Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-06 / 103. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 6. KOMMENTÁR Fizetésemelés eladósodással PÉTERFI SZONYA Ha minden igaz, az állami orvosok jövő heti fizetési borítéka már vastagabb lesz. Úgy tűnik, a sokat ígérgetett bérrendezésre valóban sor kerül, a kérdés már csupán az: honnan veszik elő a kórházigazgatók az erre szükséges több mint 1 milliárd koronát? Kétségtelen, hogy az alulfizetett egészségügyi dolgozók bérkövetelése jogos volt, s a mostani bérrendezés után is az marad. Ugyanis bérük még mindig nem éri el a nemzetgazdasági átlagkereset szintjét. A baj csak az, hogy a fizetésrendezés terhét a kormány nem az állami költségvetésből kívánja fedezni. Utasította a tárca élén álló minisztert, hogy szerezze meg a szükséges anyagiakat. Az egészségügyi miniszter pedig gondolt egy nagyot, és a bérrendezés anyagi terheit az egészségbiztosítókra hárította. Anélkül persze, hogy az érintettekkel értékelte volna pénzügyi helyzetüket. Hiába érveltek az egészségbiztosítók igazgatói, hogy kiadásaik meghaladják a bevételeiket, nem sokra mentek vele. Mert a miniszternek teljesítenie kellett a kormány parancsát. Hiába sietett a segítségére a pénzügyminisztérium, és emelte meg új pénzügyi rendelettel április elsejétől az egészségügyi szolgáltatások árának maximális értékét! Az intézkedések, amint az várható volt, nem javítottak az egészségügyi intézmények anyagi helyzetén, hiszen az egészségbiztosítók csupán a minimális árakat fedezik. Más volna a helyzet, ha az állam által biztosítottakért a teljes összeget kapnák, és ha megváltozna az igazságtalan újraelosztási rendszer. Sajnos, bármennyire lobbyznak is a parlamentben, még mindig az (állami) Általános Egészségbiztosító akarata érvényesül. így aztán nem csoda, hogy miközben a többi biztosító anyagi gondokkal küzd, az általános - a kedvező újraelosztási rendszernek köszönhetően - kilábal adósságaiból. Úgy hírlik, lesznek kis kórházak, ahol a 16,5-30 százalékos béremelést állni tudják, ám a nagy intézmények csak adósságuk növelésével teljesíthetik a kormányrendeletet. Bár ha azt vesszük, hogy valamelyik kórház adóssága meghaladja a 480 milliót is, akkor a néhány százezer korona többlet igazán semmmiség! JEGYZET Fel is Út, le is út? GAÁL LÁSZLÓ Az ellenzéki politikusok biztosan jól ismerik Svätopluk mondáját, mely szerint egy vesszőnyalábon szemléltette fiainak, hogy ha nem tartanak össze, egyenként könynyen szétroppantják őket. Mondom, biztosan ismerik, csak mintha elfelejtették volna. De úgy tűnik, már kezdenek rá emlékezni. Legalábbis erre utal a szlovákiai demokratikus erők konferenciája. A tanácskozáson végre komolyan kezdtek foglalkozni azzal, amit eddig is mindenki tudott. Nevezetesen hogy a kormánykoalíció csak összefogással győzhető le. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy nem elég csak a választási koalícióról gondolkodni, hanem a győzelem után, a parlamentben és a kormányban is elengedhetetlen lesz az együttműködés. Olyan javaslat is elhangzott, hogy az ellenzék világos programmal, közösen állítson fel árnyékkormányt. De ez kényes kérdés, mert előfordulhat, hogy akit a párt a legrátermettebbnek tart, esetleg korábban, kormányfőként, miniszterként vagy hasonló beosztásban, csalódást okozott a választópolgároknak. Ezért kellene új arcokból összerakni az új kormányt, néhány pártvezérnek pedig félre kellene tennie hiúságát és a cél érdekében beletörődni, hogy Mečiar bukása után nem ő lesz a kormányfő, vagy nem ő ül a miniszteri bársonyszékbe. Még egy említésre méltó kijelentés hangzott el a fórumon. Ivan Šimko elszólta magát, mondván: „Az élet rákényszerített bennünket, hogy a magyar pártokkal is együttműködjünk." Bugár Béla ezt nem állhatta meg szó nélkül, s az MKDM elnöke egyenesen a KDM alelnökének szegezte a kérdést: tán ez úgy értendő, hogy ha elmúlik a kényszerhelyzet, akkor a magyaroknak fel is út, le is út? Kérdésére mindössze egy szabadkozó mosoly volt a válasz. Valóban elgondolkodtató, hogy a magukat demokratának tartó szlovák ellenzékieket is (tisztelet a kivételnek) csak a Mečiarellenesség kényszeríti arra, hogy szövetségesüknek tekintsék szlovákiai magyar partnereiket. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo - Elemér, emlékeztetlek rá, hogy május a szerelem hónapja. Ha más jót nem teszel velem, legalább ebben a hónapban cipelhetnéd helyettem a bevásárlótáskát! (Gossányi Péter karikatúrája) Időszerű tudnivalók és adatok az alkalmazottak betegbiztosításáról Milyen feltételekhez kötik a táppénzt? A Szociális Biztosító bevételei közé tartozik a betegbiztosítási járulék. Ezt az alkalmazott és a munkaadó, illetve a vállalkozó vagy az állam fizeti. Ebből és a biztosító egyéb bevételeiből kapjuk betegség esetén a juttatásokat. BERNÁTH SZILVIA Ha munkaadónk folyósítja a bérünkből kiszámított kivetési alap 1,4 százalékát, alkalmazottként a következő szociális juttatásokban részesülhetünk: betegség esetén táppénzben, családtag gondozásakor segélyben, gyermekszületéskor gyerElső feltétel (...) a betegbiztosítási díj fizetése. mekgondozási és terhességi kiegészítő járadékban, gyermekgondozási segélyben, valamint gyermek születésekor nyújtandó egyszeri segélyben, továbbá temetési segélyt, családi pótlékot és családipótlék-kiegészítőt, valamint térítésmentes gyógyfürdői beutalót is kaphatunk. OLVASÓI LEVELEK Kisközségek gondjai Nemrég egy felmérés révén megismerkedhettünk a Losonci járás 23 településének az ellátottságával, vagyoni helyzetével, továbbá a helybeli lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalával és az önkormányzatoknak a fejlesztési tervekhez való viszonyulásával. Néhány érdekesebb adatra hívnám fel a figyelmet: a szóban forgó községek a losonci régió déli részén találhatók; a járás lakosságának 21%-a él itt. Csupán a Az említettek közül tekintsük most át a táppénzjogosultság feltételeit és a táppénz nagyságát. Első feltétel a betegbiztosítási viszony, vagyis a betegbiztosítási díj fizetése. Az a személy, aki a munkaviszony s ezáltal a biztosítási viszony megszűnése utáni 42 napon belül betegedik meg, még nem veszíti el táppénzjogosultságát. Ha azonban 42 napnál rövidebb ideig volt alkalmazásban, az úgynevezett védelmi idő hossza is csupán az előző munkaviszony hosszának felel meg. Ha a 42 nap letelte előtt, mondjuk, a harmincadik napon újra munkába áll (akár csak néhány napra is), a védelmi idő megszakad, ám a maradék tizenkét nap hozzáadódik az ennek a munkaviszonynak a megszűnése után kezdődő védelmi időhöz..Ennek hossza ismét csak legfeljebb 42 nap lehet. A várandós nők esetében, ha munkaviszonyuk a terhesség ideje alatt szűnt meg, a védelmi idő hossza hat hónap. A táppénzjuttatás feltétele a betegség vagy munkahelyi baleset miatt bekövetkező munkaképtelenség, valamint a kereseti tevékenységből származó jövedelem ideiglenes elvesztése is. A táppénzt az átlagos napi nettó bér, azaz a megadózott jövedelem alapján határozzák meg. (A kisközségekre voltunk kíváncsiak. A vizsgált településeken élő lakosok számának átlaga mindössze 648 volt. Milyen állapotba kaptunk betekintést? Ezekben a falvakban a munkanélküliség meghaladja a 22 százalékot. Az egy lakosra eső önkormányzati bevétel évi 2900 korona körül mozog, de vannak olyan falvaink is, ahol az önkormányzat, illetve a polgármester ügyességének köszönhetően el tudják érni a 6000 vagy akár a 10 000 ko-» rónát t is. Sajnos, az ilyen „gazdag" községek száma elenyésző. Másrészt viszont sok az olyan falu, ahol az egy főre eső bevétel nem éri el a 2000 korészleges vagy teljesen adómentes jövedelmeket, a heti munkaidőn túl végzett munkáért járó bért, továbbá a gazdasági eredményekből való részesedést és az egyéb természetbeni juttatásokat nem számítják be.) A táppénz az első három munkanapra a napi tiszta bér 70 százaléka, a további napokra (legfeljebb egy évig vagy a rokkantsági nyugdíj megítéléséig) pedig a De a táppénz nem haladhatja meg a napi 250 koronát! nettó bér 90 százaléka. De a táppénz nem haladhatja meg a napi 250 koronát! (A szociális szférában várható változások megvalósulása esetén ez 300 koronára emelkedhet.) Munkahelyi baleset miatt bekövetkező betegség, illetve vesztegzár esetében az első munkanaptól kezdve 90 százalék jár. Ha az alkalmazottnak két vagy több munkahelye is van, s minden egyes jövedelméből fizeti a betegbiztosítási díjat, akkor is csak „egy táppénzt" kaphat. A szerző a Komenský Egyetem negyedéves joghallgatója. rónát sem. Az ilyen költségvetésből kell aztán fedezniük az egy helybeli lakosra jutó, 9500 koronát is elérő kiadásokat. Mivel is foglalkozik manapság egy kistelepülés polgármestere? Az általuk megjelölt fontossági sorrend szerint a legtöbb erőfeszítést az alábbi feladatok megoldására kell fordítaniuk: 1. vízvezeték-építés és szennyvíztisztítás; 2. gázművesítés; 3. hulladékgyűjtés; 4. úthálózat-bővítés; 5. közbiztonság; 6. közvilágítás; 7. tűzvédelem; 8. egészségügyi ellátás; 9. üzlethálózat-bővítés; 10. kultúra és közélet. Ám mihez fogjanak hamarabb, amikor az úthálózat 50%-a nem feSME Miroslav Hlinica zsolnai rendőr brutális meggyilkolása óta kemény razziák folynak a városban. A múlt hét elején elkövetett bombamerénylettel kapcsolatban az áldozat egyik kollégája elmondta, hogy a hatóságok legalább olyan elszántsággal keresik a gyilkost, mint amekkorával a fiatal, 28 éves zsolnai rendőr küzdött a bűnözés ellen. A lap magát megnevezni nem óhajtó informátora szerint már ismerik azokat a személyeket, akik kitervelhették a bosszút. Leginkább a helyi alvilág Gorilla becenevű erős emberét keresik. Az eddigi információk szerint ő állhat a gyilkosság hátterében. Jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. Gorilla egyébként korábban több zsolnai vállalkozót zsarolt meg. NÁRODNÁ OBRODA A szlovákiai rendőrséggel kapcsolatban furcsa, hogy az utóbbi időben elkövetett bombamerényletek ügyében folyó nyomozás feltűnően eredménytelen. Tavalyelőtt egyetlen ilyen esetet sem tudtak felderíteni, tavaly pedig csak egyet. Azt, amikor Otto B. rendőr kezében pokolgép robbant fel. Nyilvánvaló, hogy a szervezett bűnözésnek megvannak az eszközei a rendőrség munkájának akadályozására. Az is furcsa, hogy a megfelelő eszközökkel rendelkező Szlovák Információs Szolgálat egyetlenegyszer sem segített a rendőrségnek. Magánorvosok Kongresszus szombaton Pozsony. Az alapellátást nyújtó orvosok gondjaival, a betegségmegelőzés alapelvei fokozottabb érvényesítésének a lehetőségeivel, az általános orvosok jogi és anyagi helyzetével, illetve az egészségügyi ellátás színvonalának emelésével kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozni kívánnak az általános orvosok és ápolónők május 10-én tartandó első országos kongreszszusán. „Ismerve a szerződéses orvosok gondjait, nem kell hangsúlyozni a szakmai tanácskozás fontosságát - nyilatkozta lapunknak Milan Šimunič, az egészségügyi minisztérium tanácsadója. - Tudjuk, hogy főleg a magánorvosok végzik elszigetelődve munkájukat. A kongreszszus célja egyebek mellett az is, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz." Pásztor László, a Magánorvosok Szlovákiai Társulásának az elnöke az Új Szónak nyilatkozva utalt a továbbképzéseknek, valamint az orvosi munka ellenőrzésének szükségességére is. „A

z ellenőrzéssel nem büntetni akarunk, célunk a minőség javítása" - hangsúlyozta, (péterfi) lel meg az elvárásoknak, a megkérdezettek 70%-a azt állítja, hogy az elektromos vezetékek nem tudják biztosítani a lakosok és a vállalkozók növekvő igényeit, kiépített gázvezetékkel mindössze a falvak 13%-a rendelkezik, a szennyvíztisztítás pedig szinte sehol sincs megoldva (91%)? A legnagyobb gondok az ivóvízellátás terén tapasztalhatók. A központi vízvezetéket a községek 65%ában még nem építették meg, a települések további 26%-a már néhány éve a kivitelezés befejezéséhez szükséges pénzre várakozik. Pócsa Péter Csorna