Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-24 / 94. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 24. KOMMENTÁR Lépni kell! Ki léphet? FEKETE MARIAN Ha eddig még valaki kételkedett volna abban, hogy Mečiar kormánya mindenre képes, kedd óta már nem kell kételked­nie. A kabinet a belügyminiszternek adott utasításával, hogy a közvetlen elnökválasztásra vonatkozó negyedik népszavazási kérdést ne továbbítsa a községeknek, míg az alkotmánybíró­ság nem dönt a beadványról, valójában olyan intézkedést ho­zott, amelyej szinte mindenki a Büntető Törvénykönyv 177. §-ában említett, a népszavazás meghiúsításának nevezett bűntettel azonosít. Maradjunk talán annál, hogy mindenkit ártatlannak kell te­kinteni, amíg jogerős elmarasztaló bírósági ítélettel nem álla­pítják meg bűnöségét (lásd az alkotmány 50. cikkét). Ugyan­akkor az alkotmány és egyéb jogi rendelkezések sem teszik le­hetővé azt, hogy a kormány a népszavazással kapcsolatban valamilyen hatáskörökhöz, jogkörökhöz jusson, sőt a szava­zólapok teijesztéséről határozzon. Jogi szempontból teljesen abszurd Katarína Tóthová állítása, hogy Jogvitára került sor a népszavazást kihirdető köztársasági elnök és a népszavazást szervező kormány között". Már elnézést, de a kabinetnek, il­letve Mečiarnak,Tóthovának vagy akár egy Krajči belügymi­niszternek sincs köze a népszavazáshoz és szervezéséhez. A köztársaság elnöke március 15-én hirdette ki határozatát a re­ferendum megtartásáról. Törvényes határozatról volt szó; az államfő nem is tehetett mást, mivel félmillió állampolgár írta alá a petíciót. Az elnököt az alkotmány kötelezte a népszava­zás kihirdetésére. Michal Kováč csupán a Mečiar által megsza­vaztatott alaptörvény értelmében járt el, és nem került perbe Mečiarral, illetve kormányával. Nyilvánvaló az is, hogy az al­kotmánybíróság két-három héten belül nem fog határozatot hozni a beadványról. Lépni kell! Léphet a Központi Népszavazási Bizottság, léphet az ellenzék is. Ennek kapcsán emlékeztetünk az alkotmány 32. cikkére, amely szerint mindenkinek jogában áll szembeszegül­ni azokkal, akik az emberi jogok és szabadságok demokratikus rendjének megszüntetésére törekednek, ha az alkotmányos szervek tevékenysége és a törvényes eszközök hatékony alkal­mazása elé akadály gördül. Egészen más kérdés a belügyminiszternek adott utasítás. A négy kérdésnek egy szavazólapon kellene megjelennie. Mit tesz majd Krajči? Elképzelhető, hogy titkárnőjétől kér egy ol­lót, és a majd négymillió szavazólapról lenyisszantja az utolsó kérdést. Terelő úton KARCAGI KATALIN Híre-hamva nincs még az eurónak, mégis kizökkentette normális me­netéből a dolgokat. Európa élcsapata, Németország és Franciaország vállvetve har­col a közös európai valuta bevezetéséért. Pontosabban a két állam vezetői tettek fel szinte mindent egy lapra: a kontinens egységének betel­jesedésére. Csakhogy a poli­tikusi ambíciók jelenleg egy­általán nem találkoznak a la­kosság akaratával. A sajnála­tos szakadék felmérése ösz­tönözte a francia államfőt ar­ra, hogy egy évvel az esedé­kes megmérettetés előtt szó­lítsa az urnákhoz a választó­kat. Jacques Chiracnak se­hogy sem volt ínyére, hogy a nemzetgyűlés megújítása egybeesen az eurokampány legmagasabb hőfokával. Pá­rizsnak egészen a huszonne­gyedik óráig hivatalosan tar­tania kell magát az előzetes alkuhoz. Ebből viszont to­vábbi, a franciák idegeit bor­zoló megszorító intézkedé­sek következnek, egyúttal óhatatlanul romlanak a jobb­közép koalíció esélyei. A gaulle-ista elnök kétségtele­nül nagy kockázatot vállalt, mivel Álain Juppénél népsze­rűtlenebb kormányfőt nem ismer a francia közelmúlt. A miniszterelnök hangzatos ígéreteiből eddig semmit sem teljesített. Chirac tehát való­jában a kisebbik rossz mellett cövekelt le. Most még nyer­het, most még bízhat benne, hogy az ellenzéki szocialistá­kat az euro esküdt ellensége­iként állíthatja be, s talán si­kerül elterelnie a figyelmet a kormány botladozásáról. Az elterelő hadművelet Nagy-Britanniában is a vá­lasztási taktika része. Né­hány nappal a toryk és a Labour mérkőzése előtt mintha változna az angol úri­emberekről kialakított kép. Pártjában a palotaforradal­mat Major európai ügyekben visszatáncolva próbálja elfoj­tani, miközben munkáspárti ellenlábasára mér övön aluli ütéseket. Az indulatokat már csak a szavazók józansága te­heti helyre. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezetó: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo - Kíváncsi vagyok, meddig képes még tejelni... (Szalay Zoltán karikatúrája) NOVY CAS A lap összefüggésbe hozza a múlt heti, halálos áldozatot követelő pozsonyi bombamerényletet Miroslav S. maffiafónök februári meggyilkolásával. Alvilági kö­rökből származó információkra hivatkozva közli, hogy még há­rom személy jut Peter K. sorsára. „Csak akkor lesz nyugalom a fő­városban, ha mindenkivel leszá­molnak, akinek köze volt Miroslav S. meggyilkolásához" ­mondta a lap alvilági forrása. Szerinte további három férfit „köröz" a maffia. Egyikük, bizo­nyos Marek állítólag a volt Jugo­szlávia területén bujkál, a másik kettő szintén ismeretlen helyen, de valószínűleg Szlovákiában tartózkodik. A Sme szerint Miroslav S.-nek és Peter K-nak is köze volt az Általános Hitelbank nyitrai fiókjának kirablásához, s a nézeteltérést éppen a pénz el­osztása váltotta ki köztük. Jogállam-e Szlovákia? - az országban élő nemzeti közösségek problémái nem kisebbségi gondok Bajok az alkotmányossággal A parlamenti bizottságok éppen a revitalizációról szóló törvény tervezetét tárgyalják. BAUER EDIT Az üléstermek szinte visszhang­zanak attól, hogy a kormány ál­tal beterjesztett törvénytervezet legalább két cikkelyében alkot­mányellenes. Megszünteti a sza­bad piaci versenyt, hiszen az egyenlőek közt egyenlőbbeket jelöl majd ki a revitalizációs bi­zottság, döntése ellen pedig sen­ki sem fellebbezhet, noha az al­kotmány szavatolja azt a jogot, hogy jogorvoslásért bárki füg­getlen bírósághoz fordulhat. A kisebbségi jogok ügyében is az alkotmányossággal van gon­dunk. Nemcsak az a gond, ami az alkotmányban nincs benne, Nemcsak az a gond, ami az alkotmányban nincs benne... mármint a nemzeti kisebbségek egyértelműen, világosan megfo­galmazott egyenlő jogállása, ha­nem azzal is gondban vagyunk, ami az alkotmányban benne van. Persze nemcsak mi. A szlo­vák többség politikai reprezen­tációjának is előbb-utóbb szem­besülnie kell azzal a kérdéssel, érvényesnek és kötelezőnek tartja-e saját maga számára az ország alkotmányát. Meglehető­sen visszás az a jelenség, amikor egyre-másra a szlovákiai ma­gyarokat vádolják irredentiz­mussal, a lojalitás hiányával, mikor az ország vezetése szemet huny a sorozatos törvénysérté­sek, az alkotmányos jogrend megsértése felett, sót maga is ilyen gyakorlatot folytat. Vegyük szemügyre az egyik jo­got: az anyanyelvi művelődésre való alkotmányos jogot. Az al­kotmány maga a jogot nem kor­látozza. Még olyan értelemben sem, hogy csak az alapiskolától a középiskoláig lehet. Elvileg a felsőoktatási intézményekben is jogunk van az anyanyelvű mű­velődéshez. Különösen akkor, ha Szlovákiában mintegy 270-280 ezer lakosra jut egy egyetem. A részleteket a törvény szabályozza - az alkotmány sze­rint. A törvény pedig úgy szól, hogy „a cseh, a magyar, német (...) nemzetiségű polgároknak nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő mértékben biztosítva van az anyanyelvű oktatás". A törvény bikkfanyelvétől elte­kintve egy dolog teljesen vilá­gos: arra, hogy ki határozza meg, mi a mi nemzeti érdekünk, mi jelent számunkra fejlődést, tehát haladást, nem pedig visz­szafejlődést, sót mi az ennek megfelelő mértékű anyanyelvű oktatás, a mindenkori oktatási ... ahogy a hatalom ér­dekeinek az leginkább megfelel. miniszter tiszte eldönteni. A tör­vény ugyanis ebben a kérdésben semmiféle eligazítást nem tar­talmaz. Ha a soros miniszter ép­pen a Szlovák Nemzeti Párt ér­dekeit képviseli, akkor az alkot­mányt sem kell olyan szigorúan szem előtt tartani, hiszen a mi­niszter az érdekek, a fejlődés iránya és milyensége, sőt a meg­felelő mérték kérdésében is telj­hatalommal rendelkezik. Hasonlóan holt betű az az alkot­mányos jog, hogy a kisebbsé­geknek joguk van részt venni azon kérdések megoldásában, amelyek őket érintik. Mint pél­dául az előbb vázolt esetben. Miképp biztosítható, hogy az al­kotmányos jogokat tiszteletben tartsák? Kell egy olyan legitim testület, mely az egyes kisebbsé­gek érdekeit legitim módon megfogalmazhatja, legitim mó­don képviselheti őket, és jogsér­tés esetén jogorvoslatot keres­het. Enélkül a „részvétel" pusztán formaivá, kirakatmegoldássá válik, amikor a kormány kivá­laszthatja azt a megfelelő, elé­gedett kisebbségit, aki bízva a kormány felülmúlhatatlan böl­csességében az összes hátrányos intézkedésre boldogan rábólint. Vagy visszaélnek a puszta jelen­létükkel, mint a kormány ki­sebbségi tanácsában ez gyakor­lattá vált. A nemzeti közösségek gondjai nem kisebbségi gondok - a szlo­vák közvéleménynek is szembe­sülnie kell azzal a kérdéssel, hogy milyen államot akar építe­ni. Az alkotmányosság úgy nem képzelhető el, hogy az alaptör­vény ugyan érvényes, de a 12., 26., 33. és 34. cikkely érvényes­sége átmenetileg szünetel. A jog és a joggyakorlat mérföl­dekre távolodhat el egymástól olyan országokban, ahol a jogi normák elsősorban arra jók, hogy a hatalom birtokosai visz­szaéljenek velük, ahol a jogok arra szolgálnak, hogy törvényi szint alatti intézkedésekkel a jo­got úgy magyarázzák és alkal­mazzák, ahogy a hatalom érde­keinek az leginkább megfelel. Szergej Zotov pozsonyi orosz nagykövet Viktor Csernomirgyin hétfőn kezdődő szlovákiai látogatásáról Mély egyetértés a kormányfők között ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szergej Zotov, a hiva­talát nemrég elfoglaló pozsonyi orosz nagykövet tegnap tájékoz­tatott Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök héfón kez­dődő kétnapos látogatásának programjáról, előkészületeiről. A kapcsolatok jelenlegi szintjét és fejlesztésük lehetőségeit érté­OLVÁSÓI LEVELEK Nem volt elég Nem volt elég a tengernyi szen­vedés és megaláztatás, amely­ben a háború után a szlovákiai magyarságnak része volt, ami­kor sokaknak szülőföldjükről el­űzve vagy elhurcolva kellett él­niük. Amikor itt a legnagyobb bűn a magyar nemzetiség válla­lása volt, amikor a magyar nyel­ven beszélőkre „feszítsd meg!"­et kiáltottak. Nem volt elég az sem, amikor végigjáratták ve­lünk a kínszenvedés kálváriáját, kelve azt emelte ki, hogy mindennek alapja a két minisz­terelnök közti mély egyetértés a legfontosabb politikai és gazda­sági kérdésekben. Zotov el­mondta: több szlovák-orosz megállapodást írnak alá a vizit során. Elsőként említette azt a közös nyilatkozatot, amely a kölcsönös kereskedelem libera­lizálásáról szól. Elkészült két amelynek állomásain fel kellett adni szabadságunkat, mindent, ami sajátunk volt, s érték szá­munkra. A legsúlyosabban isko­láink megszüntetése érintett bennünket. Gyermekeink ezrei, tízezrei kerültek kóbor kutya­ként az utcára. Nem volt ez sem elég. Hosszú hónapok után újra megnyíltak a magyar iskolák, bennük azonban csak szlovákul folyt a tanítás. Nem volt elég a sok hazudozásból, rágalmak­ból, vádaskodásból, amelyekkel el akarják hitetni a világgal: a kisebbség itt kivételes helyzet­ben van, jogai meghaladják az egymással összefüggő kormány­közi megállapodás is, az egyik a katonai-műszaki együttműkö­désre vonatkozik, a másik pedig ehhez kapcsolódva a korlátozot­tan hozzáférhető információk védelmére. Magyarán: a kato­nai-műszaki együttműködésről és a fegyvergyártási technológi­ákat érintő információk kiadá­sának tilalmáról szól. európai átlagszintet. S nem volt elég a kulturális életünket ne­hezítő intézkedések és iskoláink leépítése sem. A nyelvtörvény elfogadása, amellyel védekezni próbálnak a „kisebbség térhódí­tása" ellen, újabb büntetés. Most már világosan látjuk, mindez nem volt elég felszámo­lásunkra: a teljes megsemmisí­tést fogja szolgálni az új oktatá­si törvény, s ha tervük sikerül, akkor az illetékesek megtöröl­hetik kezüket, és mondhatják: „Derék munkát végeztünk." Demeter Ferenc Szepsi Az, hogy ilyen egyezmények is születnek, továbbá az a tény, hogy a nagykövet szerint a két kormány között teljes az egyet­értés az európai biztonsági rendszer gyökeres átépítésé­nek szükségességét illetően, egyetlen dolgot bizonyít: Moszkva nem tart attól, hogy Szlovákia a közeljövőben NA­TO-tag lesz. (görföl) Virágkötők versenye Március végén a karvai mező­gazdasági szakmunkásképző in­tézetben a nyitrai Agroinštitút védnöksége alatt országos vi­rágkötészeti versenyt rendez­tek. A versengésen a virágter­mesztésre és virágkötésre sza­kosodott szlovákiai tanintéze­tek diákjai vettek részt. Nagy örömünkre a versenyt oktatási intézményünk tanulói nyerték. Csákvári Géza Karva

Next

/
Thumbnails
Contents