Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-03 / 101. szám, szombat

|JJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 2. USA-ukrán megállapodás Washington. Az amerikai és áz ukrán védelmi miniszter csütörtökön Washingtonban megállapodást írt alá, amelynek értelmében az Egyesült Államok további 47 millió dolláros támogatást nyújt a kelet-európai országnak a területén maradt atomfegyverek megsemmisítéséhez. William Cohen és Olekszandr Kuzmuk a kétoldalú katonai együttműködés bővítéséről is tárgyalt. (MTI) Hazaárulás a vád Prága. Jan Krivánek prágai ügyész tegnap sajtóértekezletenjelentette be, hogy a cseh főváros bíróságánál vádat emelt Csehszlovákia Kommunista Pártja legfelső vezetésének egykori három tagja ellen. Miloš Jakeš, Jozef Lenárt és Karel Hoffmann ellen egyaránt hazaárulás a vád, amely bizonyítás esetén akár 12 évi szabadságvesztéssel büntethető. (ČTK) Jan Kŕivánek tájékoztatott a vádemelésről. (ČTK-felvétel) Összetűzés Hebronban Hebron. Izraeli katonák gumilövedékeket lőttek a levegőbe tegnap a Jordán folyó nyugati pártán fekvő városban, hogy szétoszlassanak mintegy ötven palesztin tüntetőt, aki köveket dobált a zsidó negyedben - közölték szemtanúk, hozzátéve, hogy senki sem sérült meg. (MTI) Elhalasztott konferencia Belgrád. Más időpont kitűzése nélkül elhalasztották azt az újabb Bosznia-segélykonferenciát, amelyen a világ országai további pénzügyi támogatást ajánlottak volna fel a voltjugoszláv tagköztársaság újjáépítéséhez. (MTI) A„Popo" ismét füstölög San Nicolas de los Ranchos. Csütörtökön ismét gőzöket és hamut lövellt ki magából a Mexikóvárostól 70 kilométerre délkeletre fekvő, hófödte, 5500 méter magas Popocatepetl vulkán. A hosszú hónapok óta szunynyadó tűzhányó az elmúlt héten kezdett ismét füstölögni, majd fehéren izzó sziklagörgeteget vetett ki gyomrából. A,,Popo" 1927 óta szunnyadt békességben, míg 1994. december 21-én kitörés, gáz- és gózkilövellés kíséretében fel nem ébredt több évtizedes álmából. (MTI) John Major bejelentette: távozik a Konzervatív Párt éléről is Hosszú önvizsgálatra készülnek a toryk London. 18 évi ellenzéki politizálás után a Munkáspárt a majdani ellenzék összlétszámához képest valószínűleg 180 főt megközelítő abszolút többséggel vonulhat be a 659 fős új alsóházba, ami minden idők legnagyob Labourdiadalát jelenti. MTI-TUDÓSÍTÁS Michael Heseltine konzervatív miniszterelnök-helyettes kijelentette: a tory pártnak „hosszú önvizsgálatra kell felkészülnie... sok kérdést kell saját magának feltennie, és ugyancsak sok válasszal kell majd előállnia". Kenneth Clarke eddigi pénzügyminiszter egyértelműbben fogalmazott: szavai szerint a konzervatívok sokkal jobban végezhettek volna, ha nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdasági helyzetre, és kevesebbet a „párt szennyesére, és az EU-val kapcsolatos vitákra". Hosszú hetek találgatásainak véget vetve John Major tegnap kora délután - közvetlenül azt megelőzően, hogy elindult a Buckingham-palotába, ahol visszaadta kormányfői megbízatását II. Erzsébet királynőnek - a Downing Street-i rezidencia előtt bejelentette: a miniszterelnöki poszt mellett lemond a tory párt vezetői tisztségéről is. Politikai elemzések sora foglalkozott jó ideje azzal, hogy a már régóta valószínű vereség után Major marad-e a párt első embere ellenzékben is. Egykori kormánybeli szövetségesei a vereség hajnalán is úgy nyilatkoztak, hogy a politikus, aki hat és fél Számos rekord dőlt meg a mostani választásokon. évig állt a kormány és a párt élén, „addig marad, amíg jólesik". Major hajnali búcsúbeszédében is még többes szám első személyben fogalmazott, amikor a konzervatív párt további terveiről szólt, s ebből elemzők azt a következtetést vonták le, hogy ellenzékben is a toryk élén kíván maradni. Jelcin-Maszhadov találkozó lesz a jövő héten Végre lezárulhat a 400 éves hadakozás MTI-HIR Groznij. Borisz Jelcin orosz és Aszlan Maszhadov csecsen elnök várhatóan a jövő héten találkozik Moszkvában. Ezt Kazbek Hadzsijev, Maszhadov szóvivője jelentette be tegnap Groznijban. Orosz részről a tervezett találkozó hírét egyelőre nem erősítették meg. Hadzsijev újságíróknak elmondta, hogy Maszhadov Jelcin elnökkel várhatóan aláíija a már korábban egyeztetett, politikai és gazdasági kérdésekről szóló egyezményt. A közel kétéves háborút lezáró békeszerződés egyik, közelebbről nem részletezett pontjáról viszont még nem sikerült megállapodni - itt az elnökök döntésére van szükség. Movladi Udugov csecsen miniszterelnök-helyettes szintén úgy vélekedett, liogy csak az elnökök rendezhetik Oroszország és a kaukázusi köztársaság jövőbeni viszonyának kérdését, miután a tárgyalóküldöttségeknek nincs erre felhatalmazásuk. Udugov közölte, hogy Groznij a békeszerződést tartja elsődlegesnek, miután az véget vetne a 400 éve tartó háborúskodásnak. A megállapodás aláírását Udugov szerint az hátráltatta eddig, hogy Moszkva rendre az egyezség lényegét érintő módosító javaslatokkal állt elő. Legutóbb azért maradt el az aláírás, mert az orosz vezetés nem volt hajlandó hivatalosan is elismerni, hogy 1994 decembere és 1995 áprilisa között nagyszabású hadműveleteket folytatott a köztársaság ellen. Draskovics szerint csak átmeneti a vita Újabb megállapodás A konzervatív párt hatalmával együtt számos rekord is megdőlt a mostani választásokon. A Munkáspárt abszolút többsége a legnagyobb, amit a Labour valaha is elért. A tíz százalékot meghaladó „swing" - vagyis a választói átpártolás - a legjelentősebb, amit 1935 óta bármelyik párt elért. A Labournek eddig soha nem volt 400-nál több képviselője az alsóházban; ezúttal 419 fős létszámra számíthat. A konzervatív párt ennek megfelelő mértékű negatív rekordot kénytelen elkönyvelni 170 fős létszámveszteségével és várhatóan alig 166 fős alsóházi frakciójával egyaránt. Ugyancsak példátlan az a választási „vérfürdő", ami a toryk soraiban pusztított Anglián kívül: a brit szavazások történetében most először fordult elő, hogy Skóciából egyetlen konzervatív képviselő sem került be a törvényhozásba. Az új kormányfő, a 43 éves Tony Blair személyében 185 éve a legfiatalabb politikus költözik a Downing Street 10. alá, a Labournek pedig még soha nem volt ilyen fiatal miniszterelnöke. MTI-HIR Belgrád. Átmenetinek nevezte az Együtt ellenzéki pártkoalíción belüli nézeteltéréseket Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnöke. Cacakon rendezett sajtókonferenciáján az Együttben részt vevő párt első embere közölte: a válság azért alakult ki, mert egyesek nem akarták tiszteletben tartani a belső megállapodásokat, s ezért újabb dokumentumot kellett aláírni az eredeti egyezség megerősítéséről. „Akik nem tartják tiszteletben az egyezményeket, azok Szerbia népének tartoznak felelősséggel - mondta az SPO elnöke, majd hozzátette: nem ért egyet Zorán Djindjiccsel, a Demokrata Párt (DS) elnökével, aki egy korábbi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy nem kell szentírásnak tekinteni a koalíció belüli megállapodásokat. „Az SPO szóról szóra betartja az egyezményt, s amennyiben a többiek is így tesznek, akkor semmi gond sem lesz" - tette hozzá. Éjszakai összecsapások Berlinben 330 ember őrizetben MTI-HIR Bonn. A berlini rendőrségnek a hatalmas készültség ellenére sem sikerült megakadályoznia, hogy az immár tíz éve tartó hagyomány folytatásaként május elseje éjszakáján szélsőbaloldaliak autókat gyújtsanak fel, kirakatokat zúzzanak be és barikádokat emeljenek. A szélsőségesek és a rendőrség hajnalig tartó összecsapásai során összesen 330 személyt vettek őrizetbe. A rendfenntartók és a szélsőségesek első erőpróbájára már csütörtök sor került. A különböző baloldali szervezetek „forradalmi felvonulásához" csatlakoztak a szélsőbaloldali „autonómok", akiknek többsége álarcot viselt. Több ízben kövekkel, petárdákkal dobálták a rendőröket, akik mintegy hetven személyt őrizetbe vettek. A gyújtogatásokat így sem előzték meg. Madeleine Albright befejezte moszkvai tárgyalásait, melyek legkényesebb kérdése a NATO-bővítés volt NATO-bővítés Varsót Előrelépés történt MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Bizonyos haladás mutatkozott a NATO és Oroszország megállapodásáról folytatott kétnapos orosz-amerikai külügyminiszteri tárgyalásokon -jelentette be tegnap Gennagyij Taraszov orosz külügyi szóvivő azt követően, hogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter orosz kollégájával, Jevgenyij Primakowal folytatott megbeszélései után hazautazott Washingtonba. Az orosz külügyi szóvivő nem árult el részleteket arról, hogy miben mutatkozott előrelépés. Albright és Primakov csütörtöki megbeszélésein már némileg közeledtek az álláspontok, de a két külügyminiszter szavaiból kiderült, hogy továbbra is nézetkülönbségek vannak a katonai kérdésekben. A NATO-orosz tanácskozótestület felállításáról rendelkező megállapodásban Moszkva írásos garanciákat szeretne arról, hogy az atomfegyverek mellett nagyobb csapategységeket sem telepítenek a NATO új tagjainak területére. A szövetség viszont magas szintű politikai kötelezettségvállalásnál többre nem hajlandó. Az eredeti tervtől eltérően Albgright és Primakov még egy tárgyalási fordulót iktatott be a tegnapi napra. Albright helyettese, Strobe Talbott, aki az amerikai „diplomáciai deszant" tagjaként igyekezett Moszkvában előmozdítani a NATO-orosz megállapodás vitás kérdéseinek megoldását, Brüsszelbe utazott, ahol tájékoztatja a NATO vezetését a moszkvai tárgyalások eredményéről. A jövő héten Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter Luxembourgban Javier Solana NATO-főtitkárral folytatja a megállapodás egyeztetését. Jelcin elnök a hónap közepi németországi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy május 27-én Párizsban aláírják a megállapodást. Hasonlóan vélekedett az orosz külügyminiszter is Albright asszonnyal folytatott csütörtöki tárgyalásai után. Az amerikai diplomácia vezetője óvatosabban fogalmazott. Mint mondta, Washington ugyan támogatja a hóvégi aláírást, de a határidőnél fontosabb az, hogy jó egyezmény szúlessen. Az orosz és az amerikai külügyminiszter. (CTK/AP) meghívják Washington. Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel miniszterelnök Al Gore amerikai alelnökkel folytatott csütörtöki megbeszélése után újságírók előtt kijelentette: bizonyos benne, hogy országajúliusban meghívást kap a NATO-hoz való csatlakozásra. „Reméljük, sőt, biztosak vagyunk benne: Lengyelországot a július 8-9-i madridi NATO-csúcson meghívják, csatlakozzon az észak-atlanti szövetséghez - jelentette ki Cimoszewicz. A kormányfő úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárása „hónapok kérdése", és Lengyelország két éven belül a NATO teljes jogú tagjává válik. A lengyel kormányfő azt is közölte, hogy Al Gore biztosította őt arról: a NATO nem tesz újabb engedményeket Moszkvának. Diplomáciai körökben sincs kétség azt illetően, hogy Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság meghívottak lesznek. Az egyetlen kérdőjel, hogy lesznek-e további meghívottak is, például Románia vagy Szlovénia - jegyezte meg a hír kapcsán az AFP. (MTI) John Major csalódott híve a toryk választási plakátja alatt. (ČTK/AP)