Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-29 / 98. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 29. TANACSADO Elutasított kérelem Az Ön által említett cikk nem vonatkoztatható az Önök ese­tére. Kárpótlás a hadifogság­ban végzett kényszermunká­ért csak 1945. augusztus 1-jé­től ítélhető meg. Ezért volt perdöntő a holttá nyilvánítás dátu­ma abban az e­setben. Az Önök kérelmének el­utasításajog sze­rinti volt, mert kárpótlásra csak a kárt szenve­dett, ill. az őt túl­élő első házastárs jogosult. A ma­gyar parlament előtt van egy tör­vényjavaslat a közvetlen utódok egyszeri utólagos kárpótlására. De ez még nem elfogadott törvény. Kérem, figyelje a hazai ma­gyar sajtót. A törvény által megszabott lehetőségeket és útmutatást közölni fogjuk. A szerző az MKDM parla­menti képviselője. P. J. (Dunaszerdahely): Édesapánkat 1942-ben vit­ték ki az orosz frontra. 1950-ben lett holttá nyilvá­nítva 1946. január 4-i ha­tállyal. Kárpótlási kérel­münket az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal 1995. június 19-i határozatá­val elutasította azzal az indoklás­sal, hogy csak a túlélő házastárs­nak van jogosult­sága kárpótlást kérni. Az Új Szó 1997. február 4-i cikkében Ön úgy nyilatkozott, hogy ha az akkor említett esetben a holttá nyilvánítás 1945. augusztus 1-je utáni dátummal történt volna, jo­gosult lett volna az illető kárpótlásra. Akkor miért utasították el kérelmünket? Édesanyánk, aki 1989-ben halt meg, három gyermeket nevelt fel özvegyen. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. április 29 én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 54,529 Osztrák schilling 2,756 Francia frank 5,752 Svájci frank 22,790 Kanadai dollár 24,047 USA-dollár 33,610 Német márka 19,392 ECU, EU 37,845 Olasz líra (1000) 19,529 Cseh korona 1,080 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 A szövetkezetek nem adják ki a magángazdák vagyonrészét, akik így nem tudják fejleszteni vállalkozásukat Hasznos találkozó volt Bagota. Ezekkel a szavak­kal búcsúzott a Komárom környéki magángazdáktól a minap Ján Lángoš, a De­mokrata Párt elnöke, aki Peter Tatárral, a párt titká­rával egynapos látogatást tett a járásban. KAMONCZA MÁRTA A politikusok találkoztak mező­gazdasági szövetkezetek és a feldolgozó üzemek képviselői­vel is. - Ján Lángoš képviselő úr meg­kért, szervezzek egy találkozót a magángazdákkal, mert közvet­len tőlük szeretne tájékoztatást kapni a gondjaikról, azokról a feltételekről, amelyek között dolgoznak - mondta lapunknak Bottka Pál, a Szlovákiai Magán­gazdák és Mezőgazdasági Vál­lalkozók Társulásának elnöke. A találkozón, amelyre az Ógyallához tartozó bagotai csárdában került sor, mindössze öt magángazda jelent meg. Va­lamennyien azt nehezményez­ték, hogy egyre nehezebb körül­mények között dolgoznak. - Mondok egy mesét... - kezdte az egyik gazda, aki rögtön hoz­zátette, nem árulja el, hogy me­lyik mezőgazdasági szövetke­zetről van szó, mert jelenleg perben áll annak vezetőségével. Az ugyanis már évek óta nem hajlandó kiadni az őt megillető vagyonrészt. Elmondása szerint több, mint egymillió korona ér­tékű vagyona van a szövetkezet­ben. Miután nem sikerült meg­egyezniük, tavaly januárban bí­róságra adta az ügyet, az első tárgyalásra ezen a napokban ke­rül sor. A gazda szerint a szövet­kezeti elnökök a vidéken még mindig komoly befolyással ren­delkeznek, foghegyről tárgyal­nak a gazdákkal, elherdálják a szövetkezet vagyonát, amely­ben benne van a gazdák vagyon­része is. Sokan, főleg Dél-Szlo­vákiában, azért váltak magán­gazdákká, mert munkahelyük megszűnt, a földműveléshez úgy-ahogy értettek. Kivették őseik földjét a szövetkezetből és nekifogtak. Arra viszont már nem volt pénzük, hogy a föld megmunkálásához szükséges gépeket vásároljanak, így kény­telenek voltak bérbe venni azo­kat. Miután ilyen gépekkel főleg a szövetkezetek rendelkeznek, sokan hozzájuk fordultak. A nagyüzemek vezetői pedig éltek a helyzetükből adódó előnnyel és a föld megmunkálásáért bor­sos árat kértek a vállalkozóktól. A gazdák szerint helyzetükön segítene, ha a szövetkezetek ki­adnák az őket megillető vagyon­részt. Ezen a téren ugyanis az a gyakorlat honosodott meg, hogy A szövetkezet vezető­sége húzza-halasztja a vagyonrész kiadását. a szövetkezet vezetősége húzza­halasztja a vagyonrész kiadását, mire az érintett kénytelen bíró­sághoz fordulni. Viszont a bíró­sági per is hosszadalmas folya­mat, s előfordulhat, hogy mire megszületik a döntés, addigra a szövetkezet csődbe megy. Ezen­kívül a vállalkozók helyzetét nagyban nehezíti a bankok ma­gatartása. A pénzintézetek a hi­A szénagyűjtő asszonyok látványa ugyan a múlté, ám a modern gé­pek beszerzése ma is gondot okoz a magángazdáknak. (Archív felvétel) telnyújtáshoz olyan garanciát követelnek, és olyan magas ka­matot szabnak, hogy azt a vál­lalkozók többsége képtelen vál­lalni. A magángazdák úgy vélik, nagyon fontos lenne számukra, ha fejleszteni tudnák vállalkozá­sukat, viszont ilyen légkörben, ilyen feltételek mellett erre kép­telenek. Ha a jelenlegi helyzet hamarosan nem változik, szá­molni kell azzal, hogy sok vállal­kozó visszaadja az iparenge­délyét. Peter Tatár ezzel kapcsolatban megjegyezte: a Demokrata Párt szorgalmazza, hogy a gazdák vállalkozásuk fejlesztéséhez ala­csony kamatú hiteleket kapja­nak. Elmondása szerint a párt nincs a mezőgazdasági szövet­kezetek ellen, hiszen ha a szö­vetkezet jól gazdálkodik, van létjogosultsága. Amennyiben vi­szont „haldoklik", nincs értel­me, hogy mesterségesen, külön­böző állami támogatásokkal fenntartsák. Ján Lángoš a tanácskozás után lapunknak kifejtette: a találko­zót nagyon hasznosnak tartja, hiszen közvetlen tájékoztatást kapott a magángazdák gondjai­ról. Mint mondta, a Demokrata Párt tagságának zöme városok­ban él és távol áll tőlük a gaz­dák, mezőgazdasdági vállalko­zók problémája. A pártelnök megígérte, hogy azokat az infor­mációkat, amelyeket a gazdák­tól kapott, felvázolja majd a par­lamentben, és a felvetett kérdé­sekre választ kér az illetékesek­től. - Ahhoz azonban, hogy a helyzet megváltozzon, győz­nünk kell jövőre a választáso­kon - tette hozzá a Demokrata Párt elnöke. BRATISLAVA • TRNAVA • NITRA • NOVÉ ZÁMKY • DUNAJSKÁ STREDA • ŽILINA • MARTIN Poľnobanka Használja ki a Poľnobanka V. kibocsátású betéti jegyeit, amelyeket a következő névértékekben adtak ki: 5000 Sk, 10 000 Sk, 20 000 Sk, 50 000 Sk, 100 000 Sk, 250 000 Sk és 500 000 Sk. A Pol'nobanka betéti jegyeivel járó előnyök: • progresszív kamatozás a lejárat idejétől függően (lásd a táblázatot) • fix kamatozás a lekötési idő egész ideje alatt • az éves kamatok kifizetése a lejárat ideje előtt (1 évnél hosszabb lekötési idő esetében) • vonzó pénznyeremények tulajdonosa lehet • és több további előny. Negyedévenként ezek a nyeremények várnak önre: az 1. fordulóban 1 x 150 000 Sk, 2 x 50 000 Sk, 5x10 000 Sk a 2. fordulóban 1 x 100 000 Sk További tájékoztatást a betéti jegyekről és a pénznyeremények negyedévenkénti sorsolásáról a Pol'nobanka leányvállalalatai és képviseletei nyújtanak. Kamatok a lekötési időtől függően LIPTOVSKÝ MIKULÁS • ZVOLEN • LUČENEC • PRIEVIDZA • SPIŠSKÁ NOVA VES Lekötési idő hónapokban Kamatozás (p. a.) 3 9,50 % 18 12,25 % 6 10,00% 24 12,50 % 9 11,00 % 36 12,75 % 12 12,00% 48 13,00 % Fedezze fel es nyerjen 0 POĽNOBANKA Értünk az Ön és pénzének nyelvén VK-369

Next

/
Thumbnails
Contents