Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-31 / 124. szám, szombat

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 30. TANÁCSADÓ Válás után a lakásról P. S.: Beadtam a válópert, s ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, igaz-e amit a feleségem állít, mármint, hogy a válás után a lakás csak őt illeti meg, mivel vállalati lakásról van szó. FEKETE MARIAN Vállalati lakások 1992 óta nincsenek, mivel a Polgári Törvénykönyv egyik módosítása megszüntette ezt a jogintézményt, illetve fogalmat. Maradtak még az egykori vállalati lakásokhoz némileg hasonló szabályozás alá eső szolgálati lakások, de nem feltételezzük, hogy önök ilyen lakásban laknának. Itt általában házmesteri, szolgálati, azaz olyan lakásokról van szó, amelyek bérlete közvetlenül kapcsolódik egy meghatározott munkakörnek, egy meghatározott személy általi ellátásához. A hatályosjogszabályok szerint éppen ezért nem jöhet létre a házastársak közös lakásbérleti joga; ugyanakkor olyan lakásokról van szó, amelyek rendszerint irodaépületekben, üzemeken belül stb. lettek kialakítva. Amennyiben tehát nem szolgálati lakásban laknak, hanem egykori vállalati lakásban, akkor a házasság felbontása után elsősorban önökön múlik, hogy megállapodjanak abban a kérdésben, ki marad a válás után a lakás kizárólagos bérlője. Ha nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük a bírósághoz fordulhat, kérheti a házastársi közös lakásbérleti jog megszüntetését, és egyben azt, hogy a bíróság döntse el, a jövőben melyikük fogja bérlőként lakni a vitatott lakást. Megjegyezzük még, hogy a Polgári Törvénykönyv 705. §-ának harmadik bekezdése szerint a bíróság a döntéshozatal során főként a kiskorú gyermekek érdekeit és a bérbeadó álláspontját köteles figyelembe venni. GAZDASÁGI HÍRMORZ! Folytatódik a hanyatlás Pozsony. Mintegy 600 küldött részvételével zajlott tegnap Pozsonyban a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének országos tanácskozása. Cyril Moravčík, a szövetség elnöke az eltelt négy évet értékelve elmondta, hogy többek között együttműködtek az állam agrárpolitikájának kidolgozásában, a „zöld jelentés" előkészítésében. Elkeserítőnek tartja, hogy a földadót és az ingatlanadót a mezőgazdasági üzemek nagy része nem a nyereségből téríti, hanem törzsvagyona rovására. Felhívta rá a figyelmet, hogy a szövetkezetek egyharmadában folytatódik a hanyatlás, kétharmaduknál pedig tovább mélyül a pénzügyi válság. A szövetkezetek jövője szempontjából Moravčík fontosnak ítélte a mezőgazdasági törvény elfogadását, a hitelpolitika megváltoztatását, a hazai piac lehető legnagyobb védelmét és a támogatási rendszer hatékonyabbá tételét, (krasznica) A S. I. T. mérlege Pozsony. Hagyományosan és stílszerűen a West színházban tartotta éves értékelő sajtótájékoztatóját a dohányipari termékek egyetlen szlovákiai gyártója, a S. I. T. (Slovak International Tabak Rt.). Amint az Viktor Maťovčík vezérigazgató beszámolójából kiderült, a S.I.T. az 1996-os évben 50, 44 % -os részesedéssel stabilizálta piaci helyzetét, és több új termékkel is megjelent (Rl, Davidoff). A velük szemben alkalmazott, a dohányipari termékek hirdetését tiltó törvény továbbra is nagy veszteségetjelent a cégnek, s így áttételesen az államkasszának is, melybe viszont - csak adó formájában - közel 2 milliárd koronát fizettek be 1996-ban. (A témára a közeljövőben visszatérünk.) (- kert-) Drágul a kávé? New York. A kávé ára a New York-i tőzsdén csütörtökön 1977 óta nem látott magasságba szökött. Az áremelkedés oka: Brazíliában elfagytak a kávécserjék, és az ádagosnál jóval alacsonyabb lesz a termés. Az Egyesült Államokban már emelkednek az árak, csehországi értesülések szerint szomszédunknál rövidesen 29 koronába fog kerülni 10 deka kávé. (TA SR) Sztrájkveszély Pozsonyban Pozsony. A pozsonyi tömegközlekedési vállalat sofőréinek szakszervezete május 18án sztrájkkészültségbe lépett. A szakszervezet a járművezetők mintegy felét, kb. 600 alkalmazottat képvisel. Tegnapi sajtótájékoztatójukon közölték, ha a vállalat vezetése nem hajlandó velük érdemben tárgyalni a kollektív szerződésről, akkor június 3-ától időben nem korlátozott sztrájkba lépnek. (TA SR) Cseh bérek Prága. Az első negyedévben a cseh átlagos havi bruttó bér elérte a 9385 koronát; ez 1138 koronával több mint 1996 azonos időszakában. A vállalkozói szférában 9649 korona volt az átlag, míg a költségvetési szférában 8463. Becslések szerint az év végére a havi átlagbérek elérhetik a 10 800 koronát is. (TA SR) VAL UTAÁR FOLYAMOK Érvényben 1997. június 2 án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 54,552 Osztrák schilling 2,781 Francia frank 5,790 Svájci frank 23,599 Kanadai dollár 24,062 USA-dollár 33,251 Német márka 19,571 ECU, EU 38,096 Olasz líra (1000) 19,696 Cseh korona 1,030 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,93 19,87 Az építési törvény módosításával emelkedne az engedély nélküli építkezőkre k

iróható büntetések összege Bealkonyul a kibúvóknak? Az új építési törvény hatályba lépését követően az építési hivatalok azt is megvizsgálják, hogy a lakóépületek tervezése során gondoltake a mozgássérültek közlekedésére. (Vas Gyula felvétele) Az építési törvénynek a parlamentben első olvasatban elfogadott, így továbbtárgyalásra alkalmas módosítása néhány tekintetben egyszerűsíti az építkezésekkel kapcsolatos adminisztrációt, szűkíti az építési engedély megszerzésének folyamata alóli kibúvókat, és többszörösére emeli a szabálysértőkre kiróható bírságok összegét. JÁVORKA TAMÁS, TUBA LAJOS Az építési törvényt az elmúlt hét évben már négyszer módosították, és ezek minden esetben az építkezések engedélyezésével kapcsolatos paragrafusokat érintették. Bár a parlament májusi ülésén tárgyalt meglehetősen terjedelmes módosítás ezúttal a területfejlesztéssel kapcsolatos részekben is különféle változásokatjavasol, komolyabb figyelmet újra csak az előbb említett, a 45. és a 145. paragrafus közötti rész érdemel. A területfejlesztést illetően a módosítás elsősorban az eredeti törvény elfogadása, vagyis az 1976 óta megváltozott körülményekre reagál. Részletesen tárgyalja, mely állami és önkormányzati szervnek milyen területi egységre kell kidolgoznia a területfejlesztési tervet, ez ugyanis az utóbbi időben sok esetben bizonytalanságra és vitákra adott okot. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a községen belül kisebb részek, ún. zónák számára is készülhetnek területfejlesztési tervek. Ezek jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a zónán belül építkezők sok adminisztratív utánajárást takaríthatnak meg. Míg az előzőekben elsősorban pontosításokra volt szükség, az építkezésekkel kapcsolatban a javaslat több helyen fontos változásokat tartalmaz. Ez elsőként a 33a. paragrafust érinti, amely szabályozza, hogy milyen esetekben nincs szükség az építési hivatalok előzetes jóváhagyására (územné rozhodnutie). Ä jelenlegi törvény c. bekezdése szerint ide tartoznak az ún. apró építmények is. Amikor politikai nyomásra az államigazgatási szervek kikezdték a millecentenáriumi emlékműveket, a felállításukat engedélyező önkormányzatok a legtöbb esetben erre hivatkozva igyekeztek megakadályozni eltávolításukat. A 33a. paragrafus esetünkben tovább bővülne, így nem kellene előzetes jóváhagyás azokra a létesítményekre sem, amelyek elhelyezésével aprólékosan foglalkozik a - szintén az új módosítás életbe lépése után - elfogadott területfejlesztési terv. Az előzetes véleményezés alól mentesülnének az információs, reklám- és propagációs berendezések is. Ez jelentős adminisztrációs egyszerűsítésnek tekinthető, hiszen - egy reklámcég munkatársának szavaival élve - jelenleg nálunk egy óriásplakát felállítása előtt ugyanolyan hivatali utat kellett végigjárniuk, mint ha atomerőművet szeretnének építeni. A középületek és lakóépületek tervezése során érdekes változásnak tekinthető, hogy az építési hivatalok ezentúl már törvényből eredően is vizsgálnák, hogy a tervezés során gondoltak-e a mozgássérültek közlekedésére. A módosítás arra is kitér, ki és milyen körülmények között építtethet magának valamilyen létesítményt. A magánemberek (természetes személyek) ilyen esetekben kötelesek megfelelő képesítéssel rendelkező szakmai felügyelőt biztosítani maguknak. Ugyanez érvényes a vállalkozókra. Ók saját céljaikra akkor is építtethetnének, ha ezt nem tartalmazza a vállalkozói engedélyük, de szintén kötelesek lennének megfelelő szakmai felügyeletet biztosítani. Az építkezési engedélyekkel kapcsolatban lényegesnek tekinthető újdonságot tartalmaz az engedélyeztetési eljárás résztvevőit szabályozó, az 59. paragrafust érintő javaslat. Ennek értelmében az eljárásba be Az építési törvényt hét év alatt négyszer módosították. kellene vonni a lakások, illetve egyéb helyiségek bérlőit is, akik véleményét az építési engedély kiadása során az építési hivatal szintén figyelembe venné. Az eljárásba bevonják az önkormányzatokat is, amelyeket az építési hivatal kötelezően értesítene a folyamat megkezdéséről. Az ún. fülemüleperekkel kapcsolatban komoly változásnak tekinthető, hogy most már nem csak a szomszédos telek tulajdonosa mondhatna véleményt, hanem minden olyan szomszédos épület birtokosa is, akit az adott építkezés valamilyen módon érint. Bár a komolyabb építkezések esetében eddig sem nagyon fordult elő, hogy a tervezés során elhanyagolták volna a statikai számítások elvégzését, ezentúl ez az építési engedélyhez szolgáló kérvény kötelező részévé válna. A törvénymódosítás további részei elsősorban az engedély nélküli építkezésekkel foglalkoznak. Ezzel a törvényhozók arra, az évek óta fennálló helyzetre reagálnak, hogy az enyhe büntetések következtében az építtetők gyakran még a bonyolult eljárással járó építési engedély megszerzése előtt elkezdték a munkát (ha ugyan egyáltalán kértek ilyesmit). Az engedély nélküli építkezésekkel kapcsolatos eljárást jelenleg csak egy minisztériumi magyarázat szabályozza, ezentúl azonban a törvény részét képezné. Például olyan esetekkel, amelyek során valaki idegen telekre építkezik, ezentúl az építési hivatalok helyett a bíróságok foglalkoznának. Annak viszont, aki mindezek ismeretében arra gondolna, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően mégiscsak engedély nékül kezdene építkezni, érdemes továbbolvasnia a törvényt. A szabálysértésekkel foglalkozó részből ugyanis kiderül, hogy a javaslat értelmében az eddigiekhez képest megtöbbszöröznék az előírásokat megszegőkre kiszabható büntetések összegét, így például az eddigi kétezer helyett 10 ezer koronáig lenne büntethető az, aki nem jelenti be az önkormányzatnak a házánál végzett apróbb építkezéseket és karbantartást. Á bejelentésre az önkormányzatoknak írásban kell reagálniuk. Ugyanez érvényes azokra, akik a hivatalok felszólítása ellenére nem tartják rendben az építményüket vagy akadályozzák az ellenőrök bejutását az ingatlanukra. Ezzel kapcsolatban főként a ház külalakját változtató beavatkozások során (ide tartozik például az átfestés is) érdemes érdeklődni a községi hivatalban, hogy a tervezett tevékenységre nem vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség. Az eddigi 4 ezer helyett 25 ezer koronáig lenne büntethető az, aki az építési engedéllyel vagy a kollaudációs döntéssel ellentétes módon használja az építményt, vagy engedély nélkül bontja azt le. Az eddigi 10 ezer helyett 100 ezertől 1 millió koronáig büntetnék azt, aki építkezési engedély nélkül építkezik, illetve kollaudációs döntés nélkül használja az építményt, vagy pedig többszöri felszólítás ellenére is közveszélyes állapotban tartja azt. Az eddigi 20 ezer helyett 1-től 5 millió koronáig terjedő büntetés fenyegetné azt, aki védett területen, vízvédelmi övezetben, illetve a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási földalapból ki nem vont területen építkezik. A javaslat ezen kívül részletesen kitér a jogi, illetve a vállalkozásra jogosuk természetes személyekre kiszabható büntetésekre is. Végezetül az új építési törvény tartalmazna egy kisebbfajta csapdát azok számára, akik a közérdek miatt kisajátított telkük visszaszerzésén fáradoznak. Ajelenlegi szabályozás szerint olyan esetekben, ha azt a megadott időn belül nem használták fel az arra megjelölt célra, a telek bármikor visszaigényelhető. Ezentúl azonban erre csak a határidő letelte utáni hat hónapon belül lenne lehetőség. Ez nyilvánvalóan csökkentené az eredeti tulajdonosok esélyeit, bár az is tény, hogy az építési hivatal erről a kisajátítás során köteles lenne őket tájékoztatni. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony május 29-én Komárom május 29-én Zseliz május 29-én Losonc május 29-én Rimaszombat május 30-án Kassa május 30-án sárgarépa 18 Sk/kg 10 Sk/csomó 7 Sk. kg 10 Sk/csomó 22 Sk/kg 13-15 Sk/csomó petrezselyem 20 Sk/kg 10-12 Sk/csomó 8 Sk/csomó X 12 Sk/kg 10-13 Sk/csomó burgonya 5-6 Sk/kg 6-7 Sk/kg 5 Sk/kg 58 Sk/kg 6-13 Sk/db 4-6 Sk/kg paradicsom 45-52 Sk/kg 45 Sk/kg 40-54 Sk/kg 52-55 Sk/kg 50 Sk/kg 3848 Sk/kg paprika 10-16 Sk/db 5-15 Sk/db 7-10 Sk/db 6-18 Sk/db X 10-15 Sk/db karalábé 6-10 Sk/db 5-8 Sk/db 6Sk/db 5-12 Sk/db X 8-13 Sk/db kel 39 Sk/kg 10 Sk/db X 5-10 Sk/db 8 Sk/db 35 Sk/kg káposzta 16-18 Sk/kg 20 Sk/kg X 13 Sk/db 18-20 Sk/kg 13-15 Sk/kg karfiol 20-34 Sk/db . 12 15 Sk 'db 15-20 Sk/db 3-25 Sk/db X 20-35 Sk/db hagyma 20 Sk/kg X * 18-20 Sk/kg 20-22 Sk/kg 18 Sk/kg úihagvma 6-7 Sk/csomó 4-5 Sk/csomó 5 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 6-8 Sk/kg 6-8 Sk/csomó uborka X 22 Sk/kg 27 Sk/kg 30-32 Sk/kg 30-32 Sk/kg 36-40 Sk/kg fokhagyma 80-100 Sk/kg 4-5 Sk/db 3 Sk/db 85-90 Sk/kg 90 Sk/kg zeller 20-25Sk/kg 640 Sk/db X HHh 27 Sk/kg 8-10 Sk/db szárazbab 50-60 Sk/kg 35-40 Sk/kg 25 Sk/I 3040 Sk/I 50 Sk/kg 40 Sk/kg mák 90 Sk/kg 90 Sk/kg 60 Sk/kg X NNHI 75 Sk/kg alma 20-28 Sk/kg 10-28 Sk/kg X 25-29 Sk/kg 25-28 Sk/kg '20-28 Sk/kg hónaposretek 4-7 Sk/csomó 5 Sk/csomó 2 Sk/csomó 5 Sk/csomó 5-8 Sk/csomó 4-7 Sk/csomó dióbél 160 Sk/kg 120 Sk/kg X X X 120 Sk/kg fejessaláta 5-8 Sk/fej « Sk/fej X ' Sk/fej 5-6 Sk/fej 5-6 Sk/fej tojás 2,20 Sk/db 2,00-2,30 Sk/db 1,80 Sk/db 2,20-2,30 Sk/db X 2,10 Sk/db