Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-29 / 98. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 1167. Primakov felgyógyult Moszkva. A tíz napja epeműtéten átesett Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter a hét végén elhagyta a kórházat és holnap munkába áll. Még ezen a napon találkozik Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel - közölte tegnap az orosz külügyminisztérium. Primakov többi találkozója is a tervek szerint alakul, így május l-jén fogadja a két napra Moszkvába látogató Madeleine Albright amerikai külügyminiszter asszonyt. A korábban kiszivárgott értesülések szerint Albright a NATO-orosz egyezmény ügyét igyekszik egyengetni Javier Solana NATO-főtitkár és Primakov jövő heti találkozója előtt, miután a katonai kérdésekben még nézeteltérések vannak. (MTI) Két halott Jiningben Peking. Kínai rendfenntartók lelőttek két embert a muszlim ujgurok által lakott északnyugat-kínai Hszincsiang tartományban, amikor egy közel száz fős tömeg megpróbált kiszabadítani több halálraítélt ujgur lázadót. Két ember a helyszínen meghalt, öten megsebesültek. A HszincsiangUjgur Autonóm Területen februárban a térség függetlenségét követelő tüntetések kezdődtek, amelyek erőszakos cselekményekké fajultak. (MTI) Önygilkosságot kísérelt meg a börtönben Martin Bryant, aki éppen egy éve azzal sokkolta a világot, hogy az ausztráliai Port Arthurban értelmetlenül lemészárolt 35 embert. (ČTK/AP) Texasi túszcsere Fort Davis. Megegyezéssel fejeződött be tegnap hajnalban a texasi túszejtő akció. A Texasi Köztársaság elnevezésű szakadár fegyveres csoport 12 óra elteltével szabadon engedte két túszát, akiket kicseréltek a csoport letartóztatott tagjaiért. A Texas állam függetlenségét követelő szervezet tagjait a fegyverviselési törvény megsértése miatt vették őrizetbe a helyi hatóságok. (MTI) Elvándorlás Algériából Algír. Több mint négyszázezren hagyták el Algériát 1992 - az iszlám szélsőségesek felkelésének kezdete - óta. Az adatok nagymértékű „agyelszívásról" tanúskodnak: főként a franciául beszélő szakemberek és más, magasan képzett személyek - tanárok, orvosok, ügyvédek, újságírók és művészek - hagyták el az országot. (MTI) Veszélyben a Vajdaság etnikai viszonyai A VMDK vezetői Budapesten tárgyaltak Becslések szerint a szavazatra jogosultak mintegy 80 százaléka vett részt vasárnap a jemeni parlamenti választásokon. Az iszlám szigorának megfelelően a nők külön várakoztak a szavazóhelyiségek előtt. A férfipalántákra azonban nem vonatkozott a tilalom. (ČTK/AP) Tony Blair hűteni igyekszik a túl vérmes munkáspárti reményeket „Még nem győztünk..." London/Belfast. Merényletkísérletet hiúsított meg tegnap az északír főváros rendőrsége, amely ellenőrzött robbantásokkal hatástalanított egy autóba rejtettjókora pokolgépet. MTI-TUDÓSÍTAS A célpont ezúttal a katolikus britellenes fegyveres mozgalom (IRA) politikai képviselete, a Sinn Fein volt, s az akcióval nyilvánvalóan a London-párti lojalista protestáns csoportok akartak visszavágni a katolikus terrorszervezet által az elmúlt napokban elkövetett nagy-britanniai támadásokért. A gépkocsit a Sinn Fein belfasti székháza előtt fedezték fel; az autó csomagtartójában lévő söröshordó keltette fel a rendőrség gyanúját. Az incidens alig egy órával azelőtt történt, hogy John Major kormányfő választási „sétát" tett a környéken. Az IRA egy nappal korábban ismerte el felelősségét a Nagyé-Britanniában ismét országos káoszt okozó pénteki bombariadókban és robbantásokban. „Még nem győztünk... semmit nem szabad kész ténynek vennünk" - e szavakkal igyekezett hűteni tegnap a munkáspárti kedélyeket Tony Blair Labourvezér annak ellenére is, hogy a választások előtt három nappal A Munkáspárt változatlanul nagy fölénnyel vezet. közzétett legfrissebb felmérések szerint a párt változatlanul nagy fölénnyel vezet a kormányzó konzervatívok előtt a támogatottsági listákon. Blairt valószínűleg az előző, 1992-es választási fiaskó késztette az óvatos megnyilatkozásra a választási hét első napján: öt éve Neil Kinnock, a Labour akkori kormányfőjelöltje - ma az EU brüsszeli bizottságának közlekedési főbiztosa - már a voksolás előestéjén győzelmet hirdetett. A Munkáspártnak azonban jelenleg jóval nagyobb támogatottsági előnye van, mint öt évvel ezelőtt: az akkor - igaz, tévesen - előrejelzett 4-6 százalékos fölénnyel szemben a tegnapi adatok szerint most 19 százalékkal többen sorakoznak fel a Labour mögött, mint amennyien a torykra szavaznának. Tony Blair - tartva magát hagyományos óvatosságához tegnapi nyilatkozatában maga is egyenesen kijelentette, hogy nem hisz „a választási földindulásokban", s közölte: az utolsó három napon is „olyan lendülettel kell folytatni a kampányt, mintha az első három napról lenne szó". Mint ismeretes, a válaztások csütörtökön lesznek. MTI-HIR Budapest. Az ősszel esedékes jugoszláviai köztársasági választások előtt létfontosságú a vajdasági magyarok legitim pártjainak összefogása, és azok együttműködése a szerbiai demokratikus erőkkel. Erről Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke beszélt tegnap Budapesten Tabajdi Csabával, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Mint elmondta: a párt előző vezetésének leváltása óta eltelt négy hónapban azzal foglalkoztak, hogy erős, megújult, mindenki számára nyitott szervezetté tegyék a VMDK-t. Ellenségek helyett politikai szövetségeseket keresnek, és szorgalmazzák, hogy saját kisebbségi minimum-programjuk meghatározása után - a párt tekintse át a jugoszláviai magyarok másik jelentős politikai erejével a Vajdasági Magyar Szövetséggel való együttműködés lehetőségeit. Páll Sándor úgy vélte: számukra az volna a legkedvezőbb, ha az őszi választásokon a magyar többségű kerületekben közös listákat állítana a két párt. A többi magyarlakta vidéken az ellenzéki koalícióval működnének együtt. Kérdésre válaszolva a politikus elmondta: aggasztónak tartják, hogy Kelet-Szlavónia reintegrációja miatt újabb szerb emberáradat indulhat meg a Vajdaság felé. A VMDK elnöke hangsúlyozta: pártja azt tartaná kívánatosnak, ha a menekülteket a szűkebben vett Szerbiában helyeznék el, így érkezésük nem bolygatná meg a Vajdaság kényes etnikai viszonyait. Kannibalizmus és élelmiszersegély Észak-Korea éhezik MTI-HIR Tokió. Tömegesen lépik át a kínai határt az éhező észak-koreaiak, akik a határ menti kínai településeken cserélnek ruhát élelemre, vagy lopják el a farmerektől az állati takarmányt. A határátlépők száma meghaladja a 150 ezret. A határ túloldalán élő kínaiak arról számolnak be, hogy a KNDK északi, árvizek által leginkább sújtott területein annyira reménytelen a helyzet, hogy a falusiak elhunyt rokonaik temetését késleltetik, megakadályozandó a kannibalizmust, azt, hogy mások kiássák a holttestet. Az ENSZ Világélelmezési programja 126 millió dollár értékű élelmiszersegély nyújtására szólított föl, de eddig csak ennek töredékére érkezett felajánlás. A hét végi washingtoni amerikai-japán csúcsértekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy Japán mindaddig tartózkodik a humanitárius segélyen felül nagyobb összegű támogatástól, amíg nem tisztázódik a KNDK által állítólag elrabolt japán állampolgárok ügye. Megsebesült egy görög katona Tiranában Az ok még tisztázatlan MTI-HIR Tirana. Robbanás következtében megsebesült az albániai nemzetközi békefenntartó erők kötelékében állomásozó görög csapatkontingens egy katonája közölte tegnap Alekszandrosz Hirosz, Görögország tiranai katonai attaséja. A baleset még vasárnap délután az egység tiranai táborhelyén történt. A robbanás oka egyelőre nem ismert. A detonációt okozhatta egy albán gránát, vagy esetleg a görögök által az országba behozott robbanószerkezet. A katonát helikopteren azonnal Athénba szállították. Csecsenföld Igény a segítségre Moszkva. Aszlan Maszhadov csecsenföldi elnök azt szorgalmazza, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) továbbra is közvetítő szerepet töltsön be a kaukázusi köztársaság jövőbeli jogállásáról Moszkvával folytatott tárgyalásokon. Maszhadov ezt az Interfax orosz hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangoztatta. Az elnök véleménye szerint „számos olyan kérdés van, amelyek megoldásában az EBESZ képviselői pozitív szerepet tölthetnek be". Ezzel szögesen ellentétes Oroszország véleménye. Az orosz külügyminisztérium április elején úgy nyilatkozott, hogy „többé nincs szükség" az EBESZ közvetítő tevékenységére, „mert a központi szervek és az új csecsen kormány közötti közvetlen párbeszéd immár normális mederben folyik". A minisztérium álláspontja szerint az EBESZnek a jövőben arra kellene összpontosítania figyelmét, hogy elősegítse a csecsenföldi demokratikus intézmények létrehozását és a menekültek visszatelepítését. (MTI) Perui bírálat: Japán naivan azt hitte, hogy békés megoldást lehet találni a limai túszválságra Fujimori magabiztos MTI-HÍREK Lima/Tokió. Hazautazott Japánba Aoki Morihisza perui nagykövet, akinek a limai rezidenciáján tartottak fogva december 17-óta 72 túszt a Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom nevű szélsőbal szervezet gerillái. A diplomata tolószékében szombat este szállt fel Ikeda Jukihito külügyminiszter társaságában a japán légitársaság tokiói járatára. Az ötvennyolc éves diplomata akkor sérült meg a csípőjén, amikor múlt kedden a túszmentő akció során a robbantás és lövöldözés alatt kiugrott egy második emeleti ablakból. Tokiói hivatalos források nem közölték, hogy a diplomata viszszatér-e limai állomáshelyére. Közben Felicitas Cerpa, a túszejtők vezetőjének édesanyja bejelentette, hogy panaszt kíván emelni a japán kormánynál a fia halála miatt, mivel a nemzetközi jog értelmében a nagykövetség épülete japán felségterületnek minősül. Japán naivan azt hitte, hogy békés megoldást lehet találni a túszválságra - nyilatkozta Alberto Fujimori perui államfő a japán lapok tudósítóinak. Tegnap megjelent interjújában az államfő elmondta, hogy azért nem vonta be a japán kormányt a limai nagyköveti rezidencia elleni rajtaütésről hozott döntésébe, mert a „tokiói vezetés a tervet elutasította volna, bevehetetlen erődnek tartva a rezidenciát". Fujimori elnök egyben arra figyelmeztette a japán cégeket, ne fizessenek váltságdíjat a terroristáknak, mert ezzel a „terrorizmus ördögi körét indítják el". Fujimorinak tudomása van arról, hogy japán üzletemberek a múltban váltságdíjat fizettek egy-egy lefogott cégvezető szabadon bocsátása érdekében, és ezt az elnök „disznóságnak" nevezte. Legutóbb tavaly augusztusban a Sanyo cég - állítólag Mexikóban túszul ejtett egyik igazgatója elengedése érdekében - mintegy 20 ezer dollárt fizetett ki. - Egy túszmentő akció során minden megtörténhet, különben is, ha Japán a Túpac Amaru védelmére kel, akkor szívesen átadjuk a szigetországnak a terrorista szervezet 2000 veszélyes, börtönben lévő tagját - reagált a terroristák halálát firtató kérdésekre Fujimori államfő. Aoki Morihisza perui japán nagykövet tolókocsin hagyta el állomáshelyét. (ČTK/AP)