Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-17 / 88. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 15. 343 halott Mekkában Dubaj. A legfrisebb, tegnap esti hírügynökségi jelentések szerint 343 mu­zulmán zarándok vesztette életét és 1290 személy se­besült meg abban a tűzvészben, amely a mu­zulmánok szent városa, Mekka közelében lévő egyik zarándoktáborban pusztított, s amelynek kö­vetkeztében mintegy 70 ezer sátor semmisült meg. Fáhd király a maga és or­szága nevében is részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. Diplo­máciai források szerint az áldozatok többsége indiai, pakisztáni és bangladesi zarándok volt. (MTI) Kína elégedett reagálása Peking. Kína tegnap elége­detten nyugtázta, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizott­ságában ezúttal sem sike­rült emberi jogi gyakorla­tát bíráló határozatot elfo­gadtatni, és felszólította a Nyugatot: vonja le a meg­felelő következtetéseket abból, hogy már hetedszer vallott kudarcot erre irá­nyuló próbálkozása. Kíná­nak ezúttal is sikerült ma­ga mellé állítania a fejlődő országokat, s ezzel elejét vette a Dánia által előter­jesztett határozati javaslat elfogadásának. (MTI) A prágai Károly Egyetem díszdoktorává avatták és aranyéremmel tüntették ki tegnap Simon Wiesenthalt, a Zsidó Dokumentációs Központ igazgatóját. (ČTK/AP) Vajdasági félelmek Belgrád. Miodrag Iszakov, a Vajdaság koalíció jugo­szláviai parlamenti képvi­selője szerint mintegy 50 ezer kelet-szlavóniai szerb menekül majd a Szerbiá­hoz tartozó Vajdaságba. A politikus szerint a mene­kültek előőrse már megin­dult, s ezért a belgrádi ve­zetésnek sürgősen lépése­ket kell tennie az ér­kezőkről való gondoskodás érdekében. (MTI) Földrengés volt Kínában Peking. Kínában nagy erejű, a Richter skála sze­rint 6,3 fokozatú földren­gés rázta meg stegnap kora hajnalban a Hszincsian tar­tomány északnyugati ré­szén elterülő Csiasi város környékét. A térség, ahol az utóbbi időben többször fordult elő földmozgás, földrengésveszélyes terü­letnek számít. Néhány sé­rültje van a természeti ka­tasztrófának, halálos áldo­zatokról egyelőre nem ér­kezettjelentés. Néhány épület romba dőlt. (MTI) Zaire-ban komoly a zűrzavar: szökésben Kengo volt kormányfő, teljesen üres az államkassza Kabila nem tárgyal Kinshasa. Zaire nemzetközi le­tartóztatási parancsot adott ki Kengo wa Dondo volt kor­mányfő ellen, aki Európában tartózkodik - közölte Kin-Kiey Mulumba tájékoztatásügyi mi­niszter. Hozzáfűzte, hogy az új kormány, amely Kengo három héttel ezelőtti menesztése után vette át az ügyek irányítását, üresen találta az államkasszát. A menesztett miniszterelnökhöz közel álló források szerint Ken­go vasárnap hagyta el az orszá­got, és Svájcba utazott. Közben ismét elutasította a tűzszünetet, és a Mobutu elnök elmozdítását célzó offenzíva fo­kozásával ijesztgetett tegnap Laurent-Désiré Kabila, a zaire-i felkelők vezére. Kabila lázadóvezér hétfő óta Lu­bumbashiban tartózkodik, ame­lyet fegyveresei a múlt héten foglaltak el. Ez az első eset, hogy Kabila egy, a felkelők által meg­szállt városba utazott. (MTI) A félkatonai biztonsági erők a belváros blokádjával akadályozták meg a keddi tüntetést Mobutu Sese Seko államfő ellen. (ČTK/AP) Első NATO-vélemények Van, ami már kész Brüsszel. Feltétlen üdvözlendő az a haladás, amit Javier Solana NATO-főtitkár és Jevgenyij Pri­makov keddi moszkvai tárgya­lásain sikerült elérni, de szövet­ségi részről nem becsülik alá a még hátramaradt nyitott kérdé­seket sem - jelezte a NATO egyik neve mellőzését kérő ille­tékese. Solana még kedden tá­jékoztatta a tagországok nagy­követeit az orosz külügyminisz­terrel folytatott - sorrendben negyedik - tárgyalási forduló eredményeiről. „A leendő kétol­dalú megállapodás politikai vo­natkozású része szinte már tel­jes egészében kész" - jegyezte meg ennek kapcsán az idézett szövetségi forrás. A „haladást" hangsúlyozó rövid keddi moszkvai közös nyilatkozat is jelentős részt erre utal, mivel ezúttal több, addig még nyitott­nak minősülő kérdést (bekez­dést vagy mondatot) sikerült ezúttal lezárni. (MTI) Arafat-Lévi találkozó Máltán, ismét zárlat Ciszjordániában Európai szerepvállalás La Valletta. Jasszer Arafat palesztin vezető és Dávid Lévi izraeli külügyminisz­ter tegnap a máltai fővá­rosban megbeszélést foly­tatott az egy hónapja el­akadt közel-keleti békefo­lyamat előmozdításáról. MTI-HÍREK A két politikus az Európai Unió és a Földközi-tengeri térség 27 államának részvételével tartott máltai értekezleten találkozott egymással. A heves palesztin til­takozást kiváltó kelet-jeruzsále­mi lakótelep-építkezés márciusi megkezdése óta ez volt az első magas szintű találkozó izraeli és palesztin vezető politikusok kö­zött. A találkozót Dom Mintoff volt máltai miniszterelnöknek a sziget északi csücskén fekvő há­zában tartották meg. Az Európai Unió, amely szeret­né növelni befolyását a közel­keleti térségben, erőteljes nyo­mást fejtett ki a találkozó érde­kében, s az előkészítésben sze­repet vállalt az amerikai diplo­mácia is. Az Európai Unió ki nem mondott célja, hogy meg­lévő jelentős gazdasági súlyát felhasználva nagyobb politikai befolyásra tegyen szert a Közel­Keleten, ahol a vezető erő eddig az Egyesült Államok volt, bár az európai politikusok hangoztat­ják, hogy nem akarják kiszoríta­ni a térségből Washingtont. Az Európai Unió évente 2,3 mil­liárd dolláros gazdasági segélyt nyújt Izraelnek és arab szomszé­dainak. A palesztin autonóm te­rületeken az EU finanszírozza Nem akarják kiszo­rítani a térségből Washingtont. az egészségügy, az oktatás, a rendőrség és a vámszervek működését. „Európának ma nincs párja. Nincs még egy olyan országcsoport, amely ennyi pénzt tudna előteremte­ni" - mondta Hervé de Charette francia külügyminiszter a mál­tai konferencián, amelyen az Európai Unió 15 tagállamán kí­vül Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Mál­ta, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország és a Palesztin Ha­tóság vesz részt. Nem vesz részt a találkozón Líbia, amely az eu­rópai országok szerint terrorista akciókat támogat. A zsidó állam elleni terrortáma­dások kiújulásának veszélyére hivatkozva Izrael kedden ismét teljes zárlat alá helyezte a Jor­dán folyó nyugati partját, meg­tiltva az ott élő palesztinoknak, hogy Izrael, illetve a megszállt területeken lévő zsidó telepek területére lépjenek. A hadsereg közleménye szerint a zárlatot azért rendelték el, mert olyan figyelmeztetéseket kaptak, hogy Ciszjordániából érkező terrorista csoportok újabb támadásokra készülnek izraeli polgárok ellen. A bejelen­tés annak a hétfői döntésnek a visszavonását jelenti, amellyel jelentős mértékben enyhítették a palesztinok lakta területeknek a múlt hónap végén elrendelt le­zárását. A keddi intézkedés ugyanakkor nem érinti a Gáza­övezetet. Freedom House-jelentés Közép- és Kelet-Európáról Szlovákia csak „átmeneti ország" MTI-PANORÁMA Washington. A Freedom House elnevezésű amerikai polgár- és emberjogi szervezet legújabb, közép- és kelet-európai tanul­mányának összefoglalója sze­rint a politikai, gazdasági és pol­gári szabadságjogok érvényesü­lése tekintetében Magyarország és Csehország áll az élen a tér­ség államai közül. Rajtuk kívül még öt ország ­Észtország, Lengyelország, Lett­ország, Litvánia és Szlovénia ­tartozik a szilárd demokratikus berendezkedéssel és működő piacgazdasággal rendelkező „li­berális demokráciák" csoportjá­ba. A polgári és emberi jogok világ­szintű érvényesülését rendsze­resen nyomon követő Freedom House másodszor készített összehasonlító különkiadványt Közép- és Kelet-Európáról: a várhatóan áprilisban megjelenő beszámolót az amerikai kor­mány külföldi segélyprogramo­kért felelős hivatala (USAID) szponzorálta, akárcsak az elsőt, Jelcin és Kohl ma ül tárgyalóasztalhoz Műkincsek ajándékba MTI-TUDÓSÍTÁS Bonn. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap kétnapos németországi látogatásra Stuttgartba érke­zett. A tavaly őszi szívműtétből felépült államfő ezt megelőzően csak márciusban, a helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozó miatt hagyta el országát. Ma megbeszélést folytat Helmut Kohl német kancellárral, majd Baden-Badenban átveszi a Né­met Média-díjat. Az orosz és a német vezető tárgyalásán a NATO keleti bőví­tése, az észak-atlanti szövetség és Moszkva biztonsági partneri együttműködése, valamint a második világháborúban Né­metországból elhurcolt műkin­csek sorsa lesz a központi téma. Jelcin jószándékának bizonyíté­kaként átad néhány műkincset Kohlnak. Németország mintegy 200 ezer műkincset, több mint kétmillió könyvet és hatalmas mennyi­ségű levéltári anyagot szeretne visszakapni Oroszországtól. A zsákmányolt műkincsek orosz tulajdonná minősítéséről szóló törvény újbóli szavazásának tegnapi elhalasztását Bonnban kedvező jelként értékelték. Kohl kancellár korábban több ízben hangsúlyozta, hogy kormánya mindkét fél számára elfogadha­tó megoldást szeretne. így töb­bek között azt szorgalmazta, hogy a tulajdonjogi vita egyér­telmű tisztázása nélkül tegyék hozzáférhetővé a műkincseket, esetleg felváltva állítva ki a két országban. Jevgenyij Szidorov orosz kultu­rális miniszter egy tegnapi inter­júban megerősítette, hogy a moszkvai kormány a törvényho­zás két háza által egyszer már jóváhagyott törvénytervezetet jelenlegi formájában elfogadha­tatlannak tartja és jelentős vál­tozásokat szeretne azon végre­hajtani. A két vezető megbeszélésén a NATO-orosz tárgyalások érté­kelése mellett különösen orosz részről nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a gazdasági kapcsola­tok fejlesztésére. A látogatás előtti nyilatkozatában Jelcin hangsúlyozta, hogy minél több nyugati és ezen belül német be­fektetőt szeretne az országba csalogatni. amely 1995 őszén került nyilvá­nosságra. A már liberális demokráciának minősülő, magas politikai és gazdasági szabadságfokot fel­mutató országok hét tagú cso­portjában Magyarország az összehasonlító adatok alapján négy kategóriában állj az élen: a polgári társadalom kialakulásá­ban, a kormányzati működés és a közügyek tekintetében, a pri­vatizáció előrehaladtában és a gazdasági átalakulás megvalósí­tásában. A sajtó függetlenségét illetően csak Csehországnak jobb az osz­tályzata, mint Magyarország­nak. A régió államainak többségét az „átmeneti országok" alkotják: azok, amelyek vegyes eredmé­nyeket értek el az átalakulás­ban, és a múlt örökségei még felfedezhetők a reformok előidézte változások közepette is. Idetartozik a FÁK-tagorszá­gok többsége - köztük Oroszor­szág és Ukrajna -. továbbá Szlo­vákia, Románia, Bulgária és Horvátország is. Albánia Sidney Poitier, a híres filmszínész lett a Bahamai Közösség nagykö­vete Japánban: tegnap adta át megbízólevelét Akihito császárnak. A 70 esztendős színész - aki A mezők liliomai című filmben nyújtott alakításáért 1963-ban Oscar-díjat kapott - ugyanis megtartotta mindkét, bahamai és amerikai állampolgárságát. (CTK/AP) Vranitzky közvetít Tirana. Franz Vranitzky, az EBESZ albániai megbízottja teg­nap Tiranában ismételten állást foglalt amellett, hogy Albániá­ban még júniusban rendezzék meg a választásokat. Bashkim Fino miniszterelnök tárgyalásu­kon egyetértett a volt osztrák kancellár álláspontjával és üd­vözölte a nemzetközi védelmi erők megérkezését. Az EBESZ-küldöttségnek a koa­líciós kormány több miniszteré­vel folytatott megbeszélései a választások előkészítését érin­tették. Spartak Ngjela igazság­ügyi miniszter követelte, hogy minden pártnak biztosítsák a hozzáférést a médiáhozt. Az al­bániai népbizottságok jövőbeli szerepéről eltérő nézeteket val­lott Vranitzky és Belül Cela bel­ügyminiszter. Az EBESZ-megbí­zott követelte, hogy a népbizott­ságokat vonják be a politikai párbeszédbe. Cela ezzel szem­ben elítélte a népbizottságokat, amelyek szerinte az erőszakot, és nem a törvényességet támog­atják, ezért feloszlatásukat köv­etelte. (MTI) B

Next

/
Thumbnails
Contents