Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-17 / 88. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 12. P

OLITIKA 1052 Ősbemutatót tartott Markó Iván új társulata, a tavaly alakult Magyar Fesztivál Balett Nem mind dzsungel, ami állati Ámulatba ejtő táncos pattan ki egy újgazdag feleség éjjeliszekrényéből Markó Iván legújabb koreográfiájában, A magányos zongorában. SZABÓ G. LÁSZLÓ A férjétől elhidegült, testi gyönyörökre vágyó asszonyka, miután biztosra veszi férjeura mélységes álmát, cigarettára gyűjt az ágyban. A tüzet azonban - remek ötlet - egy fiókból kinyúló férfikéztől kapja. De még ugyanabban a percben, káprázatos gyorsasággal, mint valami cirkuszi dobozból, kiugrik az Álomszerető és egy nagyon is érzéki pas de deux-t lejt a szerelemre éhes ifjú feleséggel. Ezzel a jelenettel voltaképpen ki is merül Markó Iván ötlettára, pedig az est éppen hogy csak elkezdődött. A magányos zongora egyetlen pozitívan értékelhető epizódja: Issovits István tánca. Elképesztő adottságaival, elegáns megjelenésével, testének leonardói tökéletességével, csiszolt technikájával káprázatos élmény szemnek és léleknek. A többi, amit előtte és utána kap a néző: nem sok. Markó korábbi koreográfiáit ismerve: meglepően kevés. Én csak a hamis bókoktól, a műmeghatottságtól, a bazsajgók karától óvnám a mestert. Ha még nem veszítette el józan ítélőképességét, pár nap múlva talán ráébred: színes szappanbuborékokat kínál maradandó értékű koreográfiák helyett. A szándék persze ezúttal is nemes: a hajléktalanok, a társadalom peremére szorult kisemberek kenyérharca ott, ahol nyakkendős vállalkozók, hirtelen felemelkedő milliomosok küzdenek egymással. A szándék nemes. Csak a megvalósítás kisiskolás. Sem íve, sem dramaturgiája nincs a darabnak, így egyetlen gondolattól eltekintve - újgazdagék már réges-rég elhidegültek egymástól - az összes többi elsikkad. Hiába reszket-fázik-éhezik a kukában fészkelő kolduskirály (Szekeres Lajos), róla is inkább egy tizenvalahány évvel ezelőtti, felejthetetlen Markó-balett, Az igazság pillanata jutott eszembe, amelyben izzó-szikrázó Duendét táncolt. De ez a Markó már nem az a Markó. Még akkor sem, ha a közönséget ilyen-olyan trükkökkel hosszas tapsra készteti. Erre a produkcióra már a Nagycirkuszban sem mondanák, hogy „nem csalás és nem ámítás". Mert az. Bár, ha úgy vesszük, még a legjobb színházi előadás is csalásra és ámításra épül, ám jól csalni és mesterien ámítani tudni kell. Markó színházában, a Csörsz utcai dobozban azonban csak színes csomagolást lát a néző. Csak színes csomagolást lát a néző. „Ajándék" sehol. „Ajándék" sehol. A skatulya üres. A magányos (gép)zongora nem nekünk álmodik. Még több kételyt ébreszt az emberben az est második darabja, A dzsungel. A parádés műsorfüzet (két oldalán az önmagát, illetve 50. születésnapját ünneplő M. I. életének 13 pillanatával) csábító vitalitásról, lenyűgöző és félelmet keltő őserőről és örök misztériumról beszél. A koreográfia az égvilágon semmiről. Fecseg a felszín, de hallgat a mély. Pókasszony vadászik ropogós hímrovarokra. Madarak nászát lessük benn, a sűrűben. Tigris és párduc küzdene egymással, ha tudna. Majomcsalád ugrál cél nélkül ideoda. Vitalitásnak, őserőnek se híre, se hamva. Misztérium (játék)nak a szele sem éri el a színpadot. A madárpár táncát (újra csak Issovits remekel) leszámítva semmi érdekes nem történik. Ebben a dzsungelben egyedül a zene működik. Tradicionális dél-amerikai ritmusok mennek veszendőbe. Jelmez és díszlet: van. Mint mondtam: taps is a végén. Hosszú és hangos. Markó Iván új csapata, a Magyar Fesztivál Balett, „Európa legnagyobb magánegyüttese", a (bizonyára nem a saját zsebéből) jószívű Kupa Mihály támogatását élvező tizenöttagú társulat most tartotta első igazi bemutatóját. A közönség jelentős része továbbra is bízik a hosszú útról megtért „magányos vándor" alkotóerejében. Irigylem őket. A „prágai tavasz" egyik tervezője és főszereplője volt. Zdenék Mlynár igazságai és tévedései Egy tragikus életpálya E. FEHÉR PÁL Haláláról megemlékezett az egész világsajtó. Nem véletlenül. Egy világméretű, ám tragikusan végződött kísérlet egyik tervezője és főszereplője volt. Az 1968-as „prágai tavasz" nem volt előzmények nélküli és folytathatatlan folytatása a Gorbacsov-féle „peresztrojkához" köti. Zdenék Mlynár azok közé a fiatal cseh kommunista értelmiségiek közé tartozott, akik hamar kiábrándultak a Sztálinhoz és diktatúrájához kötődő vallásos hitükből, s még inkább a diktatúra rettenetes gyakorlatából, s azt gondolták: a rendszer megreformálható. Prágában érett meg „az emberarcú szocializmus" álma, az eurokommunizmussal folytatódott - mellesleg más cseh baloldali emigránsokkal együtt maga Mlynár is tevőlegesen segítette e gondolat formálódását - és Mihail Gorbacsov szükségszerűen kudarccal végződött „peresztrojkája" már az utolsó kétségbeesett és ellentmondásos próbálkozás volt, hogy mindazt, amit 1917-ben Pétervárott elkezdtek - súlyos évtizedek bűneivel és tévedéseivel megtetézve - a XX., s főleg a XXI. század társadalmának igényeihez lehet igazítani. A cseh katonatiszt fia 1946-ban lépett be Csehszlovákia Kommunista Pártjába: lelkes volt és türtelmetlen, világmegváltó próféta. Moszkvában végezte a jogot, mellesleg Mihail Gorbacsov évfolyamtársaként és barátjaként. Már a szovjet fővárosban kezdett rádöbbenni a jelszavak és a gyakorlat végzetes különbségére, amelyet Novotný pszeudosztalinizmusa iránt érzett undora csak felerősített. Emlékezzünk csak, hogy mi minden történt a hatvanas években Prágában! Vajon tisztán irodalmi esemény volt Franz Kafka rehabilitálása? Vajon csak történelmi igazságszolgáltatás volt Tomáš Garrigue Masaryk filozófiájának újrafelfedezése? Vajon egyszerűen taktikának nevezhető, amikor a francia baloldallal együtt kezdeményezték a marxisták és a keresztények párbeszédét? Természetesen nem, s ezt Mlynár - az események résztvevője - tudta is. 1968-ban a központi bizottság titkára lett, s talán az egyetlen az akkori vezetésben, aki ideológiailag is felismerte a „prágai tavasz" jelentőségét. Megalkuvásokba kényszerült, de a lényeget illetően tántoríthatatlan. KizárFotó: CTK ták mindenhonnan, megfosztották munkájától és amikor az elsők között aláírta a Charta 77et, hazájából is kipenderítették. Ausztriában élt és most ott is halt meg 67. életévében, tüdőrákban az egyik bécsi kórházban. Hátrahagyott két alapvető könyvet. „A Kreml felől jő a fagy" - a „prágai tavasz" leghitelesebb története, minden kisebb tévedésével együtt, nélkülözhetetlen forrásmunka. Egy-két éve látott napvilágot Mihail Gorbacsowal közösen írt cseh-orosz nyelvű beszélgetőkönyve. Ebben a szocialista reformeszmék indítékairól és kudarcairól számolnak be, úgyis, mint egykori cselekvő politikusok. Bízvást nevezhetjük dokumentumnak ezt a művet is. S mindkét munkából kiderül, hogy Zdenék Mlynár baloldali maradt, leszámolva illúzióval, szembenézve személyes felelősségével. Nem adta fel élete végéig a reményt, hogy a szocialista eszmék és az emberi szabadságjogok, a piacgazdaság és a szociálisan gondolkodó állam eszméi egyesíthetők. Bízott a humanizmus és a progresszió világtörténelmi előnyében. Politikai karrierje kudarccal végződött (a rendszerváltás után is sikertelen maradt), de az a gondolati ív, ahogyan értelmezte korát, tanulságul szolgálhat barátai és ellenfelei számára egyaránt. Egyik politikai ellenfelét idézném, Petr Pithartot, aki halálhírét így kommentálta: „Sohasem volt cseh kisember. Tiszteltem őt, mint ama kevés emberek egyikét, akik nálunk is meghonosították volna a baloldaliságot és segíthették volna, hogy jobban európai értelemben vett baloldaliságról legyen szó." Vladimír Kokolia a zsinagógában Somorja. A napokban Budapest közönsége ismerkedhetett Vladimír Kokolia alkotásaival a Műcsarnokban. A Cseh Kulturális Intézet, illetve az At Home Gallery jóvoltából ezúttal nálunk is bemutatkozik a neves cseh képzőművész. Munkáiból ma este nyílik kiállítás a somorjai zsinagógában, illetve az At Home Gallery-ben. A kiállított kollekció május 11-éig tekinthető meg. (t-si) Megjelent az új Géniusz Szlovákia egyetlen magyar nyelvű magazinjában a tizennyolc keresztrejtvényen és egyéb fejtörőkön túl Zs. Nagy Lajos Hadititok című humoreszkjét olvashatják, továbbá beszélgetést Soltész Rezső énekessel, totóinteijút a világ jelenlegi legjobb tini magasugrójával, Medgyes Renátával, ezenkívül rengeteg viccet, anekdotát. A lap sztárven dége ezúttal a csinos Demi Moore, (ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hófehérke és a hét versenyző (17) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve (19) KIS SZÍNPAD: Szentivánéji szexkomédia (19) ÜJ SZÍNPAD: Mária evangéliuma (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Dundo Maroje (10.45,14.30) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Dante pokla (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: A birodalom visszavág (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Túlélni Picassót (am.) 15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: 101 kiskutya (am.) 16, 17 Michael Collins (am.) 20 Az ördög maga (am.) 18.30, 20.30 Kolja (cseh) 17.30 Föld és szabadság (sp.-ang.-ném.) 20 Szeszélyes nyár (cseh) 20.15 YMCA: A Birodalom visszavág (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Suttogj (cseh) 15.30, 18, 20,30 ISTROPOLIS: Az ördög maga (am.) 15, 17.30, Gyilkos gyógymód (am.) 20 Dante pokla (am.) 18, 20.30 KASS

A DRUŽBA: Zűr az űrben (am.) 15.30 Evita (am.) 17.45, 20 TATRA: Az ördög maga (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Gyilkos gyógymód (am.) 15.45, 20.15 Suttogj (am.) 18. ÚSMEV: Dante pokla (am.) 16,18,20 IMPULZ: Valódi bűn (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY-LUX: Osztály, vigyázz! (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Michael Collins (am.) 17,19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: 101 kiskutya (am.) GALÁNTA - MOZI: Az utolsó emberig (am.) 18 ZSELÍZ - SPUTNIK: Támad a Mars! (am.) 18 LÉVA - JUNIOR: Übü király (am.) 17, 19.30 RIMASZOMBAT - ORBIS: Csillagok háborúja (am.) ROZSNYÓ - PANORÁMA: 101 kiskutya (am.) 16.30,19 Április 19-én folytatódik az újévi fórum Meghívó az ipolysági találkozóra A csőlősztői újévi fórum folytatásaként 1997. ÁPRILIS 19-ÉN, szombaton, Ipolyságon egynapos találkozót rendezünk. A Mécs László Alapítvány és a Márai Sándor Alapítvány támogatásával szervezett fórum 10 órakor kezdődik a helyi, Park utcai Csemadok-házban. Program: 10.00 Köszöntő 10.05 Két előadás az új közoktatási törvénytervezettel kapcsolatosan és állásfoglalás 11.00 A Szlovákiai Értelmiségi Fórum (Fórum inteligencie Slovenska) szóvivőjének elemzése a szlovák-magyar kölcsönösségről 11.45 A Szlovákiai Magyarok Értelmiségi Fóruma szándéknyilatkozatának ismertetése és alapszabályának elfogadása 12.30 Ebéd 14.00 Vita 16.15 Az SZMÉF szándéknyilatkozatának elfogadása és zárszó E találkozóra minden érdeklődőt tisztelettel meghívunk. A szervezők nevében: ÁDÁM ZITA, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségé nek pedagógiai főtanácsadója; BAUER GYŐZŐ professzor, a Szlovák Tudományos Akadémia Gyógyszerkutató Intézetének igazgatója; ERDÉLYI GÉZA, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke; FLÓRIAN KÁROLY professzor, a Kassai Műszaki Egyetem rektora; GRENDEL LAJOS, író, a Csemadok alelnöke; KONCSOL LÁSZLÓ, író; KÖVESDI SZABÓ MÁRIA, színművésznő, a Kassai Thália Színház tagja; LÉNÁR KÁROLY esperes, a Pro Probitate (A Helytállásért) díj 1996-os kitüntetettje; MÉSZÁROS ANDRÁS, filozófus, a Komenský Egyetem Bölcsészkara magyar tanszékének vezetője; MIKLÓS LÁSZLÓ, a Szlovák Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Intézetének tudományos munkatársa; MIKLÓSI PÉTER, újságíró; PÁLHÁZY BÉLA, szakorvos; REITER ISTVÁN, hegedűművész. K-366 (Fotó: Schuch József) A magányos zongora. Balról az első: Issovits István