a jogos személyek között. Ha ezek nem élnek, az élő testvér(ek) a kárpótlás őszszegének felére jogosult(ak). Az egyösszegű kárpótlás összegéről külön törvény rendelkezik majd. 2. Kárpótlás jár azon személyeknek, akik a II. világháború alatt (1941. június 27. - 1945. május 9.) faji, vallási vagy politikai okból teljesítettek munkaszolgálatot. Eddig a kárpótlás feltétele volt a munkaszolgálat „közvetlen harcoló alakulatnál". Több esetben az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal újra elbírálja a felfüggesztett, elutasított vagy részben elutasított kérelmet, és a fentiek értelmében hoz új határozatot. Tehát nem szükséges új kérelmet benyújtani. Kérelmet csak a törvény által megnyitott új lehetőségek esetében (munkaszolgálat nem harcoló alakulatnál) kell benyújtani. A sérelmezett elhalálozása esetén a túlélő első házastársjogosult a kérelmezésre. A leszármazottak és örökösök nem jogosultak. 3. A kárpótlás jogosultságából a törvény szerinti kizáró okok (ÁVO-s tevékenység, karhatalmista, 56-os negatív részvétel) bővültek. Nem jár kórpótlás azokban az esetekben, ha - a magyar államtól a sérelmezett már kapott az ügyben kárpótlást; - élet elvesztéséért külföldi államtól már részesült jóvátételben. Az OKKH törvény adta joga ezt külföldön ellenőrizni; - a sérelmet az élet elvesztése címén nemzetközi szerződés már rendezte. Fontosak a következő ügyrendi és eljárási szabályok: - ha az élet elvesztése a magyar hatóságok önkénye vagy a külföldre deportálás következménye, ill. a kényszermunka ideje alatti halál esetében a kárpótlási kérelmet a törvény hatályba lépésétől számított 4 hónapig (1997. október 9-ig) kell benyújtani, külföldi kérelmezők minden esetben az OKKH, 1399 Budapest, Kecskeméti u.10, Pf. 715 címre. Egyelőre nincsenek új formanyomtatványok; - ha a munkaszolgálat (akár nem harcoló alakulatnál) károsultja meghalt, mielőtt benyújthatta volna kérelmét, ezt a túlélő házastárs, ennek halála esetén bármelyik örökös megteheti a négy hónapos határidőben 1997. október 9-ig; - a határidő elmulasztása végleges jogvesztéssel jár; - a külföldre való deportálás és kényszermunka utáni kárpótlás 10 százaiéitkai növekszik a törvény szerint eddig kiszámított kárpótlással szemben. A már juttatott kárpótlások esetében (a hadifogságban 1945. augusztus 1-je után töltött időre is) az OKKH hivatalból jár el, és póthatározatot hoz a 10 százalékos utólagos emelésről. Tehát a kárpótlás emelését nem kell kérelmezni;- az újonnan beadott kérelmek szerinti kórpótlást, ill. a 10 százalékos törvény szerinti emelést az OKKH kárpótlási jegy vagy életjáradék formájában állapítja meg, figyelemmel a korábban megítélt kárpótlás formájára vagy a kérelmező választására; - munkaszolgálat (akár harcoló, akár nem harcoló alakulatnál) esetében az elbírálás alapján megítélt kárpótlási jegyekre szóló határozatot, de a kényszermunka esetében (hadifogság 1945. augusztus 1-je után is) hozott kárpótlási jegyekre szóíó póthatározatot a sérelmezett a kézbesítéstől számított 30 napon belül visszaküldheti az OKKH-nak, és kérheti a jegyek életjáradékra való átváltását. Az életjáradék legkorábban 1997. december l-jétől folyósítható; - ha a sérelmezett időközben meghalt, az utólag megítélt kárpótlás, továbbá a 10 százalékos emelés, esetleg a sérelmezett haláláig folyósított életjáradék a túlélő házastársat illeti (az örökösöket nem); - a kárpótolt a kiadott és eddig fel nem használt eredeti kárpótlási jegyeiért 1997. szeptember 1-je és december 3l-e között azok visszaszolgáltatása mellett igényelheti az OKKHtól életjáradék megállapítását. Ha a kárpótlási jegyek címletértéke kevesebb, mint a határozatban megjelölt érték, az életjáradék havi összege arányosan csökken. Az életjáradék legkorábban 1997. december 1-től folyósítható, és csak 1997. július 1-től kezdődően jár (nem visszamenőleg 1992. január 1től!). Az OKKH az életjáradék megállapításáról az igénylés benyújtásától számított 4 hónapon belül dönt; - a külföldre való deportálás és munkaszolgálat teljesítése címén megítélt életjáradék viszszamenőleg 1992. január 1-től jár. Mindezek az intézkedések és lehetőségek a külföldön élő sérelmezettekre is vonatkoznak. A pénzbeli kárpótlást (pl. életjáradék, egyösszegű kárpótlás) magyarorzági pénzintézetben nyitott forintszámlára utalják át. A Magyar Köztársaság kormánya eljárási szabályokban részletezi az életjáradék ismételt választásának és visszamenőleges kifizetésének módozatát. A Magyarország határain kívül élők minden postájukat az OKKH, 1399 Budapest, Kecskeméti u. 10, Pf. 715 központjának címezzék. Végezetül egy rövid összesítés: - kárpótlási kérelmet az újfajta formanyomtatványon csak azok adjanak be, akiknek hozzátartozója életét vesztette az 1. pontban felsorolt esetekben ,és eddig nem kérelmezték a kárpótlást, illetve akik munkaszolgálatot teljesítettek a 2. pontban foglaltak szerint nem harcoló alakulatnál, és ezért eddig nem kérelmezték a kárpótlást. A körülményeket minden esetben bizonyítani kell; - hadifogságért, a munkaszolgálatért elmulasztott és megkésett kérelmek hatástalanok lesznek. Ezeket az OKKH elutasítja, ezért ne is próbálkozzunk a kérelemmel; - nem lehet felhasználni az eddigi adatlapokat (kérelmi nyomtatványokat. Újak lesznek, és ezeket az OKKH budapesti és megyei kirendeltségein lehet majd megvásárolni; - egyszerűsíteni lehet az eljárást, ha az eddigi határozat szerint jegyekkel kárpótolt személy a 10 százalékos emelést életjáradék formájában kívánja. Kérje ezt ajánlott levélben már most az ÓKKH-tól, hivatkozva a meglevő határozat iktatószámára. Vegyük figyelembe, hogy ez a lehetőség a 10 százalékos emelés alacsony összegénél nem reális, és azt is, hogy az életjáradék 1997. július 1-től kezdődően jár, és csak a jogos személy haláláig lesz folyósítva. Ez a jog nem örökölhető.