Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)
1997-05-13 / 108. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 13. KOMMENTÁR Mennyit fizetünk? TUBA LAJOS A villamos energia árának emelésével kapcsolatos ötvenszázalékosjavaslat a Szlovák Erőművek részéről nyilvánvalóan csak alkupozíció, amelyből később valamit lefarag a kormány és a szakszervezeti szövetség is - a nép pedig örülhet: lám, milyen jó, hogy csak (mondjuk) 25 százalékkal emelték az árat! Ha viszont felidézzük, hogy ezzel kapcsolatban nem is olyan rég sakkal kisebb számok merültek fel, sok mindenre következtethetünk. Egy hónappal ezelőtt a pénzügyminisztériumból még csak 25 százalékos javaslat szivárgott ki. Sőt amikor tavaly az árat 10 százalékkal emelték, a lakosság megnyugtatására közzétették azt a pénzügyi tervet, amelyet a Mohi Atomerőmű befejezésének finanszírozásába bekapcsolódó bankok tájékoztatására dolgoztak ki. Ennek értelmében a villamos energia árát kétezerig az inflációval plusz 2-3 százalékkal emelték volna, azutánra pedig csak inflációkövetést terveztek. Tehát az állam rövid időn belül nagyságrendekkel módosítja a háztartások egyik elkerülhetetlen kiadását. De még ez a szám is csalóka, hiszen a Mohi Atomerőmű befejezéséhez szükséges közel 30 milliárd korona előteremtése érdekében az SZE óriási adókedvezményt kapott - az állami költségvetés így keletkező kiesését újfent csak a lakosság és az egész gazdaság számára magasan tartott adókból kell fedezni. Hogy még cifrább legyen a kép: a villamosművek a legnagyobb áramfogyasztóknak akkora kedvezményeket biztosít, hogy azok szinte ingyen jutnak villamos energiához. Persze ez sem véletlen. Másként ugyanis bekövetkezne az, amire az energiafaló termeléssel kapcsolatban korábban minden gazdasági elemzés figyelmeztetett - piaci viszonyok között ezek nem tudnának megélni. Sok posztkommunista ország példája bizonyítja: a makroökonómiai mutatók kozmetikázása érdekében játszott tili-toli csak ideig-óráig működik, s keserves a kijózanodás. Csehországban az első komoly figyelmeztető jelek láttán megszorító intézkedések sorozatát vezették be, és ezeket a legkompetensebbek magyarázták meg a lakosságnak. A szlovák kormány ezt suba alatt akarja elvégezni. Ha a rossz politika és az évek óta hazug módon halogatott váltás terheit egyszerre kell az emberek nyakába zúdítani, akkor legalább annyit megérdemelnek, hogy őszintén megmondják nekik, mire is számítsanak. JEGYZET Csatlakozni akarunk FEKETE MARIAN Másfél hét múlva lesz az a népszavazás, amelynek két alapvető kérdésben kellene döntenie: akarunk-e a NATO-hoz csatlakozni, akarunk-e közvetlenül államfőt választani. A NATO-csatlakozással kapcsolatos három kérdést a kormánykoalíció terjesztette elő. A köztársasági elnök állampolgárok általi választására vonatkozó kérdést több mint félmillió választópolgár támogatta. Ezek tények. Másfél héttel a népszavazás előtt Szlovákiában nem a megválaszolandó kérdésekről folyik a vita, hanem arról, meg lehet-e tartani a népszavazást, vagy sem. Pedig legalább a NATO-tagsággal kapcsolatban az volna a természetes, ha a kormánykoalíció a népszavazás előtt legalább egy hónappal magyarázni kezdi, miért kell az általa népszavazásra javasolt kérdésekre igennel vagy nemmel válaszolni. Ehelyett bármiféle magyarázkodás nélkül, a saját maga által kezdeményezett kérdések ellen is kampányt indít. A kormányfő udvari bohócai a Slovenská Republikában ágálnak a NATO-tagság ellen, a kormány és a belügyminisztérium hivatalnokai pedig kijelentik, hogy ők - a törvényekkel szembeszállva - nem fogják elismerni a Központi Népszavazási Bizottság határozatait. Jogi szakértők szerint ezzel bűncselekményt követnek el. De bíróság elé állítani ezeket az embereket majd csak akkor lehet, ha a vádhatóság viszszanyeri az alkotmány és a nemzetközi szerződések által szavatolt függetlenségét, ha a vádemelőként eljáró ügyésznek nem kell attól tartania, hogy egyik napról a másikra kirúgják, csak azért, mert a tettesek között keresi a vétkeseket. Számunkra meg a „vétkesek közt cinkos, aki néma" megállapítás lehet a követendő norma. Nem maradhatunk némák, nem lehetünk cinkosai ennek a sovinisztákat és a törvénysértéseket nyíltan támogató hatalomnak. Nem fogadhatjuk el, hogy ez a kormány akár a népszavazás kérdéseiben is egymás ellen uszítsa a lakosságot. A kormány célja nyilvánvaló: mindent megtesz annak érdekében, hogy a népszavazásnak érvényes eredménye ne legyen. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo Orbán Viktor lekérése: - Horn úr, jövőre szabad lesz a következő fordulóra? (Balázs-Piri Balázs karikatúrája) TALLÓZÓ SME Bár a NATO-tagságról tartandó népszavazást a DSZM kezdeményezte, ennek ellenére a mozgalom nem készíttetett reklámbejátszásokat a szlovák televízióban vasárnap óta folyó népszavazási kampányba - mutat rá a SME. A szintén kormányon lévő Szlovák Nemzeti Párt ugyancsak ignorálja a reklámkampányt, azzal az indokkal, hogy az SZTV által készített szignál „helytelenül befolyásolja az állampolgárokat". A Munkásszövetség készített reklámfilmet, de az SZNP-hez hasonlóan Ľuptákék is azt javasolják híveiknek, hogy nemmel szavazzanak a NATO-bővítésre. A DSZM ugyan azt javasolja szimpatizánsainak, hogy az első kérdésre igenlő választ adjanak, de reklámbejátszással ezt nem nyomatékosítja. A kedvező pillanat elmúltával évről évre nehezebbé vált a NATO kiterjesztésének megoldása Az atlanti szervezet bővítése Ha korunk egyszer a történelem ítélőszéke elé kerül, egyik legnagyobb hibájául azt róhatják majd fel, hogy elmulasztotta a kedvező alkalmat a NATO bővítésére. HABSBURG OTTÓ Az utóbbi nyolc év távlatából megállapítható, hogy az északatlanti szövetség az időszak kezdetén minden különösebb nehézség nélkül kiterjeszthette volna védőszárnyát a kommunista igát lerázó országokra. Oroszországban akkortájt Jegor Gajdar és hozzá hasonlóan demokratikus, mérsékelt erők vol tak hatalmon, akik nem álltak volna egy ésszerű megoldás útjába. A kedvező pillanat elmúltával azonban évről évre nehezebbé vált a kérdés megoldása, miközben a Nyugat csak a szót vesztegette. Bár a bővítés gondolatát hivatalosan egy pillanatra sem adták fel. Tény ugyanakkor, hogy egyre tágult azoknak az államoknak a köre, amelyekről hallgattak, és amelyeknek a csatlakozását így a végtelenséKorábban más időpontokról volt szó, ezekről elfeledkeztek. gig elhúzták. Ezért most sikerként könyvelik el, hogy 1999 végéig legalább néhány, a Nyugat tőszomszédságában lévő állam felvételt nyerhet a NATO-ba. Pedig korábban egészen más időpontokról volt szó, amelyekről mára elfeledkeztek. Ma mindenesetre nemcsak Oroszországban tapasztalhatunk ellenállást, hanem Nyugaton is, mindenekelőtt Nagy-Britanniában. A brit szigeten még mindig abban az illúzióban ringatják magukat, hogy Moszkvával minden érintett számára kielégítő megállapodásra lehet OLVASÓI LEV&LSK Már nem is titkolják „Ez a kormány határozata" címmel az Új Szó egyik áprilisi számában Ondrej Nemčok oktatási államtitkár nyilatkozott a tárca elképzeléseiről. Ebből megtudhattuk, hogyan is képzeli el az oktatási minisztérium a magyar iskolákban a szlovák nyelv, úgymond, minőségi oktatását. Nemčok úr elpanaszolta, menyjutni. Hogy erre semmi esély, az leszűrhető Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és a moszkvai vezetők őszinte megnyilatkozásaiból. Az oroszok egyre nehezebb feltételeket támasztanak a megegyezés elé. A Nyugat akárhányszor visszakozik, az oroszok - ahogy az a múltban már annyiszor bevált nekik - mindig egy lépéssel továbbmentek. Sok felelős politikus megfeledkezik arról, hogy Kelet-Közép-Európa destabilizálódása rövid vagy hosszabb távon a Nyugat biztonságára is kedvezőtlenül hat. A béke oszthatatlan. Egy Európa valamely pontján keletkező konfliktus gyakran bozóttűzként terjed el. Fokozottan érvényes ez olyan helyzetekben, amelyekben közvetve vagy közvetlenül az európai nagyhatalmak és Oroszország is érintve vannak. A volt Jugoszlávia tragédiáját sem lehet még lezártnak tekinteni. A Nyugat tisztánlátásának és eltökéltségének a hiánya meghatározó a kérdésben. Ahogy annak idején a nemzetiszocialisták esetében, akiket nagymértékben felbátorított a felismerés, hogy a demokratáknak nincs semmilyen irányvonaluk. Minduntalan hangoztatják, hogy aki így vélekedik, felnagyítja a konfliktus veszélyét. A történelmi tapasztalat ugyanakkor éppen az ellenkezőjét tanítja. Kizárólag a világosan megfogalmazott politika veheti elejét a konfliktusoknak, a halogató taktika viszont felbátorítja az agresszort. Ezt az igazságot fogalmazta meg nemrég nagyon helyesen Londonban a NATO főtitkára, amikor kijelentette: ha nem bővítünk, nem teszünk semmit, de nem is érünk el semmit. A brit tisztségviselőktől kapott válasz leforrázó volt. Londonban azt erősítgették, hogy még mindig van értelme tárgyalni, és engedményekkel meg lehet szerezni az oroszok hozzájárulását az atlanti szervezet kiterjesztéséhez. Olyan hiba ez, amely a jövőben nyire megbízhatatlanok számára a szlovákot oktató magyar pedagógusok. Az államtitkár úr víziói szerint egy tanító számára magyar oktatási nyelvű iskolákban tanítani „harci", sőt hazafias feladat, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a beígért „veszélyességi" pótlék. Hogy kik vannak itt veszélyeztetve? Nem hiszem, hogy a szlovák nemzetiségű pedagógusok. Sokkal inkább nemzetiségi iskolahálózatunk van veszélyben, amely ellen ez a folyamat megindult. Mert az a magyar gyerek, aki tökéletesen még komoly problémákat okozhat. A szuverén kelet-közép-európai államok NATO-csatlakozását Moszkva beleegyezéséhez kötni egyet jelent a régi Brezsnyev-doktrínához való visszatéréssel. Továbbá Ukrajna, a balti államok és bizonyos mértékig Lengyelország teljes szuverenitásának a megkérdőjelezését is jelenti egyben. Egy ország felvételét egy másik jóváhagyásától függővé tenni - mivel a NATO-csatlakozás egy független állam kérelme egy nemzetközi szervezethez - azt jelenti, hogy az illető országot nem teljesen szuverénnek, hanem egy nagyhatalom protektorátuEgy nagyhatalom protektorátusának tekintik... sának tekintik. Mai körülmények között a NATO-bővítés halogatása, csak mert Oroszország ellenzi azt, egyet jelent Jalta véglegesítésével. Jóllehet az úgynevezett jaltai határok valamelyest módosulnának. De ez nem változtat a lényegen, a károkon és veszélyeken, amelyeket ez a diktátum előidézett. A NATO-t ma nem kiteijeszteni egyet jelent azoknak az eredményeknek az eltékozlásával, amelyeket a közép- és kelet-európai népek hősiességének köszönhetünk. Ebbe az is beletartozik, hogy tárgyalási alapnak fogadjuk el azokat a feltételeket, amelyeket Moszkva támaszt. Emigyen első és másodosztályú kategóriába soroljuk Európa országait, ami végzetes következményekkeljár. A kérdésről mostanában elhangzó nyugat-európai nyilatkozatok a második világháború előtti angliai véleményekre emlékeztetnek. Röviddel később felismerték: ez volt a fő oka annak, hogy Hitler a nyugatiak gyengeségén és habozásán felbátorodva kirobbantotta a hábírja a szlovák nyelvet, és ráadásul szlovákul is gondolkodik, már nem igényli a magyar pedagógus szolgálatait. Ezen intézkedések bevezetésének előszeleként értékelhetjük az egynyelvű bizonyítványokat is. Németh Géza Alistál Kiállítások sorozata Ami a kiállítások rendezését illeti, az Érsekújvári járás óvónői és borút. Szemlátomást azt is figyelmen kívül hagyják, amit sok német tábornok a háborút követően mondott. Bár ők ellenezték a nemzeti szocializmust, joggal hangsúlyozták, a Nyugat kapitulációja megakadályozta őket abban, hogy fellépjenek a rezsim ellen. A habozás hozzásegítette Hitlert azokhoz a könnyű sikerekhez, amelyek elvezettek az igazi súlyos konfliktushoz. Még a háború idején egy prominens amerikai politikus mondta ki igen találóan: „A demokráciák megnyernek minden háborút. De előtte és utána olyan politikát folytatnak, ami elkerülhetetlenné teszi, hogy a győzelem a lehető legvéresebb és legköltségesebb legyen." Aminek ma szemtanúi vagyunk, az, sajnos, a szomorú bölcsesség beigazolódása: „Az egyetlen, amire a történelem megtanít, az, hogy a történelemből senki semmit sem tanul." Ha a bővítés ügye zátonyra fut, a felelősöket, akárcsak annak idején Chamberlaint vagy Lord Halifaxot, kemény kritikával illetik majd. Hasztalan, mert sok embernek a vérével kell majd fizetnie a hibáért. A Nyugaton csak kevesen tudják, hogy a második világháború előtt eljött a kegyelem egy órája. Amikor Hitler csapatait a demilitarizált Rajna-vidékre küldte, Albert Saraut miniszterelnök a francia rádióban kijelentette: „Nem tárgyalunk Berlinnel mindaddig, amíg Hitler ágyúit Strasbourgra irányíthatja." Néhány héttel később újra a tárgyalóasztalnál ült. Csak a háború után került elő egy dokumentum, amelyből kiderül, hogy a „führer" a szövetségesek határozott fellépésére meghátrált volna. Elképzelhető, hány emberéletet meg lehetett volna menteni, ha az illetékesek birtokában lettek volna a szükséges éleslátásnak és eltökéltségnek. A szerző a Páneurópai Unió elnöke. az óvodai szekció tagjai az idén gazdag tanévet zárnak. Karácsonyi kiállításukat februárban képzőművészeti kiállítás követte, majd április 14-e és 18-a között az óvónők és a gyermekek által a tanórákon készített munkák bemutatása következett. A kiállításra a járás csaknem minden óvodája elhozta munkáit. Az ötletgazdag, mutatós, érdekes kiállításról, valamint az óvónők leleményességéről minden látogató elismeréssel szólt. Mali Katalin Nagykér