Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-03 / 101. szám, szombat

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 3. TANÁCSADÓ Munkanélküli segély M. M.: Az édesapám súlyosan megbetegedett. Az orvosok azt mondják hogy elélhet még egy-két évig, de gondoskodni kellene róla. Felmondhatom ennek alapján a munkaviszonyomat? Van egy most érettségiző fiam, és lányom, akikről szintén gondoskodni kell. A lakóhelyemtől 28 kilométerre dolgozom, vonattal utazgatok, ami sok időt vesz el, ezért inkább közelebb próbálnék meg állást keresni. Kaphatok munkanélküli segélyt is, amíg nem találok új munkahelyet? FEKETE MARIAN A munkaviszony felmondása manapság nem okozhat gondot; két havi felmondási idővel bárki felmondhatja a munkaviszonyát. A munkanélküli segélyre vonatkozó kérdését viszont már nehezebb megválaszolni. A foglalkoztatásról szóló 387/1996. Tt. számú törvény 52. §-ának a/ pontja szerint a munkanélküli segély folyósításának időtartamát három hónappal rövidítik, ha az alkalmazott az utolsó munkaviszonyát komoly ok nélkül, vagy bármiféle indoklás nélkül szüntette meg. A törvény 53. §-a sorolja fel azt, mi tekinthető ilyen esetekben komoly oknak. A rendelkezés ilyen okként megemlíti például az öt évnél fiatalabb gyermekről való személyes gondoskodás feltétlen szükségességét, vagy a túlnyomórészben vagy teljesen magatehetetlen (és szociális intézetben nem elhelyezett) közeli személyről való gondoskodás szükségességét. A leveléből nem állapítható meg, hogy az édesapja betegsége részleges vagy teljes magatehetetlenséggel jár-e. Ez orvosi kérdés, ami azt jelenti, hogy rendszerint egy véleményező bizottság határoz arról ki tekinthető részlegesen, túlnyomórészben vagy teljesen magatehetetlennek. Mielőtt a munkaviszonyát felmondaná, ajánlatos lenne a véleményező bizottság szakvéleményét, határozatát beszerezni, mert ez a határozat dönthetné el azt, hogy 3 hónappal hosszabb vagy három hónappal rövidebb ideig kaphatja-e a munkanélküli segélyt - ha az egyéb feltételeket is teljesíti. KISRÉSZVÉNYESEKNEK Részvényfelvásárlás A VÚB Invest Holding felkínálta a VÚB Kupón részvényeinek felvásárlását. A részvényeseknek küldött levélben arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa ajánlott 670 koronás ár jóval meghaladja a tőkepiacon érvényes 550620 koronás árfolyamot. Ily módon egy vagyonjegykönyv után 13 400 korona kapható. Monika Homolová, a VÚB Invest Holding marketingigazgatója szerint az akciót azért kezdték, mert a kisrészvényesek között különféle problémák jelentek meg. Külön foglalkoznak azokkal, akiknek még mindig kölcsönük van a vagyonjegykönyvükre. Tagadta viszont, hogy a befektetési alap közelgő közgyűlése miatt váltak volna aktívvá. A VÚB Kupón jelenlegi legnagyobb tulajdonosa a VÚB Invest Holding 18 százalékkal, ezt követi a VÚB 9 százalékkal, a harmadik pedig a Szlovák Biztosító, amely a Bank of Bermudától vásárolt meg egy 8 százalékos csomagot. Az előző évhez képest várhatóan magasabb osztalékot fizet a Živnobanka l.IF. Tomáš Vilim, a kezelő ŽB-Trust munkatársa a Národná obrodát úgy tájékoztatta, hogy tavalyi 83 millió koronás nyereségükből a közgyűlésnek az 1995-ös 15 koronánál magasabb osztalék kifizetésétjavasolják. Jól állnak az alap részvényei a tőkepiacon is, az 500 koronás névértékű papírok árfolyama 465 korona körül mozog, (tuba) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az EU jövő évi költségvetése Brüsszel. Az Európai Bizottságjóváhagyta az Európai Unió jövő évi költségvetési tervezetét. Eszerint 1998-ban 91,3 milliárd ECU-vel gazdálkodhatna az EU, ami az ideihez képest mindössze 2,4 százalékos növekedést jelent. A mezőgazdaságra és a külpolitikára szánt kiadások mindössze 0,5 százalékkal emelkednének. Ez azt jelenti, hogy a bizottság megfelelt azoknak a rerstrikciós elvárásoknak, amelyeket a tagállamok támasztottak vele szemben. (TA SR) Nyolcvanmilliós nyereség Pozsony. Az Általános Hitelbank (VÚB) mérlegfőösszege a múlt évvégén 181 milliárd korona volt, és az adózás előtti nyeresége 80 millió koronát tett ki. A lakossági betétek hat év alatt 40 milliárd koronára nőttek. A múlt év során egymilliárd koronával emelkedett a devizabetétek összege és 27 milliárd korona fölé emelkedett. A külfölddel folytatott pénzügyi tranzakciók volumene 1996-ban 1995höz képest 44 százalékkal nőtt (183 milliárd korona). (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. május 5-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 53,889 Osztrák schilling 2,763 Francia frank 5,765 Svájci frank 22,809 Kanadai dollár 24,187 USA-dollár 33,484 Német márka 19,446 ECU, EU 37,904 Olasz líra (1000) 19,641 Cseh korona 1,085 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 Az orosz Gazpromot a nyugati elemzők többsége a világ legnagyobb gázipari vállalatának tekinti Kelet-európai vállalati toplista Elismerő szavakkal illetik a nyugati szakértők az erősödő kelet-európai vállalati szektort, amelynek vezető cégei közül immár kilenc szerepel az 500 legnagyobb európai vállalat között. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A tavalyi év nyomasztó cseh fölénye után az idén az orosz vállalatok uralják az 50 vezető, tőzsdén jegyzett kelet-európai cégről a londoni Financial Times (FT) elemzői által nem rég készített összeállítást. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy tavaly még csak a visegrádi négyeknek nevezett Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia adatai szerepeltek benne, másrészt az élen álló orosz nagyvállalatok többsége nagyságrendekkel múlja felül a térségbeli kisebb országok cégeit. Az első öt között szereplő négy orosz vállalat például együttesen körülbelül akkora értéket képvisel, mint az utánuk jövő húsz cég együttvéve. Messze kimagaslik a mezőnyből a közel 8 milliárd dollárra taksált Gazprom, amelyet a nyugati elemzők többsége a világ legnagyobb gázipari vállalatának tekint. A Gazprom - egyetlen kelet-európai cégként - először került be a „nyugati listába", az 500-as Financial Timesviláglistán a 421. helyet foglalja el. Az európai 500-ak között viszont a Gazpromnak már több térségbeli társa is akadt: 5 orosz és 3 cseh vállalat. A csehek e téren nem egészen újoncok, az SPT Telekom (az idén a 303.), az energiaszolgáltató CEZ (401.) és a Komerční Banka (450.) már a korábbi években is felkerült erre a toplistára. A magyar és lengyel cégeknek egyelőre esélyük sincs bejutni az európai 500-as klubba. Ott ugyanis még az utolsó cég piaci ... esélyük sincs bejutni az európai 500-as klubba. értéke is meghaladja az 1,4 milliárd dollárt, miközben a legnagyobb magyar, a Mol (930 millió) és az első lengyel, a Bank Slaski (919 millió) még az 1 milliárdot sem éri el. Szlovák cég pedig még ezeknek az értékeknek is csak a feléig jutott. A tanulmány készítői mindenesetre elégedettek a térségbeli vállalatokkal, különösen az utóbbi három év során elért fejlődést értékelik nagyra, s azt jósolják, hogy a következő néhány évben egyre több kelet-európai cég léphet be az 500-as klubba. Míg az orosz cégek jó szereplését elsősorban méreteiknek tuAz első 15 kelet-európai vállalat 1996-ban Randsor Vállalat Ágazat Piaci érték (millió dollár) 1. Gazprom (orosz) gázipar 7930.6 2. Lukoil (orosz) olajipar 5956.4 3. JESZ (orosz) energiaszolgáltató 3037,0 4. SPT Telecom (cseh) távközlés 2948,9 5. Moszenergo (orosz) energiaszolgáltató 2288,6 6. ČEZ (cseh) energiaszolgáltató 2045,8 7. Szurgutnveftvegaz (orosz)gázÍDar 1951.5 8. Komerční Banka (cseh) pénzintézet 1682,1 9. Rosztyelekom (orosz) távközlés 1680,8 10. Pliva (horvát) gyógyszeripar 1377,8 11. Mol (magyar) olajipar 930,2 12. Bank Slaski (lengyel) pénzintézet 919,3 13. Richter Gedeon (magyar) gyógyszeripar 869,8 14. Česká Spoŕitelna (cseh) pénzintézet 824,8 15. Bank Przemyslovo-Handlowy (lengyel) pénzintézet 824,8 Az első 50 kelet-európai vállalat között három szlovák található, a Slovnaft, a 23. (500,3 millió dollár), a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű a 31. (332,0 millió dollár), az Általános Hitelbank pedig a 47. (219,6 millió dollár). lajdonítják, addig a cseh és lengyel vállalatokét a mögöttük álló gazdasági növekedésnek. A tavalyi dicséretet dicséretre halmozó cseh cégeket azonban az idén arra figyelmeztetik, hogy a szerkezetátalakítás halogatása, valamint a privatizáció hiányosságai hosszabb távon visszavethetik a fejlődést. A hízelgő vélemények ellenére a tanulmányok készítői nem győzik hangsúlyozni, hogy a keleteurópai térség - különösen Oroszország - vállalatait még mindig meglehetősen nehéz a nyugatiakkal azonos mércével mérni. Nemcsak azért, mert a könyvviteli szabályok sok esetben nem egyeznek a máshol megszokottal, hanem azért is, mivel jó részük még mindig állami vagy legalábbis többségi állami kézben levő mamutcég, sokszor egy-egy ágazat urai, s nem mindig tiszta politikai,jogi és piaci körülmények között működnek. (A HVG nyomán) Franz Fischler EU-biztos Szlovákiába látogat A hazai sörgyárak behozatali kvótákat akarnak Fontos a párbeszéd Nem bírják a versenyt TA SR-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Franz Fischler, az Európai Unió mezőgazdaságért felelős biztosa hétfőn hazánkba látogat. A szlovák sajtóirodának adott nyilatkozatában kifejtette az EU és a társult országok pár beszédének fontosságát. Szerinte a mezőgazdaság kulcsszerepetjátszik majd a csatlakozási tárgyalások folyamán. Emlékeztetett arra, hogy nemrégiben még mezőgazdasági miniszterként Ausztria EU-s csatlakozását készítette elő, ezért jól ismeri azokat a problémákat, amelyek a felvétel előtt álló országokra várnak. Fischler hangsúlyozta: amennyiben az összes társult országot egyszerre vennék fel az EU-ba, az lényegesen megváltoztatná az unió mezőgazdasági arculatát. Kétszeresére növekedne a farmerek száma, 60 millió hektárral nőne a szántóterület nagysága és az EU lakosainak száma 100 millióval emelkedne. A felvételre várakozó országoknak még sok akadályt kell leküzdeniük a mezőgazdasági színvonalának fellendítésétől az élelmiszeripar modernizációján és a gazdálkodó üzemek átalakításán keresztül a hitelpolitikáig. Bár a mezőgazdasági termelés ezekben az országokban sokkal kevésbé fejlett, mint az EU-ban, a meg van a lehetőségük a fejlődésre. Fischler szerint korai arról beszélni, hogy a csatlakozást követően lesz-e átmeneti időszak. Ami a társult tagokkal folytatott kereskedelemben a nagyobb kedvezményeket illeti, Franz Fischler kiemelte: az Európai Unió javasolta, hogy az elkövetkező öt évben 5 százalékkal emeljék a behozatali tarifákat, továbbá a társult államokból származó mezőgazdasági importra kivetett vámokat 50 százalékkal csökkentsék. TA SR-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ha az idén a cseh sörbehozatal tovább nő, akkor a szlovákiai sörgyártók 1997-ben akár közel 200 millió koronás veszteséggel is számolhatnak közölte Michal Pramuk, a Szlovákiai Sörgyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója. Ebben az esetben mintegy 500 élelmiszeripari alkalmazott állása kerülhet végveszélybe. A cseh és morvaországi sörgyárak tavaly - hála a behozatali pótlékok eltörlésének - 646 ezer hektoliter sört exportáltak Szlovákiába, míg az itteniek mindössze 31 ezer hektolitert szállítottak Csehországba. Idén a Szlovákiába irányuló cseh sörexport mértéke elérheti a 850 ezer, sőt az 1 millió hektoliter sört is. Ilyen jelentős importmennyiség legalább 5 hazai sörgyár létét veszélyezteti, különösen a pozsonyi, a nagyszombati, az ilavai, a bytčai és a nagymihályi gyár került veszélybe. Pramuk szerint a Világkereskedelmi Szervezet hatályos egyezményei szerint a belső piac veszélyeztetése esetében behozatali kvótákat lehet megszabni, ez Szlovákia esetében évi 530 ezer hektoliter volna. A hazai sörgyártók már fel is szólították Peter Baco földművelésügyi minisztert a mennyiségi korlátozások kidolgozásának és májusi bevezetésének megtételére. A miniszter a sörgyártók szerint erre határozott Ígéretet tett. Michal Pramuk azt állítja: a sörbehozatal gyakorlatilag felesleges, ugyanis a hazai kapacitások mindössze 75 százalék erejéig vannak kihasználva, tehát a teljes kapacitás a piac teljes kielégítésére képes. Természetesen a szlovákiai sörgyártók is gondolnak a kivitelre, ezért Oroszországgal, Ukrajnával, Lengyelországgal és Magyarországgal folytatnak ez ügyben tárgyalásokat. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zseliz Losonc Rimaszombat Kassa május 2-án május 2-án május 2-án május 2-án május 2-án május 2-án sárgarépa 15-18 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 13 Sk/kg 20 Sk/kg 10-12 Sk/kg petrezselyem 18-22 Sk/kg 20 Sk/kg 7 Sk/csomó 20 Sk/kg 22 Sk/kg 18 20 Sk/kg burgonya 6-7 Sk/kg 0-8 Sk/ki; 3-6 Sk/kg 5-6 Sk/kg 5-7 Sk/kg 5 o Sk/kg paradicsom 45 Sk/kg L :;: 5460 Sk/kg IllllllIlililllII 65 Sk/kg 60 Sk/kg ; 46 Sk/kg paprika 85-90 Sk/kg 100 Sk/kg X 69 Sk/kg 100 Sk/kg 68 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg S-6 Sk/db X 7-10 Sk/db 15 Sk/db MSk/db kel 39 Sk/kg 34 Sk/kg X 25 Sk/kg 25 Sk/kg 38 Sk/kg káposzta 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg X 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12-14 Sk/kg savanyúkáposzta 20 Sk/kg 15 Sk/kg X X X 15 Sk/kg hagyma 15-18Sk/kg 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 15-17 Sk/kg 17 Sk/kg 1 >k/kg újhagyma dughagyma 8-10 Sk/csomó 4 Sk/csomó 7 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 6 Sk/csomó 6-10 Sk/csomó újhagyma dughagyma X 35-40 Sk/kg X 30 Sk/l X 30 Sk/kg fokhagyma 80-90 Si k90 Sk/kg X II ss t 80 Sk/kg 60-95 Sk/ka zeller 20-25Sk/kg 4-8 Sk/db X II ss t 25 Sk/kg 20 Sk/kg szárazbab 50-60 Sk/kg 40 Sk/kg 30 Sk/l 40 Sk/l 40 Sk/kg 40 Sk/kg mák 90-100 Sk/kg ÜSHE^ö Sk/kg 60 Sk/kg X ... X 70 Sk/kg alma 20-28 U...,,:, 15-28 Sk/kg X 22-28 Sk/kg 30-35 Sk/kg 10-25 Sk/kg hónaposretek 6-10 Sk/csomó 4-6 Sk/csomó 3-4 Sk/csomó 5 :7 Ct/rcrtmn CO CL/rcnmň j

J*0 víK/VSUNIU 5.7 U ;.'<..miň j i jI\;outt!U dióbél 160-180 Sk/kg 120 Sk/kg , X 80 Sk/kg 90-100 Sk/kg 100 Sk/kg fejessaláta 6-10 Sk/fej 4 Sk/fej ^:') Sk.'Iei 4-5 Sk/íej 47 Sk/fej 5-8 Sk/fej tojás 2,40-2.60 Sk/db 2,30-2,50 Sk/db 2,00 Sk/db 2,30-2,70 Sk/db X 1,90-2,20 Sk/db