Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-03 / 76. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ŰJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 3. TANÁCSADÓ Bérlők és albérlők T. J.: Örököltem egy egy­szobás öröklakást, amelyet most albérletbe szeretnék kiadni. Mire kell odafigyel­nem, milyen jogi előírások szabályozzák az albérlőtar­tás feltételeit? FEKETE MARIAN Itt a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ezek a rendelkezések rendkí­vül szigorúak, ugyanakkor éles határt vonnak a lakás­bérlet és az albérlet között, így például a lakásbérlet a Polgári Törvénykönyv 685. §­ának első bekezdése értelmé­ben védett jogintézmény, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a lakás bérbeadója csak a bí­róság hozzájárulásával és a törvényben meghatározott jogcímek alapján mondhatja azt fel. A fent elmondottakkal szem­ben az albérlet jóval mérsé­keltebbjogi védelmet élvez. Az első korlátozás az, hogy a bérelt lakásnak vagy egy ré­szének albérletbe történő ki­adásáról szóló megállapodást csakis a lakás tulajdonosának hozzájárulásával lehet jogilag érvényes módon megkötni. Ha öröklakásról beszél, felté­telezhetően magántulajdon­ban levő lakásról van szó, és ilyenkor az albérlet intézmé­nye nem is jön számításba. Ön az örökölt, a tulajdoná­ban levő lakást bérletbe ad­hatja ki, mégpedig a Polgári Törvénykönyv 685. §-a (1) bekezdése szerint határozott vagy előre meghatározatlan időre. Az adott esetben azt ajánlanánk, hogy a bérleti szerződést előre meghatáro­zott időre (fél évre, egy évre stb.) kösse meg, hiszen az ilyen szerződés az előre meg­határozott idő letelte előtt bármikor megújítható, újra megköthető egy újabb időszakra. így nem kellene attól tartania, hogy ha valaki nem fizeti a kikötött lakbért, miként hajtja be tőle az adós­ságát, miként teszi ki őt a la­kásából, szabadul meg tőle, nem kell neki pótlakást sze­reznie stb. Említést kell tenni ezzel kap­csolatban még arról is, hogy a bérleti díjként beszedett összeg adóköteles jövedelem, amelyről évente a vonatkozó adótörvényekben meghatáro­zott határidőben kell adóbe­vallást tenni. KÖTVÉNYKERESKEDELEM A Nemzeti Vagyonalap kötvényeivel való kereskedést a kibo­csátó megbízása alapján az RM-Systém Slovakia végzi. A szer­vezet által közzétett kimutatás alapján 1997. január 1. és ápri­lisi. között a vagyonalapi kötvényekkel a következő forgalmat bonyolították le. (U) Anonim üzletkötések 339,92 db Napi átlagos üzletkötés Napi átlagos forgalom Legmagasabb vételár Legalacsonyabb vételár Legmagasabb eladott kötvényszám Legnagyobb üzletkötés Utolsó teljes kínálat Kötvényeladás Kötvényforgalom Eladás összesen Összforgalom 2 773 772,31 Sk 1997. 1 13. 1997. 1. 13. 3 736 db 30 485 760,00 Sk 326 986 db 4 419 db 36 059 040,00 Sk Közvetlen üzletkötések 122 055 db 1 001 005 844,00 Sk 8 160 Sk 8 160 Sk GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A ŠkoFIN új szolgáltatása Pozsony. Új, megszakítás nélküli ingyenes szolgáltatást vezetett be a minap a ŠkoFIN lízingtársaság. A 07/378 62 60-as telefonszámon az ér­deklődők tájékozódhatnak az ország 80 Škoda, Seat, Volks­wagen és Audi forgalmazójá­ról, a lízingszerződések és biztosítások megkötésének feltételeiről stb. Faxon ke­resztül írásban is hozzá lehet jutni ezekhez az információk­hoz. (TA SR) Szlovákia devizatartalékai Pozsony. Ez év március 25­én az ország devizatartaléka 5,31 milliárd dollár volt. Ebből a Szlovák Nemzeti Bank 3,44 milliárd dollárt, a kereskedelmi bankok 1,87 milliárdot kezelnek. (TA SR) EuroTel GSM Pozsony. Az EuroTel GSM részvénytársaság nem szám­láz havi illetéket az üze­netrögzítő szolgálatért, sem az üzenet elraktározásáról szóló írásbeli értesítésért. A többi szolgáltatást a megszo­kott módon számlázza. Az üzenet elraktározása a hívó fél számláját terheli. (TA SR) Cseh költségvetési hiány Prága. A cseh költségvetés hiánya március végén 8,52 milliárd koronára nőtt. Az év első három hónapja alatt a ki­adások értéke 115,28 milli­árd, míg a bevételeké 106,76 milliárd korona volt. Ivan Kočárnik pénzügyminiszter takarékossági intézkedéseket javasolt a kormánynak, de tervét egyelőre nem fogadta el a kabinet. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. április 3-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 53,992 Osztrák schilling 2,789 Francia frank 5,826 Svájci frank 22,692 Kanadai dollár 23,638 USA-dollár 32,790 Német márka 19,628 ECU, EU 38,181 Olasz líra (1000) 19,710 Cseh korona 1,139 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 Az Eurobarometer közvélemény-kutatása szerint Szlovákiában elégedetlenek a piacgazdasággal Albán derűlátás - rendkívüli magyar pesszimizmus Pozsony. Az Európai Unió szervezésében a poszt­kommunista országokban 7. alkalommal végeztek közvélemény-kutatást, melyben többek között a lakosság pénzügyi helyze­tére, a NATO-ról és az Eu­rópai Unióról vallott néze­teikre voltak kíváncsiak. ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Az Eurobarometer elnevezésű, 20 posztkommunista országra kiterjedő felmérés adatfelvéte­leit még 1996 október végén vé­gezték. Mivel nagyon kiterjedt közvélemény-kutatásról van szó, ezért elhúzódott az adatok értékelése és feldolgozása. A 20 ország válaszait tartalmazó adatoszlopok és grafikonok át­tekintése után kitűnik, hogy a magyar lakosság rendkívül pesszimistán ítéli meg az ország és a saját helyzetét, ellenben a legoptimistábban az albánok te­kintettek a jövőbe. Ez utóbbi ugyancsak meglepő információ, ám ne feledjük, hogy a felmérés még jóval a polgárháborús hely­zet kialakulása előtt készült. ... a lakosság kritiku­san tekint a piacgaz­daságra. Ami Szlovákiát illeti, a lakosság kritikusan tekint a piacgazda­ságra (lásd a grafikont), az em­berijogok betartására, a demok­rácia jelenlegi színvonalára, a NATO-ra és a saját anyagi hely­Még az Európai Unióval társulási szerződést kötött volt szocialista országok mindegyikében sem egyértelmű a piacgazdaság iránti elkötelezettség. (Az Eurobarometer alapján) zetére. A szlovákiai megkérde­zettek mindössze 26 százaléka vélte úgy, hogy az ország helyes irányba tart (Magyarország ese­tében ez az arány 14 százalék), míg 66 százalék szerint helyte­len az irány (Magyarországon 74 százalék). Nyugtalanító, hogy a lakosság nem csupán az emberi jogok be­tartásával és a demokráciával elégedetlen, hanem a piacgaz­daság jelenlegi működésével is. A megkérdezettek csupán 40 százaléka vélte úgy, hogy a piac­gazdaság helyes dolog, 42 szá­zalék viszont ennek ellenkezőjét vallja. Az Európai Unióval társu­lási szerződést kötött országok közül e téren Romániában a leg­nagyobb az optimizmus, míg a többi posztkommunista állam esetében Albánia a listavezető. Több kérdés is az adott ország és az Európai Unió kapcsolatára kí­váncsi. Szlovákiában jelenleg az uniós tagságot igenlők vannak fölényben (46%), a tagságot el­vetők aránya 9%. A leginkább uniópártiak a románok és a len­gyelek, a belépést a lettek és az észtek támogatják a legkevésbé. Szlovákiában az EU-pártiak elsősorban a magánvállalatok és a felsőoktatási intézmények kö­réből kerülnek ki, a legkevésbé a mezőgazdászok, a munkások és az alacsony jövedelmű emberek szívlelik az uniót. Az összesített grafikon, ami csupán az igen és a nem válaszokat veszi figye­lembe és feltünteti a korábbi években szerzett adatokat, Szlo­vákia esetében ugyancsak le­hangoló képet ad. Az első közvé­lemény-kutatás idején, azaz 1990-ben az emberi jogok, a pi­acgazdaság és az ország irá­nyultsága kategóriájában még az igenlő válaszok domináltak, majd fokozatosan csökkentek az igenlő válaszok és 1996-ban először valamennyi kulcsfontos­ságú, a lakosság hangulatát leg­inkább tükröző kategóriában a nemleges válaszok kerekedtek felül, (sidó) Negyedik nemzetközi mezőgazdasági gépvásár Dilemmák az európai uniós csatlakozások körül Techagro, Silva Regina Egyszerre vagy nem? ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Április 6-tól 10-ig a brünni BW kiállítóvállalat pavi­lonjaiban 17 ország 530 mezőgazdasági és erdőgazdasá­gi gépgyártó cégének kínálatá­val ismerkedhetnek meg a szak­mai érdeklődők. A negyedik al­kalommal megrendezésre ke­rülő Techagro '97 nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítást a szervezők az idén első ízben kapcsolták össze a Silva Regina nemzetközi erdészeti kiállítás­sal, amelyen az erdőgazdasá­gokban alkalmazott gépeket, berendezéseket és technológiá­kat vonultatják fel a kiállítók. A szlovákiai agrárszakemberek körében is nagy érdeklődésre számot tartó nemzetközi bemu­tatón nemcsak a gépeket szem­lélhetik meg a látogatók, hanem a kísérőprogramok keretében rendezett szakmai szemináriu­mokon a mezőgépgyártásban érvényesülő legújabb irányza­tokkal is megismerkedhetnek. Ezenkívül az ún. bioüzemanyag felhasználási lehetőségeiről, a gabonafélék termesztési és rak­tározási technológiájáról, a tej­termelés minőségi kérdéseiről cserélnek eszmét a szakembe­rek. A csehországi és szlovákiai mezőgazdasági gépgyártókat, valamint exportálókat tömörítő társulások képviseletei szintén jelen lesznek a seregszemlén. Szlovákiából a Techagrora 16, a Silva Reginára 2 kiállító cég je­lentkezett. A kiállítást beharan­gozó pozsonyi sajtóértekezleten a BW képviselői bejelentették: 1998 után a mezőgazdasági gép­vásár kétéves időközönként ke­rül majd megrendezésre, (tszl) MTI-TUDÓSlTÁS Bécs. Az EU keleti bővítése előtt a legnehezebbnek tűnő kérdés, hogy egyszerre kezdődjenek-e a csatlakozási tárgyalások min­den jelentkezővel, vagy pedig először csak egyes kiválasztott jelöltekkel. Az EU Bizottsága és Nagy-Britannia álláspontja az, hogy fokozatosan kell tárgyalni az egyes jelöltekkel. Ezt az an­golok úgy fogalmazzák meg, hogy energia- és időpocsékolás lenne olyan országokkal részle­tekbe bocsátkozni, amelyekről alapos vizsgálat után kiderült: nincs esélyük arra, hogy az elsők között kerüljenek be az EU-ba. Az osztályzatokat a brüsszeli bi­zottság adja majd, miután elké­szíti az országjelentéseket. Ezek a jelentések objektív mércén mutatják majd be, hogy a jelöl­tek mennyire közelítik meg az EU minőségi követelményeit, többek között a környezetvéde­lemben, a pénzgazdálkodásban, az adórendszerben, az emberi jogok területén. Az EU-tagok többsége másik megoldást sze­retne, az ún. regatta-variánst, amelynek lényege, hogy minden jelölt egyszerre indul a startvo­nalról. Ázok az államok, ame­lyek ezt a megoldást támogat­ják, jól tudják, hogy ez az érin­tett tagjelöltek áltatásának, majd pedig csalódásának veszé­lyét hordozza magában. Ebből a dilemmából kiútnak látszik a franciák legújabb ötlete, az „eu­rópai konferencia" intézménye. Valószínű, hogy ez veszi át a csadakozási tárgyalások szere­pét. Ez lenne a legőszintébb megoldás, bár a részleteket még ki kell dolgozni. Szlovákiához képest Csehországban több, mint ezer koronával magasabbak az átlagbérek Havi átlagbérek Csehországban és Szlovákiában 1996-os átlagbérek Szlovákiában 9 676 96 95 '96 95 Pénzintézetek és biztosítók Villamos-, víz- és gázművek Egészségügy Mezőgazdaság Szociális és személyi szolgáltatások Textil- és ruhaipar 15 328 1995-höz képest Csehországban 1473 cseh koronával, Szlovákiá­ban 1091 szlovák koronával nőtt tavaly az átlagfizetés a 25 sze­mélynél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokban. (TA SR) . Átlagfizetések az egyes ágazatokban. A pénzintézetek és a biztosí­tók alkalmazottai a szlovákiai átlagfizetéseknek csaknem kétszeresét keresik. Az értékek szlovák koronában értendők. (TA SR)

Next

/
Thumbnails
Contents