Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-01 / 74. szám, kedd

13 POLITIKA - HIRDETÉ

S ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 4. űSISI Romániai látogatás Bukarest. Mától csütörtökig a i EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel újabb ellenőrző látogatást tesz Romániában, amelynek során megvizsgálja, milyen változások álltak be a tavalyi választások után a kisebbségi kérdés ottani kezelésében. Bukaresti tartózkodása alatt a főbiztost fogadja Emil Constantinescu államfő, Victor Ciorbea miniszterelnök. Egyéb fontos találkozók mellett felkeresi a Tokay György miniszter vezette kisebbségügyi főhivatalt, és találkozik Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. (MTI) Előléptetett szóvivő Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök szóvivője előléptetésével befejezte a március elején kezdett személycseréket. Szergej Jasztrzsembszkij az elnöki hivatal helyettes vezetője lett, de megtartja szóvivői posztját is. Jurij Jarov helyébe lépett, akire hivatala vezetését bízta az államfő. (ČTK) Washington. Albert Gore amerikai alelnök vasárnap visszatért Washingtonba, miután befejezte nyolcnapos, Japánt, Kínát és DélKoreát felölelő ázsiai körútját. Az alelnök újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy hatalmas haladást sikerült elérnie a kínai-amerikai kapcsolatokban. (MTI) Húsvéti merényletek London. Állandósult a húsvéti hétvégére a legnagyobb északír katolikus terrorcsoport (IRA) tevékenysége: a szervezet, amely szombaton pokolgépes támadást kísérelt meg egy brit-északír közösjárőr ellen, majd egy csaknem fél tonnás bombát próbált felrobbantani az egyik helyi brit támaszpont előtt, vasárnap hajnalban súlyosan megsebesített egy járőröző brit katonát. Ugyancsak vasárnap az észak-íroszági brit kormányzást támogató loyalista erők autóba rejtett pokolgéppel próbálták meg felrobbantani az IRA politikai szárnyának, a Sinn Feinnek egyik belfasti irodáját, megsértve ezzel 1994-ben meghirdetett tűzszünetüket. (MTI) Albánia elfogadja a nemzetközi erők bevetését Gore befejezte körútját Jöhet a Napfelkelte MTI-HIREK Tirana/Róma. Az albán parlament vasárnap megszavazta a nemzetközi biztonsági erők bevetését az országban a humanitárius segélyszállítmányok védelmére. A többnemzetiségű rendőri erők feltehetőleg két héten belül kezdik meg tevékenységüket. Az alakulat mintegy 5 ezer főből áll majd. Eddig 10 ország részvétele tűnik többé-kevésbé biztosnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása zöld utat biztosított, de eddig csak az akció vezetésével megbízott Olaszország áll készen arra, hogy azonnal (egy-két napon) belül lépjen. Az olasz lapok úgy tudják, hogy a Napfelkelte (angolul Sunrise, olaszul Alba) fedőnevű - műveletben Olaszország 2000-2500, Franciaország pedig 800-1000 katonával vesz részt. 500 katona várható Görögországból, Törökországból és esetleg Spanyolországból. Románia és Magyarország 200-200, Ausztria 100 katonát küldene. A svéd és a szlovén részvétel ennél kisebb mértékű lesz. Albánia római nagykövete szerint az olasz haditengerészet hajója szándékosan ütközött neki - méghozzá nem is egyszer - annak az albán hajónak, amely szombatra virradóra Brindisi közelében elsüllyedt, a fedélzetén albán menekültek tucatjaival. A nagykövet szerint az olasz hajó először az albán hajó hátsó részének, majd a közepének, majd ismét a hátsó részének ment neki, s ezek az ütések vezettek oda, hogy az albán hajó elsüllyedt. A diplomata szerint a utasok közül aki tehette, beugrott a vízbe. A nagykövet jelentése négy vízbefúlt menekültről, 79 eltűntről és 34 kimentett albánról szól. Sali Berisha albán elnök tegnapra nemzeti gyásznapot hirdetett az Adriai-tengerbe veszett albánok emlékére. Délben az országban egyperces csenddel emlékeztek meg a tragédia áldozatairól. Az albán menekülőkért való imádkozásra szólította fel a keresztényeket II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő tegnap Castelgandolfóban a Regina Coeli húsvéti imádság elmondása után beszélt a menekültek tragédiájáról. Orosz-fehérorosz államszövetség Máris finomították MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök holnap a Kemlben találkozik a két ország integrációjának elmélyítése végett. A tervezett orosz-fehérorosz szövetség megvalósításának tervét máris finomították több olyan ponton, amelyeket élesen támadott az orosz sajtó - közölte tegnap, meg nem nevezett diplomáciai forrás nyomán az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Az orosz elnökséghez közeli források szerint már csak a két elnök aláírása hiányzik a dokumentumról. Több orosz reformpárti politikus azonban kifogásolta a tervezett egyezmény - nyilvánosságra nem hozott - szövegében azt a kitételt, amely szerint az orosz és a fehérorosz elnök felváltva tölti majd be az új államalakulat elnökének szerepét. Orosz politikusok az orosz demokráciára veszélyesnek minősítették, hogy Oroszország nevében léphet fel a tekintélyelvű belpolitikája miatt sok bírálatot kapott Lukasenko. Várható a washingtoni kinevezés Új NATO-parancsnok MTI-HIR Washington. Bili Clinton amerikai elnök Wesley Clark tábornokot nevezte ki az Európában állomásozó amerikai NATOerők élére, s egyben ót javasolják a szövetségesek európai haderejének főparancsnokává. A tegnapi lapértesülések szerint Wiliam Cohen védelmi miniszter 13 jelölt közül választotta ki, s terjesztette elő a NATO-parancsnokságra Clarkot. A posztról a nyáron távozik - nyugdíjba megy - George Joulwan tábornok. Az 52 éves Wesley Clark jelenleg az úgynevezett Déli Parancsnokságot vezeti, amely az Egyesült Államok közép- és dél-amerikai hadműveleteit irányítja. Májusban, Párizsban Denverben tegnap kezdődött meg Timothy McVeigh pere. Őt vádolják az Oklahoma Cityben egy éve történt, 168 áldozatot követelő merénylet elkövetésével. (ČTK/AP) íÁs&asiir Betlehemet sem kerülték el vasárnap a zavargások. A felvételen egy palesztin fiú, aki az égő gumiabroncs mögül csúzlíval lövöldöz az izraeli katonákra. (ČTK/AP) Az Arab Liga radikálisabbnak tűnik, mint Jasszer Arafat palesztin vezető Az elv változatlan: területet békéért Jeruzsálem/ Kairó/Washington. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem hiszi, hogy az arab országok megszakítanák országával a kapcsolatot az izraeli-palesztin feszültség fokozódása és a naponta ismétlődő összecsapások nyomán. MTI-HÍREK A CBS amerikai televízió vasárnapi vitaműsorában nyilatkozva a miniszterelnök ugyanakkor megismételte azt az álláspontját, amely szerint a béketárgyalások azért akadtak el, mert Jasszer Arafát nem fékezte meg kellő mértékben a terrorcsoportok tevékenységét. Azzal vádolta a palesztinokat, hogy az erőszakot tárgyalási fegyverként vetették be, aminek köszönhetően a „békefolyamat gyakorlatilag összeomlott". Eközben békülékeny hangvételű üzenetet küldött Jasszer Arafat palesztin elnök Dávid Lévi izraeli külügyminiszternek, jelezve: kész fellépni az erőszak ellen, amely a jeruzsálemi építkezések nyomán újult ki a térségben Nehéz lesz teljesítenie ígéretét, hiszen például az izraeli hadsereg által előző nap lelőtt palesztin fiatal temetésén vasárnap több száz palesztin Izrael-ellenes bosszúra hívott fel. Az Arafat vezette Fatah mozgalomhoz tartozó fiatal férfi halálát palesztin állítások szerint éleslövedék okozta, míg az izraeli hadsereg illetékese azt állította, hogy katonái csak gumilövedéket és könnygázt vetettek be. Hasonló megmozdulásokra került sor a Jordán-folyó nyugati partján és a Gázai-övezet más településein is a Föld Napja alkalmából - 1976-ban ugyanis e napon izraeli katonák lelőttek hat palesztint, akik a földelkobzások miatt tüntettek. Izraeli katonák gumilövedékekkel és könnyfakasztó gáz alkalmazásával próbálták meg szétGázában a palesztin rendőrség tartóztatta fel a menetet. oszlatni a köveket hajigáló palesztinokat a nyugati parti településeken. Gázában a palesztin rendőrség tartóztatta fel a tiltakozók menetét, amely egy izraeli ellenőrző ponthoz tartott. Az Arab Liga külügyminiszterei kairói tanácskozásukon vasárnap az Izraellel való kapcsolatnormalizálás befagyasztására szólították fel a pánarab szervezet tagállamait, és arra, hogy közülük azok, amelyeknek érdekképviseletük van a zsidó államban, zátják azt be. A Liga miniszteri tanácsa ajánlásában az Izrael elleni bojkott felújítását és a regionális kérdéseket taglaló többoldalú tárgyalásokon való arab részvétel beszüntetését irányozta elő. A Liga miniszteri tanácsa szerint ezeknek az intézkedéseknek addig kell érvényben maradniuk, ameddig - mint Szaíd Kemál, a szervezet palesztin ügyekkel megbízott fótitkárhelyettese fogalmazott - Izrael alá nem veti magát a madridi konferencia elveinek, ezek közül is a „területet békééit" elvnek. Egyiptomra és Jordániára - a két arab országra, amely békeszerződést kötött a zsidó állammal - nem vonatkozik a határozat. Mind Amr Músza egyiptomi külügyminiszter, mind palesztin kollégája, Faruk Kaddumi (a PFSZ politikai osztályának vezetője) világossá tette, hogy a miniszteri fórum ajánlása azokat az arab országokat érinti - Marokkót, Tunéziát, Katart és Ománt -, amelyek a békefolyamat során 1993 óta a kapcsolatok normalizálásának szellemében érdekképviseletet, összekötő irodát nyitottak Izraelben. Ezek az országok egyébként Netanjahu tavalyi kormányfővé választása óta lényegében befagyasztották a kapcsolatépítést. Oroszország-NATO megállapodás MTI-HÍR Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök májusban várhatóan Párizsba látogat, ahol a tervek szerint aláírják az Oroszország és a NATO viszonyát szabályozó egyezményt, amelyről a helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozón született döntés - jelentette az ITAR-TASZSZ jólértesült Kremlbeli forrásra hivatkozva. Az orosz hírügynökség hozzátette: Jelcin várhatóan részt vesz a NATO tagországok államfőinekjúliusi madridi csúcsértekezletén is, s ezen időpontra az említett egyezménynek már szabályoznia kell az észak-atlanti szervezet és Oroszország viszonyát. Az AFP érdeklődésére a Kreml sajtószolgálata sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az ITAR-TASZSZ értesülését. Az AFP-nek nyilatkozva egy Moszkvában dolgozó nyugati diplomata sem tudta megerősíteni a NATO-orosz megállapodás májusi párizsi aláírását, de elismerte: az ötlet „a levegőben van", beleértve, hogy Bili Clinton amerikai elnök valószínűleg részt vesz a ceremónián. A diplomata emlékeztetett rá: Clintonnak május 27-28-án, a Marshall-terv ötvenéves évfordulója alkalmából Európába „kell jönnie" az Egyesült Államok és az Európai Unió csúcstalálkozójára. Klaus Kinkéi német külügyminiszter orosz kollégájával tartott szombati bonni megbeszélésén szintén említette egy májusi egyezmény lehetőségét. Az aláírás helyszínéül viszont inkább Portugáliát javasolta, ahol a NATO-tagállamok külügyminiszterei május végén találkoznak. A NATO és Oroszország viszonyát szabályozó egyezmény arra hivatott, hogy feloldja Moszkva ellenállását az észak-atlanti szervezet keleti irányú bővítésével szemben. A kérdéssel foglalkozó csúcs júliusban lesz. A legfrissebb adatok szerint 16 ember vesztette életét és százan megsérültek vasárnap délelőtt a kambodzsai fővárosban, amikor ismeretlen tettesek négy gránátot hajítottak egy kormányellenes politikai nagygyűlés résztvevői közé. A támadás feltételezett célpontja a tüntetés szervezője, a hivatalosan nem bejegyzett Khmer Nemzeti Párt (KNP) vezetője kisebb sérüléssel megúszta a merényletet. (ČTK/AP)