Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-27 / 120. szám, kedd

6 Gazdaság és fOgyaszTók ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 30. Készséges bankok A gazdasági minisztérium április 29-én hozott rendeletében leszögezi: a behozatal 26 százalékát kitevő termékek esetében az importőr a behozott áru fejében importletétet köteles befizetni. Számos bank bejelentette: az importletétek befizetőinek rendelkezésére áll, függetlenül attól, hogy a befizető korábban a pénzintézet ügyfele volt-e vagy sem. A behozatali letéteket elfogadó legfontosabb bankok a következők: Szlovák Takarékpénztár, Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB), Pol'nobanka, Tatra banka, Általános Hitelbank (VÚB), Prvá komunálna banka és a Českolovenská obchodná banka. (TA SR) Törvényes az importletét? A behozatali letétekre nem fizetnek kamatot. Ezért számos jogász felveti a kérdést: az importletétek esetében nem sértették-e meg a tulajdonjogot? Az Alkotmány 20. paragrafusának értelmében ugyanis a tulajdonjog korlátozása csak a legindokoltabb esetben és a köz érdekében lehetséges. A korlátozás módjáról és mikéntjéről azonban törvényt kell hozni, nem pedig minisztériumi rendeletet, mint a behozatali letét esetében, ráadásul az Alkotmány bizonyos kártérítést is megszab, viszont esetünkben kártérítésről nincs szó. (NO) A bevétel nagysága A központi jegybank kiindulva az import korábbi nagyságából, és abból, hogy az importletétek az összbehozatal mintegy 26 százalékára vonatkoznak, kiszámította a behozatali letétekből eredő pénz nagyságát. Eszerint havonta 1 milliárd korona befizetése várható. Ha a kereskedők rugalmasan reagálnak a megváltozott körülményekre, akkor havi 1,5 milliárd korona befizetés sem elképzelhetetlen. (HN) Vladimír Masár, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. (Archív felvétel) Növeli az inflációt Az importletétekre felvett rövidtávú hitelek kamatai növelik a kereskedők kiadásait. A megugrott kiadásokat többnyire áthárítják a fogyasztóra, vagyis összességében a behozatali letéteknek inflációgerjesztő hatása van. Cseh becslések szerint az érintett termékek esetében mintegy 3 százalékos áremelkedéssel számolhatunk, bár az utóbbi napok koronaingadozásainak hatásaként akár az 5 százalékos áremelkedés sem kizárt. (NO) A májusban bevezetett importletétek kötelező befizetése becslések szerint havi 1 milliárd koronához juttatja az államkasszát Ideiglenesen elnyeli a költségvetés Nem csupán behozatali letétekkel védekeznek az importtermékek ellen Újabb kényszerintézkedések várhatók a behozatal terén Az április derekán életbe léptetett cseh gazdasági megszorító intézkedésekre válaszul a szlovák kormány május elsejei hatálylyal az importletétek bevezetése mellett döntött. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Az importtermékek mintegy 30 százalékára kiterjedő behozatali letétek az importáru értékének 20 százalékát jelentik, s ezt az összeget 180 napra az ország bármely kereskedelmi bankjánál kamatmentesen lehet elhelyezni. Csehország esetében az importletétek a behozatal 33 százalékára vonatkoznak. Szlovákiát a váratlan cseh intézkedés a vártnál jobban sújtotta, egyrészt, mivel a legfontosabb külkereskedelmi partnerünkről van szó, másrészt, mert a Szlovákiából Csehországba áramló kivitel szerkezetének köszönhetően az importletét a kivitel 44 százalékára vonatkozik. S hogy a helyzet még súlyosabb legyen, a cseh-szlovák kereskedelmet lebonyolító cégek gyakorlatilag fele kis- és középvállalkozás, A korona megingása Dráguló hitelek Az emúlt napokban spekulatív jellegű támadások folytak a cseh korona, és kisebb mértékben a szlovák korona leértékelése céljából. Mindkét ország központi jegybankja a nemzeti fizetőeszköz értékét megőrzendő, felemelte a rövidtávú hitelek kamatlábait, mégpedig radikálisan. A magas kamatok ugyanis mérséklik a hitelfelvevési kedvet, ezáltal csökken a forgalomban lévő pénz mennyisége, és végeredményben mérséklődik a spekulációra fordítható pénzmennyiség. E lépés hátulütője, hogy rossz hatást gyakorol a gazdaságra. A kereskedőket a 180 napra szóló letétek többletkiadásba verik. A kis- és közepes kereskedők a legtöbb esetben nem tudják zsebből állni az importletét nagyságát, ezért rövidtávú hitelekért a bankokhoz folyamodnak. A bankok eddig 1520 százalék kamatra adtak hitelt, ám az elmúlt napok felbolydult pénzpiaci eseményei után a hitelkamatok a csillagos égig szöktek. (-Ú-) amelyek saját tartalékaikból nem képesek állni a letét gerjesztette többletkiadásokat. A központi jegybank becslései szerint havi 1 milliárd korona bevétel várható az importletétek befizetéseiből. Vajon mire használják fel az importletéteket? Az egyik lehetőség, hogy a kereskedelmi bankok rendelkeznek vele, ám ezt elvetették, ugyanis a letéteknek tudatosan pénzelvonó szerepük van, s ezt a kereskeAz összegből olcsón finanszírozza az állami költségvetés kiadásait. delmi bankok kijátszanák. Ezért a központi jegybank mellett működő Konsolidačná banka kezeli a befolyó összegeket. A bank nagy szolgálatot tesz a pénzügyi tárcának, mivel a befizetett öszszegekből olcsón finanszírozza az állami költségvetés kiadásait. Vagyis az egész minisztériumi rendelet a külkereskedelmi egyensúlyjavítás mellett még az államkasszában keletkezett lyukak betömését is szolgálja. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A kormány május 20-án ismét foglalkozott az ország kedvezőtlenül alakuló külkereskedelmi mérlegével. Az ülésen megvitatott egy olyan törvénytervezetet, amelynek elfogadása esetén kényszerintézkedéseket foganatosíthatnak egyes termékek vagy termékcsoportok túlzott behozatala esetében. A törvénytervezet szerint a behozatali korlátozások akkor léphetnek életbe, ha a hazai gyártók bizonyítani tudják, hogy a túlzott import puszta létüket fenyegeti. Az egyes hazai gyártóknak konkrét adatokkal, tényekkel kell bizonyítaniuk a veszélyeztetettség mértékét, nem elegendő becslésekre, vagy a későbbiekben várható negatív hatásokra hivatkozni. A belső piac és a hazai gyártók védelmét szolgáló tervezet pontosan meghatározza, miyen feltételek mellett lehet kérni az egyes ágazati minisztériumoktól az importot korlátozó intézkedések megtételét. A tervezet a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) XIX. cikkelyéből indul ki, amely lehetővé teszi a kereskedelemkorlátozó kényszerintézkedések megtételét. A kényszerintézkedések bevezetését állandó szlovákiai Iakhelylyel rendelkező fizikai személy, vagy szlovákiai székhellyel működő jogi személy kérheti írásban az illetékes minisztériumtól. A javaslat kézhez vétele után a szaktárcának 60 nap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára. Ha a minisztérium úgy dönt, hogy jogos a kérés, akkor kétféle rendelkezést hozhat. Az egyik ideiglenes kényszerintézkedés az importtermékre vonatkozó behozatali vám emelése (függetlenül attól, hogy a jelenlegi vám hány százalékos). Ha az importőr a megemelt vámot nem fizeti ki, akkor a vámhivatal nem engedélyezi a behozott áru kereskedelmi jellegű értékesítését. A megemelt behozatali vámilletéket a vámhivataloknál kell befizetni, és a befizetett öszszeget az állami költségvetés egyik különszámiáján vezetik. Az ideiglenes kényszervámot maximálisan 200 napig lehet kivetni az adott termékre. A másik megoldás a mennyiségi behozatali korlátozás. Az adott termékre vonatkozó mennyiségi korlátozás éves kvótája nem lehet kisebb, mint az előző három év átlaga. A törvénytervezet szerint ha menet közben kiderül, hogy a hazai gyártó védelmében hozott kényszerintézkedés mégsem indokolt, akkor az intézkedéseket hatályon kívül helyezik, és az importőrök által befizetett többletvámokat viszszatérítik. A kormány elképzelései szerint a törvénytervezet július elsejével lépne hatályba, ezért valószínűleg a parlament elé júniusban kerül. Uniós reagálások Negatív visszhang Az Európai Unió meglehetősen negatívan fogadta az előbb Csehországban, majd Szlovákiában bevezetett importletéteket. Az EU Bizottsága határozottan követelte, hogy a szerintük a két országgal kötött társulási szerződés elveit felrúgó intézkedést azonnal helyezzék hatályon kívül. Brüsszel határidőt is szabott a két országnak e lépés megtételére: Csehországnak május 29ig, Szlovákiának pedig június 5ig kellene eltörölni a behozatali letétek rendszerét. Az említett időpontokban tartják a társulási szerződés keretén belül életre hívott európai uniós kereskedelmi albizottságnak és a cseh, illetve szlovák kereskedelmi szakembereknek a tanácskozását. Az EU haragja egyértelműen Csehország felé fordult, ugyanis a szlovákiai intézkedéseket a cseh döntésre adott válaszként minősítik. Mind több nyugat-európai cég emel panaszt az importletétek ellen, és Brüsszelben lobbyzik a behozatali letétek eltörlése mellett. (TA SR) Szlovákia évről évre növekvő külkereskedelmi hiánya elsősorban a gazdaság alacsony versenyképességére vezethető vissza A kormány jelenleg csak tüneti kezelést alkalmaz Szlovákia külkereskedelmi mérlege Év Behozatal Kivitel Mérleg 1991 110 420 98 176 -12 244 1992 110 212 106 165 -4047 1993 195 034 168 114 -26 920 1994 211 811 214 375 2564 1995 260 791 255 096 -5695 1996 335 165 270 628 -64 537 Az elmúlt két évben megugrott az ország külkereskedelmi hiánya. Az adatok millió koronában értendők. (Forrás: Slovenský profit) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az importletétek bevezetését közvetlenül a növekvő külkereskedelmi hiány váltotta ki. Ám minek köszönhető a korábban kedvezően alakuló külkereskedelmi mérleg rohamos romlása? Szlovákia bruttó hazai összterméke az utóbbi években Ígéretesen növekedik. Az idén 5,5-6 százalék körüli növekedés várható, s ezzel az év végén elérjük az 1989-es szint 95 százalékát. Csupán az a bökkenő, hogy a gazdaság szerkezete gyökeresen nem változott meg, továbbra is az anyagigényes termékek dominálnak a tudásigényes áruk helyett, ráadásul még mindig inkább félkésztermékek készülnek a végtermékek helyett. Ennek köszönhetően a bruttó hazai össztermék növekedése mindinkább függ a behozataltól. Míg 1995-ben 100 koronányi bruttó hazai össztermék előállításához 50,3 korona értékű import szükségeltetett, addig 1996-ban a behozataltól való függőség tovább nőtt, és elérte az 55,7 koronát. Az idén valószínűleg tovább romlik e mutató, s elérheti az 57 koronát is. Az import nagysága 1995 második félévétől ugrott meg, a deficit viszont csak 1995 végére mutatkozott egyértelműen, amikor is a növekvő behozatal csökkenő kivitellel párosult. Ez a tendencia 1996-ban gyakoratilag végig megmaradt, ennek köszönhetően rekordmértékű, az ország bruttó hazai össztermékének közel 10 százalékát ki tevő külkereskedelmi hiányt halmoztunk fel (56 milliárd koronát, amibe nem vettük bele az orosz adósságok deblokációját). Ha a külkereskedelmet az egyes célterületek lebontásában vizsgáljuk, akkor kiderül: a legnagyobb hiányt Oroszországgal, Csehországgal és az Európai Unióval szemben halmoztuk fel. Ami a behozatal áruszerkezetét illeti, az import meghatározó részét az energiahordozók, a közlekedési eszközök (főleg személygépkocsik), energetikai berendezések, és fogyasztási elektronika tette ki. További kedvezőtlen jelenség, hogy míg 1995-ben a nem túl számottevő külkereskedelmi hiányt bőségesen ellensúlyozta a nemzetközi szolgáltatások terén felhalmozott nyereség, valamint a beáramló működő tőke, addig 1996-ban ez már nem mondható el. Az elmúlt évben a külföldi tőkebeáramlás struktúrája is romlott, a rövidlejáratú hitelek kerültek túlsúlyba a beruházásokra szánt források helyett. Összességében nőtt az állam és a bankszektor eladósodottsága, mégpedig 1996-ban legalább 20 százalékkal, és 1996 szeptemberére az együttes külső adósság elérte a 4,5 milliárd dollárt, vagyis az ország minden egyes polgárára 1200 dollár adósság jut. A Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének idei tanulmánya szerint a különböző behozatali megszorító intézkedések (importletét, magasabb behozatali vámok, mennyiségi kvóták megállapítása) csak tüneti kezelést adnak, az alapvető problémán, vagyis a gazdasági növekedésnek a behozataltól való mind nagyobb függésének kérdésén ez mit sem változtat. Márpedig a kormány jelenleg csak az importnehezítő intézkedések meghozatalával próbálkozik. Az SZTA Prognosztikai Intézetének 1997-re szóló jelentése szerint az idei külkereskedelmi hiány 51-63 milliárd korona körül alakul, vagyis a helyzet csak egy árnyalattal lesz kedvezőbb mint 1996-ban. Az importletétek esetében nem aprópénzről van szó. A hat hónapra kamatmentesen lekötött összeg átmenetileg az állami költségvetést erősíti. (Illusztrációs felvétel)