Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-17 / 112. szám, szombat

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 17. Veszélyben a START 2 New York. Ivan Ribkin, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára szerint a NATO bővítésére vonatkozó döntés rontja annak esélyeit, hogy az orosz parlament ratifikálja a hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló START 2 szerződést - írta tegnap a The New York Times. A cikk szerint Ribkin"„csaknem lehetetlennek" tartja a szerződés orosz jóváhágyását. Úgy véli, hogy a jelenlegi dumával, a parlament kommunista kézben lévő alsóházával ez nem lehetséges. A START 2 értelmében az aláírók 3000 és 3500 közötti számban csökkentenék atomrobbanófejeik számát. (MTI) Megállapodás Phenjannal Washington. Az Egyesült Államok és Észak-Korea megállapodott abban, hogy újabb közös ásatásokat végeznek a koreai háborúban (1950-53) eltűnt amerikai katonák maradványainak felkutatására. Phenjan beleegyezett abba is, hogy megnyitja katonai irattárát az amerikai fél előtt. A washingtoni védelmi minisztérium közlése szerint az észak-koreai kormány azonban még nem válaszolt arra a kérésre, hogy biztosítson lehetőséget azokkal az a merikai katonai szökevényekkel való találkozóra, akik állítólag Észak-Koreában élnek. (MTI) Kitüntetés két elnöknek Washington. Ünnepélyes vacsora keretében nyújtották át Václav Havel cseh és Roman Herzog német elnöknek csütörtök este a New York-i székhelyű Kelet-nyugati Tanulmányok Intézete által alapított magas kitüntetést, amelyet kiemelkedő európai államférfiaknak adományoznak. A díjjal azt a áldozatos munkát kívánták elismerni, amellyel a két elnök hozzájárult a németcseh megbékélési egyezmény megszületéséhez. Érdemüket Madeleine Albright amerikai külügyminiszter méltatta. (MTI) A cseh és a német elnök gratulál egymásnak. (ČTK/AP) Franciaországi merényletek Párizs. Merényletet kíséreltek meg tegnapra virradó éjszaka KözépFranciországban egy zsidó iskola, illetve egy muzulmán mecset ellen: ismeretlen tettesek kezdetleges gyújtóbombákat helyeztek el a két létesítmény előtt, de egyik sem okozott különösebb károkat. Az akciók helyszíne Lyon, illetve a település egyik elővárosa, Villeurbanne volt. (MTI) CERA-jelentés: Szélsőségek Európában Szlovákia a harmadik A hongkongi parti őrség gyorsnaszádjai a tegnapi közös hadgyakorlaton mutatták be kínai kollégáiknak, hogy mit tudnak. A harci feladat egyébként a parti vizek védelme volt. (CTK/AP) Brüsszelben jóváhagyták a NATO-orosz alapszerződést A duma máris forrong Brüsszel. A NATO 16 tagállama tegnap Brüsszelben hivatalosan jóváhagyta az Oroszország és a NATO között megkötendő alapszerződést. A dokumentumról szerdán Moszkvában állapodott meg a NATO-főtitkár és az orosz külügyminiszter. MTI-HÍREK A NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó, azokat szorosabbra fűző alapokmány aláírása május 27-én délelőtt lesz Párizsban, a francia köztársasági elnök székhelyén, az Elysée-palotában - hozták nyilvánosságra tegnap diplomáciai források. A dokumentumot a NATO 16 tagállama és Oroszország államvagy kormányfői látják majd el kézjegyükkel, s ezután azonnal hatályba is lép: az egyezmény esetében ugyanis nincs szükség parlamenti jóváhagyásra. Az aláírást követően Jacques Chirac francia köztársasági elnök díszebédet ad vendégei, az állam- és kormányfők tiszteletére. Tegnap egyébként az is nyilvánosságra került, hogy közvetlenül az aláírás előtt Bili Clinton amerikai elnök külön kétoldalú megbeszéléseket tart majd Borisz Jelcin orosz, illetve Jacques Chirac francia államfővel. Ez utóbbin a NATO belső reformja mellett (ez a kérdés az egyik legfőbb vitatéma a szervezet „európaizálását" sürgető Párizs, illetve Washington között) arról lesz szó, hogy mely kelet-középeurópai országokat kellene majd felkérni a NATO júliusi madridi csúcsértekezletén a szervezethez való csatlakozásra. Általános vélemény szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország meghívása (s ezzel 1999-es NATO-felvétele) immár Clinton külön kétoldalú megbeszéléseket tart... biztosra vehető, de Franciaország nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a meghívottak első körébe, negyedik államként Románia is bekerüljön. A duma tegnap felkérte Borisz Jelcin elnököt, hogy bocsássa a képviselők rendelkezésére a NATO-orosz alapokmányt, amelyről a héten állapodott meg Jevgenyij Primakov és Javier Solana. Jelcin elnök a parlament házelnökeivel, illetve a duma frakcióvezetőivel hétfőre ČTK-HÍR Párizs. Az Európai Bizottság támogatásával a rasszizmus és az anteszimitizmus kutatásával foglalkozó európai központ (CERA) Szélsőségek Európában címen közzé tette éves jelentését. Ebben a harmadik legterjedelmesebb fejezetet - Németország és Ausztria után - Szlovákiának szánta a CERA. Megállapítja: az extrémizmus Szlovákiában távolról sem elhanyagolható jelenség, jellemző a legfelső kormánykörökre és egyes kulturális intézményekre is - főleg a Matica slovenskára. Bírálja a tanulmány a DSZM és az SZNP politikáját, amelyet egyebek mellett a nacionalizmus jellemez; a szélsőséges sajtótermékek közé sorolja a Slovenská republikát, a Zmena hetilapot és a Matica hetilapját, a Slovenské národné novinyt. A CERA szerint 1994-ben a három legradikálisabb párt alakított koalíciót, amelyre jellemző a populista és nacionalista retorika, az ellenségkeresés otthon és külföldön. Ezután következik, úgymond, a vétkek tételes felsorolása: a köztársasági elnök fiának elrablása, a DU mandátumainak megkérdőjelezése, a Maticáról szóló törvény, a nyelvtörvény, a rádió és a tévé „megszállása" a DSZM által, a Tiso rehabilitálására irányuló törekvések, a kisebbségek, különösen a magyarok és a romák elleni támadások. A nyelvtörvény elfogadásával kapcsolatban az ellenzéknek is kijut a bírálatból, mivel támogatta azt - a KDM kivételével. „Az ellenzék szívesen látja, amikor a külföldi országok elítélik a szlovákiai politikai fejleményeket, de gyakorlatilag semmit sem tesz azért, hogy megoldja a nemzeti kisebbségek problémáit" szögezi le a tanulmány, melynek szerzője Étienne Boisserie, a tekintélyes párizsi Keleti Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Intézetének munkatársa. Kabila, az ellenzéki vezér már csak hétfőig vár Mobutu lemondott kitűzött találkozón tájékoztatást ad a NATO és Moszkva viszonyáról. Jelcin elnök parlamenti megbízottja, Alekszandr Kotyonkov nem zárta ki, hogy Primakov külügyminiszter tájékoztatja a parlamentet az alapokmányról, amint azt jóváhagyták a NATO vezetői, illetve Jelcin elnök. A NATO-tanács jóváhagyása után Jelcin elnök előtt van a dokumentum. Mindamellett annak tartalma, a nyugati közlésektől eltérően, nem látott napvilágot Moszkvában. Ennek dacára a kommunisták látatlanul máris az orosz nemzeti érdekek elárulásának minősítették az alapokmányt. A dumában tegnap ismét szóbeszéd tárgya volt a kormány elleni bizalmatlansági indítvány. Grigorij Javlinszkij, a liberális Jabloko vezetője közölte, hogy a mozgalom parlamenti csoportja megszavazza a bizalmatlansági indítványt, ha napirendre tűzik azt. A Jabloko elégedetlen a kabinettel, mert az az adóknak csupán a felét tudta beszedni. Javlinszkij szerint le kellene állítani a teljesíthetetlennek bizonyult költségvetés megvalósítását. Mindamellett ellenzi annak kiigazítását csakúgy, mint a kommunisták által javasolt 300 billió rubeles pénzkibocsátást. MTI-HIR Kinshasa. Mobutu Sese Seko, Zaire súlyosan beteg elnöke mostantól nem vesz részt kormányzati tevékenységben - jelentette be tegnap egy Kinshasában kiadott hivatalos közlemény. Az ország alkotmánya lehetővé teszi, hogy Mobutu gyakorlatilag lemondjon a hatalomról, anélkül, hogy hivatalosan lemondana az államfői tisztségről. A kormányszóvivő: e döntés a hatalomátadásról folytatott kabinetülés után született. Az ott hozott döntések nyomán „az elnök nem vesz többé részt az állam ügyeinek irányításában" mondta a szóvivő. Égyben jelezte, hogy az országot jelenleg Likulia Bolongo miniszterelnök irányítja. Mint mondta, Laurent Monsengo, Kisangani város érseke megbízást kapott arra, hogy tárgyalásokat folytasson Laurent Kabila ellenzéki vezérrel egy átmeneti kormány megalakításáról. Mobutu már tegnap reggel elhagyta Kinshasát, és az ország északi részén lévő fellegvárába, Gbadolite-ba utazott. Ezt megelőzően a hadsereg vezetőivel találkozott, akik közölték vele: nem tudják megvédeni Kinshasát Kabila előrenyomuló csapataival szemben. Kabila egyébként négy napot adott Mobutunak, hogy elfogadja béketervét, amelynek értelmében át kell adnia a hatalmat a fővároshoz közeledő felkelők képviselőinek. Sali Berisha feloszlatta a parlamentet Választások júniusban ČTK-HÍR Tirana. Sali Berisha albán köztársasági elnök tegnap feloszlatta a parlamentet és június 29-re meghirdette az előrehozott parlamenti választásokat az új választási törvény alapján. A balkáni ország parlamentje az éjszakai órákban szavazott a törvényről: a kormányzó Demokrata Párt képviselői elfogadták törvényt, az ellenzéki Szocialista Párt képviselői viszont elutasították azt. Mint az elnöki hivatal közleményében hangsúlyozza, a parlament a törvény elfogadásakor figyelembe vette az EBESZ küldöttének, Franz Vranitzkynak az összes ajánlását. Az elfogadott törvényben szerepelnek Bashkim Fino szocialista párti kormányfő és az ország nemzeti megbékélés kormányának javaslatai is. Csehországban egyre élesebb és immár nyílt vita folyik a kormánykoalícióban arról, hogy lemondjon-e a kabinet vagy sem Dlouhý szerint ez lehetne a kiút ČTK-HÍR Prága. Tegnapi sajtóértekezletén Vladimír Dlouhý ipari és kereskedelmi miniszter, az ODA elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetből az lenne a kiút, ha az egész kabinet lemondana, s a kormánykoalíció tárgyalásokat folytatna az új kabinet összetételéről. Hozzáfűzte: hasznos lenne egy nagyon kritikus vita a kormány programjáról is. Dlouhý a sajtóértekezleten azt fejtegette, hogy egy bizonyos politikai kultúrával rendelkező országban az is a politikacsinálás művészetéhez tartozik, hogy kiérezzék: szubjektív, személyes vagy objektív okokból mikor következik be bizonyos emberek pillanatnyi potenciáljának kimerülése. Ismét kijelentette: személyesen kész lemondani miniszteri posztjáról. Arról a cseh kormány egyik legnépszerűbb tagja nem szólt, hogy mikor is kellene a kabinetnek lemondania, de jelezte, hogy nem most rögtön, hanem kicsit később, a nyári hónapokban. Pavel Bratinka, az ODA másik alelnöke biztosított arról: pártja semmi esetre sem akarja kétségbe vonni a Klaus vezette ODS jogát arra, hogy a köztársasági elnöknek javaslatot tegyen a miniszterelnöki posztra. Václav Klaus nagyon élesen reagált Dlouhý véleményére, mondván: örömmel venné, ha csak a saját személyéről hozna végleges döntést, s nem kérne ilyesmit másoktól. Vladimír Dlohý és Michal Prokop a tegnapi sajtóértekezleten. ČTK-felvétel)