Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-22 / 92. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 19. POLITIKA 9 A Mediawave Alapítvány egy új kulturális kapcsolatrendszer kialakításában vállal nagy szerepet Kapu Nyugat és Kelet között TALLÓSI BÉLA Győr. Hetedik alkalommal ren­dezik meg április 28. és május 3. között Győrben a Nemzetközi Vi­zuális Művészeti Fesztivált, a Fényírók Fesztiválját, közismer­tebb nevén a Mediawave Feszti­vált. F. nemzetközi seregszemlét hét évvel ezelőtt a Mediawave Vizuális Művészeti Alapítvány hívta életre. Azóta az éves rend­szerességgel ismétlődő rendez­vény Kelet-Európa egyik legje­lentősebb film- és vizuális művé­szeti fesztiváljává nőtte ki magát, amelyre tavaly ötvenegy ország­ból 893 nevezés érkezett. A világ filmeseinek a Mediawave iránti érdeklődését bizonyítja, hogy az idén még ennél is több: a külön­féle műfajókat (koncert, színház, kiállítás) is beleszámítva hetven­két országból 1051. Nem volt könnyű dolga az elózsűrinek, amely 877 filmből válogatta ki azokat a munkákat, amelyek be­kerültek a versenyprogram kü­lönböző kategóriáiba. Ahogy Sátor Balázs program­szervezőtől megtudtuk, a feszti­vál annak idején azzal a céllal alakult, hogy lehetőséget teremt­sen a független, az alternatív fil­mesek bemutatkozásának, illet­ve kaput nyisson a volt keleti blokk, elsősorban a volt Szovjet­unió filmeseinek Nyugat felé. így lett a győri Mediawave Kelet és Nyugat filmeseinek a találkozó­helye; keresve és létrehozva azo­kat a csatornákat, amelyek bizto­sítják a filmek és a vizuális művé­szeti alkotások kétirányú áramlá­sát. A Mediawave ugyanis nem­csak a filmeseknek nyújt lehető­séget a bemutatkozásra. Multi­kulturális programjai, képzőmű­vészeti kiállításai, színházi, iro­dalmi bemutatói és a koncertek más művészeti anyaggal gazda­gítják a Fényírók Fesztiválját. E sokszínűség megteremtésével fe­lelve meg a fesztivál mottójának, vagyis hogy legyen ez a hely az új önkifejezési mód megtalálásá­nak és bemutatásának fóruma, il­letve a világ filmes szabadgon­dolkozóinak találkozója, függet­lenül attól, milyen eszközökkel, milyen műfajban készítik alkotá­saikat. Sátor Balázs az idei újításokkal, újdonságokkal kapcsolatban el­mondta: mivel az előző évek ta­pasztalata azt mutatja, hogy a versenyben nagyon sok az elis­mert, befutott alkotó, a fiatalok­nak ez ideig nem igazán volt esé­lyük a díjakra. Ezért hozta létre a fesztiválbizottság ebben az év­ben az ifjúsági kategóriát főisko­lás, illetve pályakezdő filmesek A világ filmes szabad­gondolkozóinak talál­kozója. részére. Az ifjúsági szekció zsűrielnöke a pozsonyi Filmmű­vészeti Főiskola tanára, Zuzana Tatárová lesz. Egyéb szlovákiai vonatkozása a győri fesztiválnak többek között a trencséni Art­Film jelenléte. Ahogy Sátor Ba­lázs elmondta, nagy öröm a szer­vezők számára, hogy a vártnál is több latin-amerikai mozgóképes alkotás érkezett a fesztiválra, mi több, az észak-amerikai indiá­noktól is kaptak filmeket. Bizo­nyára a zenekedvelők örülnek majd annak az újdonságnak, hogy ebben az évben a koncerte­ket, köztük a Győri Nemzetközi Dzsesszkoncert-sorozat tizenöt éves évfordulójának május else­jei, nagyszabású emlékkoncertjét meglehetősen exkluzív helyen, a felújított zsinagógában tartják. Ami viszont nem változott, hogy a fesztivál programjában az idén is túlsúlyban szerepelnek a ki­sebbségi témájú filmek. Gráfik Imre az MTA VEAB Magyarságkutatási Munkabizottságának eredményeiről, céljairól Nem kell feltétlenül feladni a nemzeti értékeket sem Az MTA Veszprémi Akadé­miai Területi Bizottságá­nak Magyarságkutatási Munkabizottsága az elmúlt héten Diósförgepatonyban tartotta kihelyezett ülését, melynek keretében Barsi Ernő- Ág Tibor-Koncsol László: Kermény a föld a patonyi határba' című nép­zenei monográfiáját mu­tatták be. MISLAY EDIT Gráfik Imrét, a munkabizottság elnökét arra kértük, közelebbről mutassa be tevékenységüket. A Veszprémi Akadémiai Területi Bizottság Magyarságkutatási Munkabizottsága Dióspatony­ban tartva ülését egyrészt fel­idézte azt a területi kötődést, amelyet az Északnyugat-Magya­rországgal határos területeken élő magyarság kutatásában ed­dig két akadémiai cikluson ke­resztül végzett, másrészt pedig beszámolt azokról a tervekről, szándékokról, amelyek a követ­kező ciklusban meghatározzák a munkáját. Egy ilyen kutatói tár­sulás, mely mögött nincs konk­rét intézmény, nincs önálló költ­ségvetés, természetesen nagy­mértékben támaszkodik a kuta­tók egyéni érdeklődésére, vala­mint a területről érkező igények­re. A mostani ülésen is az derült ki, hogy egyaránt szükség van egy átgondolt, tudományos megalapozottságú helytörténeti, néprajzi, levéltári, kultúrtörté­neti kutatásra, másrészt szükség van arra, hogy részben e kutatá­sok által feltárt eredmények bir­tokában az itt élő magyarságnak a nemzeti identitásához, az anyanyelvi kötődéséhez és a ma­gyar hagyományos műveltség­hez való kapcsolatát erősítse, kí­vülről segítse, támogassa. A ma­gyarságkutató munkabizottság tagjai természetesen abból a helyzetből eredően, hogy a köz­vetlenül határos és más orszá­gokban élő magyarok kultúrájá­val foglalkozik, ezeket a vizsgá­latokat részben Szlovákiában, részben Burgenlandban, Szlové­niában és Horvátországban vég­zi, nagymértékben támogatást nyerve az ott élő értelmiség és az ott kutatómunkát végző magyar értelmiség munkájához. Ugy ítéljük meg, hogy nagyon fontos és szükséges dokumentálni a történeti tradíciót, -a kulturális örökséget, akár publikációkban, könyvekben, könyvsorozatok­ban, amilyenekből például itt is többet megismerhettünk. Na­gyon fontos az is, hogy a napja­inkban különböző keretek, lehe­tőségek között élő magyar kö­zösségek hogyan és miként tud­ják ezt a kulturális örökséget, ha­gyományt átmenteni, és a fiata­labb generáció számára is elér­hetővé tenni. Az egyik kulcskér­dés természetesen az anyanyelv és az anyanyelvhez való viszony, amelyben két olyan pillér áll a kutatások alapján, amelyik meg­kerülheteden: az egyik az okta­tás, a másik pedig az egyházi élet területe. Hiszen a választott val­lás, a hit, és ennek anyanyelven való közvetítése is meghatározó kötődés lehet. Hamarosan napvilágot lát a A Magyarságkutatás könyvtárá­nak tavalyi kiadványa Szlovákiához fűződő kötet. Mit kínál majd az olvasóknak? Az eddigi köteteink, melyek egyrészt a burgenlandi magyar­ság köréből, másrészt pedig a szlovéniai magyarság köréből jelentek meg, elsősorban törté­neti és néprajzi tanulmányokat tartalmaznak. A cél a tervezett szlovákiai kötetnél is, és a hor­vátországinál is az lenne, hogy történeti alapvetési és néprajzi vonatkozásokban gazdag tanul­mánykötet álljon össze. Itt Szlo­vákiában azonban jelentős szo­ciológiai és iskolatörténeti kuta­tások is történtek. Ezekből min­denképpen szeretnénk ebben a kötetben megjelentetni részta­nulmányokat. Hiszen, mint ahogy az előbb is utaltam rá, az iskolatörténet és az anyanyelv oktatása meghatározó tényező a nemzeti kultúra továbbélésé­ben. Az ezzel kapcsolatos törté­neti tanulság nemcsak a múlt században, hanem századunk változó állami keretei között és a jelenben is olyan tanulságok­kal szolgálhat, amelyeket fel le­het használni a cél érdekében. Mely eredményeikre büszkék, illetve mi az, ami kevésbé szív­derítő az önök számára? Némi elégedettséggel tölt el bennünket az, hogy még a leg­nehezebb körülmények mellett is felmutatható volt egy, az anyanyelvi kultúrához és a ma­gyar nemzeti tudathoz való ra­gaszkodás. A másik az, hogy rendkívül sok olyan tárgyi emlé­ke is van ennek a ragaszkodás­nak, amelyeket fel lehet hasz­nálni különböző közgyűjtemé­nyi, múzeumalapítási elképzelé­sekhez. Természetesen ezen­közben voltak olyan típusú ta­pasztalataink is, amelyek kevés­bé nevezhetőek pozitívnak. Ezek közül elsősorban azt kell megemlíteni, hogy nagyon erős az asszimilációs hatás. E tekin­tetben azt kell mondanom, hogy a családi stratégiák is nagyon sokszor alárendelődnek min­dennapos, gyakorlati igények­nek. Kutatásainknak és ezt kö­vetően remélhetően a visszacsa­tolásnak is talán az lehet az egyik tanulsága, hogy sikerüljön bebizonyítani: nem feltétlenül kell feladni ma sem a nemzeti értékekhez és a nemzeti kultú­rához való ragaszkodás okán azonnali és rögtöni célokat. Ma már sok mindent meg lehet va­lósítani úgy is, hogy az ember akár multikulturális értékekkel jelenjen meg, akár pedig a saját nemzeti kultúrájához ragasz­kodva találja meg boldogulása útját. Fábry Zoltán tiszteletére Edelény. Szavalóversenyt rendeztek a Bódva-völgyi fel­ső tagozatos általános iskolá­sok részére a magyarországi Edelényben. Amint azt a zsű­ri egyik tagjától, a szepsi Kö­teles László parlamenti kép­viselőtől megtudtuk, a ren­dezvény a 100 éve született Fábry Zoltán íróra való emlé­kezésjegyében zajlott, (g-f) Kortárs magyar drámafesztivál Első alkalommal tartanak Magyarországon kortárs ma­gyar drámafesztivált. A Ma­gyar Színművészeti Szövet­ség védnöksége alatt szerve­zett eseményt munkatalálko­zónak és bemutatkozási lehe­tőségnek szánják, hogy a ha­zai és a külföldi résztvevők képet alkothassanak a kor­társ magyar drámairodalom­ról. A fesztiválon - amelyet április 24. és 29. között ren­deznek - hat előadás látható, amelyet a Színház című fo­lyóirat szerkesztősége válo­gatott ki az elmúlt és az idei évad kortárs magyar bemuta­tói közül. Az előadásokat szakmai beszélgetés követi és a néző közönségtalálkozókon ismerkedhet meg a szakma művelőivel. A programban felolvasások is szerepelnek, amelyeken kortárs magyar szerzők angolra, illetve né­metre fordított műveiből ad­nak elő részleteket. Gyakor­lati foglalkozásokon magyar rendező irányításával külföl­di és magyar rendezőszakos főiskolások egy magyar dara­bot állítanak színre. A ma­gyarországi Francia Intézet­ben - szinkron tolmácsolás­sal - nemzetközi szakmai ta­nácskozást tartanak, amelyre húsz országból hatvanan je­lezték részvételüket. A kor­társ magyar drámafesztivál eseményei a fővárosban zaj­lanak, csupán Kamondi Zol­tán: Médeia-variációk műve lesz Miskolcon. (MTI) Kassán a komáromi Apácák Kassa. Tegnap délután kezd­te meg legújabb kassai ven­dégszereplését a komáromi Jókai Színház, Dan Goggin musicaljét Cs. Tóth Erzsébet, Varsányi Mária, Stubendek Katalin, Holocsy Krisztina és Vincze Emőke e héten még ötször adják elő a Thália Színházban, (g-f) SZlNHÁZ HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Háztűznéző (19) KIS SZÍNPAD: Szerencséden gyilkos (19) ÚJ SZÍNPAD: Fazekasbál (19) KO­MÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Mumus (10, 12.30) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Apácák (15,19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Dante pokla (am.) 15.30, 18 OBZOR: A birodalom visszavág (am.) 15.30 Ragadozók (am.) 18,20.30 MLADOSŤ: Túlélni Picassót (am.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: 101 kiskutya (am.) 16, 17 Michael Collins (am.) 20 Az ördög maga (am.) 18.30, 20.30 Kolja (cseh) 17.30 A gyerektolvaj (ol.) 20 YMCA: A Birodalom visszavág (am.) 15.30,18, 20.30 TATRA: Suttogj (cseh) 15.30, 18, 20,30 ISTROPOLIS: Az ör­dög maga (am.) 15, 17.30, Gyilkos gyógymód (am.) 20 Dante pokla (am.) 18, 20.30 KASSA DRUŽBA: Sekély sírhant (ang.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Michael Collins (am.) 16, 19 CAPITOL: Gyilkos gyógymód (am.) 15.45, 20.15 Suttogj (cseh) 18. ÚSMEV: Dante pokla (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Valódi bűn (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA KOMAROM - TATRA: Evita (am.) 17, 19 ERSEKÚJVÁR ­MIER: Füst (am.) 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Twister (am.) 19 ZSELÍZ - SPUTNIK: Nappali fény (am.) 18 LÉVA­SLOVAN: Első feleségek klubja (am.) 19 JUNIOR: Moll Flanders (am.) 17, 19.30 RIMASZOMBAT - ORBIS: Übü ki­rály (cseh) ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ragadozók (am.) 16.30, 19 Miniatűr „ajándékpatkókat" készít a csehországi, Rožnov pod Rad­hoštém-i kovács a helyi Malomvölgy múzeumában, amely az idén a múlt hétvégén nyitotta meg először kapuit, (Fotó: ČTK) A tavalyi fesztiválon vetítették Sylvio Back filmjét, A mi indiánjaink-at.

Next

/
Thumbnails
Contents