Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-04 / 77. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 1. POLITIKA 5 915 Pozsonyi beszélgetés Eörsi Mátyással, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével Helsinki - semmi nem dőlt el Clinton és Jelcin helsinki találkozója után nem vi­tás, hogy a NATO-tagor­szágok júliusban felkérnek bizonyos kelet-közép-eu­rópai államokat, hogy csatlakozzanak a szövet­séghez. Eörsi Mátyással, a magyar Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöké­vel az esélyekről beszél­gettünk. HORVÁTH GABRIELLA Vladimír Mečiar kormányfő szerint a két nagyhatalom már tavaly eldöntötte, mely orszá­gok csatlakozhatnak. Infor­mációi szerint Lengyelország biztosan, Csehország való­színűleg, Magyarország talán. Milyen információkkal ren­delkezik a magyar diplomá­cia? Helsinkiben semmi nem dőlt el. Csupán megerősítést nyert az a korábbi álláspont, hogy július­ban Madridban a NATO kibővül. Helsinkiben nem volt szó arról, hogy mely országok kerülnek abba a helyzetbe, hogy meghí­vást kapjanak, s melyek nem. Ezért az az állítás, hogy az ame­és Csehország, ám jelentős erők sorakoznak fel Szlovénia és Ro­mánia tagsága mellett is. Szo­morú, hogy nemigen akad olyan ország, amely Szlovákia csatlakozása mellett tenné le voksát. Megbízható források szerint lesz második kör is. Nem ke­vésbé mérvadó források en­nek ellenkezőjét állítják. Me­lyik áll közelebb az igazság­hoz? Szemben a bővítést ellenzők ér­vével - az orosz problémával - a NATO-tagállamok vezetőinek az a probléma okozza a legtöbb fejtörést, amely abból adódik, hogy lesznek olyan országok, melyek jelentkeztek a NATO-ba, de nem nyerhetnek felvételt. Ök is felmérték, hogy ez káros ten­denciákat indíthat be. A fő kér­dés természetesen az, hogy léte­zik-e tényleges elhatározás a második bővítést illetően. Mint a kérdésből is kiderült, mérvadó források ellentétes dolgokat állí­tanak ezzel kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy a bővítés mellett szóló legfontosabb érv ­az egységes Európa megterem­tése - szinte parancsolóan köve­teli a további bővítést. sekre, hogy még első kör sem lesz. Tudnunk kell, hogy a NATO kibővítése nem Madridban dől el. Ez már korábban eldőlt. A 16 ország konszenzussal elhatároz­ta a bővítést, ezért adták ki a kri­tériumokat tartalmazó Fehér Könyvet. Ha a bővítésre - elmé­A kapcsolatoknak két szintje van: az államközi és a társadal­mi együttműködés. Nem hi­szem, hogy ez utóbbira bármi­lyen hatással lenne. A Szlováki­ában élő magyar közösség tagjai közül sokan félnek, hogy ezzel eltávolodnak az anyaországtól. Ez nem lesz így. A NATO-tagsá­... a szlovákiai politikai erők higgadtan kezelik majd a dolgot, és nem jutnak arra a követ­keztetésre, hogy most már azt tehetik, ^ > amit akarnak... N > Archív felvételek Helsinkiben nem volt szó arról, hogy mely országok kerülnek abba a hely­zetbe, hogy meghí­vást kapjanak, s * > melyek nem. rikaiak és az oroszok felosztot­ták volna Európát, és megálla­podtak volna, hogy kik reked­nek kint, tényszerűleg nem igaz. Mostani információink szerint a felvétel legnagyobb esélyese Lengyelország, Magyarország Nem minden NATO-tag híve a keleti bővítésnek. Van, ame­lyik a többletköltségek miatt aggódik, mások országuk belső stabilitását féltik. Való­színűleg ez szolgáltatott ala­pot az olyasfajta feltételezé­leti lehetőségként említve ­Madridban mégsem kerülne sor, ez a NATO legfontosabb ér­tékét, a hitelét kezdené ki, és a szövetség erkölcsi végét jelente­né. Mindezzel az illetékesek tel­jes mértékben tisztában vannak. Mennyire befolyásolná a mad­ridi csúcsot, ha Oroszország­ban tovább romlana a belpoli­tikai helyzet? Oroszország valódi problémája nem a NATO-bővítés, hanem a szociális helyzet, az államappa­rátus összeomlása, a korrupció, a maffia befolyása, az egyéni biztonságérzet tökéletes elvesz­tése. Oroszország jövőjét senki nem látja. Szerintem csak egy dolog biztos: továbbra is bizony­talanság fog uralkodni az or­szágban. Bár nem számítok a helyzet teljes destabilizálódásá­ra, de a helyzet hosszabb távú megoldására sem. Ön szerint miként alakulnak majd a kétoldalú kapcsolatok, ha Szlovákiát nem veszik fel a NATO-ba, Magyarországot vi­szont igen? got a lakosság nem veszi észre, mivel semmilyen kihatása nincs az életkörülményekre. Amit nem lehet kizárni, hogy lesznek olyan politikai erők, melyek ezt a nem kívánt, de valószínűsít­hető helyzetet arra próbálják felhasználni, hogy tovább élez­zék a két ország közti viszonyt. A magyar politikának ebben a helyzetben önuralmat kell tanú­sítania. Bízzunk abban, hogy a szlovákiai politikai erők higgad­tan kezelik majd a dolgot, és nem jutnak arra a következte­tésre, hogy most már azt tehe­tik, amit akarnak, nem kell te­kintettel lenniük a nemzetközi közösség aggódó szavára. Re­mélem, ehelyett arra a felisme­résrejutnak, hogy ha más orszá­goknak sikerült, nekik is érde­mes megpróbálkozni egy olyan politikai intézményrendszer ki­építésével, a piacgazdaság in­tézményének olyan szintű átala­kításával, amely Szlovákiát is al­kalmassá teszi a NATO-tagság­ra. Meggyőződésem, hogy egész Európa, Magyarországot is bele­értve, rendkívül boldog lesz, ha Szlovákia erre az útra lép. Már több mint ötvenezer tiltakozó aláírás gyűlt össze a kétnyelvű bizonyítványok megszüntetése ellen Nyomásgyakorlás a hatalmi szervekre ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Deáki. Száznál több résztvevője volt tegnap annak a tanácsko­zásnak, amelyen a magyar nyelvű oktatás leépítését célzó rendeletek elleni országos tilta­kozás módozatait vitatták meg a Galántai járás pedagógusai, pol­gármesterei, lelkészei, a párt- és társadalmi szervezetek képvi­selői. Mint már arról hírt adtunk, a Magyar Koalíció, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsé­ge, a Csemadok és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége kö­zös akcióprogramot dolgozott ki, amelynek célja, hogy tiltako­zó megmozdulásokkal hívják fel a hazai és a külföldi nyilvános­ság figyelmét a szlovák kor­mányzat diszkriminatív intézke­déseire, illetve nyomást gyako­roljanak a hatalomra, hogy vál­toztasson a magyar kisebbséggel szembeni magatartásán. A cse­lekvési program értelmében mindenütt járási és helyi koordi­nációs bizottságok alakulnak, ők szervezik, irányítják és hangolják majd össze a tiltakozó akciókat a helyzettől és a hatalom lépéseitől függően. „A szlovákiai emberjogi ügynök évek óta azt hangoztatja, hogy a magyar kisebbség ré­széről egyetlen panasz sem érke­zett a strasbourgi emberjogi bíró­ságra. A szlovák kormány képvi­selői gyakran hangoztatják, hogy a magyarok széles tömegei elfo­gadják az intézkedéseket, s csu­pán a politikusaik minősítik őket jogsértőnek. Ezen a helyzeten is változtatni kell. Hamarosan el­küldjük a tiltakozó leveleket a hazai intézmények és a nemzet­közi fórumok címére" - mondták a Magyar Koalíció képviselői. Kö­zölték, hogy a kétnyelvű bizo­nyítványok megszüntetése ellen több mint félszázezer aláírás gyűlt össze. A tanácskozáson megjelentek a KDM, a DU, a DP és a Polgári Kezdeményezés Ál­landó Konferenciája járási sze­rvezetének képviselői is. (vk) MPP: aggodalom a rasszizmus terjedése miatt Közös kampány DSZM: még nyitott a NATO-tagság kérdése Kudarcról nincs szó ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A. Nagy László, az MPP elnöke tegnap felháboro­dásának adott hangot a bőrfejűek újabb rasszista meg­nyilvánulása miatt. A privigyei támadás szerinte friss példa ar­ra, hogy a szlovákiai rendfenn­tartó erők nem képesek meg­akadályozni a gyűlölködés terje­dését. A. Nagy összefüggést lát a kor­mánypárti politikusok radikális hangneme, különösen a Szlovák Nemzeti Párt elnökének hazai és külföldi nyilatkozatai, valmint a terjedő intolerancia közt. Gyu­rovszky László alelnök szerint ígéretesen alakulnak a Magyar és a Kék Koalíció tárgyalásai; ezek kézzelfogható eredménye a népszavazás előtt folytatandó közös kampányra vonatkozó megállapodás lesz. Mivel a ma­gyar választók 80 százaléka tá­mogatja a NATO-tagságot és a közvetlen elnökválasztást, ez je­lentősen megkönnyíti a magyar pártok helyzetét. A szlovákiai magyarokat elsősor­ban arról kell meggyőzniük, hogy járuljanak az urnákhoz. Egy kérdés kapcsán megerősí­tette: a DBP azért nem csatlako­zott a többi ellenzéki párthoz, mert egyedül akar kampányol­ni. Ami azonban a jövőt illeti, változatlanul számolnak a bal­oldaliakkal is. (horváth) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A DSZM az USA nagy­követsége által már cáfolt nagy­hatalmi megállapodással indo­kolja, hogy Szlovákia nem kerül a NATO-ba. Dušan Slobodník és Augustín Marián Húska szerint a rossz Szlovákia-képről a hazai és a külföldi sajtó, valamint az ellen­zék tehet. Szerintük vannak olyan szomszédos országok, amelyek soha nem óhajtották igazán Szlovákia NATO-csatla­kozását. Ján Cuper közölte is, hogy ezek a szomszédok a cse­hek és a magyarok. A DSZM vezetői kitérően vála­szoltak arra a kérdésre, hogy RÖVIDEN Anthony Cragg a NATO-tagságról Pozsony. Anthony Cragg, a NATO-főtitkár helyettese a Michal Kováč államfővel tartott találkozója után kijelentette: még nem dőlt el véglegesen, hogy Szlovákia kimarad a NATO-bőví­tésből. Egyúttal cáfolta, hogy van olyan orosz-amerikai meg­állapodás, amely kizárná Szlovákiát az integrációból. (ČTK) ELDR-tag lesz az MPP Pozsony. Berényi József politikai titkár képviseli az MPP-t az Európai Reform- és Demokrata Pártok (ELDR) Végrehajtó Bi­zottságának tegnap kezdődött ciprusi ülésén. A tanácskozás egyik pontja az MPP teljes tagságának jóváhagyása lesz. (ú) Tanácskozás az önkormányzatokról Pozsony. Ma kezdődik Bukarestben a londoni Minority Rights Group szervezésében a Helyi önkormányzatok a multietnikus társadalmakban című szemináriuma. A rendezvényen Csáky Pál képviselő, Hóka László, az MKDM önkormányzati sza­kértője, Öllős Árpád, Dunaszerdahely expolgármestere és Bau­er Rudolf, Kassa főpolgármester-helyettese vesz részt, (ú) Gyermeteg vádaskodások Pozsony. A KDM szerint kínos és gyermeteg dolog, hogy a Mečiar-kormány a NATO-integrációból való kimaradással ijesztgeti Csehországot, amiért a föderális vagyon elosztása még mindig nyitott kérdés. (TA SR) DSZM: Havel kérjen bocsánatot! Pozsony. A DSZM követeli Václav Haveltől, hogy kérjen bo­csánatot, mert „kijelentésével megsértette Vladimír Mečiart". A DSZM ugyan nem pontosította, hogy miről van szó, de legin­kább a Le Figaro-interjú jöhet számításba. Havel azt mondta Mečiarról, hogy üldözési mániában szenved. (ČTK) Ľupták nem nyilatkozik Pozsony. Ján Ľupták, a munkásszövetség elnöke kijelentette: a kormányfő már kifejtette véleményét annak kapcsán, hogy az idei általános egyezmény a mai napig nem köttetett meg, s ezért ő már nem nyilatkozik ebben a kérdésben. (TA SR) DP: a vádaskodás a csőd jele Pozsony. A DP gyermeteg próbálkozásként értékeli Mečiarnak Prága és Washington címére tett kijelentéseit. A párt szerint a kormányfő így szeretné elkendőzni, hogy a NATÖ-tagságot il­letően a kormány csődöt mondott. (TA SR) Michal Sýkora a kormányról Pozsony. „Bár a Szlovákia Városok és Falvak Társulásának ál­láspontja sok kérdésben eltér a kormányétól, nem kívánunk tiltakozó akciókat szervezni" - mondta Michal Sýkora, a társu­lás elnöke. Szerinte a választások előtt általában engedéke­nyebbnek bizonyulnak a vezető politikusok. (TA SR) Hétfőn délután lesz a temetés Pozsony. Szarka Istvánnak, az Új Szó egykori főszerkesztő-he­lyettesének a búcsúztatása hétfőn, április 7-én délután fél négykor lesz a pozsonyi krematóriumban. (ú) Az intendáns szerint bérbe adják a bábszínházat Végleges döntés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. „Karol Spišáknak, a bábszínház igazgatójának a le­váltása végleges, minden azóta felmerült tény alátámasztja döntésemet" - jelentette ki Mi­loš Bača nyitrai állami inten­dáns. Állítása szerint hajlandó lett volna párbeszédet folytatni a színház alkalmazottaival, de „ők minden ilyen kezdeménye­zés elől kitértek". A kulturális tárca által tartott ellenőrzés so­rán állítólag hivatali jogkörrel való többrendbeli visszaélésre, az anyagi eszközök jogtalan fel­használására és a munkafegye­lem megsértésére is fény derült. Az intendáns szerint a hiány négyszázezer korona, és a volt igazgatónak nem volt joga szerződést kötni a szaléziánus renddel a régi színházépület visszaadásáról. Elmondta: ha a sztrájkbizottság továbbra is ki­tart követelései mellett, előfor dúlhat, hogy bérbe adják az épületet, (vrabec) Vladimír Mečiar miniszterelnök miért csak most tárta a nyilvá­nosság elé, hogy Szlovákia nem lesz NATO-tag az első hullám­ban, noha ezt már állítólag egy évvel ezelőtt közölték vele. Szlo­vákia kihagyását a DSZM ve­zetői nem tekintik a kormány kudarcának, s nem tartják fölös legesnek a NATO-csatlakozással kapcsolatos májusi népszava­zást sem. A kormánynak - állították - to­vábbra is szándéka a NATO­csatlakozás. Dušan Slobodník szerint Szlovákia Vladimír Mečiar kormányzása alatt nyer felvételt a szervezetbe, mert „a DSZM nyeri meg a következő választásokat is", (gyor) Konferencia a mohi atomerőműről Függetlenek hangja ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A mohi atomerőműről kezdődött tegnap nemzetközi konferencia az Energia 2000 tár­sulásban tömörülő független szervezetek rendezésében. A ta­nácskozáson ismert külföldi sze­mélyiségek is részt vesznek. A szervezők meghívását a parla­ment környezetvédelmi bizottsá­gából Csáky Pál, Köteles László és Bauer Edit is elfogadta. Nem hív­ták meg az energiaipari vállala­tok képviselőit - Ľubica Trubínio­vá, a Greenpeace szlovákiai ve­zetője szerint így elkerülhetővé válnak a nézeteltérések. Mária Mistríková, az Energia 2000 tit­kára arról beszélt, hogy Mohinak kifejezetten káros gazdasági ha­tása lesz. Kollégája, Radko Pavlo­vec szerint megkérdőjelezhető az a tanulmány, amellyel a mohi projekt gazdaságosságát akaiják bizonyítani. A parlamenti bizott­ság nevében Mária Sabolová be­szélt arról, hogy nem kaptak a kormánytól olyan anyagot, amely tárgyilagosan értékelte volna az atomenergia felhasználásának a gazdaságosságát, (tuba)

Next

/
Thumbnails
Contents