Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-22 / 116. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 22. KOMMENTÁR Patthelyzet... FEKETE MARIAN Felemás döntést hozott tegnap az alkotmánybíróság. A kormánykoalíció által vitatott leglényegesebb kérdésre (módosítható-e az alkotmány népszavazással) igennel válaszolt, mert a törvényhozói hatalom nemcsak a parlamentet illeti meg, hanem az állampolgárokat is, és az alaptörvényben nem található olyan tilalom, mely szerint az alkotmány módosítását ne lehetne felvetni népszavazási kérdésként. A köz vet) eft elnökválasztást szorgalmazó polgárok nyilván örülhetnek egy ilyen alkotmánybírósági határozatnak, hiszen a kormánykoalíció politikusai eddig a népszavazás negyedik kérdését („Egyetért azzal, hogy a Szlovák Köztársaság államfőjét az SZK polgárai közvetlenül válasszák a csatolt alkotmánytörvény-tervezet értelmében?") illetően azzal érveltek, hogy népszavazással nem lehet módosítani az alkotmányt. Az alkotmánybíróság határozatának van azonban egy második pontja is. Ez pedig azt állapítja meg, hogy a negyedik kérdésben említett, „csatolt alkotmánytörvény-tervezet" mellékletként történő szerepeltetése törvényt sért. A népszavazásról szóló törvény 2. §-ának (3) bekezdése ugyanis kimondja: „Ha a népszavazás tárgya bővebb és a népszavazásra előterjesztett kérdés közelebbi magyarázatot érdemel, ezt a kérdés mellékletében tüntetik fel..." Az alkotmánybíróság határozata kétségkívül helyes. A negyedik kérdés mellékleteként nem magyarázat, hanem alkotmánytörvény-tervezet van feltüntetve még ha csak magyarázó jelleggel is. Ismét más kérdés lehetne az, hogyan lehetne népszavazással módosítani az alkotmányt, ha nem lehet megfogalmazni az alkotmánymódosítás szövegét, hiszen a népszavazási kérdéseket úgy kell megfogalmazni, hogy azokra csak egyértelmű igennel vagy nemmel lehessen válaszolni. A belügyminiszternek nyilván kapóra jött az alkotmánybírósági határozat második pontja. Új szavazócédulák kinyomtatását rendelte el, a negyedik kérdés nélkül. Ezt viszont a Központi Népszavazási Bizottság nem volt hajlandó lepecsételni. Ebben a helyzetben érvénytelen lehet az egész népszavazás, emiatt Szlovákiát, és lakosságát súlyos károk érhetik, mert Nyugat végképp lemondhat rólunk. JEGYZET Nomura numera POLÁK LÁSZLÓ A numera szóhoz nem kell különösebb magyarázat, a Bakos-szótár nélkül is tudjuk, hogy számot jelent. Persze férfitársaságban más hangsúlyt kap a szó, meglehetősen kétértelműt. A numerával alliteráló Nomura viszont a legnagyobb japán értékforgalmi társaság, jelentős nemzetközi szereppel. Persze lehet, hogy ez már csak múlt idő. Mert az elmúlt napokban kiderült, hogy a Nomura meglehetősen kétes társaság. A képbe mi úgy kerültünk be, hogy Szlovákia szorosan együttműködik ezzel a numerával, akarom mondani, Nomurával. Viszont időközben kipattant a világméretű botrány: a Nomura élénk kapcsolatot tartott fenn az alvilággal. Sima ügy, mondom én. Nem így a japán hatóságok. A Mainicai Simbun című tokiói lap részletesen beszámolt a pénzintézet maffiával fenntartott, nem éppen plátói viszonyáról. A hírek szerint a cég az elmúlt időkben legalább kétszáz vállalatot és jelentős személyiséget vesztegetett meg. Bezzeg engem nem kerestek meg! Na de semmi gond, mert valamikor a tavasszal a szlovák miniszterelnök meg banki szakemberekjártak ott, s feltehetően ittak egy teát a Nomurában. Persze sietek leszögezni, megelőzendő az esetleges sajtópereket, hogy én egy tea alapján nem prejudikálok. Miután a világbotrány kitört, megszólalt a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. Kénytelen volt, mert a Nomura jegybankunk főtanácsosa. Masár úr elmondta, hogy ez a Nomura nem az a Nomura. A botrány a tokiói központban tört ki, bennünket azonban a londoni leányvállalat lát el főtanácsokkal. Őszintén szólva ettől a magyarázattól majdnem eldobtam magam. Kenőpénzről a nyilatkozatban nem volt szó, és én sem hozom szóba. A bennem bujkáló kisördög meg a magánügyem, az én privát kis Luciferem. Persze a világbotrány után én, a laikus merészkedem Masár úrnak ajánlani, hogy a nemzeti bank esetleg nézzen új főtanácsadó után, mert most már biztos, hogy ez a Nomura egy szép kis numera. HIIBlf SSÉIl írFőszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. isternet.sk/ujszo - Csütörtöktől minden hét végén kijárok a piacra, de alig tudok venni valamit. Hanem azért bizakodom, hogy egyszer vagy több lesz a pénzem, vagy csökkennek az árak... (Lehoczki István karikatúrája) NOVY CAS „A semlegesség garantálása kirekesztené Szlovákiát a NATOból, viszont a szlovák kormány programjába foglalta az integrációt. Az USA reméli, hogy Szlovákia fejlődése hamarosan elér olyan szintet, hogy a szervezet tagja lehet" - nyilatkozta a lapnak Ralph Johnson, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövete. FAZ - A NATO-bővítés első köréből való kimaradás a román nacionalista és szélsőséges irányzatok megerősödésével járhat, de nincs akkora befolyásuk, hogy akadályozzák a reformpolitikát - nyilatkozta a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Ad rian Severin román külügyminiszter. Szerinte a kimaradás nem lesz kihatással a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokra , és Románia arra törekszik majd, hogy erősítse együttműködését az elsőként NATO-taggá váló országokkal. Moszkva és a NATO viszonya - Oroszországot kizárólag az oroszok zárhatják ki Európából Sem Versailles - sem Jalta A jövő század biztonságát fokozza a NATO és Moszkva megállapodása lelkendezett egy névtelen amerikai magas rangú. AVAR JÁNOS Európa új, „sebhelyszerű" választóvonalától tart a New York Times elemzője, bár megengedi, hogy az ítéletet csak évek múlva lehet meghozni. Ahogyan az egy „történelminek" mondott egyezség esetében stílszerű is. Utóvégre hajdan Chamberlain is „korunk békeokmányaként" lobogtatta a papírt, rajta az alig egy év múlva világháborút elindító Hitler aláírásával. Nem kell különösebben cinikusnak lenni ahhoz, hogy a néhány nap múlva Párizsban aláírandó - sok dodonai megfogalmazást, tehát inkább mai, mint jövő századi érvényű alkut tartalmazó - „alapokmányról" valakinek eszébe jusson az egykori hollywoodi filmvezér mondása: a szóbeli szerződés nem éri meg a papírt, amire leírták... Kényszerhelyzetben nem lehet jó alkut kötni - tudta már ... Chamberlain is „korunk békeokmányaként" lobogtatta... Benjamin Franklin is akkortájt, amikor Európa „oroszproblémája" éppen csak kezdetét vette a Napóleon letörésére segítségül hívott cári csapatokkal. Már Casderagh-nak és Metterninchnek sem volt könnyű dolga I. Sándor cárral, amikor a „táncoló" bécsi kongresszuson OLVASÓI LEVELEK Nemzetiségi diszkrimináció Megrökönyödéssel olvastam az Új Szó 1997. április 19-i számában a Nemzetiségtől függő felvételi kritériumok című írást. Nem akartam hinni a szememnek, hogy a XX. század végén egy állítólag demokratikus berendezkedésű és az európai struktúrákba igyekvő államban ennyire kirívóan etnikai alapú diszkrimináció előfordulhasson. valóban egy évszázadra teremtették meg földrészünk békéjét. Utódaik fogas kérdése is mindmáig az maradt, miként lehet Oroszországot Európától távol is tartani, de nem kirekeszteni, hiszen éppen azáltal válik rá veszélyessé. Clintonék ráadásul bevonni szeretnék a reményük szerint a jövő századra valóban demokratikussá váló keleti nagyhatalmat, miközben a NATO-bővítéssel ... nemzedékek nevelkedtek az „agresszív NATO" tételével... azért felkészülnek arra az eshetőségre, ha ez mégsem sikerülne. A bővítéspárti adantiak nagyon szeretnének tanulni a múlt hibáiból, míg bírálóik azok megismédését látják rettegve az e heti megegyezéssel már elkerülhetedenné vált NATO-kiterjesztésben. Az utóbbiaktól az előbbiekhez „átállt" Clinton-barát (külügyminiszter-helyettes) Talbott azt hangoztatja, hogy - a hidegháború utáni nagy átrendezéssel - tudatosan kerülnék el a két világháborút lezáró hibát: a NATO-bővítés „nem büntető, mint volt Versailles, és nem engedékeny, mint volt Jalta". Moszkvában azonban Jaltát siratva mégiscsak Versailles-t látnak, a legvadabb nacionalisták baljósan felidézik a „hátba döfés" kódszavát is, ami valamikori német elődeiket, tehát a nácikat olyannyira segítette megszerezni a hatalmat. S ugye, a riadozó nyugati körökben pontosan ettől félnek, hogy beeresztve a közép-európaiakat a NATOAz említett írásban a somoijai szakmunkásképzőről, pontosabban a szakács és a pincér szakra jelentkezőkkel kapcsolatos felvételi kritériumokról van szó. Az etnikai alapú megkülönböztetés elkeserítő példájával állunk szemben. Ennek normálisan működő parlamentáris demokráciában nincs helye. Különösképpen nincs fiatalkorúak, gyerekek iskolai felvételének esetében, mert ott kizárólag a tudás lehet a mérce. Valóban meghökkentő, elítélésre méltó és embertelen módszer a gyerekek esetében alkalmaba, kieresztik palackjából az orosz nacionalizmus szellemét. Ravasz tárgyalóként Primakov persze éppen ezzel riogatta őket. Amivel ő és harapófogóba került elnöke szintén a palack dugóját lazította. Orosz nemzedékek nevelkedtek az „agresszív NATO" tételével, s ha ráadásul a moszkvai politikusok jó részét még a birodalmi nosztalgia is gyötri, vajmi nehéz, netán lehetetlen is zokszó nélkül tudomásul venniük, hogy az atlanti tömb közelít az ő öszszezsugorodott határaikhoz. Miközben a birodalomból kiszabadultak, köztük a baltiak és ukránok is, legalább elvben ragaszkodnak a NATO-ba lépés jogához. A szerdai megegyezéssel pedig a Nyugat csupán a vélemény, nem pedig a vétójogát kínálta cserébe a Kremlnek: „vezérlő elvünk, hogy arról nem tárgyalunk majd Oroszországgal, milyen legyen a NATO, ki tartozhat hozzá, és mit tehet a NATO; amire készek vagyunk, az tisztázni, megmagyarázni, mit jelent a NATO (mindenkori) politikája" - tudatta valóban nem jaltai engedékenységgel a washingtoni magas rangú. De azért igyekezett kerülni a versailles-i diktálási stílust is. Ezért emlegette bizakodva ama jövő századi „új NATO-t, új Oroszországot, amelyek együttműködnek az új Európa felépítésében". Régi reflexekkel természetesen irdatlanul nehéz lesz - és együtt az oroszokkal - végleg kiszabadulni a jaltai Európából; lám, a nyugati kétkedők is csupán a választóvonal keletre tolását észlelik! Alighanem ezért sürgeti az utóbbiak közé tartozó londoni Times vezércikke, hogy a NATO-ba frissen bekerülők „legyenek különösen aktívak hidazott, nemzetiségi alapú diszkrimináció. Ez a generáció még teljesen felvértezetlen az ilyen jellegű sérelmekkel szemben. Micsoda lelki traumát okozhat a pszichikailag még kiforratlan, fejlődő fiatalban, hogy amint kikerül a közvetlen családi környezetből, és megteszi az első önálló szárnycsapásait saját jövőjének megalapozása érdekében, tehát mindjárt a felnőtté válás folyamatának kezdeti szakaszán ilyen övön aluli ütés éri! Joggal merül (het) fel benne a gondolat: miért kell nekem szigorúbb kritériumoknak eleget kat építeni Moszkvához", miután nem kell többé aggódva gondolniuk az orosz veszélyre. Bölcs tanács. A közép-európaiak aligha arra vágynak, hogy frontállammá váljanak, bárha történelmüeg megnyugtatóan a frontvonal nyugati oldalára kerülve is. A NATO-bővítés éppen azáltal válhat a rémeket látók önmegvalósító próféciájává, ha a féléves alkudozást hidegháborús logikával értelmezzük, s a párizsi aktusban Moszkva behódolását látjuk. Hogy ne így legyen, azért mindenkinek jövő századi módra kellene gondolkodnia s főként politizálnia, beleértve az oroszokat is. Ha bizarrul hangzik is, nekik is át kell esniük a nemzeti önvizsgálaton, miként például a világháborút vesztett németeknek, kik (ha nem is maradéktalanul) a vereségben felfedezték a felszabadulást. Mennyivel könynyebb ez az oroszoknak, kik békésen szakíthattak hidegháborús múltjukkal! S ha a Nyugat valóban képes elkerülni kirekesztésüket, amint e megállapo... nekik is át kell esniük a nemzeti önvizsgálaton... dással igyekezett, a bölcs moszkvai beletörődés aligha lehet a shakespeare-i „csak emléked van abból, ami voltál, hogy jobban szenvedj attól, ami vagy". Végső elemzésben Oroszországot csakis az oroszok zárhatják ki Európából. A szerző a Magyar Nemzet munkatársa. tennem, hogy felvételt nyeijek a magyar osztályba, mint a szlovák osztályba jelentkező társamnak? Mindent mérlegelve csak azt mondhatom, hogy ne nyeljük le ezt a békát. Passzivitásunk csak felgyorsítaná az ellenünk irányuló ártó szándék gyakorlati megvalósulását. Nem nehéz kiatalálni, hogy meddig menne, merészkedne el a hatalom kisebbségi létkörülményeink rosszabbításában, ha nem tapasztalna részünkről határozott ellenállást. Együd László Feled