Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-24 / 94. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 24. KOMMENTÁR Lépni kell! Ki léphet? FEKETE MARIAN Ha eddig még valaki kételkedett volna abban, hogy Mečiar kormánya mindenre képes, kedd óta már nem kell kételkednie. A kabinet a belügyminiszternek adott utasításával, hogy a közvetlen elnökválasztásra vonatkozó negyedik népszavazási kérdést ne továbbítsa a községeknek, míg az alkotmánybíróság nem dönt a beadványról, valójában olyan intézkedést hozott, amelyej szinte mindenki a Büntető Törvénykönyv 177. §-ában említett, a népszavazás meghiúsításának nevezett bűntettel azonosít. Maradjunk talán annál, hogy mindenkit ártatlannak kell tekinteni, amíg jogerős elmarasztaló bírósági ítélettel nem állapítják meg bűnöségét (lásd az alkotmány 50. cikkét). Ugyanakkor az alkotmány és egyéb jogi rendelkezések sem teszik lehetővé azt, hogy a kormány a népszavazással kapcsolatban valamilyen hatáskörökhöz, jogkörökhöz jusson, sőt a szavazólapok teijesztéséről határozzon. Jogi szempontból teljesen abszurd Katarína Tóthová állítása, hogy Jogvitára került sor a népszavazást kihirdető köztársasági elnök és a népszavazást szervező kormány között". Már elnézést, de a kabinetnek, illetve Mečiarnak,Tóthovának vagy akár egy Krajči belügyminiszternek sincs köze a népszavazáshoz és szervezéséhez. A köztársaság elnöke március 15-én hirdette ki határozatát a referendum megtartásáról. Törvényes határozatról volt szó; az államfő nem is tehetett mást, mivel félmillió állampolgár írta alá a petíciót. Az elnököt az alkotmány kötelezte a népszavazás kihirdetésére. Michal Kováč csupán a Mečiar által megszavaztatott alaptörvény értelmében járt el, és nem került perbe Mečiarral, illetve kormányával. Nyilvánvaló az is, hogy az alkotmánybíróság két-három héten belül nem fog határozatot hozni a beadványról. Lépni kell! Léphet a Központi Népszavazási Bizottság, léphet az ellenzék is. Ennek kapcsán emlékeztetünk az alkotmány 32. cikkére, amely szerint mindenkinek jogában áll szembeszegülni azokkal, akik az emberi jogok és szabadságok demokratikus rendjének megszüntetésére törekednek, ha az alkotmányos szervek tevékenysége és a törvényes eszközök hatékony alkalmazása elé akadály gördül. Egészen más kérdés a belügyminiszternek adott utasítás. A négy kérdésnek egy szavazólapon kellene megjelennie. Mit tesz majd Krajči? Elképzelhető, hogy titkárnőjétől kér egy ollót, és a majd négymillió szavazólapról lenyisszantja az utolsó kérdést. Terelő úton KARCAGI KATALIN Híre-hamva nincs még az eurónak, mégis kizökkentette normális menetéből a dolgokat. Európa élcsapata, Németország és Franciaország vállvetve harcol a közös európai valuta bevezetéséért. Pontosabban a két állam vezetői tettek fel szinte mindent egy lapra: a kontinens egységének beteljesedésére. Csakhogy a politikusi ambíciók jelenleg egyáltalán nem találkoznak a lakosság akaratával. A sajnálatos szakadék felmérése ösztönözte a francia államfőt arra, hogy egy évvel az esedékes megmérettetés előtt szólítsa az urnákhoz a választókat. Jacques Chiracnak sehogy sem volt ínyére, hogy a nemzetgyűlés megújítása egybeesen az eurokampány legmagasabb hőfokával. Párizsnak egészen a huszonnegyedik óráig hivatalosan tartania kell magát az előzetes alkuhoz. Ebből viszont további, a franciák idegeit borzoló megszorító intézkedések következnek, egyúttal óhatatlanul romlanak a jobbközép koalíció esélyei. A gaulle-ista elnök kétségtelenül nagy kockázatot vállalt, mivel Álain Juppénél népszerűtlenebb kormányfőt nem ismer a francia közelmúlt. A miniszterelnök hangzatos ígéreteiből eddig semmit sem teljesített. Chirac tehát valójában a kisebbik rossz mellett cövekelt le. Most még nyerhet, most még bízhat benne, hogy az ellenzéki szocialistákat az euro esküdt ellenségeiként állíthatja be, s talán sikerül elterelnie a figyelmet a kormány botladozásáról. Az elterelő hadművelet Nagy-Britanniában is a választási taktika része. Néhány nappal a toryk és a Labour mérkőzése előtt mintha változna az angol úriemberekről kialakított kép. Pártjában a palotaforradalmat Major európai ügyekben visszatáncolva próbálja elfojtani, miközben munkáspárti ellenlábasára mér övön aluli ütéseket. Az indulatokat már csak a szavazók józansága teheti helyre. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezetó: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo - Kíváncsi vagyok, meddig képes még tejelni... (Szalay Zoltán karikatúrája) NOVY CAS A lap összefüggésbe hozza a múlt heti, halálos áldozatot követelő pozsonyi bombamerényletet Miroslav S. maffiafónök februári meggyilkolásával. Alvilági körökből származó információkra hivatkozva közli, hogy még három személy jut Peter K. sorsára. „Csak akkor lesz nyugalom a fővárosban, ha mindenkivel leszámolnak, akinek köze volt Miroslav S. meggyilkolásához" mondta a lap alvilági forrása. Szerinte további három férfit „köröz" a maffia. Egyikük, bizonyos Marek állítólag a volt Jugoszlávia területén bujkál, a másik kettő szintén ismeretlen helyen, de valószínűleg Szlovákiában tartózkodik. A Sme szerint Miroslav S.-nek és Peter K-nak is köze volt az Általános Hitelbank nyitrai fiókjának kirablásához, s a nézeteltérést éppen a pénz elosztása váltotta ki köztük. Jogállam-e Szlovákia? - az országban élő nemzeti közösségek problémái nem kisebbségi gondok Bajok az alkotmányossággal A parlamenti bizottságok éppen a revitalizációról szóló törvény tervezetét tárgyalják. BAUER EDIT Az üléstermek szinte visszhangzanak attól, hogy a kormány által beterjesztett törvénytervezet legalább két cikkelyében alkotmányellenes. Megszünteti a szabad piaci versenyt, hiszen az egyenlőek közt egyenlőbbeket jelöl majd ki a revitalizációs bizottság, döntése ellen pedig senki sem fellebbezhet, noha az alkotmány szavatolja azt a jogot, hogy jogorvoslásért bárki független bírósághoz fordulhat. A kisebbségi jogok ügyében is az alkotmányossággal van gondunk. Nemcsak az a gond, ami az alkotmányban nincs benne, Nemcsak az a gond, ami az alkotmányban nincs benne... mármint a nemzeti kisebbségek egyértelműen, világosan megfogalmazott egyenlő jogállása, hanem azzal is gondban vagyunk, ami az alkotmányban benne van. Persze nemcsak mi. A szlovák többség politikai reprezentációjának is előbb-utóbb szembesülnie kell azzal a kérdéssel, érvényesnek és kötelezőnek tartja-e saját maga számára az ország alkotmányát. Meglehetősen visszás az a jelenség, amikor egyre-másra a szlovákiai magyarokat vádolják irredentizmussal, a lojalitás hiányával, mikor az ország vezetése szemet huny a sorozatos törvénysértések, az alkotmányos jogrend megsértése felett, sót maga is ilyen gyakorlatot folytat. Vegyük szemügyre az egyik jogot: az anyanyelvi művelődésre való alkotmányos jogot. Az alkotmány maga a jogot nem korlátozza. Még olyan értelemben sem, hogy csak az alapiskolától a középiskoláig lehet. Elvileg a felsőoktatási intézményekben is jogunk van az anyanyelvű művelődéshez. Különösen akkor, ha Szlovákiában mintegy 270-280 ezer lakosra jut egy egyetem. A részleteket a törvény szabályozza - az alkotmány szerint. A törvény pedig úgy szól, hogy „a cseh, a magyar, német (...) nemzetiségű polgároknak nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő mértékben biztosítva van az anyanyelvű oktatás". A törvény bikkfanyelvétől eltekintve egy dolog teljesen világos: arra, hogy ki határozza meg, mi a mi nemzeti érdekünk, mi jelent számunkra fejlődést, tehát haladást, nem pedig viszszafejlődést, sót mi az ennek megfelelő mértékű anyanyelvű oktatás, a mindenkori oktatási ... ahogy a hatalom érdekeinek az leginkább megfelel. miniszter tiszte eldönteni. A törvény ugyanis ebben a kérdésben semmiféle eligazítást nem tartalmaz. Ha a soros miniszter éppen a Szlovák Nemzeti Párt érdekeit képviseli, akkor az alkotmányt sem kell olyan szigorúan szem előtt tartani, hiszen a miniszter az érdekek, a fejlődés iránya és milyensége, sőt a megfelelő mérték kérdésében is teljhatalommal rendelkezik. Hasonlóan holt betű az az alkotmányos jog, hogy a kisebbségeknek joguk van részt venni azon kérdések megoldásában, amelyek őket érintik. Mint például az előbb vázolt esetben. Miképp biztosítható, hogy az alkotmányos jogokat tiszteletben tartsák? Kell egy olyan legitim testület, mely az egyes kisebbségek érdekeit legitim módon megfogalmazhatja, legitim módon képviselheti őket, és jogsértés esetén jogorvoslatot kereshet. Enélkül a „részvétel" pusztán formaivá, kirakatmegoldássá válik, amikor a kormány kiválaszthatja azt a megfelelő, elégedett kisebbségit, aki bízva a kormány felülmúlhatatlan bölcsességében az összes hátrányos intézkedésre boldogan rábólint. Vagy visszaélnek a puszta jelenlétükkel, mint a kormány kisebbségi tanácsában ez gyakorlattá vált. A nemzeti közösségek gondjai nem kisebbségi gondok - a szlovák közvéleménynek is szembesülnie kell azzal a kérdéssel, hogy milyen államot akar építeni. Az alkotmányosság úgy nem képzelhető el, hogy az alaptörvény ugyan érvényes, de a 12., 26., 33. és 34. cikkely érvényessége átmenetileg szünetel. A jog és a joggyakorlat mérföldekre távolodhat el egymástól olyan országokban, ahol a jogi normák elsősorban arra jók, hogy a hatalom birtokosai viszszaéljenek velük, ahol a jogok arra szolgálnak, hogy törvényi szint alatti intézkedésekkel a jogot úgy magyarázzák és alkalmazzák, ahogy a hatalom érdekeinek az leginkább megfelel. Szergej Zotov pozsonyi orosz nagykövet Viktor Csernomirgyin hétfőn kezdődő szlovákiai látogatásáról Mély egyetértés a kormányfők között ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szergej Zotov, a hivatalát nemrég elfoglaló pozsonyi orosz nagykövet tegnap tájékoztatott Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök héfón kezdődő kétnapos látogatásának programjáról, előkészületeiről. A kapcsolatok jelenlegi szintjét és fejlesztésük lehetőségeit értéOLVÁSÓI LEVELEK Nem volt elég Nem volt elég a tengernyi szenvedés és megaláztatás, amelyben a háború után a szlovákiai magyarságnak része volt, amikor sokaknak szülőföldjükről elűzve vagy elhurcolva kellett élniük. Amikor itt a legnagyobb bűn a magyar nemzetiség vállalása volt, amikor a magyar nyelven beszélőkre „feszítsd meg!"et kiáltottak. Nem volt elég az sem, amikor végigjáratták velünk a kínszenvedés kálváriáját, kelve azt emelte ki, hogy mindennek alapja a két miniszterelnök közti mély egyetértés a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekben. Zotov elmondta: több szlovák-orosz megállapodást írnak alá a vizit során. Elsőként említette azt a közös nyilatkozatot, amely a kölcsönös kereskedelem liberalizálásáról szól. Elkészült két amelynek állomásain fel kellett adni szabadságunkat, mindent, ami sajátunk volt, s érték számunkra. A legsúlyosabban iskoláink megszüntetése érintett bennünket. Gyermekeink ezrei, tízezrei kerültek kóbor kutyaként az utcára. Nem volt ez sem elég. Hosszú hónapok után újra megnyíltak a magyar iskolák, bennük azonban csak szlovákul folyt a tanítás. Nem volt elég a sok hazudozásból, rágalmakból, vádaskodásból, amelyekkel el akarják hitetni a világgal: a kisebbség itt kivételes helyzetben van, jogai meghaladják az egymással összefüggő kormányközi megállapodás is, az egyik a katonai-műszaki együttműködésre vonatkozik, a másik pedig ehhez kapcsolódva a korlátozottan hozzáférhető információk védelmére. Magyarán: a katonai-műszaki együttműködésről és a fegyvergyártási technológiákat érintő információk kiadásának tilalmáról szól. európai átlagszintet. S nem volt elég a kulturális életünket nehezítő intézkedések és iskoláink leépítése sem. A nyelvtörvény elfogadása, amellyel védekezni próbálnak a „kisebbség térhódítása" ellen, újabb büntetés. Most már világosan látjuk, mindez nem volt elég felszámolásunkra: a teljes megsemmisítést fogja szolgálni az új oktatási törvény, s ha tervük sikerül, akkor az illetékesek megtörölhetik kezüket, és mondhatják: „Derék munkát végeztünk." Demeter Ferenc Szepsi Az, hogy ilyen egyezmények is születnek, továbbá az a tény, hogy a nagykövet szerint a két kormány között teljes az egyetértés az európai biztonsági rendszer gyökeres átépítésének szükségességét illetően, egyetlen dolgot bizonyít: Moszkva nem tart attól, hogy Szlovákia a közeljövőben NATO-tag lesz. (görföl) Virágkötők versenye Március végén a karvai mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben a nyitrai Agroinštitút védnöksége alatt országos virágkötészeti versenyt rendeztek. A versengésen a virágtermesztésre és virágkötésre szakosodott szlovákiai tanintézetek diákjai vettek részt. Nagy örömünkre a versenyt oktatási intézményünk tanulói nyerték. Csákvári Géza Karva