Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-27 / 120. szám, kedd

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 22. Jelcin bizakodó Moszkva. Az orosz elnök ­aki tegnap délután Párizs­ba utazott - úgy véli: a NATO-orosz alapokmány minimálisra csökkenti a szövetség bővítéséből Moszkva számára adódó kedvezőtlen következmé­nyeket. Jelcin a dokumen­tum mai aláírása úgy véle­kedett: sikerül meggyőzni a balti államokat és Ukraj­nát, hogy ne lépjenek be a NATO-ba. Szerinte a meg­állapodás megfelel Orosz­ország biztonsági érdekei­nek. A szövetség bővítésé­nek negatív következmé­nyeit sikerült minimálisra csökkenteni és elkerülni a szembenállást, ami újabb jelentós fegyverkezési ki­adásokkal járt volna ­mondta. (MTI) Sierra Leone új elnöke Freetown. Johnny Paul Koroma - más forrás sze­rint Jolly Paul Koroma ­őrnagy mutatkozott be va­sárnap este a Sierra Leo­ne-i rádióban, mint a haj­nali államcsíny utáni új ál­lamfő, a Fegyveres Erők Forradalmi Tanácsának el­nöke. A bejelentés megle­petést okozott, miután ­bár a Koroma név rendkí­vül elterjedt Sierra Leoné­ban - az embereknek sej­telmük sincs, hogy ki az őrnagy. (MTI) Hágában holnap az EBESZ 55 tagországa vezetőinek részvételével emlékeznek meg a Marshall-terv 50. év­fordulójáról. A névadó ame­rikai külügyminiszterről ez a felvétel 1957-ben készült. (ČTK/AP) Taps és füttykoncert Melbourne. John Howard ausztrál miniszterelnök a bennszülöttekkel való megbékélésről rendezett értekezleten bocsánatot kért a bennszülöttek tízez­reitől, akiket az asszimilá­ciós politika keretében el­szakítottak szüleiktől. A miniszterelnök nagy tapsot kapott a bocsánatkérésért, de kifütyülték, amikor kije­lentette, hogy Ausztrália történelmét „nem az impe­rializmus, kizsákmányolás és rasszizmus" jellemezte a fehérek 1788-ban történt letelepedése óta. (MTI) Földrengés Új-Zélandon Wellington. Rendkívüli erejű, a Richter-skálán 7,6­es földrengés rázta meg tegnap Új-Zéland keleti partvidékét. Délutánig emberáldozatokról vagy anyagi károkról nem érkezett jelentés. A föld­mozgás epicentruma a Kermadec-szigetek alatt volt, mélyen az óce­ánban. (MTI) A cseh kormánykoalíció pártjai ma folytatják a tárgyalásokat, bár egyelőre csak Havel támogatásában értenek egyet Határok és folyosók ČTK-HÍREK Prága. Václav Klaus (ODS) kor­mányfő szerint a tegnapi koalí­ciós tárgyalásokon - melyeken rajta kívül Josef Lux, a KDU­ČSL és Michael Žantovský, az ODA elnöke vett részt - kölcsö­nösen felvázolták azokat a hatá­rokat és folyosókat, amelyek kö­zött, illetve amelyeken további együttműködésük fog zajlani. Közös sajtóértekezletükön a pártvezérek közölték: ma dél­előtt a három párt vezérkara vi­tatja meg az eddigi eredménye­ket, délután pedig elnöki szin­ten folytatódnak a koalíciós egyeztetések. A fő téma válto­zatlanul a kölcsönös viszony egyértelmű tisztázása és a kor­mány átalakítása. A várakozásokkal ellentétben a pártelnökök tegnap nem foglal­koztak személyi kérdésekkel, sem a koalíciós partnerek közti reszortcserékkel. Michael Žan­tovský szavaiból arra lehetett következtetni, hogy a tárcák el­osztása kérdésében a koalíciós megállapodás nem fog változni. Ez azt jelenti, hogy Žantovský ­bár az ODA hétvégi kongresszu­sa ezt ajánlotta - mégsem lép be a kormányba, mivel ő a külügyi vagy a védelmi tárcát szerette volna megkapni, de ezekről a partnerek nem hajlandóak le­mondani. A kormánykoalíció tagjai - a saj­tóértekezleten elhangzottak alapján - csak egy kérdésben ér­tenek egyet, és ez Václav Havel esetleges ismételt államfői jelö­lésének támogatása. Igaz, hogy Havel - akinek mandátuma jö­vőre jár le - hivatalosan még nem nyilatkozott arról, megpá­lyázza-e további öt évre az ál­lamfői tisztséget. Az ODA a hét­végén elsőként szólította fel őt erre, tegnap pedig Klaus, az ODS elnöke is azt mondta: párt­ja sosem jelezte, hogy esetleg sa­ját jelöltet indít Havellel szem­ben. Lux csak annyit mondott: az elnök úr tudja, hogy támogat­juk őt. Hivatalosan még a legna­gyobb ellenzéki párt, Zeman szociáldemokratái sem vonták kétségbe Havel ismételt jelölé­sének helyességét. Göncz Árpád magyar államfő beszéde a román parlamentben Új európai értékrend Bukarest. A sors, a törté­nelem régen várt ajándé­kának nevezte a román parlament két házának együttes ülésén tegnap délután elmondott beszé­dében Göncz Árpád azt, hogy magyar államfőként a XX. század során első­ként tehet hivatalos láto­gatást Romániában. MTI-TUDÓSÍTÁS A politikus részletesen elemezte a román-magyar kapcsolat­rendszer alakulását, majd hang­súlyozta: .Államközi kapcsola­taink terén az elmúlt félév során nagy jelentőségű, alapvető fon­tosságú változások következtek be. Ezeket nemcsak országaink, de Európa, sót a világ közvéle­ménye is elismeréssel, meg­nyugvással fogadta. A magyar­román jószomszédi kapcsolato­kat régiónk stabilitásának fon­tos tényezőjeként tartják szá­mon." Pozitívumként emelte ki, hogy a hivatalos politika felszí­nén gyakran eluralkodó feszült­ségek mellett mindig fellelhető volt a kapcsolatok másik, mé­lyebb szintje, a két ország polgá­rainak józan, történelmi tapasz­talatokon és kölcsönös érdeke­ken alapuló együttműködése. A legutóbbi évek világpolitikai változásai által kialakított új eu­rópai értékrend „a szembenállás helyett az együttműködést, a múltba nézés helyett a jövő épí­tését, ellenségkeresés helyett a kölcsönös támogatást, az egyol­dalú előnyök keresése helyett a közös érdekeket helyezi előtér­be" - hangsúlyozta Göncz Ár­Európai normák sze­rint érvényesülő ki­sebbségi jogok. pád. A továbbiakban méltatta a romániai demokrácia és jogál­lam intézményeit, s kiemelte, hogy Románia parlamentjében képviseletet kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük a la­kosság számarányának megfele­lően a magyar kisebbség is. A magyar elnök kiemelkedő jelen­Előrehozott francia parlamenti választások Még minden nyitott tőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ a tavalyi válasz­tásokat követően szerepet kapót és vállalt Románia kormányá­ban, ami „felelősséget és elköte­lezettséget jelent egész Romá­nia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzá­sa, euroatlanti csatlakozása mellett". Magyarország, ahogy Románia is, „felelősséget érez a határain túl kisebbségben élő testvéreink sorsa, helyzetének alakulása, identitásának, anyanyelvének, kultúrájának ápolása, megőrzé­se iránt" - szögezte le ezután Göncz Árpád, hangsúlyozva a parlament, a törvényes biztosíté­kok szerepét abban, hogy a nem­zeti kisebbségi jogok európai normák szerint érvényesüljenek a gyakorlatban. Ugyancsak nyugtázta a magyar elnök a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelv használatát és a két­nyelvű feliratok szabad haszná­latát lehetővé tévő módosítását, s megjegyezte: „Számítunk arra, hogy az egyházak jogtalanul el­kobzott vagyonának kárpótlási folyamata is megkezdődik." MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. Komoly figyelmeztetést kapott a jobboldal az előreho­zott parlamenti választások va­sárnapi, első fordulójában: a négy évvel ezelőtti hasonló sza­vazáshoz képest körülbelül 8 százalékot vesztett támogatott­ságából, s ami még fontosabb, a baloldali ellenzék egyértelműen megelőzte a kormánypártokat. Ám a verseny még korántsem dőlt el, s nem véletlen, hogy ma­guk az ellenzéki politikusok is óvatosságra intik híveiket. Az 577 képviselői hely óriási több­ségének sorsáról ugyanis a má­sodik forduló dönt majd, amely­ben komoly szerepe lesz annak, hogy az egyes pártok miként tudják mozgósítani saját hívei­ket, megszerzik-e a „kiesett" je­löltek táborának támogatását, és főként, hogy a voksolás máso­dik fordulójában milyen maga­tartást tanúsít a szélsőjobboldali Nemzeti Front. Jean-Marie Le Pen már vasárnap este máris je­lezte: az FN hívei egyértelmű út­mutatást kapnak majd, hogy „ki­re ne szavazzanak". Győzött az igen a lengyel népszavazáson Alacsony részvétel MTI-TUDÓSÍTÁS Varsó. A felmérések szerint a va­sárnapi népszavazásan a részt­vevők többsége igent mondott az ország új alkotmányára. Becs­lések szerint 39,8 százalékos részvételi arány mellett a szava­zók 56,8 százaléka biztosította támogatásáról az új alaptör­vényt, s 43,2 százalék szavazott ellene. Amennyiben a felmérés eredményét a szavazatszámláló bizottság is megerősíti, úgy az államfő haladéktalanul aláíija az elfogadott alkotmányt, amely három hónap múlva életbe is léphet. Kwasniewski hangsú­lyozta: meggyőződése szerint jó alkotmányt sikerült megalkotni, ami most a gyakorlatban is bebi­zonyosodhat. Dosztum tábornok után Rabbani volt afgán elnök is elmenekült, Ahmed Maszud viszont még harcol a Szalang-hágónál A tálibok az urak MTI-HIREK Mazari-Sarif/Taskent. Az é­szak-afganisztáni Mazari-Sarif­ba mintegy 2500 tálib katona vo­nult be vasárnap éjjel, egy nap­pal azután, hogy Rasid Dosztum, az üzbég hadúr feladta a terüle­tet és Törökországba menekült. A Dosztum által ellenőrzött terü­letek eleste után az ország 29 tartományának túlnyomó több­sége - két-három kivételével - a tálibok kezére került. Abdul Razzak, az északra kine­vezett tálib kormányzó tegnap megbeszéléseket folytatott Abdul Malik tábornokkal, a Dosztum hatalmát megdöntő, új északi katonai vezetővel. A tár­gyalás részletei egyelőre nem váltak ismertté. Malik csapatai szombaton elfoglalták a mazari­sarifi orosz konzulátust - közölte az AFP-vel Nvikolaj Sevcsenko orosz konzul. A képviselet dol­gozóit és családtagjaikat még péntek éjjel Üzbegisztánba, az afgán határ közelében lévő Termezbe menekítették. Eközben a szomszédos Tádzsi­kisztába menekült Burhanuddin Rabbani volt afgán elnök - jelen­tette be egy Rabbani környezeté­hez tartozó illetékes. Rabbani és kabinetjének több tagja jelenleg a tádzsikisztáni Kuljab városá­ban tartózkodik. Nehéztüzérséggel lőtte tegnap az észak-afganisztáni Szalang­hágón átvezető utat Ahmed Maszud, a volt afgán elnökhöz hű egységek parancsnoka. A Szalang-hágó bejárata vasárnap került a tálibok kezére azt köve­tően, hogy a hágót védő parancs­nok, Basir Szalangi megállapo­dott az előrenyomuló tálibokkal: harc nélkül feladja a térséget. A tálib fegyveresek konvoja ennek nyomán sima átkelésre számí­tott a több mint 3300 méter ma­gas hágón, a közeli Pancsir­völgyben állomásozó Maszud azonban meglepetésszerű táma­dást indított hajnalban a konvoj ellen, és harcra kényszerítette a tálib egségeket. Az összecsapás­ban mindkét fél nehéztüzérség mellett rakétákat is bevetett. (ČTK-felvétel) Balról: Josef Lux, Michael Žantovský és Václav Klaus a tegnapi tárgyalások előtt. Állig fegyverben vonultak be a tálib harcosok Mazari-Sarifba, s ezzel gyakorlatilag az egész ország az uralmuk alá került. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents