Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-21 / 115. szám, szerda

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 17. Erős védelem Karadzsicsnak Szarajevó. A napokban megerősítették Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök védőőrizetét. Növelték a politikus palei villája körüli rendőrjárőrök számát, megállítanak min­den arra haladó járművet, s ellenőrzik utasaikat. Ha­sonlóan jártak el Ratko Mladics volt katonai főpa­rancsnokkal és minden más háborús bűnösnek nyilvánított bosznai szerb­bel kapcsolatban. A hábo­rús bűnösök büntetlensége a boszniai békefolyamat egyik fő akadálya. (MTI) Kína a koreai békekötésről Peking. Kína megítélése szerint sikerült előbbre lép­ni Dél- és Észak-Korea, az Egyesült Államok és Kína konzultációin, amelyeknek a koreai békekötésről tar­tandó négyoldalú tárgyalá­sok beindítása a célja ­mondta tegnapi sajtóérte­kezletén Sen Kuo-fang, a kí­nai külügyminisztérium szóvivője. Nem fejtette ki, miben áll a haladás, csak azt hangoztatta, hogy Kína kész továbbra is építő szere­pet vállalni a Koreai-félszi­get békéjének és stabilitásá­nak biztosításában. (MTI) A csehországi Stríbro város­kában egy padláson két he­te megtalálták a világ felte­hetően legkisebb nyomta­tott bibliáját: 7x5 millimé­ter és csak gombostűvel la­pozható az 1857-ben ké­szült remekmű. (ČTK/AP) Helyreállítják Herceg-Bosznát? Zágráb. Új közösséget ala­kítanak ki a horvátok Bosz­niában, alig néhány hónap­pal azután, hogy nemzet­közi nyomásra hivatalosan is megszűntté nyilvánítot­ták miniállamukat, Herceg-Bosznát. A tegnapi zágrábi napilapok beszá­molói szerint a hercegovi­nai Mostarban a boszniai horvátok „kezdeményezői bizottsága" úgy döntött, hogy helyreállítják Herceg­Boszna Horvát Közösséget, amely a Boszniában élő horvát kisebbség választott csúcsintézménye lesz. A bi­zottság szerint az alakuló ülést július 24-én Mostar­ban tartják. (MTI) Kémműhold kudarca Moszkva. Balul sikerült egy orosz katonai műhold fellö­vése tegnap a kazahsztáni Bajkonurban - jelentették be Moszkvában. A hordozó­rakéta első, gyorsító foko­zata a start utáni 48. má­sodpercben leállt. A rakéta és a Kozmosz műhold né­hány kilométerre az indító­állástól a néptelen sztyep­pén csapódott be. Személyi sérülés nem történt. (MTI) Napirenden a gyógyászati rendtartás módosítása Vita az abortuszról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Első olvasatban jóvá­hagyta tegnap a parlament a gyógyászati rendtartásról szóló törvény módosítását. Ennek ér­telmében változna például a tel­jes mértékben terített gyógysze­rek és egészségügyi szolgáltatá­sok köre. A baloldali képviselők és a DU frakciója elfogadható­nak ítélte a kormány tervezetét, a kereszténydemokraták viszont kifogásolták, elsősorban a ter­hesség-megszakításra okot adó egészségi problémák körének bővítését, mondván: a tárca a nőgyógyászok és más orvos­csoportok érdekeit tartja szem előtt, amelyek érdekeltek az abortusz és a fogamzásgátló szerek népszerűsítésében. Jozef Prokeš (SZNP) elutasította ezt: jobb, ha törvényes keretek kö­zött folyik a terhesség-megsza­kítás, mint ha feketén végeznék. Az ún. frekvenciatanácsról szóló tervezetet Milan Ftáčnik (DBP) javaslatai ellenére második ol­vasatban a kormány elgondolá­sának megfelelően hagyta jóvá a parlament. A kormánykoalíció képviselői nem támogatták azt a bizottsági indítványt, amely nö­velte volna a testület hatáskörét az állami szervekkel szemben. A közszolgálati médiumok sugár­zását érintő döntéseknél a kor­mány és az állami szervek nem kötelesek kikérni a tanács véle­ményét. A kilenctagú frekven­ciatanácsba beválasztott szemé­lyek a tervezet alapján nem tölt­hetnek majd be pártfunkciókat, s nem tevékenykedhetnek tö­megtájékoztatási területeken sem. Megbízatási idejüket a tör­vény hat évben szabja meg. A parlament tegnap tudomásul vette a kábítószer-ellenes prog­ram teljesítéséről és időszerű­sítéséről szóló jelentést is. Ebből kiderül, hogy az egyes tárcák és szervezetek tavaly összesen 99 millió koronát fordítottak meg­előzésre és a drogellenes harcot szolgáló programok finanszíro­zására. (horváth) Tizenöt külföldi magyar vendég Pozsonyban Rádiózás anyanyelven ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A rekkenő hőség elle­nére több órán át tartott a Ma­gyar Intézetben az a kerekasz­tal-megbeszélés, amelyen azok a külföldi magyar rádiósok mu­tatkoztak be, akik a Szlovák Rá­dió Magyar Adásának vendégei­ként tartózkodnak országunk­ban. Megtudtuk, hogy még napjaink­ban is az újvidéki rádiónak van a leghosszabb magyar adása: napi teljes 24 óra. Megkezdte magyar adásait a cseh rádió is, egyelőre kéthetente húsz percben. Ame­rikában jelenleg harminc regio­nális magánadó közvetít ma­gyar műsorokat, a négy románi­ai magyar, illetve nemzetiségi adó pedig összesen napi 13 órát sugároz magyarul. A rendszer­váltás óta is töretlenül népsze­rűek a BBC magyar műsorai az egész Kárpát-medencében. Rö­videsen anyanyelvünkön is elké­szül a közép-európaiak angliai munkavállalását segítő tanács­adó sorozat. (Sz.) Az ODA felhívása a koalíció tagjaihoz Tárgyalni kellene ČTK-HÍR Prága. Az ODA politikai tanácsa és parlamenti frakciója tegnap felszólította Václav Klaus ODS­elnököt és Josef Luxot, a KDU­ČSL elnökét, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kormány esetle­ges átalakításáról, valamint azokról a további lépésekről, amelyek újraaktivizálnák a koa­líciót. Ezt Pavel Bratinka, az ODA elnöke jelentette be. Bratinka ugyanúgy, mint Vladi­mír Dlouhý gazdasági és keres­kedelmi miniszter, illetve Ivan Mašek, a frakció elnöke fontos­nak tartja: a koalíciós tárgyalá­sokon előbb kell megegyezni, mintsem a szociáldemokraták bizalmi szavazást kérnék a kor­mánnyal szemben. Klaus kormányfő tegnap vissza­utasította Václav Havel elnök­nek azt a véleményét, hogy kor­mányának nincs hosszú távú programja és állandóan impro­vizál. Leszögezte: a kormány­nyilatkozat, amely a kormány programja, négy évre szól. Kabila megveti a lábát Kinshasa/Nairobi/Lomé. A Demokratikus Erők Szö­vetsége Kongó Felszabadí­tásáért (AFDL) hét végi győzelme nyomán az afri­kai országok egymás után ismerik el az új, Laurent­Désiré Kabila vezette rendszert. MTI-HÍREK Tegnap Uganda, Zambia, Ruan­da, Kenya, Burundi, Botswana és Tanzánia jelentette be nyilvá­nosan az új kormányzat elisme­rését. Az ugandai elnök kifejezte reményét, hogy az AFDL győzel­me nyomán még szorosabbá válnak a két ország kapcsolatai. Ugyancsak üdvözölte a Kabila vezette erők győzelmét a ruan­dai kormány. Uganda és Ruan­da egyaránt nyilvánosan támo­gatta a zaire-i ellenzék mozgal­mát, de mindkét kormány ta­gadja, hogy katonai támogatást is nyújtott volna a felkelőknek. A japán kormány a demokrati­kus átmenet tervének közzété­telére szólította föl Laurent Ka­bilát. Az emberi jogok tisztelet­ben tartását és a több százezer embert érintő menekültkérdés megoldását is elvárja Tokió, amely valószínűleg elismeri az új vezetést. Japán számára a kü­lönböző fémek, elsősorban a ko­balt importja miatt fontos az af­rikai ország. Japán Kabilával már e hónap elején felvette a kapcsolatot. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter is figyelmeztet­Mobutuval a togói elnök sem tudott találkozni. te Kabilát, hogy az országának nyújtott nemzetközi támogatás a demokratikus és az emberi jo­gok tiszteletben tartásától függ. Bejelentette: az Egyesült Álla­mok elfogadta az ország új elne­vezését, és kész együttműködni az új vezetéssel. Osseni Fassani, az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának kö­zép-afrikai képviselője nyilatko­zatában elutasította azt a ruan­dai feltételezést, hogy többek közt azokat a ruandai hutu tisz­teket engedték be az országba, akik Mobutu szétvert hadse­regének oldalán harcoltak, s aki­ket felelősnek tartanak a ruan­dai tuszik 1994-ben történt le­mészárlásáért. Több ezren menekültek el Mobutu szűkebb pátriájából a szomszédos Közép-Afrikába, mi­után hírét vették, hogy a bukott elnök a környéken lévő dzsun­gelpalotájába menekült. Lomé­ból érkezett hírek szerint a va­sárnap oda menekült Mobutu egészségi állapota nem teszi le­hetővé, hogy látogatókat fogad­jon. Vasárnap este a togói elnök sem tudott találkozni Mobutu­val, az elűzött zaire-i államfő „rendkívüli fáradtsága" miatt. A togói hatóságok mentőrepülőgé­pen szeretnék elszállítani - való­színűleg Marokkóba - Mobutut, mivel állapota nem teszi lehető­vé, hogy azon az orosz gyártmá­nyú AN gépen utazzon tovább, amelyen Loméba érkezett. Hétfőn este Nicosiában az ENSZ-erők békekoncertet rendeztek a két ciprusi közösséget elválasztó de­markációs vonal közvetlen közelében. A koncert rendben lezajlott, viszont a stadionon túl a görögök és a törökök is összecsaptak a rendőrökkel. A felvételen: a rendőrök elvezetnek egy görögöt. (ČTK/AP) Napról napra növekszik az új rezsim nemzetközi elismertsége Román oktatásitörvény-módosítás A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum deklarációja a népszavazás ügyében A vita máris heves Mondjunk IGEN-t! MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Az oktatási törvény módosítására vonatkozó terve­zettel a román kormány azokat a vállalásokat teljesíti, amelye­ket az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményéhez való csat­lakozás, a román-magyar alap­szerződés és más nemzetközi dokumentumok keretében tett ­hangsúlyozta Frunda György szenátor, aki a Jurnalul Nati­onal című lap tegnapi összeállí­tásában fejtette ki véleményét. A tervezet előírásai, mutatott rá, nem jelentenek pozitív megkü­lönböztetést a nemzeti kisebb­ségek irányában, hanem az esélyegyenlőséget biztosítják számukra, vagyis az azonos esé­lyüket az egyetem elvégzésére, mint a román gyerekeknek. A többi kormánypártoknak a la­pok által megszólaltatott képvi­selői elsősorban a módosítás po­litikai szükségességét emelték ki, szakmai indokoltságukról nem mindegyik volt meggyő­ződve. Emil Tocaci, a szenátus oktatási bizottságának alelnöke például kifejtette: noha az 1995. évi oktatási törvényt jónak tart­ja, az RMDSZ kéréseinek teljesí­tését fogja szorgalmazni a kor­mány tervezete szerint, mert fenn kell tartani, és erősíteni kell a Magyarországgal kialaku­lóban lévő baráti kapcsolatokat. Az ellenzéki nacionalista pártok képviselői, mint várható volt, élesen támadják a módosításo­kat. Valériu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt új vezetője, aki Gheorghe Funar örökét vette át, „az RMDSZ zsarolása nyo­mán sebtében összehozott" ter­vezetnek minősítette a módosí­tást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke „eltévelyedésnek" nevez­te a tervezetet, hozzáfűzve, hogy „egy román-magyar kor­mánytól nem is lehetett másra számítani,"; majd Isten segítsé­gét kérte ahhoz, hogy „a nemze­ti érdekek elárulásának ez a sú­lyos cselekedete ne vezessen társadalmi zavargásokra Erdély­ben". A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum mind szándéknyilatko­zatában, mind alapszabályában leszögezi, hogy a demokrácia alapelveihez igazodó civil szer­veződésként kíván a polgári tár­sadalom elveinek kibontakozá­sára, az emberi jogok megtartá­sára, a Szlovák Köztársaság de­mokratikus átalakítására ösztö­nözni. Szlovákiai magyarokként ezt nemcsak kisebbségi szemszög­ből tartjuk fontosnak, hanem azért is, mert az 1994 őszén ha­talomra jutott kormányzat poli­tikájának eredményeképpen Szlovákia hovatovább Európa peremére sodródik; s ez hosszú időre megakadályozhatja az or­szág felvételét a NATO-ba és in­tegrálódását is az Európai Unió­ba. Ezért a Szlovákiai Magyar Értel­miségi Fórum vállalt szándékai értelmében hangot kell adni a véleményünknek akkor, amikor a demokrácia alapvető elveiről, működőképességéről, a demok­ratikusan kifejezett népakarat egyik fundamentumáról: a nép­szavazásról van szó. A Szlovák Köztársaság elnöke 1997. május 23-24-re referen­dumot írt ki Szlovákia NATO­tagsága, illetve a közvetlen el­nökválasztás kérdésében. A NATO-val kapcsolatos kérdés­fölvetés tétje az, hogy orszá­gunk polgárai vajon a nyugati demokráciák védelmi rendsze­rét választják-e, avagy kirekesz­tik-e önmagukat abból a civili­zációs fejlődésből, amellyel szemben jelenleg nincs éssze­rűbb és logikusabb alternatíva. Az IGEN e felzárkózás esélyét; a nemleges válasz viszont a Nyu­gattól való elzárkózás zsákutcá­játjelenti. A referendumnak az elnökvá­lasztás módját érintő kérdése azt hivatott eldönteni, hogy a választók a jövőben élni kíván­nak-e állampolgári jogukkal az államfő személyének megvá­lasztásánál, vagy önös pártpoli­tikai kalkulációkra, esetleg zsar­nokjelöltek szeszélyeire bízzák az ország legfőbb közjogi méltó­ságának kiválasztását. A közvet­len elnökválasztás ezért a párt­érdekeken felülemelkedő, kon­szenzuson alapuló megoldást ígéri. E lehetőség elvetése vi­szont a jelenlegi megosztottság továbbélését, a kiúttalanságot, sőt akár egy zsarnok fellépését is támogatná. Némi sarkítással csakis a fenti alternatívák közül választha­tunk, úgynevezett harmadik­utas megoldás nincs. A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum - alapelveinek s célkitű­zéseinek szellemében - ezért azt ajánlja támogatóinak és a szlo­vákiai magyar közösség minden választójoggal bíró tagjának, hogy vegyen részt a népszavazá­son, és mind a NATO-tagság, mind a közvetlen elnökválasztás kérdésében IGEN-nel feleljen. Rólunk és a jövőnkről van szó ­tehát nekünk kell döntenünk! A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum szóvivői testületének ne­vében MÉSZÁROS ANDRÁS MIKLÓSI PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents