Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-07 / 79. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 7. KOMMENTÁR Etnikai zsákutca SZILVÁSSY JÓZSEF A tragikus emlékű deportálások és kitelepítések óta a szlovákiai magyarság létét nem fenyegette olyan súlyos veszély, mint napjainkban. Tény, ám a mi helyzetünket semmivel sem enyhíti, hogy a mai kormánykoalíció minden más értékrendet képviselő társadalmi erő, tehát a szlovák politikai ellenzék lehengerlésére is törekszik. Ebben a drámai helyzetben minden szlovákiai magyar politikus és más személyiség igyekszik megtalálni a megmaradásunkat leginkább segítő stratégiát. Akadnak olyanok, akik azt javallják, hogy etnikai alapon szerveződve próbáljunk védekezni az ugyancsak etnikai indíttatású támadások ellen. Kívánatos lenne, ha az etnikai politikai szerveződés hívei nemcsak a célokról, hanem az eszközökről is beszélnének. Mert etnikai alapon békés eszközöket nem tudok elképzelni. Az etnikai politizálás következményeként két világháború, ezernyi fegyveres konfliktus tört ki Európában. Az etnikai tisztogatás legutóbbi, de sajnos, vélhetően nem a legutolsó tragédiája a szörnyű tévés képsorok révén a szemünk előtt zajlott le Jugoszláviában, temérdek magyar és nem magyar véráldozattal. S aki kritikátlan példaként a szlovákiai magyar pártok egyesülését lebegteti előttünk, az ne rekedjen meg 1937-nél. Az mondja végig derék felvidéki magyarjainknak, hova vezetett az etnikai alapú politizálás. Millió tragédiával együtt a keresztény-humanista értékrend alapján politizáló Esterházy János vértanúságához, akit ugyancsak etnikai alapon öltek meg. Helyénvaló hát a kérdés: lehete újabb tragédiák és fegyveres konfliktusok kockázata nélkül napjainkban ismét etnikai alapon politizálni? Európa és Közép-Európa józanabbik része a másság megbecsülését, a sokféle kisebbség azonosságtudatának megőrzését tartja döntőnek. Világnézeti alapon politizál, nem becsüli le, de nem is tartja minden más szellemi kincs fölöttinek a nemzeti értékeket. A jogállami eszközök és a konszenzusra épülő egyezségek révén kívánja rendezni a régi és az újabb konflik tusokat. Szlovákiában még ma sem múlt ki az esélye az ilyesfajta megoldásnak, ezt a Magyar Koalíció és a szlovák ellenzék számos közös lépése, legutóbb pedig a kassai bíróság döntése igazolja. Nincs kizárva, hogy rövidesen kiirtják ezt az esélyt is. Akkor egy emberként egyéb törvényes eszközöket kell igénybe vennnük. Ám akkor sem etnikai alapon, hanem alkotmányos jogainkat védelmezve, hogy derék szlovák és európai szövetségeseink segíthessenek jogos küzdelmünkben. JEGYZET Parizer a kirakatban TÓTH MIHÁLY A társadalomtudományok kissé cinikus klasszikusa szerint aki nem akar illúzióvesztetté válni, az ne nagyon mélyüljön el a parizer- és politkacsinálás műhelytitkainak tanulmányozásában. Ezt az örök érvényű tételt juttatta az eszembe a bejelentés, hogy már 52 kerületi-járási szervezete van az Általános Szabad Szakszervezeti Szövetségnek (ÁSZSZSZ). A másik, hasonló hír: a kassai vasműben 20 ezer kohász kilépett a KOVO szakszövetségből, és Metalurg néven új szakszervezetet hozott létre. Ha egy nyugat-európai szakszervezeti vezető olvassa a két hírt, minden bizonnyal elismerően bólint, mondván: végre Szlovákiában is megtörtént az első lépés a munkavállalói érdekvédelem plurálissá tétele felé. Ha viszont a két hírt egy bármilyen rangú szaki olvassa, még akkor is, ha a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom emlőin nevelkedett, két másodperc alatt rádöbben, hogy új szakasz kezdődött a kormány szakszervezeti politikájában. Még a tagdíjbeszedők is tudják, hogy az ÁSZSZSZ szervezői a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeinek egyikét, az állami hivatalnokokat vették célba. Az új állami szakszervezeti politika leleményének az a lényege, hogy a fentről kinevezett emberek rendszerint az erőszaknak még csak a színlelésétől is tartózkodva felteszik a kérdést: be kívánsz-e, szaktárs, lépni közénk, vagy ott akarsz maradni a régi szakszervezetben? Körülbelül olyan finoman agitálnak, mint annak idején az efsz-ek szervezői. A belépés teljesen önkéntes, csak az a kérdés, hogy a hivatalnokok között mekkora a kamikadzehajlamúak részaránya. Pontosan ez a helyzet a vasműben is, ahol a pluralizmus kedvéért nem állami, hanem munkaadói szakszervezetet alapítottak. Az állami és a munkaadói szakszervezet körülbelül úgy aránylik az európaiul értelmezett érdekvédelemhez, ahogy a kirakatban zöldülő parizer a rafinált francia recept szerint elkészített vesepecsenyéhez. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývozdače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Tájkép, adóbevallás után. (Földes Ádám karikatúrája) Védekezni az ugyancsak etnikai indíttatású támadások ellen Kozlík a revitalizációról Fontosak a bankok Donovaly. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy más módszerekkel ellentétben a revitalizáció összefonódik a bankszférával. A talpra álló vállalatot azonnal megszóllíthatja az adott pénzintézet, hiszen a revitalizációs tervezetnek köszönhetően alaposan ismeri helyzetét, és megkezdheti a finanszírozást" mondta Sergej Kozlík pénzügyminiszter a központi adó- és vámigazgatóság munkatársaival folytatott megbeszéléseinek szünetében. Feltételezi, hogy a parlament a kormányhoz hasonlóan jóváhagyja a törvénytervezetet, annak ellenére, hogy a képviselők részéről felmerülhetnek bizonyos technikai észrevételek. Kozlík megjegyezte, hogy Vladimír Masárral, a Szlovák Nemzeti Bank elnökével már tisztázták a vitás kérdéseket. (TASR) KOVO-kongresszus Válasz Tóth Mihálynak Európai nyugdíjak Nem óhajtok kitérni Tóth Mihály velem kapcsolatos régebbi keletű piszkálódásaira, elvégre ezekre a maga idejében mindig megkapta tőlem a megfelelő érdemi választ. POPÉLY GYULA Az Új Szó 1997. március 24-i számában azonban ismét olyan hangnemet enged meg magának szerény személyemmel kapcsolatban, amely eílen a leghatározottabban tiltakoznom kell. Felrója nekem, hogy időnként a budapesti Magyar Fórumban is publikálok, s ezáltal, úgymond, olyan emberré váltam, akinek „látogatása után az ember megtörli a kilincset". Persze ezen túlmenően azért van ám nekem Tóth Mihály értékítélete szerint több egyéb bűnöm is, s ezek egyik legjelentősebbike a felvidéki magyarság politikai összefogásának és egységének a szorgalmazása. Szerinte az esetleges magyar egység „megvalósulása esetén az egységes pártnak ... politikai összefogásának és egységének a szorgalmazása. Duray lenne az atyja, Popély pedig a keresztapja". Nos, ezt a poént ő vádként próbálja elsütni, én azonban dicséretnek, sőt biztatásnak veszem. Elvégre azt már az ókori görögök is tudták, hogy a bolond premisszákból (tételekből) is levonható okos konklúzió (következtetés). Tóth Mihály a Pravda 1997. január 29-i számában is kemény kirohanást intézett személyem és velem együtt Duray Miklós személye - ellen. Az egység OLVASÓI LEVELEK Kiszolgáltatottság a rendelőben Körzeti orvosom kivizsgálásra küldött Komáromba. Ott kaptam egy időpontot, három hét múlva tehát újra utaztam. Reggel 8 órától vártam, míg végre 13 órakor rám került a sor. A doktornő kedvesen átküldött a röntgen- és ultrahangosztályra, de mivel ott csak 14 óráig dolgoztak, már nem fogadtak. Pár nap múlva újra utaztam; 9 órakor az egyik úr megkérdezte, hogy fognak-e rendelni, mire azt válaszolták, hogy csak várdiszkrét bája című írásában a január 27-i érsekújvári lakossági politikai fórum fölött például azért tört lándzsát, mivel az, úgymond szorgalmazta a felvidéki magyarság politikai egységének gondolatát. Szerinte az érsekújvári fórum meghívott vendégei közül Duray Miklós és Popély Gyula a magyar egység híveként nyilvánult meg, eílenben „A. Nagy László és Bugár Béla udvariasan bár, de egyértelműen nemet mondtak Duray és Popély javaslatára". Vajon olvasták-e ezt a cikket a mi derék felvidéki magyarjaink, s ha igen, vajon képesek-e levonni tanulságait? Tóth Mihály szemében minden gyűlöletes, ami a felvidéki magyarság egységesülésére utal. Ó azonban sajnálatos módon a magyarországi magyarság nemzeti összefogását is rossz néven veszi. Emlékezzünk csak vissza az Új Szó 1997. március 7-i számában megjelent kommentátjára, amelyben épületes módon azért marasztalja el a Magyar Igazság és Élet Pártját és elnökét, Csurka Istvánt, mert állítása szerint már a Kereszténydemokrata Néppárt, sőt a Magyar Demokrata Fórum elnöke sem zárkózik el a magyar nemzeti alapon történő összefogástól, illetve a Csurkával való együttműküdéstől. „Az utóbbi hónapokban, sajnos, nyugtalanító jelenségek tapasztalhatók egyes magyarországi parlamenti pártok Csurkához fűződő viszonyában" - verte félre a liberálbolsevik vészharangot az Új Szó idézett, március 7-i számában. Nos, ami az ő számára nyugtalanító jelenség, az minden rendes magyar ember óhaja, vágya és reménye. Mert vajon melyik tisztességes érzületű magyar ne óhajtaná, hogy a magyarországi politikai életben végre sikerüljön egymásra találjunk nyugodtan. 10.45-kor végre kinyílt az ajtó, a papírokat beadtuk, és az asszisztens kedvesen közölte velem és egy fiatalasszonnyal, hogy Jöjjenek holnap, mert a doktornőnek sok a betege és az ultrahangos kivizsgálást már nem végzi el." Kérdem én: mi történne, ha minden orvos így csinálná, és hazaküldené a betegeket, mert sokan vannak?! Nagyon szomorú, hogy az orvosok (tisztelet a kivételnek) ennyire kiszolgáltatottá teszik a betegeket. Vajon ezt tanulták emberségből az egyetemen? Szép Terézia Nemesócsa nia minden keresztény és nemzeti elkötelezettségű irányzatnak? És vajon melyik tisztességes felvidéki magyar ne akarná, hogy nemzetrészünk végre etnikai alapon szerveződve próbáljon védekezni az ugyancsak etnikai indíttatású támadások ellen? Tisztelettel és szeretettel kérem felvidéki nemzettársaimat, hogy ne üljenek fel a „bacilusgazdák" és a hamis próféták nemzeti, szellemi és erkölcsi vakságot előidéző ámításainak! Azt is jól véssék eszükbe, hogy a „göregáboros" közvetlenséget imitáló ... védekezni az etnikai indíttatású támadások ellen? stílus még nem a magyar néplélek megnyilvánulása, hanem többnyire az ártó miazma népbutító szándékkal való becsempészése az arra fogékonyak lelkivilágába. Végezetül szeretném leszögezni, hogy Tóth Mihály időközönkénti kirohanásai egyáltalán nem keserítenek el engem. Igaz, örömömre sem szolgálnak, de azért úgy vagyok ezzel, hogy sokkal inkább zavarna Tóth Mihály pártfogó dicsérete, mint otromba pocskondiázása. A felelős szerkesztő megjegyzése: A fenti írást rövidítve közöljük. A sajtóetika szabályai szerint olyan terjedelemben illik válaszolni, amennyi az első írás volt. Popély Gyula történész válasza sokkal hosszabbra sikeredett, ezért kihagytuk a személyiségi jogokat sértő részeket, amelyek azonban a szerző mondanivalóját semmiben sem csorbították. Szilvássy József Pöstyén. A fémipari szakszervezet második kongresszusának küldöttei ismét Emil Machynát választották elnökké. A résztvevők örömmel állapították meg, hogy az utóbbi időben sikerült megállítani a reálbérek csökkenését. Eredményként könyvelték el a kohászati és a gépipari vállalatoknál aláírt kollektív szerződésekben foglaltakat. A küldöttek elfogadták a KOVO 1997-2001-re vonatkozó programját. Ebben elutasítják az állami dirigizmust és a kollektív megállapodásba való beavatkozást. Követelik a minimálbérek emelését és olyan nyugdíjak bevezetését, amelyek legalább távlatokban közelítenek az európai szinthez. A fémipariak nem értenek egyet a nyugdíjkorhatár emelésével. (TA SR) Faültetés Félkarú rablók helyett Ismeretes, hogy az egészségügy milyen anyagi nehézségekkel küzd. Ezért nem meglepő, hogy a kórházi „vendéglátást" élvezőknek nincs lehetőségük telefonálni hozzátartozóiknak. Legutóbbi „vendégeskedésem" alkalmával az érsekújvári kórházban örömmel tapasztaltam, hogy több nyilvános telefonkészülék van felszerelve, mint azelőtt. Milyen nagy volt azonban a meglepetésem és bosszúságom, amikor több készülék is ügyesen elnyelte ugyan a pénzérmét, a kapcsolat mégsem Törvényt sértenek? Torysky. Nem csupán a rossz idő, hanem állami hivatalnokok is megzavarták azoknak a fáknak a kiültetését, amelyek a Kelet-Szlovákiától Brüsszelig húzódó, ún. európai biolánc részét képezik majd. A faültetést a kormányon kívül álló, Ember és víz nevű szervezet kezdeményezte. Michal Kravčík elnök elmondta: a környezetvédelmi hivatal levélben figyelmeztette őket arra, hogy az állam engedélye nélküli faültetéssel törvényt sértenek, és akár 100 ezer korona bírság is kiszabható rájuk. Ennek ellenére - az államfői iroda és az amerikai nagykövetség képviselőinek jelenlétében szombaton megkezdték a fák telepítését. (ČTK) jött létre. Sőt a pénzt sem kaptam vissza! Tudvalevő, hogy az ember a kórházba nem visz magával nagyobb összeget (különben ezt a belső házszabály is tiltja), így sokadmagammal bizony hoppon maradtunk. A tapasztalat alapján akaratlanul is az a képzettársítás jutott eszembe, hogy az annyira elszaporodott félkarú rabíók sikere láttán a telekommunikációs vállalat olyan nyilvános telefonokat szerelt fel a kórházban, amelyek szégyentelenül nyelik a pénzt, ám ellenszolgáltatást nem nyújtanak. Nagy András Szímő