Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-22 / 92. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 22. TANÁCSAOÓ Megrövidítettek? Zs. M. (Dernő), M. Sz. (Nemesócsa): Kárpótlási je­gyeinket 1999-ben lejáratos szerződéssel a komáromi BBS Invest Rt.-re bíztuk be­fektetés, illetve értékesítés céljából. Mosta­nában kaptunk értesítést arról, hogy kárpótlási jegyeinkért HUN VEST Inc, megne­vezésű rt. kereté­ben egy magyar­országi vállalko­zás részvénytulaj­donosai lettünk, a jegyek címletér­téke 40,12 száza­lékának megfele­lő összeg arányá­ban. Nem értjük, miért ilyen csekély értékben tud­ta befektetni jegyeinket a BBS, amikor azok tőzsdei értéke 60-65, sőt már 74 százalék is volt? Azt sem tudjuk, hová lettek a kama­tok. Megrövidítve érezzük magunkat. Önök kárpótlási jegyeiket szabad elhatározásból szer­ződéskötés keretében rábíz­ták egy befektetési társaság­ra. Ez a piacgazdálkodás ke­retében egy törvényileg enge­délyezett és ellenőrzött for­ma. Az eredményességet sen­ki előre nem biztosíthatja, ez a menezsment rátermettségé­től függ. A BBS mindeddig nem szegte meg a megkötött szerződést. Csak remélni le­het, hogy vállalkozásai sike­resek lesznek és ebből Önök­nek is jut majd részesedés. Ez a befektetés hosszú lejáratú, de a részvények esetleges el­adásából azonna­li bevételhez le­het jutni. Ezeket elsősorban a HUN VEST Inc.­nek, illetve a BBS-nek kell fel­ajánlani megvé­telre. A részvé­nyek ára meg­egyezés tárgya.A BBS a megkötött szerződésben nem kötelezte magát kamatok folyósítására. A kárpótlási je­gyek befektetése csak az utóbbi időben történt meg és a jegyekre rakódott kamato­kat a befektetésnél értékesí­tette a BBS. A tőzsdei árfo­lyam valóban magasabb, mint a BBS által elért értéke­sítési árfolyam. De szabad kézből még talán senkinek sem sikerült eladni a jegyeit tőzsdei árfolyamon. Ne hi­báztassák önmagukat! Gon­doljanak a privatizáció első hullámának vagyonjegyeire. Egyesek minden évben kap­nak részesedést, mások még nem láttak egy koronát sem! A szerző a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője Ásványi László VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. április 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 54,257 Osztrák schilling 2,771 Francia frank 5,786 Svájci frank 22,900 Kanadai dollár 23,758 USA-dollár 33,209 Német márka 19,501 ECU, EU 37,994 Olasz líra (1000) 19,662 Cseh korona 1,095 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 Tatabánya a nehézipara felszámolása után térségünkben szokatlan módon igyekszik kilábalni a válságból Munkahelyek minden áron - Kezdetben hittem abban, hogy a központi hatalom majd segít kihúzni ben­nünket a bajból, de ma már azt kell mondanom: hál' istennek nem ért ben­nünket ez a szerencse ­vallja Bencsik János, Tata­bánya polgármestere. TUBA LAJOS Az ilyen táwezérléses válságke­zelés ugyanis általában nem oldja meg a problémákat. Hat évvel ezelőtt, 25 éves korában Bencsik úr akkor került a het­venezres város élére, amikor a cementgyár, az alumíniumkohó majd végül a bányák bezárása után úgy tűnt, hogy menthetet­lenül a válságövezetek közé süllyednek. Kezdetben hittek abban, hogy a hasonló sorsú vi­dékekhez hasonlóan ők is egy­másfél milliárd forintos állami támogatást kapnak, de mindez csak ígéret maradt. Ezért az elő­re menekülést választották és a továbbiakban a munkahelyte­remtő külföldi működőtőke odacsábítására összpontosítot­tak. Ehhez olyan, ma még Ma­gyarországon sem természetes megoldásokat kellett alkalmaz­niuk, mint az önkormányzat va­gyonának nyugati típusú auditálása, a városi tulajdonban lévő ingatlanok értékbecslése és a város versenyképességét be­mutató önkormányzati propa­ganda kidolgozása. Mindennek összehangolására létrehozták az önállóan működő Gazdaságfejlesztő Szervezetet, amely célja, hogy „kézen fogja" a reményteljes beruházót. Fel­adatkörébe a tárgyalásokon kí­vül az ügyintézés is beletartozik - az összes elképzelhető hivatal­ban. Az önkormányzat eddig másfél milliárd forintot fordított annak a 200 hektáros teleknek a közművesítésére, amelyet azu­tán ipari zónaként kínálnak az érdeklődőknek. A csábítás ré­szét képezik a kedvezmények is, a földingatlan árából például al­kalmazottanként 30-100 ezer forint engedményt adnak. Igye­kezetük eredményeként hat év alatt 150 millió márka összbe­fektetéssel mintegy ötven, java­részt kisebb külföldi gyártó tele­pült meg a városban. Legutolsó fogásuk viszont már igazán nagynak számít, a német-ameri­kai SUOFTEC 100 millió dollá­ros beruházással egy olyan ke­réktárcsa gyárat épített, amely­ben ma még csak 160-an dol­goznak, a teljes felfutás után vi­szont jövőre 500 alkalmazott csúcstechnológiával már évi 2,5 milló darab tárcsát gyárt majd. Szalay Géza igazgató szerint a tulajdonosok a kedvező közle­kedési helyzeten kívül épp az önkormányzat hozzállása miatt döntöttek úgy, hogy Tatabá­nyán telepednek le. A Gazda­ságfejlesztő Szervezet jelenleg egy szintén többszáz embert foglalkoztató elektrotechnikai üzem létesítését segíti. Ez ugyan az olcsó munkaerőre számító ti­pikus bedolgozó üzem lesz, de tekintve, hogy a 34 ezer tatabá­nyai munkavállaló felének szak­makultúrája még mindig a bá­nyászathoz kötődik, a foglalkoz­tatottság biztosításához ilyenre is nagy szükségük van. Mindez persze ott sem megy fe­szültség nélkül, az önkormány­zaton belül is többen úgy ítélik meg, hogy a város erején felül igyekszik a külföldi befektetők kedvében járni és az ezzel kap­csolatos vita nemrég még az Or­szággyűlésben is teret kapott. A munkahelyteremtő tőke odacsábítására összpontosítottak. Bencsik János viszont egyelőre sikeresen viszi tovább a két éve folyó gazdaságélénkítési prog­ramját, amelynek köszönhetően Tatabányát lassan már a dunántúli sikervárosokkal, Szé­kesfehérvárral, Szombathellyel vagy Győrrel emlegetik egy sor­ban. Miután a tatabányai modellt az év elején a Határon Túli Magya­rok Hivatalának budapesti kon­ferenciáján is bemutatták, ápri­lis közepén dél-szlovákiai ön­kormányzatok küldöttsége a helyszínen szerzett tapasztala­tokat. Novák Tamásnak, Komá­rom alpolgármesterének első­sorban azt tetszett, hogy nem ragadtak le a konvenciók mel­lett és ezt az új gondolkodásmó­dot nálunk is alkalmazni lehet­ne. Például azt, hogy az önkor­mányzati munkában a lakossági szervizen kívül egy külön cso­port menedzserként foglalkozik a problémákkal. Angyal Béla, Gúta alpolgármestere az ott lá­tottakat mindenképpen jó pél­dának tartja arra, miként te­remthet az önkormányzat mun­kahelyeket, bár nálunk az ösz­tönzésre kevesebb a lehetőség. Egy 12 hektáros ipari zónába ők is beruházókat keresnek, de sem közművesítést, sem adókedvez­ményeket nem adhatnak. Az utat szervező dunaszerdahelyi Világi Oszkár szerint Tatabánya ékes példája annak, hogy az az önkormányzat, amelyik a sorsa irányítását a saját kezébe veszi, csodákra képes. Minden megta­nulható, de az eredmények mö­gött kemény munka van. Vi­szont aki dolgozik, az előbb­utóbb sikert ér el. Csehország Behozatali korlátozások Prága. Csehországban tegnap életbe lépett a behozatali leté­tekről szóló április 16-i kor­mányrendelet, amely az élelmi­szer, textília, fogyasztási elekt­ronika, kerékpárok, személy­gépkocsik, illatszerek és hang­szerek importőreit érintik. Ezen­túl tehát csak úgy lehet fogyasz­tási cikkeket behozni, ha az im­portáló cég előzőleg a behozott áru értékének 20%-át kitevő be­hozatali letétet helyezett el az e célra kijelölt 5 cseh bank egyiké­ben. A letétekért, amelyek 180 napig maradnak az állam kezé­ben, a cégek nem kapnak kama­tot. A rendelet nem vonatkozik a kávéra, a déli gyümölcsre, a ga­bonára, a vetőmagra és néhány más élelmiszerre. Kormányzati források szerint a megszorító in­tézkedés a cseh behozatal mint­egy 30%-át érinti. Vladimír Dlouhý cseh kereskedelmi mi­niszter szerint a letétek értéke fél éven belül mintegy 24 mid koronára rúghat. Václav Klaus cseh kormányfő kijelentette: belső intézkedésről van szó, a­mely nem érinti sem a cseh­szlovák vámuniót, sem a CEFTÁ-n belüli kereskedelmet. Egyes hírek szerint Szlovákia el­lenlépéseket fontolgat, a Cseh-or­szágból behozott cukorra, burgo­nyára, sörre, üdítőitalokra és do­hányárura mennyiségi korlátozá­sokat akar kivetni. (MTI, -Ú-) #JT GEPJARi UBALESET-BIZTOSITAS a Szlovák Biztosító kedvezménye: A Szlovák Biztosítóintézet ismét csökkentette az új gépjárművek baleset-biztosí­tásának árát 12, sőt 25%-kal. Az árcsökkentés az 1997. 2. 17. után vásárolt Skoda, Daewoo, Suzuki, Ford és KIA gépkocsik biztosítására érvényes. ŠKODA (l 300 cm 3 -ig) -18% ŠKODA (1 300 cm 3 felett) -18% DAEWOO -25% SUZUKI -14% FORD (1 500 cm 3 -ig) -21% KIA (1 500 cm 3 -ig) -12% Az ú] díjszabás szerint a Szlovák Biztosítónál az új gépkocsi árától függően biztosítást köthet a Škoda Felitiára már 11 Ó50, a Škoda Octaviára már 14 lló, a Daewoo Nexiára már 17 875, a Suzuki Baleno-ra már 27 255, a Ford Fiestára már 20 217, a KIA Pride-ra már 18 426 koronás összegtől kezdődően. Közelebbi tájékoztatást a gépjárműbaleset-biztosításról a Szlovák Biztosítóintézet Rt. bármeíy kirendeltségén szívesen nyújtunk. SLOVENSKA POISŤOVŇA > Tájkép csillékkel - mindez már a múlt Tatabányán. A város évek óta azért küzd, hogy munkát biztosít­son az ott lakóknak. (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents