Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-17 / 88. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 17. KOMMENTÁR Termelői kockázat V. KRASZNICA MELITTA Nem érdemes bosszankodnunk a rossz idő miatt, hiszen ha gyomorfekélyt kapunk az idegességtől, akkor sem változtathatunk rajta. Jobb tehát elfogadnunk olyannak, amilyen. Persze könnyen mondhatja ezt a városlakó, akinek legfeljebb kellemetlen közérzete támadhat a szeszélyes áprilisi időjárástól, a gazdálkodóknak azonban jóval több a vesztenivalójuk. Már most nyilvánvaló, hogy a téli fagyok átlagosan 20-30 százalékos terméskiesést okoztak a szőlőskertekben, az áprilisi fagyok pedig idő előtt „leszüretelték" a kajszi- és őszibarack, valamint a cseresznye nagy részét. A szakemberek véleménye szerint a gabonatermést egyelőre nem befolyásolja kedvezőtlenül a hűvös tavasz. A növényzet fejlődése talán néhány héttel elmarad a sokéves átlagtól, de a természet ezt még be tudja pótolni. Fejtörést okozhat azonban a csapadékhiány: Dél-Szlovákiában már érzékelhetők a szárazság első jelei. Nem kedvez a hideg a cukorrépának és a napraforgónak. Ott, ahol néhány héttel ezelőtt elvetették a magot, akár újravetéssel is számolniuk kell a gazdálkodóknak. Persze minden mezőgazdasági üzemnek fontolóra kell vennie, hogy megéri-e. Hiszen az újravetés többletköltséggel jár, és például a cukorrépa esetében az agrotechnikai terminus lejárta utáni vetés következményeként eleve mintegy 10 tonnás hozamkiesésre lehet számítani. Mindez nem érintené olyan súlyosan a termelőket, ha anyagi helyzetük lehetővé tenné a termények biztosítását. Hiszen akkor a biztosító térítené a vetőmag árát. A legtöbb mezőgazdasági üzem - de ugyanez vonatkozik a magánvállakozókra is - azonban már évek óta nem köt biztosítást, mivel hosszú távon nem kifizetődő számára. Tudva azt, hogy a biztosítási díj például a gyümölcsfák esetében a termés értékének akár a 25-30 százalékát is elérheti, egyáltalán nem lehet ezen csodálkozni. Újfajta biztosítási rendszer kidolgozására volna szükség, hogy az ne csak a biztosító, hanem a biztosított fél számára is előnyökkel járjon. Addig azonban egyedül a termelők viselik az időjárás alakulásából eredő kockázatot. JEGYZET Akárcsak Fülig Jimmy, én sem vagyok orvos, igaz, nekem csak a legritkább esetekben van dolgom révkapitányokkal, hogy miniszterelnökökről már ne is szóljak. Tény, hogy a szlovák kormány határozatban kötelezte Havelt, kérjen bocsánatot Mečiartól. Még nem tudni, mit tesz majd egykori közös elnökünk. Magánemberként talán annyit ajánlhatnék neki, hogy eredeti szakmájához híven íijon egy lélektani drámát üldözési mániában szenvedő miniszterelnökökről. Egy dráma talán nem von maga után kormányhatározatot. De várjuk ki a végét, bocsánatot kér-e Havel, ámbár a helyében én nem tenném. Az ő mostani diagnózisa ugyanis semmi új a nap alatt. Volt egy Peter Tatár nevű parlamenti képviselő, aki a betegséget már megállapította. Es ami fontos: Tatár nem dramaturg, hanem orvos. A szlovák kormány viszont tudtommal nem orvos, igaz, egy „kultúrorvos" van benne. Pozsonyban mondták, hogy Havel postoperációs állapotban van, ezért mondott ilyet a miniszterelnökről. Teljes, kérem, a zavar. Ha szabad kérdeznem, most ki a hülye? Természetesen én, hogy ilyesmikkel terhelem az agyam. Előbbutóbb még hozzávágok valakihez egy petróleumlámpát. És az biztos, hogy nem egy révkapitányhoz. > :5.;S : : :::: : : : : i ! í > : .......... ...... ..m.. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijesztí a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ AZ Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo Üldözési mánia POLÁK LÁSZLÓ Azt hiszem, Fülig Jimmyvel történt meg, hogy törölték a világ összes hajóskönyvéből, mert kigyulladt a révkapitány. A révkapitány lángra lobbanását az okozta, hogy Jimmy hozzávágta a petróleumlámpát, miután hajóját karanténba akarta vontatni, mert az utasok közt pestisgyanús beteget vélt felfedezni. Jimmy az ügyet kivizsgáló rendőrtiszt előtt azzal érvelt, hogy a révkapitány nem orvos. „Na és pestises volt az utas?" - kérdezte a felügyelő. „Engedelmével, felügyelő úr, de én sem vagyok orvos" így Jimmy. Azért jutott eszembe az utolérhetetlen humorú P. Howard, mert az utóbbi időben tájainkon mintha sok volna az orvos. Most például miniszterelnökünk elmeállapota körül kerekedett csinos kis diplomáciai botrány, miután Havel kijelentette, hogy Mečiar üldözési mániában szenved, ami pszichiátriai kategória. Igaz, hogy Havel nem orvos, de a révkapitány sem volt az. Botcsinálta lélekdoktorként annyit tudok, hogy az üldözési mánia megállapításához nem kell feltétlenül orvosi diploma, szimptómái laikusok számára is világosak. - Aranyoskám, én nem sírom vissza a gulyáskommunizmust, de azért egy parízerköztársaság igazán nem jönne rosszul... (Őszi Zoltán rajza) Egészségbiztosítás Szlovákiában - részletek a 273/1994. sz. törvényből Ki fizeti a járulékot? TALLÓZÓ PRÁCA Az egészségbiztosítás révén egészségügyi (orvosi, kórházi stb.) ellátásban részesülünk betegségek megelőzése érdekében, betegség esetén, illetve akkor, ha baleset ér bennünket. BERNÁTH SZILVIA Részletes magyarázatot a 273/1994. számú törvényben találunk. Bár a biztosítási járulék folyósítása nem az alkalmazottak feladata - ezt a fizetési napon, vagy ha azt nem határozták meg, akkor a fizetési időszak után következő hónap első napján a munkáltató megteszi -, mégsem árt tudni, mekkora összegről van szó, illetve azt, hogy a biztosítási díjat mely esetekben nem vonják le. A biztosítási járulék a kivetési alap 13,7 százaléka: ebből az alkalmazottra 3,7 százalék esik. (Kivetési alapon azt a munkaviszonyból származó jövedelmet értjük, amelyet a munkáltató a meghatározó időszakban az elvégzett munka után bérként folyósít.) Fontos megemlíteni, hogy az alkalmazottak közé soroljuk azoA biztosítási járulék a kivetési alap 13,7 százaléka... kat a kft.-munkatársakat és szövetkezeti tagokat is, akiknek a kft.-től vagy a szövetkezettől kapott munkadíja munkaviszonyból származó jövedelemnek számít. Az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek és munkatársaik a kivetési alap 13,7 százalékát kötelesek befizetni a kiválasztott egészségbiztosító számlájára. Nem elhanyagolható tényező, hogy amennyiben a vállalkozó vagy munkatársa csökkent munkaképességű, akkor a járulék a kivetési alap 2,6 százaléka. A kivetési alap nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér (vagyis jelenleg 2700 korona), de nem haladhatja meg ennek a nyolcszorosát sem, vagyis a 21 600 koronát. Ha tehát valaki például 30 000 koronás jövede... számolnak az „önkéntesen munkanélküliekkel" is. lemmel rendelkezik egy munkaviszonyból, a biztosítási díjat csupán (a társadalombiztosítás esetében is) a fentebb említett összegből fizeti. Viszont annak a személynek az esetében, akinek két munkaviszonyból például 15-15 ezer koronás jövedelme van, mindkét összegből különkülön vonják le. A törvény meghatározza azoknak a magánszemélyeknek körét is, akik helyett a biztosítási járulékot az állam téríti. Ebbe a csoportba tartoznak az ellátatlan gyermekek, továbbá azok a nyugdíjasok, sor- és tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személyek, akiknek az esetleges jövedelme nem haladja meg a minimálbért, azok a nyilvántartott álláskeresők, akik nem kapnak munkanélküli-segélyt, illetve azok, akik szociális helyzetük miatt támogatásban részesülnek. Bizonyos esetekben a biztosítási díj fizetése nem kötelező. Olyan időszakokról van szó, amelyeket a munkában való akadályoztatás címén határoznak meg. A kötelező katonai szolgálat ideje nem tartozik ide. Ide soroljuk viszont a betegállománynak, a terhességi keresetkiegészítő járulék és gyermekgondozási segély folyósításának, valamint a fizetetlen szabadságnak az időtartamát. A fizetetlen szabadságnak azonban legalább 30 egymást követő napig kell tartania. Az új jogi rendelkezések számolnak az „önkéntesen munkanélküliekkel" is. Mivel ezek a személyek nem kényszerből válnak munkanélkülivé, nem szorulnak rá arra sem, hogy helyettük más (például az állam) fizesse a biztosítási díjat. Végezetül érdemes megjegyezni, hogy mivel az Általános Egészségbiztosítón kívül számos más biztosító is működik, január elsejétől százkoronás pénzbírság róható ki azokra, akik biztosítót cserélnek, de a biztosítási viszony megszűnése utáni nyolc napon belül nem adják vissza régi biztosítási kártyájukat. A szerző a Komenský Egyetem negyedéves joghallgatója. „Már nemcsak szalonképtelenek, hanem nevetségesek is vagyunk" - írja a lap. A kommentátor a továbbiakban rámutat: Szlovákia külföldi megítélése katasztrofális, s ehhez nemcsak a belpolitikai helyzet, hanem a külföldnek címzett kijelentések is hozzájárultak. „A cseh euroatlanti integráció megtorpedózásával való pozsonyi fenyegetőzés, a nagyhatalmak Szlovákia-ellenes összeesküvéséről és a nyugati titkosszolgálatok terrorista akcióiról szóló kitalációk a legjobb esetben csak mosolyt csalogatnak a külföldi diplomaták arcára. A szomorú valóság az, hogy nevetségesek vagyunk, a Nyugat nem respektál bennünket, nem tekint partnernek, s mindezért Vladimír Mečiar a felelős, akinek politizálása alapjaiban rengeti meg az országot." SLOyENSKÁ REPUIBLIKA „Szlovákiát már megalakulása óta pofozógépnek használja számos hazai és külföldi politikus. Bárki belénk törölheti a cipőjét, hogy bepiszkolja politikai és gazdasági eredményeinket" - írja a kormánybarát lap. A cikk szerzője szerint Szlovákia az USA megalapozatlan kritikájának állandó céltáblájává vált, és ez a társadalom szétzilálódásához vezethet. Washington külügyi szóvivője hétfőn kijelentette: Csehországgal nincsenek különösebb problémák, viszont csalódtak Szlovákiában, Pozsony eredményei elmaradnak a várakozástól. „Az az igazság, hogy a mi eredményeink jobbak, mint a csehekéi" - állapítja meg a szerző, majd a cseh gazdaság problémái, valamint a növekvő cseh fasizmus ecsetelésébe fog, és annak a meggyőződésének ad hangot, hogy „a Nyugat azért akar diktálni Szlovákiának, mert szét akarja lopkodni az országot, de Vladimír Mečiar politizálásának köszönhetően az állami vagyon szerencsére szlovák kezekbe került". NÁRODNÁ OBRODA „A Szlovák Köztársaság NATOtagságáról tartandó május végi népszavazáson langyos lesz az érdeklődés, hiszen végső soron a referendum már csak arról hivatott dönteni, kap-e igazolást a kormány arra, hogy nem teljesítette programját, és Szlovákia nem kerül be a bővítés első körében az észak-atlanti katonai szervezetbe" - véli a lap kommentátora. A szerző rámutat: ilyen körülmények között hiba a referendum megrendezése, mert az semmilyen hatással sem lehet a tagságra, mi több, az esetleges kedvező eredmény törvénybe foglalása is csak három évig lehet hatályos. „A legelszomorítóbb azonban, hogy a szavazólapokon szereplő négy kérdéssel kapcsolatban még a parlamenti ellenzék sem tudott egységes álláspontra jutni." OLVASÓI LEVELEK Az orvos gyógyítson! Nagyon felháborító dolog történt velünk. Fiam, aki 17 éves, lázasan jött haza az iskolából. Noha csak felnőtteket kezelő orvos rendel a faluban, mégis úgy döntöttem, hogy elmegyünk hozzá. Ki is vártuk a hosszú sort. Két óra elteltével végre az orvos elé kerültünk. Elkezdtem a bajokat mondani, mire az karba tett kézzel, mosolyogva csak annyit kérdezett: „Hány éves vagy, fiam?" Mondta, hogy tizenhét. Erre az orvos: „Akkor menjenek Felsőszelibe, mert ott rendel a gyermekorvos." Egy pillanatig azt hittem, hogy nem jól hallok, de a nővér óvatosan az asztal sarkára tette a betegbiztosítási kártyát. Úgy felment a vérnyomásom, hogy szólni sem tudtam, csak annyit mondtam: „Gyere, fiam!" Valamit még hallottam: mintha az orvos utánunk szólt volna, hogy „nagyon sajnálom". Nem sajnálkozás kellett volna, hanem a fiamnak orvosság. Úgy gondolom, az orvos azért van, hogy a betegnek gyógyszert írjon fel és gyógyítson, ne pedig sajnálatot osztogasson. Attól nem megy le a magas láz. Szabóné Alsószeli Én félek, te félsz, ő... Rendszeres olvasója vagyok lapjuknak, szinte gyerekkoromtól fogva, de soha még ennyi bűnről, aljasságról, gyilkosságról nem olvastam, mint most. Döbbenettel, értetlenséggel tölti el az embert a rengeteg bűntény. A minap az Embertelen bűntettért 22 hónap című írás szinte letaglózott. Egy 34 éves férfi alkoholmámorban képes volt egy idős, 68 éves halott nőt megerőszakolni, majd meggyújtani! Nehéz szavakat találni, milyen érzést váltott ki az olvasóban az ilyen cselekedet, s gondolni se merek rá, mit érezhettek a halott hozzátartozói. Az írás végén a felfoghatatlan ítélet (ha egyáltalán ítéletnek, büntetésnek lehet nevezni): 22 hónap! Mióta világ a világ, mindig is voltak elvetemült gazemberek, gyilkosok, emberi mivoltukból kivetkőző lények, de rettenetes bűnükért mindenki azt kapta, ami járt. És most? Ilyen borzalmas cselekedet, és a büntetés szinte nevetséges. Felháborító! Kérdem én: hát olyan nehéz az ilyen embertelen cselekedetre törvényt hozni? Ha már a halottat bántják, mit várhatunk mi, élők? Hován Mária Zseliz